2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A NATO gyenge és megosztott, ennek pedig Ukrajna issza meg a levét

A NATO gyenge és megosztott, ennek pedig Ukrajna issza meg a levét

Erre mutat rá a legnagyobb brit lap a Guardian helyzetelemzése. Az orosz invázióhoz eleve az teremtette meg a lehetőséget, hogy a Nyugat rosszul számolt, most pedig újabb katasztrofális kudarc fenyegeti, miközben a gyengébb pozícióban lévő ukrán erők a túlélésért harcolnak. Ám sem Bidennek, sem Nagy-Britanniának nincs kivehető terve, hogy miként maradhatna fenn az ország. Viszont fontos európai államok, mint Németország és Franciaország a NATO mögé bújnak, hogy ne kelljen költséges ígéreteket tenniük Kijevnek. Olyanokat, amelyekkel magukra haragítanák Moszkvát. Az EU stratégiai autonómiájáról álmodozva Macron a szavakat helyezi előtérbe, nem a tetteket. A német kancellár maga a megtestesült reszketés és késlekedés. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Washington Post

 

A vezércikk szerint nagyrészt Vlagyimir Putyin hibája, hogy Amerikában rekordösszegbe,  gallononként 5 dollárba kerül az üzemanyag. A szint összefügg azzal, hogy az infláció négy évtizede nem volt ilyen magas, a kamatok 20 éve nem látott ütemben emelkednek. A gáz egy év alatt csaknem 2 dollárral drágult meg, csakhogy ebből 75 % a háború óta eltelt időszakban következett be. Azaz látnivaló Moszkva felelőssége.

Az USA és sok más ország joggal reagált az invázióra kemény szankciókkal, az orosz olaj és gabona vásárlásának leállításával. Így viszont nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség, ennek hatására az egész világos száguldani kezdtek felfelé az energia- és élelmiszerárak. Putyin azt reméli, hogy a világ enged, feloldja a megtorló intézkedéseket és átengedi Moszkvának Ukrajna egyes részeit. De nem nyerhet.

Persze az áremelkedésben a nagyobb kereslet is belejátszik. Megszűnőben vannak a járvány miatt elrendelt korlátozások, az amerikaiak tömegei készülnek szabadságra. Rövidtávon Joe Biden nem sokat tehet. Az helyes, hogy feloldotta a stratégiai olajkészletek nagyobbik részét, de ahhoz, hogy lenyomja az árakat, vagy pótlólagos beszerzési forrásokat kell találnia, vagy vissza kell szorítania a keresletet.

Ami az előbbit illeti, hiba volna, ha könyörögne Szaúd-Arábiának, Iránnak vagy Venezuelának. Ha eltörölné a szankciókat, vagy javítaná velük a kapcsolatot, az csak akkor lehetséges, ha cserében jelentős ellenszolgáltatásokat kap, beleértve politikai engedményeket. Egyben fel kell tornásznia a hazai termelést – az érintett cégeket emlékeztetnie kell arra, hogy jó dolog a hatalmas profit, de azt is vegyék figyelembe, hogy ne ártsanak az amerikai családoknak, illetve a háború befejezését célzó törekvéseknek.

 

Guardian

 

A NATO gyenge és megosztott, ennek pedig Ukrajna issza meg a levét – mutat rá a legnagyobb brit lap helyzetelemzése. Az orosz invázióhoz eleve az teremtette meg a lehetőséget, hogy a Nyugat rosszul számolt, most pedig újabb katasztrofális kudarc fenyegeti, miközben a gyengébb pozícióban lévő ukrán erők a túlélésért harcolnak. Ám sem Bidennek, sem Nagy-Britanniának nincs kivehető terve, hogy miként maradhatna fenn az ország.

Viszont fontos európai államok, mint Németország és Franciaország a NATO mögé bújnak, hogy ne kelljen költséges ígéreteket tenniük Kijevnek. Olyanokat, amelyekkel magukra haragítanák Moszkvát. Az EU stratégiai autonómiájáról álmodozva Macron a szavakat helyezi előtérbe, nem a tetteket. A német kancellár maga a megtestesült reszketés és késlekedés. Orbán Viktor, a szankciótörő gyakran azt a benyomást kelti, hogy a másik oldal szekerét tolja.

A bajkeverő török államfő cinikusan öncélú próbálkozása Finnország és Svédország felvételének megakadályozására, szintén rombolja az egységet. Ezzel szemben Lengyelország és a balti köztársaságok csapaterősítéseket, nehézfegyvereket és harci gépeket sürgetnek az orosz határon. Ugyanakkor Ukrajna már feladta a NATO-tagság reményét.

Az észak-atlanti szövetség képtelen bármit is tenni a fekete-tengeri ukrán kikötők blokádja ellen, noha ez sok helyütt élelemhiányt okoz a világban. Persze nehéz közös fellépést elvárni a heterogén katonai szervezettől, amelyben ráadásul az USA viszi a prímet. Nélküle nincs érdemi döntés, viszont a vonakodók közül sokan mögé bújnak.

A szövetség nem képes egyszerre két fronton helytállni, vagyis ellensúlyozni az orosz fenyegetést, illetve keresztezni a kínai terveket az Indiai- és a Csendes-óceánon. De ahhoz, hogy előre tudjon lépni, el kell ismernie korábbi hibáit és el kell fogadnia, hogy felelősség terheli a jelenlegi válságért. Hiszen 2008 óta végignézte az orosz terjeszkedést, nem vonta felelősségre Putyint a szír és csecsenföldi háborús bűnökért, ily módon kikövezte az utat a mostani katasztrófához. Napjainkban újból vizsgázik a NATO, csak az a kérdés, hogy megint felsül-e.

 

Der Standard

 

Belebukhat a tegnap éjjel 11-kor lezárult regionális választásokba az Olasz Liga vezére. (Eredmény még nincs, a szavazófülkéknél végzett közvélemény kutatások a jobboldali szövetség 40 %-os támogatottságát mutatják, de ezek nem részletezik külön az Olaszország Barátai, a Liga, illetve a Forza Italia szereplését –a szerk. megj.)

Mindenesetre ha Matteo Salvini veszít nagy riválisával Giorgia Melonival szemben, akkor könnyen előfordulhat, hogy pártja ejti. Azaz közeleg az igazság órája. Így a politikus alighanem feladhatja terveit, hogy ő vezeti a konzervatívokat a jövő évi általános választáson. A mélyrepülésről azonban ő maga tehet, mert nagyon úgy tűnik, hogy elvesztette a politikai ösztöneit, egyik kudarcból a másikig botladozik.

Főként azóta, hogy nagy bálványa, az orosz államfő belevágott az ukrajnai kalandba. Salvini nemrégiben bejelentette, hogy Moszkvába megy a békét elősegítendő, ám az utat nem egyeztette a kormánnyal, így kénytelen volt törölni. Meloni páholyból figyelheti, amint riválisa folyamatosan ássa alá saját pozícióit.

 

2022. június 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább