Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is
De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem lőhet vissza, mert a nyugati támogatók nem engedik, nehogy világháborúba keveredjenek? Vagy hogy Belaruszból visznek át lőszert a határon Harkiv támadásához. Mivel az oroszok megszálló hatóságot rendeznek be Herszonban, lehet, hogy partizánmozgalom alakul ki. Putyin a hadviselés minden nemzetközi szabályát megszegte. De úgy néz ki, hogy abban bízik: minden felháborodása ellenére a Nyugat ki fog maradni a viszályból. Meg kellene lepni! Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Al Jazeera
Az ukrán háború elvakította, egyben felbátorította Orbán Viktort. A politikus hozzáállása odahaza kifizetődött számára, lásd a választási győzelmet, ugyanakkor feldühítette az uniós partnereket. Mindazonáltal Magyarország kényes geopolitikai helyzetben van az invázió óta. A kormányfő vezérletével Budapest helyezkedik a leginkább oroszbarát platformra az EU-ban, illetve a NATO-ban.
Orbán, az illiberális populizmus mintapéldánya az orosz hatalomgyakorlásban vonzó alternatívát lát a nyugati demokráciával szemben. De a kapcsolatokra nem csupán az eszmei rokonság hat ki: az ország erősen függ az orosz energiahordozóktól.
A háború ügyében a magyar álláspont próbál kiegyensúlyozott lenni: egyrészt gyorsan elítélte a támadást, megnyitotta a határokat a menekültek előtt és támogatta, hogy NATO-csapatok állomásozzanak a keleti szárnyon. Ugyanakkor elutasította az olaj, illetve földgáz bojkottját, felvizezte a legújabb szankciós csomagot. Nem hajlandó Paks 2 felfüggesztésére sem.
Az ellenkezést az orosz propaganda természetesen meglovagolja, hogy bizonyítsa a Nyugat megosztottságát. A Foreign Policy In Focus elemző intézet igazgatója szerint a miniszterelnök élvezi, hogy egymás ellen fordíthatja a feleket, amiből a magyarok profitálnak. Ám az ország nemzetközi pozícióinak sokat ártott, hogy továbbra is jó viszonyt ápol a Kremllel. Ugyanakkor Kijev aggódik, hogy a kárpátaljai magyarok fogékonyak a Budapest közvetítésével érkező orosz agymosásra. Ez ugyanis megnehezítheti a nemzeti egység fenntartását.
A magyar fél valószínűleg igyekszik meggyőzni az uniós szövetségeseket, hogy a tűzszünet érdekében elő kell segíteni a tárgyalásokat az oroszok és az ukránok között – mert ha nem, annak Európa látja kárát.
Politico
Nem csupán Törökország, hanem Magyarország is „problémás gyerek” – írja a hírportál a most zajló madridi NATO-csúcs kapcsán. Merthogy az Orbán-kormány az egyetlen olyan tag, amely ellenzi a szervezet parlamenti közgyűlési elnökének, amerikai demokrata Gerry Connollynak a javaslatát, hogy ti. hozzanak létre központot a szövetségen belül a demokrácia erősítésére.
Hogy Magyarország csúszik vissza a jogállam területén, az nem titok, és az sem meglepő, hogy a vezetés keresztbe fekszik az amerikai elképzelésnek. Orbán Viktor, aki élvezi Donald Trump támogatását, lecsapott a sajtóra, megfirkálta a választási törvényeket, nekiment a független igazságszolgáltatásnak, így bírálói tekintélyelvűnek minősítik.
Connolly maga azt kérdezi, miként nem akarhat valaki egy ilyen demokratikus intézményt a katonai szervezetben, látván látva az ukrajnai szörnyűségeket. Arra szólította fel Magyarországot, hogy az térjen vissza 56-os gyökereihez.
Wall Street Journal
A vezércikk szerint hogy Oroszország rakétával lőtt egy zsúfolt ukrán bevásárló központot, a fronttól távol, az azt mutatja, hogy a támadó nem egyszerűen meg akarja verni az ellenséges hadsereget, amire mellesleg képtelen, egyben próbálja megtörni az ellenállás szellemét, ezért vesz célba civileket. A légvédelmi szirénák naponta megszólalnak az ország jó részén, ami terrorizálja a családokat, még akkor is, ha elmaradnak a robbanások.
Nehéz feltételezni, hogy az üzletközpont lerombolása véletlen volt - az oroszok tudják, miként kell megkímélni az ilyen áruházakat. Moszkva annak idején aláírta a Genfi Egyezményt, amely tiltja, hogy civileket, illetve polgári létesítményeket bombázzanak. Ez azonban az orosz államfőt nem érdekli, azt hiszi, megúszhatja az egészet, ha legyőzi Ukrajnát, vagy rákényszeríti a maga békefeltételeinek elfogadására. Ha Moszkva győz a viszályban, akkor arra kell számítani, hogy több országban is lesz hasonló rajtaütés, nem is egy.
The Times
A konzervatív újság egyik legnevesebb publicistája felveti, hogy ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is: különleges erők csapást mérhetnek orosz célpontokra, azon felül az ellenállás érdekében okosabb szankciókra is szükség volna. Amikor egy város kellős közepén rakéta csapódik be egy bevásárló központban, akkor tudnivaló, hogy az újabb emlékeztető: immár totális háború zajlik Ukrajnában.
Szankciók ide vagy oda, az elnök nem enged a mészárlásból. Úgy számol, hogy az időközi választások eredményeként Joe Biden novemberre béna kacsa lesz. Azidőtájt részt akar venni a G20-ak tanácskozáson, lehet, hogy békeszándékainak igazolására az eseményhez időzítve feloldja az ukrán gabonakivitel tilalmát. Európa odáig nagyjából feléli a gáztartalékokat, az ukránok területeket és egy csomó embert vesztenek, ily módon a NATO elveszti arcát.
A nehézkes szankciók, illetve a lassan érkező fegyverek nem térítették el a Kremlt attól, hogy leigázza Ukrajnát. De az biztos, hogy ukrán kommandósok már most is támadnak orosz földön olajfinomítókat és fegyverraktárakat. Emellett nyugati kiképzők vannak ukrán területen, és az ukrán parancsnokok naponta megkapják a legfrissebb hírszerzési értesüléseket a szövetségesektől.
De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem lőhet vissza, mert a nyugati támogatók nem engedik, nehogy világháborúba keveredjenek? Vagy hogy Belaruszból visznek át lőszert a határon Harkiv támadásához. Mivel az oroszok megszálló hatóságot rendeznek be Herszonban, lehet, hogy partizánmozgalom alakul ki.
Putyin a hadviselés minden nemzetközi szabályát megszegte. De úgy néz ki, hogy abban bízik: minden felháborodása ellenére a Nyugat ki fog maradni a viszályból. Meg kellene lepni!
Der Standard
Nem a szankciók jelenti Putyin Achilles-sarkát, mert továbbra is elég pénzhez jut az energiahordozókból: az orosz gazdaság és hadigépezet várhatóan azért bénul meg, merthogy nem jut hozzá a megfelelő technológiához és pótalkatrészekhez. A szankciók továbbra sem kellőképpen hatékonyak, és ezen az sem változtat, ha kiviteli tilalmat rendelnek el az orosz aranyra, illetve ha maximálják, hogy a nyugati vevők mennyit fizethetnek az olajért.
Az elnök gyenge pontja ott van, hogy nem tudja megvenni az energiahordozók bevételéből azt, amire leginkább szüksége lenne, márpedig az egész háborút eldöntheti, ha nem képes fenntartani a gazdaságot, illetve a hadsereget, mivel nem tudja beszerezni a szükséges alkatrészeket. Ez persze csak hónapok múltán várható, addig a leghatékonyabb eszköz az a háború megtorlására, hogy több nehézfegyvert kell adni Ukrajnának.
Wall Street Journal
A kommentár úgy látja, hogy a Nyugat teszetosza Ukrajna blokádja ügyében. Ha újra megindulnak a gabonaszállítások, az sem oldja meg a világ élelmezési gondjait, viszont megmutatná az orosz államfőnek, hogy nem több papírtigrisnél. Vlagyimir Putyin eddig sem vetette be minden lehetséges eszközét, mert a túlélésre játszik és lát esélyt arra, hogy odahaza bebetonozza uralmát.
Nem szeretne háborúba bonyolódni a NATO-val, és nem csapott vissza, pedig rengeteg katonája esett el a nyugati fegyverek által. A szállítási útvonalakat sem támadta. Ily módon sok kockázat nincs azokban a kezdeményezésekben, hogy a katonai szervezet hadihajói működjenek közre az ukrán gabonakikötők zárlatának feltörésében. Ehhez persze meg kell szerezni Törökország támogatását és elegendő tagországot kell megnyerni.
Ogyessza felszabadítása megerősítené, hogy szinte az összes erőteljes ellenakció bölcs meghátrálásra készteti Moszkvát, noha az egyfolytában azt igyekszik beleplántálni a hazai közvéleménybe, hogy minden az ő szándékai szerint alakul.
Ezért kellene előrelépni a vesztegzár ügyében, ami egyben üzenet is volna, hogy nem kell kétségbeesni, mert nem lesz gabonaszűke. A világ megvan az orosz és ukrán búza, kukorica nélkül is. Viszont el lehet szigetelni az oroszokat. Csak éppen idáig nem teljesen éltek a demokratikus államok ezzel a lehetőséggel, mert Putyin mindig meghátrált az utóbbi két évtizedben, amikor szorult a kapca.
A bibi csak ott van, hogy sok nyugati illetékes szerint minden lövöldözés ellenére ennek a háborúnak már vége, elérhető közelségbe került a megállapodás. Ez lehet az oka, hogy a szövetség nem iparkodik újabb vereséget mérni az elnökre az ogyesszai gabonaszállítások megkezdésével.
Jewish Telegraphic Agency
Már laknak ukrajnai zsidó vezetők az egykori balatonőszödi kormányüdülőben, amelyet az Orbán-kabinet a Köves Slomó-féle EMIH-nek adott, hogy az menedéket rendezzen be ukrán zsidó menekültek számára. A létesítményt egyelőre fel kell újítani, ám a terv az, hogy utána ott legalább 664-en lakhatnak majd, de még több embernek tudnak kóser élelmet adni. A fenntartása havonta kb. 600 ezer dollárt visz el, ezt az összeget a rabbi közadakozásból szándékozik összeszedni.
A tévé megjegyzi, hogy mindeközben továbbra is erősen vitatott Orbán hozzáállása a zsidókhoz, párhuzamosan azzal, hogy nő a befolyása a nemzetközi jobboldalon. Mivel zajos kampányt folytat Soros ellen, magára vonta az antiszemitizmus vádját. De felmerült az is, hogy kormánya igyekszik bagatellizálni a holokausztot. Az Európai Zsidó Szövetség felkérésére nemrégiben egy tanulmány azt állapította meg, hogy a magyarok körében erősek az antiszemita érzelmek, ezzel együtt a földrészen nemigen van más ország, amely jobb létfeltételeket teremtene a zsidóság számára.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >