Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az orosz fenyegetések üresebbek, mint ahogy azt gondolnánk
Ezt bizonyítja – írja a Times -, hogy Vlagyimir Putyin idáig mindig abbahagyta a kardcsörtetést, amikor ellenállásba ütközött a Nyugat részéről. Sőt, egyre inkább az látszódik, hogy az elnök mindenképpen igyekszik elkerülni az ütközést, legalábbis katonai vonatkozásban. A végén simán belement, hogy Ukrajna és Moldova immár tagjelöltnek számít, mondván, hogy az EU nem katonai szervezet. Pedig előtte hogy odavolt a készülő döntéstől. Lehet, hogy akad, akit meglep, hogy Putyin nem szeretné elmélyíteni a válságot, ám állítólag Lenintől származik a bölcsesség, hogy ha bajonettel rohamozol, szúrsz, ha puhát találsz. Ellenben visszahúzod a karod, ha acélba ütközöl. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
Az orosz fenyegetések üresebbek, mint ahogy azt gondolnánk, ezt bizonyítja, hogy Vlagyimir Putyin idáig mindig abbahagyta a kardcsörtetést, amikor ellenállásba ütközött a Nyugat részéről. Sőt, egyre inkább az látszódik, hogy az elnök mindenképpen igyekszik elkerülni az ütközést, legalábbis katonai vonatkozásban. A végén simán belement, hogy Ukrajna és Moldova immár tagjelöltnek számít, mondván, hogy az EU nem katonai szervezet. Pedig előtte hogy odavolt a készülő döntéstől.
Mint ahogy rázta az öklét akkor is, amikor a háború miatt Svédország és Finnország felvételét kérte a NATO-ba. Ám amikor látta, hogy hiábavaló a tiltakozás, gyorsan hangot váltott, mondván, hogy nem veszélyezteti Oroszországot, ha a két ország bekerül a szövetségbe. Ugyanez játszódott le, miután arról volt szó, hogy Kijev megkapja a legkorszerűbb amerikai tüzérségi rakétarendszereket. A protestálásnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A nagy vehemencia vége az lett, hogy az elnök megvonta a vállát és azt állította, hogy a szállítmányok semmin sem változtatnak.
Lehet, hogy akad, akit meglep, hogy Putyin nem szeretné elmélyíteni a válságot, ám állítólag Lenintől származik a bölcsesség, hogy ha bajonettel rohamozol, szúrsz, ha puhát találsz. Ellenben visszahúzod a karod, ha acélba ütközöl.
Az elnök egyébként ott tart, mint Hitler: beleszól az ukrán front katonai döntéseibe, de ő legalább nem bírálja felül a tábornokok döntéseit. Úgyhogy fel is adták Kijev ostromát és nem rendeltek el általános sorozást. Merthogy abból semmi jó nem sült volna ki a számára márpedig a multimilliárdosok általában félnek a haláltól, mivel szeretnék élvezni a gazdaságukat. Pont ezért nem jó opció számára az atomháború sem. Így marad a gázfegyver bevetése, ami fájdalmas pénzügyileg és politikailag, mégsem rémisztő.
Washington Post
A vezércikk úgy látja, hogy valami mást kell kieszelnie Amerikának és Európának, mert az olajembargó nem vált be: ömlik a bevétel Moszkvába az energiahordozó után. Épp ezért a szerkesztőségi vélemény felveti, hogy a G7-ek mai bajorországi csúcstalálkozóján mindenekelőtt azt találják ki, miként lehetne hatékonyabb gazdasági szankciókat hozni Moszkva ellen. Az EU egy év alatt 108 milliárd dollárt utalt az állami Gazpromnak, viszont a meghirdetett bojkott csak több szakaszban, december elejéig lép életbe.
Utána Oroszország meg fogja érezni a hatását, mind a kitermelendő mennyiséget, mind a bevételeket illetően. Viszont az unió előtt nincsenek egyszerű alternatívák. Továbbra is kell vennie orosz kőolajat, csak a korábbinál kevesebbet. Ugyanakkor Moszkva máris nagyobb mennyiséget adott el Kínának és Indiának, nyomott áron. Ebből egy részt finomítottak és tovább exportálták Európába.
Ily módon az olajpénzek egyelőre segítenek, hogy a Kreml átvészelje a szankciókat, de véget kell vetni készpénzáramlásnak. Az amerikai pénzügyminiszter olyan terven dolgozik, amelynek értelmében a Nyugat csak a termelői árat fizetné meg, vagyis változatlanul érkezne olaj, csak éppen az oroszok kevesebbet kapnának érte. Ha Biden meg tudja győzni a G7-eket, hogy támogassák az ötletet, akkor jelenleg ez az egyik legjobb módja, hogy segítse Ukrajnát.
Der Standard
A kommentár arra figyelmeztet, hogy politikai önkény érvényesül az EU bővítése során, ám emiatt az unió legnagyobb erőssége kerül veszélybe. Pedig a szervezet az elmúlt 30 évben, minden hibája, belső gyengesége ellenére – regionális nagyhatalom lett. Még akkor is, ha egy-két ország idő előtt került be, és Magyarország, illetve Lengyelország a tekintélyuralom felé kanyarodott el. Ám a keleti nyitás elérte célját, mert a szocializmus bukása után a béke, a jogállam és a növekvő jólét köszöntött be a régióban.
Az integráció azonban most tovább megy, miután tagjelölti státuszt adott Ukrajnának és Moldovának: a gesztus pajzsot jelent a brutális agresszor jelentette fenyegetéssel szemben. Ugyan az orosz tüzérség nem hallgat el tőle a Donyecki-medencében, de a két országot az eddiginél erősebben köti Nyugat-Európához. És teljesen mindegy, hogy mindkettő még nagyon messze van a tagsági feltételek teljesítésétől. Viszont számíthatnak arra, hogy előbbre lépnek a felvétel útján, ha teljesítik a házi feladatot.
Csakhogy közben szabad folyást enged az EU a politikai önkénynek, mert a folyamatot bármelyik tag évekre megakadályozhatja, akár nacionalista elvakultságból, akár belpolitikai taktikázásból. A Nyugat-Balkánon a végtelen várakozás zavart és elidegenedést vált ki. Ez pedig kaput nyit a geopolitikai vetélytárs oroszoknak és kínaiaknak.
Ezért meg kell akadályozni, hogy bizonyos államok vétózhassanak. El kell érni, hogy a Bizottság csak akkor állítsa le a csatlakozást, ha azt két, sőt három ország kéri.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >