Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?
A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem tud mit kezdeni, márpedig ezek a problémák csak egyre nagyobbak és veszedelmesebbek lesznek – írja a külföldre sugárzó német közszolgálati média bukaresti tudósítója. Sabina Fati, aki író-újságíró, úgy látja, hogy a szövetség még nem veszi komolyan a sorain belül keleten fenyegető veszélyeket, pedig egyes tagállamok nagyon nem tartják tiszteletben az euró-atlanti értékeket. Egyes országokban politikai instabilitást tapasztalni, ez pedig árt a szervezet egységének. A Balkánon történelmi ellentétek szabdalják tovább a régiót. A románoknál és a lengyeleknél az igazságszolgáltatás a politikának van alárendelve, ami szétveri a jogállamot, csakhogy a NATO becsukja a szemét, mert mindkét kormányra nagy szüksége van Ukrajna, illetve az onnan érkező menekültek érdekében. Magyarország a jelek szerint közelebb áll Oroszországhoz, mint nyugati partnereihez. Bulgária olyan mérleghintára emlékeztet, amely mindig felbillen, ha az ország közelebb kerül Moszkvához. A csehek és a szlovákok útja sem egyenesen vezet a Nyugat felé. A horvátoknál az elnök oroszbarát, a kormányfő a másik irányba húz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Deutsche Welle
Bulgária feltartóztatja Észak-Macedónia integrálódását, Tirana továbbra is Nagy-Albániáról álmodik. Szerbia eleve Oroszország oldalán áll. Ezek a törésvonalak mind jól jönnek a Kremlnek, mert tud a zavarosban halászni. A román állam egyre paternalistább, az autokrácia felé halad. A politika szabja meg a tömegtájékoztatás és a bíróságok működését. Orbán modellje egyre több országra terjed át.
A populizmus nagy lendülettel tér vissza Európába, ám keleten súlyosabb következményekkel fenyeget, mint a nyugaton, mert az intézmények még gyengék és nem akarnak védekezni. A demokrácia idáig errefelé csak intermezzo volt a diktatúrák és autokráciák folyamatos uralma közben. Így a kérdés az: támaszkodhat-e a NATO olyan hatalmakra, amelyek mind sűrűbben lemondanak a szabadságról és megfojtják a jogállamiságot?
Der Standard
Jelentős ellentéteket hozott az elmúlt hét: az EU, a G7-ek és a NATO csúcskonferenciája ünnepelte a Putyin-ellenes nyugati egységet, illetve az Ukrajna iránti szolidaritást, ugyanakkor a Donyecki-medencében az orosz csapatok méterről méterre nyomulnak előre, kérlelhetetlenül újabb és újabb lakóházakat rombolnak le, embereket ölnek meg.
Az orosz elnök persze azt hangoztatta, hogy minden a tervek szerint halad, ám a berlini Német Marshall Alapítvány Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatója, Jörg Forbrig szerint ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Az oroszok a fronton csupán hatalmas emberi és anyagi veszteségek árán érik el viszonylagos sikereiket, a világban pedig Moszkva rovására változtak meg az erőviszonyok, hála a szankcióknak, Ukrajna uniós tagjelölti státuszának, a katonai kiadások emelésének, és annak, hogy a finnek és a svédek belépnek a védelmi szövetségbe.
Az egység nem roppant meg, a Kreml minden reménye ellenére sem. Viszont az igaz, hogy a gazdasági megtorló intézkedések, illetve a politikai döntések egyelőre nem befolyásolják lényegesen a harci helyzetet. De az oroszok keveset tudnak felmutatni ahhoz képest, amilyen áldozatokat kénytelen hozni. És az elvesztett hadfelszerelést nemigen tudják pótolni, mert az embargó miatt nincs elegendő alkatrész. Ellenben az ukránokhoz folyamatosan érkezik a korszerű fegyverzet. Azon kívül Putyin nem meri megkockáztatni az általános mozgósítást.
Forbrig szerint hosszabb idő átlagában Ukrajna erősödik, az oroszok gyengülnek. Várhatóan ősszel nyílik meg a lehetőség, hogy a támadókat visszaszorítsák. Utóbbiak főleg délen sebezhetőek, lásd a Kígyó-sziget feladását.
Bizonytalan, hogy a felek miként képzelik el a háború végét. Az oroszok részéről világos, hogy ragaszkodnak Ukrajna kapitulációjához, illetve ahhoz, hogy az ország Moszkva vazallusa legyen, a NATO pedig vonuljon ki Kelet-Európából. Ugyanakkor a Nyugatnál nem tudni, hogy miben gondolkodik: az összes elvesztett ukrán területet vissza kell szerezni, vagy csak azokat, amelyek február 24. után kerültek orosz kézre?
A német szakember egyetért az amerikai elnökkel abban, hogy a stabil békét csakis az szavatolná, ha Oroszország meggyengülne és így képtelen volna a jövőben a szomszédjait fenyegetni. Ám minél jobban elhúzódik a háború és ennélfogva minél keményebb kihatásokkal jár a világgazdaságban, annál nehezebb lesz fenntartani a nyugati összefogást.
Következő cikk: A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >