2022. június 30. csütörtök
Ma Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A magyar kormány szó szerint zsarolja Moszkva érdekében az uniót

A magyar kormány szó szerint zsarolja Moszkva érdekében az uniót

Az orosz elnök immár egyáltalán nem leplezi terveit, nyíltan értésre adta pl. hogy az energiaellátást fegyverként kívánja bevetni, ám hogy ez sikerül-e neki, az attól függ, mennyire marad egységes az EU. De már látni, hogy Magyarország kitáncol a sorból. Ezt az ukrán politológus, Anton Sehovcov nyilatkozta, aki a Die Welt szerint egészen mélyreható ismeretekkel rendelkezik a Kreml és a az európai szélsőjobb kapcsolatairól. Úgy értékeli, hogy a magyar kormány szó szerint zsarolja Moszkva érdekében az uniót. Az egység ugyan még nem tört meg, de a Kreml évek óta kísérletezik vele. A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy túlzottak a félelmek a szélsőjobb befolyása ügyében. Hiszen hiába voltak hatalmon egy ideig ilyen pártok az osztrákoknál és az olaszoknál, nemigen tudták átformálni a társadalmat. Nem jelentettek létveszélyt a demokrácia szemszögéből. Ám ettől még Putyin próbálja elmélyíteni az ellentéteket, hogy meggyengítse az érintett országokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Euractiv

 

A bécsi Humántudományi Intézet két munkatársa azt javasolja, hogy ha nem is a csatlakozási tárgyalások megkezdése és lezárása ügyében, de felvételi folyamat középső szakaszában lehetővé kell tenni a többségi döntéshozatalt, különben Ukrajnának és a többi jelölnek esélye nincs bekerülni a szervezetbe. Srdjan Cvijic és Zoran Necsev elrettentő példaként hozza fel, hogy Bulgária mindez idáig meggátolta az érdemi dialógus megnyitását Észak-Macedóniával, mert a bolgár nacionalisták igyekeznek terrorizálni a szomszéd államot.

És ehhez az EU segédkezet nyújtott, ily módon a Szófia által emelt nyelvi és történelmi kifogások most pont olyan súllyal esnek latba, mint a jogállami követelmények. Persze a vétójog nem csupán a csatlakozások kapcsán merült fel. Különösen az orbáni Magyarország „jeleskedik”, amikor meg kell torpedózni a külpolitikai konszenzust. A Fidesz-kormány többször is blokkolt, illetve igyekezett keresztbe feküdni, amikor az unió bírálni kívánta Kína emberi jogi mérlegét, vagy a közel-keleti békefolyamatot.

Viszont ha fennmarad a kötelezettség, hogy a külpolitikában egyhangúan kell jóváhagyni a határozatokat, az megnehezíti, hogy Brüsszel megvédje magát az orosz fenyegetésekkel szemben. Az írás felidézi, hogy igazából csak Magyarország csinált nagy ügyet az ukrán nyelvtörvényből, ami igazolja, hogy Budapest Putyinhoz törleszkedik.

Az invázió ugyan megnehezítette a további határozott kiállást a Kreml mellett, ám nem zárta ki, hogy a magyar fél aznap arra ébredjen: meggátolja Ukrajna bekerülését az unióba. Ezért ha legalább részlegesen nem térnek át a többségi döntéshozatalra, akkor hamarosan elveszti jelentőségét Kijev, Észak-Macedónia és a többi jelölt európai perspektívája. Csupán vágyálom marad.

 

The Times

 

Az EU-ban még van mit tenni – összegzi tapasztalatait két brit kutató, aki éppen most készít új jelentést az unió állapotáról. Kiemelik, hogy a szervezet az utóbbi években gyakorlatilag a válság szinonimája lett, elég csak a hitelkrízisre, a menekülthullámra, a Brexitre, vagy a járványra gondolni. A vontatott válaszok azt a benyomást erősítették meg, hogy a közösség megosztott, a munka hatástalan. Ám Ukrajna megváltoztatta a képet.

A Tanács és a Bizottság is szükségesnek tartja a biztonság megerősítését, az orosz energiafüggés csökkentését, a közös fegyverbeszerzéseket. Lengyelország felülvizsgálta álláspontját a Brüsszelhez fűződő viszony ügyében, bár azért még vannak súrlódások. Ugyanakkor ütközéshez vezetett Közép- és Kelet-Európával, hogy a francia elnök folytatja a párbeszédet Moszkvával, és hogy a németek és az olaszok vonakodnak fegyvert szállítani Kijevnek, és mindkettő habozott az olajembargó kérdésében is. Feszültséget váltott ki továbbá, kapjon-e Ukrajna tagjelölti státuszt.

Ezek az ellentétek csak megfejelik a korábbi vitákat, pl. az anyagi támogatások, az LMBT-jogok, a nők elleni erőszak ügyében. Feszültség várható az Európai Bíróság miatt is, miután az az alapok visszatartásával „honorálta” a magyar és lengyel álláspontot a meleg jogok témájában. Az uniónak teljesítenie kell az ukránoknak tett ígéretét, ezzel egyidejűleg kezelnie kell a tagok közti megosztottságot, mert igen sok forog kockán.

 

Wall Street Journal

 

Az infláció és a gazdasági visszaesés folytán lanyhul Kelet-Európában az Ukrajnának nyújtott támogatás, a gondok miatt vizsgázik, hogy a tömegek mennyire értenek egyet az orosz agresszió kemény elutasításával. Ily módon veszélybe kerülhet a régió egysége.

A cseheknél az áremelkedés ütem a múlt hónapban már 16 %-nál járt, a balti államokban pedig 20 % felé közelít. A szállítási láncok megszakadása és a dráguló energia következtében a szlovákoknál 9,4 %-kal csökken a termelés, a cseheknél pedig 3,8 %-kal. Egy sor fejlesztési tervet jegelnek, mert az építőipar olyan magas árakkal dolgozik.

Az égbe tartanak az üzemanyag- és az élelmiszerárak, a kamatok megugrása visszaveti a jelzálogkölcsönöket. A gondok alaposan töréstesztnek teszik ki a nyugati összefogást. Nem biztos, hogy Kelet-Európa bevállalja Ukrajna kedvéért a magas költségeket. Ha Kijev-barát kormányok nem képesek átvészelni a közelgő vihart, akkor hamarosan meginoghat a térség geopolitikai elkötelezettsége.

 

Die Welt

 

Az orosz elnök immár egyáltalán nem leplezi terveit, nyíltan értésre adta pl. hogy az energiaellátást fegyverként kívánja bevetni, ám hogy ez sikerül-e neki, az attól függ, mennyire marad egységes az EU. De már látni, hogy Magyarország kitáncol a sorból. Ezt az ukrán politológus, Anton Sehovcov nyilatkozta, aki a lap szerint egészen mélyreható ismeretekkel rendelkezik a Kreml és a az európai szélsőjobb kapcsolatairól.

Úgy értékeli, hogy a magyar kormány szó szerint zsarolja Moszkva érdekében az uniót. Az egység ugyan még nem tört meg, de a Kreml évek óta kísérletezik vele. A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy túlzottak a félelmek a szélsőjobb befolyása ügyében. Hiszen hiába voltak hatalmon egy ideig ilyen pártok az osztrákoknál és az olaszoknál, nemigen tudták átformálni a társadalmat. Nem jelentettek létveszélyt a demokrácia szemszögéből. Ám ettől még Putyin próbálja elmélyíteni az ellentéteket, hogy meggyengítse az érintett országokat.

