2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Az eddigi európai rendnek vége

Az eddigi európai rendnek vége

Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot a jövőben nagyban a katonai erő szabja meg. És ha meg is szűnnek a harcok ukrán területen, az orosz hibrid hadviselés minden bizonnyal folytatódik, akár „kis, zöld emberkék” révén. Vagyis állandósul a békétlenség. Európa teljesen megváltozik, kénytelen lesz elfogadni, hogy sorsába beleszólnak más hatalmak. Az integráció hajtóereje az lesz, hogy nyerni kell egy veszélyes világban, nem pedig az, hogy elkerülje a konfliktusokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

A francia pénzügyminiszter kijelentette, hogy országa akár Magyarország nélkül is kész keresztülvinni a nagy nemzetközi cégek egységes megadóztatására kidolgozott tervet. Mint emlékezetes, a magyar kormány elfogadta a szabályozást, ám pár napja, az utolsó pillanatban vétózott. Bruno Le Maire azonban francia soros elnökség záró sajtóértekezletén azt közölte, hogy Párizs ragaszkodik az elképzeléshez, akár csatlakozik a magyar fél, akár nem.

Épp ezért az OECD keretében most alternatív megoldást kíván találni a gazdaságért felelős biztossal, hogy ne vesszen kárba a 137 állam közreműködéssel kidolgozott szabályozás. Nyilatkozata azt jelzi, hogy a franciákat felpaprikázta a kudarc, hiszen az ügy már egészen közel járt a megállapodáshoz. Még a lengyelek is feladták ellenkezésüket, amikor a magyar vezetés váratlanul beleköpött a levesbe. A francia miniszter erről azt mondta: az nem járja, hogy Európát túszként tartsa fogva egy-két rosszakaratú tag. Meg azt is elárulta, hogy a magyar ellenállást az ún. kiterjesztett együttműködéssel lehet megkerülni, noha adóügyekben elvileg egyhangú határozatot kell hozni.

Brüsszel azonban ezt a lehetőséget csak akkor tartja elfogadhatónak, ha már minden kötél szakad, így inkább azon van, hogy megnyerje az Orbán-kabinetet. Egyes illetékesek azt várják, hogy a miniszterelnök jobb belátásra tér, hiszen a kérdés rendezése neki is nagyobb adóbevételeket jelentene. Párizs szerint ugyanakkor a magyar álláspont mögött az van, hogy Budapest ily módon próbál engedményt kicsikarni más területeken.

 

Der Standard

 

Csehország nehéz helyzetben veszi át az EU soros elnöki feladatait, mert mindent beárnyékol az ukrán háború, így a fél évre szóló elnökség is válság üzemmódban működik. Első helyen szerepel a menekültek helyzetének rendezése, továbbá Ukrajna újjáépítése – hozták nyilvánosságra Prágában. Ám a földönfutóvá lett milliók kapcsán Jirzsi Pehe, a prágai New York Egyetem rektora nem tudja, mennyire játszhat itt pozitív szerepet egy olyan ország, amely az elmúlt években a V4-ek tagjaként következetesen meggátolta a közös menedékpolitikát.

És az is komoly bökkenő, hogy a cseh fél mennyire komolyan állhat ki a demokratikus intézmények megerősítése mellett, amikor a Visegrádi Csoportban továbbra is Budapest és Varsó szoros szövetségesének számít. A lap hozzáteszi, hogy az új cseh miniszterelnök uniós kérdésekben igyekszik elhatárolódni populista elődjétől. Andrej Babiš pártja ugyan a liberális frakcióhoz tartozik Strasbourgban, ám a politikus szívesen kimutatja, hogy igen közel áll a nemzeti-konzervatív Orbán Viktorhoz.

 

Project Syndicate

 

Hogy az európai terv ne változzon, ahhoz fenekestül fel kell forgatni mindent – íjra Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt igazgatója. Az EU ugyan azért született, hogy soha többé ne legyen háború a földrészen, ám az orosz agresszió folytán igen fontos elveket kell újra végiggondolni. Jelenleg haditerv van érvényben, ennek megfelelően

1. az unió kénytelen nagyon odafigyelni a katonai erejére. Tabuk dőlnek le, nehéz fegyverek mennek Ukrajnába. Az európai gazdaság eszközként szolgál Oroszország ellen és hadigazdálkodás készül, amelyben a biztonság fontosabb a hatékonyságnál.

2. Át kell gondolni a kölcsönös függés eddigi politikáját, mert kiderült, hogy a gazdasági együttműködés nem szavatolja a politikai megbékélést. Sőt, alkalmat nyújt arra, hogy az egyik fél zsarolja a másikat. Európa leválik az orosz energiahordozóktól, de függetlenedni kíván Kínától is.

3. Előtérbe kerül a szuverenitás, mivel Moszkva azt hiszi, hogy bárhol tetszése szerint beavatkozhat a lazán körvonalazott orosz civilizáció érdekében.

4. Kiderült, hogy az európai terv nem gyakorol kellő vonzerőt a világban, valószínűleg még a kontinens bizonyos részeire sem terjed ki. Egy sor fejlődő ország regionálisnak tekinti az ukrán viszályt, nem pedig világháborúnak.

5. Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot a jövőben nagyban a katonai erő szabja meg. És ha meg is szűnnek a harcok ukrán területen, az orosz hibrid hadviselés minden bizonnyal folytatódik, akár „kis, zöld emberkék” révén. Vagyis állandósul a békétlenség.

Európa teljesen megváltozik, kénytelen lesz elfogadni, hogy sorsába beleszólnak más hatalmak. Az integráció hajtóereje az lesz, hogy nyerni kell egy veszélyes világban, nem pedig az, hogy elkerülje a konfliktusokat.

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy nem változtatja meg a háború menetét, ám gyengíti a Fekete-tenger blokádját, hogy Oroszország Ogyesszánál kénytelen volt feladni a híres-nevezetes Kígyó-szigetet. Pedig az oroszok már légelhárító rakétákat, hadihajók elleni tüzérséget telepítettek oda, továbbá elektronikus központot alakítottak ki, hogy Kijev ne tudja nyomon követni a fejleményeket a nyílt vizeken.

Most viszont Moszkva kénytelen lesz egyes hajóit az ukrán rakéták hatótávolságán belül állomásoztatni, ha az eddigi szinten kívánja tartani hadműveleteit a tengeren. A sziget arra is jó volt neki, hogy fenyegesse azokat a szállítóhajókat, amelyek gabonát próbáltak volna elvinni a kikötőből. Mivel az oroszok meglehetősen vérszomjasnak bizonyultak a háborúban, nehéz hitelt adni a moszkvai védelmi tárcának, miszerint azért távoztak a szigetről, mert jóindulatot akartak tanúsítani. Viszont látszik, hogy az ukránok tudják használni, ha megfelelő tűzerőhöz jutnak nyugatról.

Egyébiránt a blokád része, hogy továbbra is aknák vannak a vízben és az orosz haditengerészet nem engedi ki a gabonával vagy étolajjal megrakott kereskedelmi járműveket. Ezzel együtt a meghátrálás óriási lépés a zárlat megtörésére. A Nyugatnak ki kell használnia az ukrán lendületet és kísérő hadihajókat kell adni az Ogyesszából távozó szállítóhajók mellé.

 

2022. július 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább