2022. június 30. csütörtök
Ma Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Merkel megtévesztő Oroszország-politikája

Merkel megtévesztő Oroszország-politikája

Nem véletlenül követeli a német politikusok új nemzedékének egész serege, hogy tisztázzák, miért nem vett tudomást Berlin ennyi időn át Putyin igazi szándékairól, mit tudott, és hogy megakadályozhatta volna-e a vérontást. Ideértve, hogy Angela Merkelnek nem kellett volna-e jobban odafigyelnie az orosz civil társadalom elnyomatására, több politikai ellenfél meggyilkolására? A mérgezési kísérletekre, a korrupcióra, az európai dezinformációs kampányra? Továbbá arra hogy Moszkva gondosan szőtte az energiafüggőség hálóját és mindinkább birodalmi törekvéseket árult el. Ám az előző kormányfő úgy gondolja, hogy nem érheti gáncs, ám véleményéből az derül ki, hogy értette ugyan a problémákat, de azokat elkente, ahelyett, hogy megoldotta volna. És ezt a gazdaság és a társadalom is helyesnek tartotta. Ám ez a módszer alkalmatlan arra, hogy Németország megbirkózzon egy elszabadult, totalitárius Oroszországgal, miközben a jövő folyamatosan felfordulást és rombolást ígér. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Zeit

 

A küszöbön álló EU-, illetve NATO-csúcs a demokrácia jövőjéről dönt, mert ha a liberális rendszerek helyt akarnak állni Kínával, illetve Oroszországgal szemben, akkor össze kell fogniuk. Ezt hangsúlyozza elemzésében Johannes Thimm, a német kormány tanácsadójának számító Tudomány és Politika Alapítvány munkatársa, illetve Hanns Maull, a Kínával foglalkozó berlini Mercator Intézet kutatója.

Úgy vélik, hogy a két házigazdának: Németországnak és Spanyolországnak kulcsszerep jut az unió, illetve a katonai szervezet további útjának meghatározásában, de úgy, hogy lehetővé kell tenni az USA vezető szerepét. Merthogy át kell állítani a váltókat a tekintélyelvű, illetve totalitárius Moszkva és Peking visszaszorítására, főként mivel súlyos válságok fenyegetnek. Az egész jövő, a liberál-demokratikus rend túlélése forog kockán.

A válság kettős: egyrészt nagy bajban van a világgazdaság, illetve a tét az, hogy ki irányítsa a világot. Hogy a kettő mennyire összefügg, az kiderül abból, hogy az ukrán háború globális éhínséggel fenyeget. A kulcskérdés az, hogy mi lesz Ukrajnával, illetve Tajvannal, ezen múlik az egész nemzetközi rend sorsa. Az biztos ugyanakkor, hogy Moszkva és Peking kész hatalmas erőforrásokat bevetni a maga érdekeinek érvényesítésére.

Ám hogy a Nyugat mekkora áldozatokat hajlandó meghozni, arra legkorábban a két csúcstalálkozó alapján lehet majd következtetni. De az biztos, hogy át kell alakítani mind a G7-ek, mint a NATO tagsági szerkezetét, mert az nem felel meg napjaink követelményeinek. A katonai szövetségben pl. benne van Törökország, noha annak politikája élesen ütközik a nyugati értékekkel, a liberális sokszínűséggel és a multilateralizmussal.

De ott van Lengyelország és Magyarország is, amelynek demokratikus elkötelezettsége kétséges, mint ahogy az is, miként állnak hozzá a Nyugat rendszerszintű vitájához Moszkvával és Pekinggel szemben. Az biztos, hogy a demokratikus világnak az új geopolitikának megfelelően újjá kell szerveznie magát az eurázsiai térség két oldalán, miközben a közbenső térséget az autoriter Kína és Oroszország uralja.

 

Guardian

 

Slavoj Žižek korholja mindazokat, akik pacifista alapon közelítenek az ukrajnai háborúhoz. A neves szlovén filozófus, a ljubljanai, a new yorki és a londoni egyetem tanára úgy ítéli meg: a világ tartozik annyival Kijevnek, hogy minden támogatást megad neki, ehhez pedig egy erősebb NATO-ra van szükség.

Egyértelműnek tartja, hogy a viszály elhúzódik, az oroszok lassan nyomulnak előre keleten, illetve délen, de miután Putyin immár Nagy Péterhez hasonlítja magát, semmi kétség a célja felől: le akarja igázni a szomszéd államot. Ugyanígy tekint Boszniára, Koszovóra, Finnországra, a balti országokra, ám mivel számára csak független, illetve meghódított nemzeti egységek léteznek, a szemében egész Európa az utóbbi kategóriába esik.

Viszont ha valaki azt mondja, hogy lehetővé kell tenni arcmentést a politikus számára, az egyenlő azzal, hogy támogatja a Kreml birodalmi törekvéseit. Annál is inkább, mert színtiszta őrület a Moszkva által hangoztatott teljes állami önállóság, amikor pl. a globális felmelegedés jelentette végzetet csak úgy kerülheti ki a világ, ha igen szorosan együttműködik.

De látni kell, hogy a klímaváltozás esetében az oroszok számára tét az Északi-sarki átjáró ellenőrzése. Hiszen Kína, Japán és Dél-Korea viszálya folytán a legfontosabb kereskedelmi út az Arktiszon át vezet majd, miután a felmelegedés folytán megszűnnek a jégakadályok. És ha Oroszország bekebelezi Ukrajnát, továbbá fejleszti Szibériát, akkor az élelmiszertermelésen keresztül képes lesz zsarolni az egész világot. Ez van Putyin birodalmi álmai mögött.

A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy Európának résen kell lennie, nehogy az amerikaiak és az oroszok megegyezzenek a feje fölött. Ennek kivédésére az egyik lehetőség a semlegesség, de az maga katasztrófa, vagy pedig az, hogy a földrész önálló tényezővé válik. Merthogy a háborúval Moszkva, a washingtoni konzervatív tábor, valamint az európai szélsőjobb –és bal, lásd Mélenchont és Le Pent, a kontinens egységét igyekeznek megtörni.

Viszont mi van akkor, ha az európai és amerikai szavazók a szankciók gerjesztette infláció láttán besokallnak és elegük lesz a háborúból. Nos, az, hogy a földrész egész öröksége elvész, és Európa orosz, illetve amerikai befolyási övezetté válik. Vagyis olyan viszály színterévé lesz, amelynek nem látszik a vége.

 

FT

 

A vezércikk szerint a francia elnök annak a levét issza most, hogy készpénznek vette a szavazópolgárok támogatását, így módon azonban veszélybe kerülnek Emmanuel Marcon tervezett reformjai, de a megoldást nem idő előtti választások jelentik. Mindenesetre, mivel az államfő pártja elvesztette a parlamenti többséget, Franciaországban különleges politikai instabilitás fenyeget. Még az is bőven belefér, hogy megbénul a törvényhozás.

Mindenesetre a 2. forduló megdöbbentő pofon a politikusnak, akit mindössze két hónapja erősítettek meg tisztségében. De hogy véghez tudja vinni terveit, ahhoz immár szüksége lesz az ellenzék egy részének támogatására. Az ország ily módon közelebb kerül a koalíciós kormányzáshoz, bár ennek arrafelé nincs hagyománya. Ám patkó tele lesz kérlelhetetlen bírálókkal, akik mindent elkövetnek majd, hogy ahol csak lehet, betegyenek az államfőnek.

Ennélfogva az elnöknek leginkább ott nyílnak esélyei, hogy mindig konkrét ügyekhez találjon partnereket. De ehhez meg kell változnia, hiszen az emberek benyújtották neki a számlát, amiért teljesen központosította az irányítást. Ám az alázat és az együttműködési készség idáig nem volt jellemző rá, így itt mindenképpen új oldaláról kell bemutatkoznia.

Lehet, hogy az ország ezután inkább befelé fordul és a megszokottnál jobban harcol majd a nemzeti érdekekért az EU-ban. De hiba volna Macron részéről – legalábbis a következő egy-két évben – ha valamilyen ürüggyel szélnek eresztené a képviselőket, éspedig abban a reményben, hogy a lakosság meg fogja büntetni a hajthatatlan ellenzéket. Mert az már láthatólag nem működik, hogy közte vagy a szélsőség között kell választani. Franciaországban új politikai stílus kell, és ez vonatkozik az elnökre is.

 

FT

 

A volt német kancellár jó egy évvel a visszavonulása után állt újra a nyilvánosság elé, de hogy semmit meg nem bánt saját politikája ügyében, az jól mutatja: Németország orosz vonala elhibázott. Ezt Constanze Stelzenmüller, a washingtoni tudományos központ, a Brookings Intézet vezető munkatársa fejti ki vendégkommentárjában.

Arra figyelmeztet, hogy Európa, a transz-atlanti közösség, valamint a nemzetközi rend jövőjét kérdőjelezi meg az Ukrajna felszámolásáért indított háború, valamint az orosz elit tébolyult retorikája. Ugyanakkor a fejlemények visszamenőleg árnyékot vetne Berlin, a német politikusok, üzletemberek, de még a választók eddigi hozzáállására.

Nem véletlenül követeli a német politikusok új nemzedékének egész serege, hogy tisztázzák, miért nem vett tudomást Berlin ennyi időn át Putyin igazi szándékairól, mit tudott, és hogy megakadályozhatta volna-e a vérontást. Ideértve, hogy Angela Merkelnek nem kellett volna-e jobban odafigyelnie az orosz civil társadalom elnyomatására, több politikai ellenfél meggyilkolására? A mérgezési kísérletekre, a korrupcióra, az európai dezinformációs kampányra?

Továbbá arra hogy Moszkva gondosan szőtte az energiafüggőség hálóját és mindinkább birodalmi törekvéseket árult el. Ám az előző kormányfő úgy gondolja, hogy nem érheti gáncs, ám véleményéből az derül ki, hogy értette ugyan a problémákat, de azokat elkente, ahelyett, hogy megoldotta volna. És ezt a gazdaság és a társadalom is helyesnek tartotta. Ám ez a módszer alkalmatlan arra, hogy Németország megbirkózzon egy elszabadult, totalitárius Oroszországgal, miközben a jövő folyamatosan felfordulást és rombolást ígér.

 

Wall Street Journal

 

A magyar miniszterelnök politikai igazgatója olvasói levélben magyarázza a bizonyítványt – egy nappal azután, hogy az Országgyűlés határozatban utasította el az egységes globális minimáladó bevezetését. Orbán Balázs azzal érvel, hogy válság idején nem szabad elriasztani a befektetőket. Márpedig a háború és a szankciók miatt egyre mennek fel a kamatok és az árak. Mindenekelőtt az élelmiszer és az energia drágul meg, továbbá szállítási láncok szakadnak meg.

Ilyen körülmények között szerinte nagy hiba volna, ha az EU – a Bizottság javaslatát követve – átvenné a kidolgozott nemzetközi szabályozást. Annak célja, hogy a multik ne tudják kijátszani az adókat, illetve hogy egységes, 15 %-os közteher nehezedjen rájuk. Ám – hangoztatja Orbán – pont azokat a cégeket sújtaná, amelyek a növekedés motorjai, miközben a tervezet a bajok lényegét, az adókerülést és a profitok ide-odatologatását – nem oldja meg.

Ugyanakkor keményen sújtaná Közép-Európát, amely alacsonyabb társasági adókat alkalmaz. Magyarországon a nagy vállalatok esetében 9 %-os a kulcs, így veszélybe kerülne a régió versenyelőnye, miközben a magyar gazdaságba tavaly rekordszintű, 5,9 milliárd eurós befektetés érkezett.

A kormány igényt tart arra, hogy maga szabja meg pénzügypolitikáját a mostani válságban. A Parlament éppen a versenyképesség és a szuverenitás védelmében tiltotta meg, hogy a végrehajtó hatalom csatlakozzon az új adóhoz. Függetlenül attól, hogy azt korábban támogatta, de az még akkor volt, amikor a járvány után gyors kilábalásban lehetett reménykedni. Ám jelenleg bajt okozna a verseny korlátozása és az extra közteher.

 

2022. június 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább

Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is

De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >

Tovább

Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról

Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >

Tovább

420 forint/eurós árfolyam sem kizárt

Az apanázsra azért is szükség van, hogy megdobja a gazdaságot, amelynek növekedési üteme előreláthatólag lassul a >

Tovább

Riadókészültségben a magyarországi média

Létezik ugyan még egy maroknyi független orgánum, de ahhoz, hogy elérjék a közönséget, vagy a közönségnek >

Tovább

„Szélsőjobb: tánc a vulkánon”

Trump, Brexit, Magyarország, Lengyelország, Brazília és most még a Marine Le Pen-féle párt is 89 képviselőt >

Tovább

Homo orbanicus

A nemzeti nem-közösségnek nincs összetartó ereje. A nemzet elveszítette veszélytudatát. Egyenként mindenki érzi, hogy baj van, >

Tovább

Az orosz fenyegetések üresebbek, mint ahogy azt gondolnánk

Ezt bizonyítja – írja a Times -, hogy Vlagyimir Putyin idáig mindig abbahagyta a kardcsörtetést, amikor >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

A látványos uniós ajánlat csak kamu

A Die Welt német konzervatív lap úgy értékeli, hogy az Ukrajnának és Moldovának tett látványos ajánlat >

Tovább