Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az önkényuralom bája
Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel arra, hogy a Néppárt hosszú időn át menedéket nyújtott Orbán Viktornak. Fabio Wolkenstein szerint az illiberális demokrácia miatt azonban a jövő még sötétebb lehet, mert a tekintélyuralmi rezsimek nagy vonzerőt gyakorolnak az emberekre. A mozgalom már azzal sem büszkélkedhet, hogy a háborút követően valósággal udvarolt Francónak és Salazarnak, a spanyol, illetve portugál diktátornak, majd ezt tetézte azzal, amikor védőszárnyai alá vette a Fideszt. Habár Orbán nyíltan hitet tett az illiberális demokrácia mellett, két éve rendeleti úton kormányoz és autokrata rendszert rendez be, az EPP csak nagy sokára reagált az uniós normák módszeres megsértésére. A halogatásban nagy szerepe volt a bajor keresztény szociálisoknak. A recenzió szerint a szerző joggal mondja, hogy a konzervatívok bűnrészesek voltak a magyar demokrácia szisztematikus megrendítésében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
A Bizottság alelnöke megerősítette: továbbra sem ért egyet azzal, hogy Brüsszel felszabadítsa a gazdaságvédelmi alapot Varsó számára, mert lengyel igazságügyi reformok módosítása nem felel meg a követelményeknek. Frans Timmermans nyilatkozata mutatja, milyen mélyek az aggályok az EU legfelső köreiben a lengyelországi jogállam állapota miatt. A politikus, aki Juncker alatt csaknem 4 éven át küzdött a lengyel bíróságok önállóságért, hibának nevezte, hogy az unió a múlt hónapban szabadra állította a jelzőt a PiS számára.
Azt mondta: azért szavazott a határozati javaslat ellen, mert úgy ítéli meg, hogy amit a lengyel parlament jóváhagyott, az messze elmarad attól, amit a szervezett megszabott a Fegyelmi Kamara felszámolására, illetve a többi jogsértő intézkedés visszacsinálására. Így továbbra is súlyos gondok vannak akörül, hogy vegyék vissza a jogtalanul elbocsátott bírákat. Méghozzá haladéktalanul és minden feltétel nélkül. Jelen állás szerint ugyanis akár másfél és is eltelhet, amíg döntés születik az ügyükben.
Jogi szakértők úgy vélik, hogy Ursula von der Leyen csak szavakban kéri számon az elveket, és megelégszik kozmetikai változtatásokkal a lengyelek részéről. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem uniós joggal foglalkozó professzora szerint a felülvizsgálati eljárás pont olyan, mintha egy rablás áldozatainak a tettesektől kellene kérnie az ügy kivizsgálását, de így sem egyértelmű, hogy visszakapják az elvett javakat.
Süddeutsche Zeitung
A legolvasottabb német lap tökéletesen helyénvalónak tartja, hogy Lengyelország egyelőre mégsem kap pénzt az uniótól – Ursula von der Leyen a jelek szerint meggondolta magát és jobb belátásra tért. A Bizottság elnökét persze előre figyelmeztették lengyel jogászok, sőt saját kollégái is, amikor azt javasolták a minap, hogy egyelőre egyáltalán ne szavazzanak az alapok felhasználására benyújtott lengyel tervről. Hiszen világos volt, hogy egyetlen korrekciós törvénnyel nem lehet jóvátenni a jogállam hét éve gondosan előkészített leépítését.
Az igazságszolgáltatás bekebelezése, a bíróságok átpolitizálása a PiS programjának szerves részét képezi, nem beszélve a jobboldali-nemzeti szakminiszter, Zbigniew Ziobro pártjáról. Úgyhogy most von der Leyen megerősítette: egyelőre nem lesz pénz.
Amit a lengyel kormány művel az igazságszolgáltatással, az kiviszi az országot az EU-ból. Ennek ellenére a Bizottság első embere nekifutott, hogy megpróbálja megkörnyékezni Kaczynskiékat. Ugyanezt teszi évek óta Magyarországgal, jóllehet újra meg újra csak az bizonyosodik be, hogy ez sehová sem vezet. Sőt, rossz esetben csak annak a kormánynak jó, amely tesz az európai szabályokra.
Amikor az unió figyelmezteti őket, ezek a körök folyton a szuverenitásra hivatkoznak és kikérnek maguknak bármiféle beavatkozást. Igaz, ami igaz, a döntő szót a lengyeleknek kell kimondaniuk jövőre az urnáknál. De Brüsszel így is segíthet a demokráciának, ha ragaszkodik ahhoz, hogy Lengyelország tegyen eleget az Európai Bíróság döntéseinek, és ne árulja el az EU alapelveit. Egyébiránt a lengyelek 80 %-a egyetért a tagsággal.
FAZ
Az egyik lengyel ellenzéki párt vezetője azt mondta, hogy a magyar tapasztalatok alapján a PiS-ellenes erőknek nem szabad egységes listával indulniuk jövőre, mert az sok szavazópolgárt elriasztana. Ezért inkább azt kellene csinálni, ami a cseheknél tavaly már bevált: két választási szövetségbe kell tömörülni. Michal Kobosko, a „Lengyelország 2050” nevében hozzátette: a cél a közös kormányzás, mert ha ismét nyer a Jog és Igazságosság, akkor hamarosan olyan viszonyok alakulnának ki, mint Magyarországon.
A közvélemény kutatások szerint az ellenzéknek lenne esélye a győzelemre, csak éppen a lengyel választási rendszer is a legnagyobb pártnak kedvez. Mindenesetre az előválasztási kampány már megkezdődött. Donald Tusk, a Polgári Platform első embere azt hányta a hatalom szemére, hogy az katasztrofális gazdaságpolitikát folytat és széles rétegek elszegényedését kockáztatja.
Nehezményezte az inflációt, a reformok okozta adókáoszt, a műtrágyák megdrágulását, valamint a megalázóan alacsony tanárfizetéseket. Amire a gyűlés részvevői simán letolvajozták a kormányt. Sikorski volt külügyminiszter pedig azzal vádolta a Jog és Igazságosságot, hogy az baráti országok ellen uszít, amivel nyilvánvalóan a németekre utalt.
Süddeutsche Zeitung
Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel arra, hogy a Néppárt hosszú időn át menedéket nyújtott Orbán Viktornak. Fabio Wolkenstein szerint az illiberális demokrácia miatt azonban a jövő még sötétebb lehet, mert a tekintélyuralmi rezsimek nagy vonzerőt gyakorolnak az emberekre.
A mozgalom már azzal sem büszkélkedhet, hogy a háborút követően valósággal udvarolt Francónak és Salazarnak, a spanyol, illetve portugál diktátornak, majd ezt tetézte azzal, amikor védőszárnyai alá vette a Fideszt. Habár Orbán nyíltan hitet tett az illiberális demokrácia mellett, két éve rendeleti úton kormányoz és autokrata rendszert rendez be, az EPP csak nagy sokára reagált az uniós normák módszeres megsértésére. A halogatásban nagy szerepe volt a bajor keresztény szociálisoknak.
A recenzió szerint a szerző joggal mondja, hogy a konzervatívok bűnrészesek voltak a magyar demokrácia szisztematikus megrendítésében.
Neue Zürcher Zeitung
A volt ausztrál miniszterelnök szerint Kína ugyan éberen lesi, milyen fejleményeket hoz az ukrán háború, ám ez mit sem változtat azon, hogy Hszi Csin-pint elnök mindenképpen vissza akarja szerezni Tajvant. Azaz a tanulságok, az orosz katonai-gazdasági nehézségek nem bírják jobb belátásra Pekinget. Inkább csak arra ösztönzik, hogy még alaposabban készüljön az invázióra.
A vendégkommentárban Kevin Rudd emlékeztet arra, hogy az államfő megígérte: a sziget visszaszerzésével bevégzi a maói forradalmat. Ez szükséges a Kommunista Párt legitimitásához, valamint ahhoz, hogy a politikus bekerüljön a KKP panteonjába. Ha kudarcot vall, abba belebukna.
A Népi Felszabadító Hadsereg pedig azért nézi árgus szemekkel a katonai helyzet alakulását, hogy tudja, hol kell javulnia, ha eljön az újraegyesítés pillanata. Csak éppen a kínai hadsereg ekkora hadműveletet még sosem hajtott végre, a méretek a 2. világháborús partraszállást idézik. De ettől még páratlan erőt igyekszik kifejleszteni, hogy adott esetben megtörje Tajvan, az Egyesült Államok, és a szövetségesek, így főként Japán ellenállását.
További megszívlelendő lecke Pekingben, hogy a kínai gazdaságot nem szabad olyan szankcióknak kitenni, mint amilyenekkel az USA és az EU Oroszországot igyekszik elszigetelni és meggyengíteni. Ez együtt jár a gazdasági önellátás erősítésével. Ezzel együtt Hszi úgy véli, hogy az ukrán válság nem befolyásolja az irányadó trendet: a Kelet felemelkedését, illetve a Nyugat hanyatlását.
Abban bízik, hogy ő nem követi el Putyin hibáit, de itt még bőven melléfoghat. Az USA és a szövetségesei számára feladat az, hogy elriasszák Kínát a kalandor vállalkozástól.
Die Presse
Lehet, hogy kiszárad a Fertő-tó, ami egyszer már előfordult: 1865-71 között nem volt víz a mederben. Emiatt idegesek a környezetvédelmi-vízgazdálkodási hatóságok, de az idegenforgalom illetékesei is. A természetvédőket ugyanakkor az aggasztja, hogy a magyar fél a Mosoni-Dunából akar csatornán utánpótlásról gondoskodni, csakhogy az eltérő vízminőség felborítaná az ökológiai rendszert. A 9 kilométeres részt elvileg az idén ki kellett volna alakítani, de politikai okok miatt Brüsszel nem utalja a pénzt a magyaroknak.
Mindenesetre a vízmélység aggasztóan alacsony, amit csak súlyosbít a meleg, a szárazság és az intenzív emberi beavatkozás. A legtöbb vizet Európa egyik legjelentősebb sztyeppei tava az égből kapja, ez nagyjából 80 %-ot jelent. 19 %-ról kisebb befolyások gondoskodnak, 1 % pedig föld alatti forrásoknak köszönhető. Viszont egy tanulmány azt állapította meg, hogy ha hat éven át hasonlóan csapadékmentes lesz az idő, mint most, akkor elfogyhat a víz a tóból.
További gond, hogy nagy területen pusztul a nád, mert már nem vágják úgy, mint régen. Ezért elöregszik és nem nyújt kellő menedéket a madaraknak. És tenni kell valamit az iszappal is. Ugyanakkor a hivatalosságok és a civilek egyetértenek abban, hogy meg kell tartani a Fertőt.
Következő cikk: Migráns ügyben (is) mosakodnak a Véemeszes politikusok!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >