2022. augusztus 13. szombat
Ma Ipoly, Ince, Vitália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?

Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?

A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem tud mit kezdeni, márpedig ezek a problémák csak egyre nagyobbak és veszedelmesebbek lesznek – írja a külföldre sugárzó német közszolgálati média bukaresti tudósítója. Sabina Fati, aki író-újságíró, úgy látja, hogy a szövetség még nem veszi komolyan a sorain belül keleten fenyegető veszélyeket, pedig egyes tagállamok nagyon nem tartják tiszteletben az euró-atlanti értékeket. Egyes országokban politikai instabilitást tapasztalni, ez pedig árt a szervezet egységének. A Balkánon történelmi ellentétek szabdalják tovább a régiót. A románoknál és a lengyeleknél az igazságszolgáltatás a politikának van alárendelve, ami szétveri a jogállamot, csakhogy a NATO becsukja a szemét, mert mindkét kormányra nagy szüksége van Ukrajna, illetve az onnan érkező menekültek érdekében. Magyarország a jelek szerint közelebb áll Oroszországhoz, mint nyugati partnereihez. Bulgária olyan mérleghintára emlékeztet, amely mindig felbillen, ha az ország közelebb kerül Moszkvához. A csehek és a szlovákok útja sem egyenesen vezet a Nyugat felé. A horvátoknál az elnök oroszbarát, a kormányfő a másik irányba húz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Deutsche Welle

 

Bulgária feltartóztatja Észak-Macedónia integrálódását, Tirana továbbra is Nagy-Albániáról álmodik. Szerbia eleve Oroszország oldalán áll. Ezek a törésvonalak mind jól jönnek a Kremlnek, mert tud a zavarosban halászni. A román állam egyre paternalistább, az autokrácia felé halad. A politika szabja meg a tömegtájékoztatás és a bíróságok működését. Orbán modellje egyre több országra terjed át.

A populizmus nagy lendülettel tér vissza Európába, ám keleten súlyosabb következményekkel fenyeget, mint a nyugaton, mert az intézmények még gyengék és nem akarnak védekezni. A demokrácia idáig errefelé csak intermezzo volt a diktatúrák és autokráciák folyamatos uralma közben. Így a kérdés az: támaszkodhat-e a NATO olyan hatalmakra, amelyek mind sűrűbben lemondanak a szabadságról és megfojtják a jogállamiságot?

 

Der Standard

 

Jelentős ellentéteket hozott az elmúlt hét: az EU, a G7-ek és a NATO csúcskonferenciája ünnepelte a Putyin-ellenes nyugati egységet, illetve az Ukrajna iránti szolidaritást, ugyanakkor a Donyecki-medencében az orosz csapatok méterről méterre nyomulnak előre, kérlelhetetlenül újabb és újabb lakóházakat rombolnak le, embereket ölnek meg.

Az orosz elnök persze azt hangoztatta, hogy minden a tervek szerint halad, ám a berlini Német Marshall Alapítvány Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatója, Jörg Forbrig szerint ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Az oroszok a fronton csupán hatalmas emberi és anyagi veszteségek árán érik el viszonylagos sikereiket, a világban pedig Moszkva rovására változtak meg az erőviszonyok, hála a szankcióknak, Ukrajna uniós tagjelölti státuszának, a katonai kiadások emelésének, és annak, hogy a finnek és a svédek belépnek a védelmi szövetségbe.

Az egység nem roppant meg, a Kreml minden reménye ellenére sem. Viszont az igaz, hogy a gazdasági megtorló intézkedések, illetve a politikai döntések egyelőre nem befolyásolják lényegesen a harci helyzetet. De az oroszok keveset tudnak felmutatni ahhoz képest, amilyen áldozatokat kénytelen hozni. És az elvesztett hadfelszerelést nemigen tudják pótolni, mert az embargó miatt nincs elegendő alkatrész. Ellenben az ukránokhoz folyamatosan érkezik a korszerű fegyverzet. Azon kívül Putyin nem meri megkockáztatni az általános mozgósítást.

Forbrig szerint hosszabb idő átlagában Ukrajna erősödik, az oroszok gyengülnek. Várhatóan ősszel nyílik meg a lehetőség, hogy a támadókat visszaszorítsák. Utóbbiak főleg délen sebezhetőek, lásd a Kígyó-sziget feladását.

Bizonytalan, hogy a felek miként képzelik el a háború végét. Az oroszok részéről világos, hogy ragaszkodnak Ukrajna kapitulációjához, illetve ahhoz, hogy az ország Moszkva vazallusa legyen, a NATO pedig vonuljon ki Kelet-Európából. Ugyanakkor a Nyugatnál nem tudni, hogy miben gondolkodik: az összes elvesztett ukrán területet vissza kell szerezni, vagy csak azokat, amelyek február 24. után kerültek orosz kézre?

A német szakember egyetért az amerikai elnökkel abban, hogy a stabil békét csakis az szavatolná, ha Oroszország meggyengülne és így képtelen volna a jövőben a szomszédjait fenyegetni. Ám minél jobban elhúzódik a háború és ennélfogva minél keményebb kihatásokkal jár a világgazdaságban, annál nehezebb lesz fenntartani a nyugati összefogást.

 

 

2022. július 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

AZ FBI akciója, működik a jogállamiság

A Tagesanzeiger svájci újság a demokrácia életjelének nevezi, hogy az amerikai szövetségi rendőrség – a Fehér >

Tovább

Németország felébredt, hála az orosz elnöknek

Ezt állapítja meg az Economist vezércikke. Vlagyimir Putyin elkalkulálta magát Ukrajnában és megcibálta az alvó német >

Tovább

Németország Putyin nemzetközi nyomásának központjában

A német lakosság erőteljesen kiáll Ukrajna mellett és azt is támogatja, hogy szabaduljanak az orosz energiahordozóktól. >

Tovább

Putyin vabankot játszik Ukrajnában

A kínai államfő pedig fenyegetőzésbe kezdett Tajvan miatt - mindkettő azt mutatja, milyen veszedelmesek az autokraták. >

Tovább

Veszélyes fatalizmus az amerikai-kínai háborúval kapcsolatban

Tajvan miatt immár nem csupán lehetséges, hanem valószínű az amerikai-kínai fegyveres összecsapás. Gideon Rachman emlékeztet arra, >

Tovább

Merre tartanak az amerikai republikánusok?

Trump, aki imádja a nyilvánosságot, két órán keresztül ünnepeltette magát két napja Dallasban. Merthogy ezen a >

Tovább

Megoszthatja-e Putyin az uniót?

A háború minden egyes hónapjával csak nagyobbak lesznek a repedések az unión belül. Ám ha Oroszország >

Tovább

A szélsőjobbos populisták immár előjönnek a rasszista lomtárból

Nyina Hruscsova úgy értékeli Orbán Viktor jó egy héttel ezelőtt állásfoglalását a fajok keveredésének elutasításáról, hogy >

Tovább

A posztmodern önkényúr

Tehát aki nem teljesen autokrata, de már messzire került a demokráciától. Ám nemrégiben nyilvánosan bevállalta azt >

Tovább

Boldog hétköznapok a fajvédő kormányzó országában

Így telnek boldog gondtalanságban a forró nyári hónapok Magyarországon, milliók elégedettek azzal a tudattal, hogy ők >

Tovább

Ki kit szankcionál?

A válság okait elemezve ellenben sokatmondó, hogy az árak akkor ugrottak meg, amikor Moszkva június közepén >

Tovább

Madarat tolláról...

Ezért amikor a média beszámol majd a mai Orbán-beszédről, nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a magyar >

Tovább