De az agresszió miatt több radikális szövetségese is elhatárolódott tőle, így most az eddiginél kevesebb barátja van az EU-ban. A szakember szerint a Nyugat is tehet róla, hogy Moszkva úgy véli: csak szájtépés a másik oldal részéről a liberális értékek hangoztatása, mert a demokráciák simán közreműködtek az orosz pénzmosásban. Egy sor területen fenntartották a jó viszonyt a tekintélyuralmi Oroszországgal. Az azonban jelenleg maffiaállam, bűnözők rendszere. A Nyugatot csak azért gyűlöli, mert az veszélyezteti az orosz elit uralmát.   

 

FT

 

Az orosz történelem ciklikus mozgást mutat, az elnyomatás évtizedei után így most elvileg reformok következnének, ám Vlagyimir Putyin késlelteti a folyamatot.  A rezsim különben sok hasonlatosságot mutat a brezsnyevi korszakkal: épp most alakul az egykori pionyírok mintájára új gyerek- és ifjúsági mozgalom, az elnök közvetlen irányításával. (A szervezet nem tarthat fenn kapcsolatot „külföldi ügynökökkel”, valamint nyugatiakkal, továbbá a tekintélyuralmi rendszer bírálóival.)

Szentpéterváron a pszichiátriára dugtak be egy művészt, aki ellenzi a háborút. Putyin hatalmát a 3. évtizedben belső elnyomás és agymosás jellemzi odahaza, külföldön pedig az agresszió. Ezek a tényezők folyamatosan jelen voltak az eltelt jó 100 év Oroszországában. Amikor viszont enyhülés állt be, pl. Mihail Gorbacsov idején, a diplomáciában alábbhagyott a feszültség. Jelenleg azonban kizárt a liberális fordulat.

De ettől még úgy volt, hogy Sztálint a reformer Nyikita Hruscsov követte, majd Leonyid Brezsnyev ismét behúzta a fékeket, utána viszont Gorbacsov év Borisz Jelcin jött, akiket a keményvonalas Putyin váltott. Nem tudni, hogy napjainkban mikor következik be a fordulat, de lesz, az biztos. A háború sokat segíthet benne. 

Viszont ha netán Moszkva kerekedik fölül a viszályban, az meghosszabbíthatja a zsarnokságot. Sok orosz számára azonban a liberalizmus a Szovjetunió összeomlását és a jelcini zűrzavar korszakát idézi fel. Az átalakulás a fiatalabb nemzedékektől indulhat ki, amelyek szégyellik a putyinizmust. A Nyugatnak azonban tudomásul kell vennie, hogy csak korlátozottan képes beleszólni az orosz belpolitikába. A döntést a saját hagyományai, illetve a közelmúlt alapján az ország maga fogja kimondani.

 

2022. június 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább

Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is

De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >

Tovább

Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról

Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >

Tovább

420 forint/eurós árfolyam sem kizárt

Az apanázsra azért is szükség van, hogy megdobja a gazdaságot, amelynek növekedési üteme előreláthatólag lassul a >

Tovább

Riadókészültségben a magyarországi média

Létezik ugyan még egy maroknyi független orgánum, de ahhoz, hogy elérjék a közönséget, vagy a közönségnek >

Tovább

„Szélsőjobb: tánc a vulkánon”

Trump, Brexit, Magyarország, Lengyelország, Brazília és most még a Marine Le Pen-féle párt is 89 képviselőt >

Tovább

Homo orbanicus

A nemzeti nem-közösségnek nincs összetartó ereje. A nemzet elveszítette veszélytudatát. Egyenként mindenki érzi, hogy baj van, >

Tovább

Az orosz fenyegetések üresebbek, mint ahogy azt gondolnánk

Ezt bizonyítja – írja a Times -, hogy Vlagyimir Putyin idáig mindig abbahagyta a kardcsörtetést, amikor >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

A látványos uniós ajánlat csak kamu

A Die Welt német konzervatív lap úgy értékeli, hogy az Ukrajnának és Moldovának tett látványos ajánlat >

Tovább