Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán figyelemreméltó fajelméleti fejtegetésekbe bonyolódott
A rendezvény egyébként a Fidesz-udvarnak szól, kormánytagok, képviselők, értelmiségiek és más vízhordók adnak egymásnak randevút Erdélyben. Emellett független újságírók elcsíphetnek egy-egy fontos interjúalanyt, amire otthon esélyük nincsen. A sátrakban zajló beszélgetések azonban a legtöbbször köldöknézésben és a Fidesz-tábor önigazolásában merülnek ki. Ellenzékiek nemigen hívnak meg. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
A lap budapesti tudósítója a helyszínen hallgatta végig Orbán Viktor előadását a tusványosi nyári szabadegyetemen és azt emeli ki belőle, hogy a kormányfő szerint a Nyugat már túlvan önmagán, csupán poszt-Nyugat és a helyét Közép- és Kelet-Európa vette át. Bírálta a nyugati civilizációt, mondván, hogy az a migráció és a „gender-őrület” miatt elvesztette gyökereit. Egyben felvázolta jövőképét 2030-ig.
A jobboldali populista láthatólag igyekezett bátorságot önteni a hallgatóságba a háború, a fenyegető energiaválság és a recesszió miatt. Miközben kormánya kénytelen volt részben visszacsinálni a rezsicsökkentést. Azzal nyugtatgatta a tömeget, hogy az átlagfogyasztás olcsó marad.
A beszéd többi részében kiosztotta a hanyatló Nyugatot. Olvasmánynak egy francia szerző csaknem 50 éves munkáját ajánlotta, amely annyira szélsőjobbos és idegengyűlölő, hogy németül csak egy AfD-közeli kiadó jelentette meg. Amúgy a miniszterelnök figyelemreméltó fajelméleti fejtegetésekbe bonyolódott.
Problémának nevezte, hogy Brüsszel elő akarja írni, miként éljenek a magyarok. Valójában azonban a demokrácia módszeres aláásása és a hatalom által szervezett korrupció jó pár viszályt váltott ki az EU-val. Ám Orbán azt ígérte, hogy az évtized végéig minden megváltozik. Sorra buknak meg a nyugati vezetők és nettó befizetőként a keleti tagok rendelik a zenét.
A rendezvény egyébként a Fidesz-udvarnak szól, kormánytagok, képviselők, értelmiségiek és más vízhordók adnak egymásnak randevút Erdélyben. Emellett független újságírók elcsíphetnek egy-egy fontos interjúalanyt, amire otthon esélyük nincsen. A sátrakban zajló beszélgetések azonban a legtöbbször köldöknézésben és a Fidsz-tábor önigazolásában merülnek ki. Ellenzékiek nemigen hívnak meg.
Spiegel
Orbán Viktor úgy értékelte a tusványosi beszédben, hogy harcban áll a Nyugattal. Bírálta az európai értékeket, továbbá az EU szankciós és orosz politikáját. Szerinte a nyugati civilizáció dekadens. Ám közben idegen értékeket igyekszik ráerőltetni a magyarokra. A kormányfő egyben összeesküvés elméletet terjesztett az unióról, ideértve, hogy Soros serege diktál Brüsszelnek. (A magyar születésű holokauszt túlélő ellenségkép a Fidesz szemében.) Egyébként Magyarország ellen több jogi eljárás is zajlik és azok vége az lehet, hogy támogatásokat vonnak meg az országtól.
Die Welt
A német kereszténydemokraták egyik legtekintélyesebb személyisége amellett van, hogy a németek és a franciák egyenrangú partnerként vonják be Európa vezetésébe Lengyelországot. Wolfgang Schäuble, aki a választásokig a Bundestag elnöke volt, azzal indokolta véleményét, hogy ily módon ki lehetne építeni Európa védelmét, benne a nukleáris elrettentéssel, éspedig a NATO kiegészítéseként.
Ehhez létre kell hozni az arra hajlandó országok szövetségét, akárcsak a menedékpolitikában. Ily módon ugyanis nem tartóztatják fel őket olyanok, akiknek más az elképzelésük. Mert az nem lehet, hogy Európa folyamatosan az értékrendjét emlegeti, ám közben sorsára hagy embereket a Földközi-tengeren. Nem lehet a továbbiakban arra várni, hogy létrejöjjön az egyezség a menedékkérők elosztásáról. Mellesleg dicsérte a lengyeleket, mivel azok eégszen kiemelkedő szerepet töltenek be a földönfutóvá lett ukránok ellátásában.
A politikus fontosnak nevezte, hogy egyenjogú félnek tekintsék a keleti tagokat, emellett szorgalmazta az uniós együttműködés elmélyítését. Mint mondta, ehhez jó módszer, amit Olaf Scholz kancellár felvetett, hogy ti. adják fel az egyhangú döntéshozatal elvét. Az ugyanis nem jó, mivel a vétó bizonyos erők számára nagy kísértést jelent.
Arról is beszélt, hogy Németország nem lehet büszke eddigi Oroszország-politikájára. Partneri viszonyra kell törekedni egy olyan Moszkvával, amely tiszteletben tartja az együttműködés alapszabályait, tehát a határok megváltoztathatatlanságát, az erőszakmentességet és nem gázol át az emberi jogokon.
Merthogy az orosz érdekek hosszabb távon nem Kína, hanem Európa felé terelik az oroszokat. Ha a Kreml elfogadja az említett elveket, akkor van mód a kapcsolatok elmélyítésére. De Putyinnal nehéz lesz.
Der Standard
Az egyik legjobb osztrák belpolitikai elemző azt ajánlja Ausztriának: szívlelje meg az államfő véleményét, miután Alexander Van der Bellen a minap arról beszélt: Európában több évtized után hirtelen minden bizonytalanná vált, mert Moszkvában egy diktátor van uralmon, aki nem tudja elviselni, hogy Európában az emberek szabadon élhetnek. Ám aki elpuhult, dekadens Nyugatot emleget, az megveti a nyugati életformát.
Azaz olyan geostratégiai, hatalomfilozófiai gondolatokat fogalmazott meg, amelyet mástól idáig Ausztriában nem lehetett hallani. Nem emlegette azt az ostobaságot, hogy Putyin csupán a NATO bővítése ellen védekezik, nem szólt „Oroszország jogos biztonsági igényeiről”, sem pedig arról, hogy nem szabad az ellenállással megszégyeníteni az agresszort. Arról meg pláne nem, hogy Ukrajna adja meg magát a sorsának.
A Kreml az ukránok és a Nyugat ellen egyszerre folytat háborút. Nem engedheti meg, hogy Ukrajna nyugatiasodjon, vagyis, hogy a demokrácia felé haladjon, korszerűsödjön és különb legyen, mint Oroszország. Putyin biztonságos világot akar a tekintélyelvű antidemokráciák számára és ebben számíthat a kínai diktátorra, de az olyan rezsimekre is, mint Irán, Törökország, sőt Magyarország, de lehet, hogy Szerbia is.
Az alternatíva azonban Európa számára a szolgaság. Van der Bellen egyértelműen kimondta: Elviselhetetlen a gázfüggőség, de még a gondolat is, hogy egy önkényúr engedelmes szövetségesei legyünk. Nem vagyunk Putyin vazallusai!
Az orosz elnök ellen a régió feltartóztatást kell bevetni. Azaz fegyvereket kell küldeni Ukrajnának és meg kell változtatni az európai energiapolitikát. Kemény lesz, de a másik opciót a hűbéresség jelenti.
New York Times
Paul Krugman szerint Olaszországgal az a baj, hogy pontosan mutatja, milyen sivár a Nyugat jövője. Merthogy éppen most szabadult meg a miniszterelnöktől, aki megmentette annak idején az eurót, így a világ legjobb jegybankára. Amikor tavaly a nemzeti egységkormány élére hívták, megdőlt az a tétel, hogy egy működő demokráciában senki sem nélkülözhetetlen, mert ő minden bizonnyal a volt. De még neki sem sikerült, mert egyre több szabotázsakció zajlott a koalíción belül, ezért lemondott. Így most félő, hogy legközelebb antidemokratikus, jobboldali populisták kerülnek hatalomra.
Krugman megvallja, fogalma sincs, mi lesz most az olaszoknál. Lehet, hogy a válság még makacsabb lesz, mint a 10-es évek elején. A jelek szerint a földrész egyik hatalma fejest ugrik valamibe, pont akkor, amikor Európa próbál reagálni az orosz agresszióra, megbirkózni az inflációval, amit részben az idézett elő, hogy a földrész túlságosan is támaszkodott az orosz gázra. Hát, ez nem az, amire nagy szükség van jelenleg.
De az olasz bajok gyökere nem a gazdaságban, hanem a demokráciaellenes erők felemelkedésében keresendő, ami az egész nyugaton megfigyelhető. A balközép képtelen határozottan fellépni, pedig látnivaló, mekkora a jobbos veszély. Így Rómában előbb hatalomra kerülhetnek tekintélyelvű pártok, mint másutt. De elképzelhető, hogy Amerika megelőzi és ott gyakorlatilag már 2025-re összeomlik a jogállam.
Washington Post
A vezércikk kiemeli: nem tartott sokáig, hogy Putyin megszegje a frissen kötött egyezményt az ukrán gabonaszállítások felújításáról. Oroszország és Ukrajna két napja külön-külön írt alá megállapodást a török elnökkel, illetve az ENSZ főtitkárával, ami reményeket keltett az éhínség által fenyegetett 3. világban, ám 24 óra sem kellett hozzá, és az orosz haditengerészet 4 rakétát lőtt ki Odesszára.
A támadás nem meglepő mindazok számára, akik ismerik, mit csinált Putyin pl. a civil lakosság kimenekítésére létrehozott szír humanitárius folyosókon. Ezért volt bölcs húzás, hogy Ukrajna és Oroszország formálisan, külön-külön Törökországgal és a világszervezettel kötött szerződést. De az is jó, hogy ukrán illetékesek a rajtaütés ellenére közölték: tartani kívánják magukat az egyezséghez, mert a másik fél egyik célja alighanem az volt, hogy Kijev lépjen vissza, így őt lehessen felelőssé tenni a következményekért.
Ha az orosz elnök megtorpedózza a megállapodást, még mielőtt az hatályba lépne, akkor neki kell elvinnie a balhét. Ugyanakkor Erdogannak és az ENSZ-nek szavatoló hatalomként kérdőre kell vonnia a Kreml urát, az Egyesült Államoknak pedig fegyvereket kell küldenie az ukrán kikötők védelmére.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >