Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Várhelyi úr egyértelműen főnöke, Orbán Viktor nacionalista mátrixát követi”
A polgárok ugyanis látják, hogy az EU balkáni politikáját hovatovább olyan revizionista államok határozzák meg, mint Magyarország, Horvátország és Bulgária. Mindemellett ott van még Szerbia revizionista politikája is. Az olyan pluralista államok, mint Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró és Észak-Macedónia e fejlemény miatt kettős fogóban vannak: szorongatják őket a helyi nacionalisták és az EU-ban lévő revizionisták, és az előbbieket, valamint az utóbbiakat is Moszkva támogatja.
Várhelyi, Orbán EU-biztosa a boszniai nacionalistákat támogatja. Ezzel nem csupán aláássa az európai értékeket, hanem gyengíti Bosznia-Hercegovina állam intézményeit - írta szokatlanul terjedelmes elemzésében a bécsi liberális lap, a Standard. A szerző szerint Várhelyi igen közel áll Orbánhoz, és bármit tesz, abból lehet kiindulni, hogy azzal Orbán Viktor, Magyarország jobboldali nacionalista, populista miniszterelnöke bízta meg. Magyarország a bővítési biztos befolyásának lehetőségeit kihasználva hosszú távú stratégiai célokat követ a Balkánon. Várhelyi vezetésével az EU Bizottsága az utóbbi években teljesen új célokat követ Délkelet-Európában, különösen azokban az országokban, amelyek még nem tagjai az Uniónak: Brüsszel a völkisch-népnemzeti ideológiákat és azok helyi képviselőit támogatja, valamint azt a felfogást, hogy ezek a gyakran autokratikus gondolkodású politikusok az EU-t használják afféle pénzkiadó automataként a saját céljaikra. A régióban a völkisch-népnemzeti nacionalisták azzal, hogy támogatják Oroszországot, egyébként is aláássák a jogállamiságot, az államok területi épségét és a polgári szabadságjogokat, ám Magyarország segítségével az EU Bizottságában ez még fel is erősödik. Érdekes módon az EU-ban a mértékadó liberális erők nemigen vesznek tudomást a fejleményről, és nem lépnek fel ellene. Pedig Várhelyinek most még több lehetősége van behatolni a kialakult vákuumba, éppen mivel az Unió a legutóbbi csúcs után nem rendelkezik semmiféle tervvel, vagy stratégiával a Nyugat-Balkánra nézve. Múlt szerdán meghívta a három „törzsfőnököt” - a három legnagyobb boszniai népcsoportot képviselő pártok vezetőit Brüsszelbe, hogy kevéssé átlátható, zárt ajtók mögött készülő alkut kovácsoljon. A meghívottak: Milorad Dodik, Dragan Čović és Bakir Izetbegović, a szélsőségesen nacionalista boszniai-szerb SNSD, a hercegovinai-horvát, szélsőségesen nacionalista HDZ, és a bosnyák nacionalista klientúra-barát SDA vezetői. A szerző részletesen leírta a helyi politikai helyzetet és a viszályokat. Leírta, hogy nemrégiben lehallgattak Mostarban egy telefonbeszélgetést, amelyben a nacionalisták kilátásba helyezték, hogy alkotmánysértő módon Bosznia-Hercegovinában egy „horvát országrész” kihirdetésére készülnek, és az októberben esedékes választások idejére „erőszakos megmozdulásokat” szereznek. A horvát nacionalisták fenyegetésének tekinti a szerző a mostari partizántemető megrongálását is. Az EU részéről azonban most politikai alkukkal igyekeznek a nacionalisták kedvében járni, ahelyett, hogy határozottan helyre tennék őket. A bosnyák Izetbegović még néhány napja is visszautasította Várhelyi meghívását, és ezt azzal indokolta, hogy a „törzsfőnökök” meghívása aláássa Bosznia-Hercegovina állam intézményeit. Szarajevóban Várhelyi lépését a nem nacionalista, liberális és baloldali politikusok élesen bírálták. Sabina Ćudić, a Naša stranka progresszív párt például azt mondta, hogy Dodiknak, Čovićnak és Izetbegovićnak az EU a meghívással legitimitást biztosít, és ebből profitálnak majd, „mintha a népek és önjelölt vezetőik az állam és annak intéményei felett állnának”. Ćudić hangsúlyozta: pártja nem fog hozzájárulni ezeknek a tárgyalásoknak az eredményéhez, a nemzetközi közösségnek pedig határozottan tudtára kell adnia, hogy az ilyen tárgyalásokat nem fogják tolerálni. Nermin Nikšić, az SDP szociáldemokrata párt vezetője egyenesen „botrányosnak és Bosznia-Hercegovina állam számára sértőnek” minősítette Várhelyi fellépését, és leszögezte: „hallatlan, hogy az EU egy magas rangú képviselője ignorálja az állam hivatalos intézményeit”. „Várhelyi úr egyértelműen főnöke, Orbán Viktor nacionalista mátrixát követi”, és Dodikot támogatja - mondta. „Hihetetlen, hogy az EU tagjai lehetnek olyan államok, amelyek „az etnikai szakadásokat támogatják és az intézmények felett akcióznak, miközben ugyanaz az EU bírálta Bosznia-Hercegovinát, hogy nem teljesíti az európai normákat” - tette hozzá.
A szerző más bírálatokat is ismertetett, majd megállapította: Várhelyi, akárcsak Čović és Dodik, völkisch-népnemzeti kategóriákban gondolkodik, és abban a hitben él, hogy a pluralista Bosznia-Hercegovina sorsáról nem a parlamentnek, nem a demokratikus pártok sorának, és nem a polgároknak kell dönteni, hanem a „törzsfőnököknek”. Ám Várhelyi ezzel a felületes és destabilizáló magatartással nem az első, és nem is áll egyedül. Az elmúlt évtizedben sok európai politikus tett újra és újra kevéssé európai javaslatokat Bosznia-Hercegovina számára. Máig azt a feltételezést követik, amely szerint Bosznia-Hercegovinában konfliktus van a népcsoportok között, és hogy a kompromisszumokat és megoldásokat e „népcsoportok” - a bosnyákok, a szerbek és a horvátok - „képviselőivel” folytatott tárgyalások útján kell elérni.
Ezzel erős támogatást adnak a nacionalistáknak, aláássák az állam intézményeit, továbbá a nem nacionalista pártok és a polgárok legitimitását. Várhelyit ezért sokan José Pires Cutileiro portugál diplomatához hasonlítják, aki a kilencvenes években az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosságának megbízottjaként egyenesen azt támogatta, amit a helyi nacionalisták követeltek, hogy ugyanis hogy Bosznia-Hercegovinát etnikai kritériumok alapján osszák fel. Cutileiro szándékai akkor is ellenállást váltottak ki, egyebek között az Európai Parlament részéről. És akárcsak akkor, a szerb és horvát völkisch-népnemzeti nacionalisták Horvátország és Szerbia támogatásával most meg akarják változtatni a határokat. Dodik és Čović nyilvánvalóan meg akarják valósítani soha fel nem adott háborús projektjeiket, Nagy-Szerbiát és Nagy-Horvátországot akarnak. Az EU sok politikusa nem ismeri ki magát, továbbá a szerb és horvát nacionalisták bőségesen ellátják őket propagandával, és ezért készek követni ezeket a narratívákat. Az EO Bizottsága a megbékítési politikával is Dodik és Čović kezére játszik. Az elmúlt másfél évben nagyon sokszor megpróbáltak az uniós politikusok „valamit adni” a nacionalistáknak, hogy majd akkor megnyugszanak, vagy mert ezek a politikusok is a horvát és szerb lobbisták befolyása alatt állnak. Mindez Bosznia-Hercegovina polgárainak kifejezett akarata ellenére történik, akik a brüsszeli megbízottak érkezésekor néha tüntetnek is. Az EU Bizottságának politikája hovatovább fenyegetésként hat a helyi polgárokra, akik nem „etnikai állatkertben” akarnak élni, hanem olyan államban akarnak élni, ahol az egyének jogai és az európai értékek számítanak. A polgárok ugyanis látják, hogy az EU balkáni politikáját hovatovább olyan revizionista államok határozzák meg, mint Magyarország, Horvátország és Bulgária. Mindemellett ott van még Szerbia revizionista politikája is. Az olyan pluralista államok, mint Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró és Észak-Macedónia e fejlemény miatt kettős fogóban vannak: szorongatják őket a helyi nacionalisták és az EU-ban lévő revizionisták, és az előbbieket, valamint az utóbbiakat is Moszkva támogatja - írta a szerző.
Der Standard
Következő cikk: Ilyen nehéz helyzetben még nem volt a nacionalista Orbán Viktor, amióta csak visszaszerezte a hatalmat 12 éve
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >