2022. június 30. csütörtök
Ma Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Putyin és az atomfegyver

Putyin és az atomfegyver

Mitt Romney úgy látja, hogy a civilizált világnak fel kell készülnie arra az eshetőségre, ha Putyin beváltja fenyegetését és beveti az atomfegyvert. A republikánus szenátor, aki 10 éve indult pártja elnökjelöltségéért, nagyon is tudatosnak tartja, hogy Moszkva a nukleáris kardot csörteti. Ám nem szabad emiatt visszalépni Kijev megsegítésétől. Támogatni kell az ország bátor honvédő háborúját. Ha leállítanák a gazdasági-katonai segélyeket, az olyan volna, mintha fizetnénk egy kannibálnak, hogy minket egyen meg utoljára. Hiszen Ukrajna csupán az első célpont, a barátokat és szövetségeseket utána sorra falnák fel az arcátlan, tekintélyelvű atomhatalmak, teljesen felborulna a világrend. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

New York Times

 

Mitt Romney úgy látja, hogy a civilizált világnak fel kell készülnie arra az eshetőségre, ha Putyin beváltja fenyegetését és beveti az atomfegyvert. A republikánus szenátor, aki 10 éve indult pártja elnökjelöltségéért, nagyon is tudatosnak tartja, hogy Moszkva a nukleáris kardot csörteti. De még a CIA igazgatója sem zárja ki, hogy az orosz elnök a legvégső eszközhöz nyúl, habár gyakorlati bizonyítékok nem támasztják alá a lehetőséget. Viszont Kissinger is azt mondja, hogy nem lehet kizárni ezt az opciót.

A törvényhozó ugyanakkor egyetért azzal, hogy Biden nem emelte meg a nukleáris készültség szintjét, nem kapta be a csalit. Hiszen Ukrajna lerohanásával Putyin bizonyította, hogy képes illogikus és önpusztító döntésekre. Ha veszít, nem csupán nem éri el élete fő célját, hanem véget vet Oroszország nagyhatalmi státuszának és új erőt ad az ellenfeleknek. Még az is lehet, hogy odahaza erős mozgalom indul ellene, ezért képes lesz meggyőzni magát, hogy mindennek a Nyugat az oka.

Ám nem szabad emiatt visszalépni Kijev megsegítésétől. Támogatni kell az ország bátor honvédő háborúját. Ha leállítanák a gazdasági-katonai segélyeket, az olyan volna, mintha fizetnénk egy kannibálnak, hogy minket egyen meg utoljára. Hiszen Ukrajna csupán az első célpont, a barátokat és szövetségeseket utána sorra falnák fel az arcátlan, tekintélyelvű atomhatalmak, teljesen felborulna a világrend.

Lehet, hogy egy vereség hatására Putyin kivonulna. De az is benne van a pakliban, hogy ha sarokba szorul, a nukleáris alternatívát választja, akár harcászati eszközök formájában, akár úgy, hogy fegyverként használja valamelyik ukrán atomerőművet. Ezért több opciót is nyitva kell tartani. Az egyik, hogy a NATO beszáll a harcokba. Továbbá hogy a Nyugat állásfoglalásra kényszeríti Kínát: mondja meg, hogy melyik oldalon áll.

Aki kitart Moszkva mellett, az elintézi, hogy pária legyen a világban. Országa leválna a világgazdaságról, azaz bekövetkezne számára az Armageddon, legalábbis gazdasági értelemben. Meg kell értetni Putyinnal és segítőivel, hogy pusztító lesz a válasz, ha az államfő arcátlan módon él a nukleáris csapás lehetőségével.

 

Deutsche Welle

 

Az ukrán felvétel előtt az EU-nak el kell végeznie egy-két házi feladatot, így meg kell szabadulnia az egyhangú döntéshozatal elvétől – hangsúlyozza a kommentár. A szerző, a külföldieknek sugárzó német közmédium brüsszeli tudósítója kifejti: Magyarország ismét beveti a vétójogból eredő maximális zsarolási potenciált az olajembargó ügyében, vagyis látszik, hogy ez így tovább nem megy.

A minősített többségnek át kell ugrania saját árnyékát és bíznia kell abban, hogy nincs vége a világnak, ha egy kormányt leszavaznak. Hinni kell az európai többség demokratikus felfogásában. Ugyanakkor végre meg kell büntetni azokat az államokat, amelyek makacsul, ártó szándékkal megszegik az alapnormákat. Nem kell félni attól, ha egy tag a vádlottak padjára kerül, szükség esetén meg kell vonni tőle a szavazati jogot. Ezt azonban csak a legvégső esetben szabad alkalmazni, ám enélkül a szervezet fegyvertelen marad a belső ellenséggel szemben. A szolidaritás hatalmas eszköz, de ügyelni kell arra, hogy egyes országok ne használhassák ki a többséggel szemben.

Ami pedig Ukrajna belépését illeti, ott jelenleg abszolút elsőbbséget élvez a Kijev iránti szolidaritás, viszont emiatt nem szabad túlzásokba esni. Politikailag bátorítani kell az ukrán vezetést, jelzést kell neki küldeni. Az újjáépítéssel párhuzamosan azonban fokozatos reformfolyamatot kell végrehajtani. Mert ha az ország túl hamar kerül be, képes felborítani a kényes európai erőegyensúlyt. Hiszen a keleti bővítés megmutatta, milyen nehéz együttműködni olyan államokkal, amelyek még nem értek meg a felvételre. Meg hogy az átalakulás során könnyen vissza lehet lépni demokráciából tekintélyuralomba.

A csatlakozás feltétele a független bíróság, a működő rendőrség, stabil intézményrendszer, amely ellensúlyként szolgál a politikával szemben, tovább szükség van európai szintű oktatásra és egészségügyre és erős civil társadalomra. De ne legyünk hiszékenyek: Ukrajnában még bőven kerülhet hatalomra nacionalista rezsim. És az ukránoknak még sokat  kell tenniük a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. El kell érni, hogy az ország szilárd demokrácia legyen, amikorra tag lehet. Ha elsietik a folyamatot, az nagy bajt hozna az EU fejére is.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A korábbi moszkvai német nagykövet úgy látja, hogy az orosz kormányok időtlen idők óta folyamatosan hazudnak, így nem érti, miért van most meglepve a világ, amikor ugyanezt tapasztalja Putyin részéről. Rüdiger von Fritsch 2019-ig, öt éven át képviselte országát orosz földön, és most könyvben tette közzé tapasztalatait, illetve tanácsait. Ideértve, hogy a Nyugat milyen szégyenletes szerepet játszott a jelenlegi helyzet kialakulásában.

Számára egyértelmű, részben a személyes tárgyalások alapján, hogy az államfő úgy véli: Oroszországnak történelmi hivatása van, magának pedig helyet akar a történelemben. Amikor megindította a támadást, birodalmi reflex vezérelte, de mindenütt bele kíván szólni a dolgokba, ahol oroszok élnek.

Ám nem szabad azt gondolni, hogy irracionálisan járna el, csupán a saját logikáját követi. Olyan kategóriákban gondolkodik, mint barát-ellenség, összeesküvés és fenyegetés. Az orosz politikának régóta fontos vonása, hogy azt tekinti igazságnak, ami hasznos, nem pedig az, ami megfelel a tényeknek. Uralmát valójában az ukrán szabadság és demokrácia veszélyezteti.

A volt csatlós államok, köztük Magyarország annak idején azért csatlakoztak a NATO-hoz, mert védelmet akartak az esetleges újabb orosz megszállással szemben. Tehát nehogy ismét a birodalmi Oroszország áldozatai legyenek. Ugyanakkor a Nyugat nagyfokú naivitást, megalkuvást és tudatlanságot tanúsított Moszkvával szemben.

Az orosz közfelfogást a mai napig befolyásolja, hogy az ország kimaradt a Reneszánszból, a Felvilágosodásból, nem alakult ki polgári társadalom. Politikai öröksége Dzsingisz Kán birodalmából datálódik. Nem is érti az orosz nép, hogy miért van páni félelem Kelet-Európában még a szovjet időkből.  Ebbe azonban belejátszik, hogy a történelmet nem dolgozták fel, így azt sem, milyen jelentősége volt a Hitler-Sztálin-paktumnak a 2. világháború kirobbanásában.

Az invázió azonban ébresztőként hatott és Putyin sikerrel tömörítette egységbe az EU-t. Tévedett az európai reakciót illetően is. Ám Oroszországon belül aligha változik egyhamar a helyzet. Az viszont jó, hogy akik modellnek tekintették az elnök rendszerét, azok – egyelőre – elnémultak.

 

Wall Street Journal

 

Ukrajna megsegítésébe beleszólnak az európai politika rideg tényei, a tagállamok nemzeti érdekei – figyelmeztet vendégkommentárjában a bécsi Webster magánegyetem egyik tanára. Schöllhammer szerint Párizs és Berlin azért annyira visszafogott, mert tart attól, hogy ha az EU felveszik az ukránokat, veszélyes konkurenciát jelentene a Varsó-Kijev-tengely. Ezért annyira nehéz meghozni a döntést az orosz olajimport beszüntetéséről is.

De még ha össze is jön a megállapodás, az lehetővé tenné, hogy a magyarok, csehek és szlovákok 2024 végéig vegyenek orosz energiahordozót, azaz meg lehetne kerülni az embargót. Az unió a fizetés dolgában engedélyezte, hogy a vevők rubelben egyenlítsék ki a vételárat, vagyis eleget tesz Putyin követelésének. De a legfőbb, hogy a megcélzott határidő, az év vége még messze van, és addigra idejét múlttá válhat az embargó.

Egyértelmű, hogy sok tagállam számára a háború befejezése fontosabb, mint az, hogy ki nyer. Főként Berlin szeretne visszatérni a korábbi status quohoz. De ebben Macron is támogatja. Amerika és Nagy-Britannia sokkal jobban segíti az ukránokat, mint Európa, leszámítva néhány keleti tagot, valamint a lengyeleket. A németek most már hajlandóak nehézfegyvereket küldeni, de annyi akadállyal megspékelve, hogy hónapok múltán lesz csupán a dologból bármi is.

Az ukrán EU-tagságot illetően nem világos, hogy ki fogja megvétózni: Magyarország, Ausztria, Franciaország vagy Németország. A számításokat ugyanis a nemzeti érdekek szabják meg. Márpedig Párizs és Berlin nem szeretne változtatni az erőviszonyokon. A legfőbb Brüsszeli tisztségeket a nyugati tagok foglalják el, ám a kelet mind hangosabban jelzi, hogy ez a leosztás nem felel meg neki. A háború pedig csak újabb lökést adott igényüknek. A német-ukrán összefogással nagyban csökkenhet a német befolyást, viszont megerősödhet a kontinens keleti része. Tévedés azt hinni, hogy Európában nem az erőpolitika érvényesül.

 

Libération

 

Az agresszió óta keletről fújnak a szelek az európai diplomáciában: a 3 balti köztársaság, illetve a kontinens középső része igyekszik elérni, hogy az EU bekeményítsen Oroszországgal szemben, és hogy új vezetők legyenek. Megmutatkozott ez már akkor, amikor a cseh, a lengyel és a szlovén miniszterelnök elsőként kereste fel az ostromlott Kijevet, ami kihívással ért fel Moszkva ellenében. Magyarországot leszámítva ezek a kormányok igen határozott fellépést sürgetnek. Ezzel szemben Berlin és Párizs minden területen csak kullog a nyomukban. Sokatmondó, hogy Scholz még nem ment el az ukrán fővárosba.

A GDP-hez viszonyítva Észtország és Lettország adta a legnagyobb katonai segítséget az ukránoknak. Nagyjából négyszer többet, mint Amerika, és akkor hol van még Németország és Franciaország. Energia-ügyben szintén a Kelet diktálja a tempót. Litvánia már teljesen leállította az orosz gázimportot.

A pozsonyi Globsec elemző intézet egyik szakértője azt mondja, hogy a háború teljesen átalakította a térségről kialakított képet. Már az a fontos, hogy lehet ezekre az országokra számítani, kikerült a megfontolásokból a jogállami sodródás, és hogy homofób törvényeket hoztak.  Viszont ők maguk hangosan bírálják, hogy a Nyugat bizonyos pontokban túl engedékeny a Kremllel szemben. Merthogy ők kezdettől tudták, mekkora veszélyt jelentenek az oroszok, így nem kellett felülvizsgálniuk a külpolitikájukat. Nem úgy, mint a németeknek. Ezen országok számára a történelmi tapasztalatok meghatározóak, mint ahogy a szomszédság is.

 

Der Standard

 

A bécsi Humántudományi Intézet új igazgatója szerint mind jobban kirajzolódik, hogy Putyin elszámította magát Ukrajnában, ezért ő aggódna az elnök helyében. A brit Misha Glenny, aki korábban tudósító volt Közép- és Kelet-Európában, a hónap elején vette át tisztségét, miután elődje a CEU rektora lett. Azt mondja, lehet, hogy az államfőt még tömegek támogatják odahaza, ám tanácsadói nem sokra valók. Rettegnek, nehogy kikerüljenek a pikszisből.

A vezér igencsak melléfogott, amikor az orosz nyelvű lakosságra hivatkozva vonult be a szomszédos államba, utána azonban számolatlanul lőtt ki a rakétákat éppen azokra, akiket állítólag meg akar védeni. Nem kétséges, hogy eljárásmódja összébb hozta a két népcsoportot, és remélhetőleg elősegíti a pozitív nemzeti identitást. Szóval nem kell tartani attól, hogy agresszívba csap át az ukrán nacionalizmus.

A kérdés egyik szakértőjeként az interjúalany kitért arra, hogy a világban mind jobban összefonódik a politika és a szervezett bűnözés. Igaz ez Trumpra, de a brit konzervatívok is jelentős összegeket kaptak kétes orosz forrásokból. Oroszországban viszont már mély gyökereket eresztett ez a jelenség, és Putyin számára az egyik legfőbb eszköz hatalma megtartásához.

 

2022. május 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább

Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is

De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >

Tovább

Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról

Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >

Tovább

420 forint/eurós árfolyam sem kizárt

Az apanázsra azért is szükség van, hogy megdobja a gazdaságot, amelynek növekedési üteme előreláthatólag lassul a >

Tovább

Riadókészültségben a magyarországi média

Létezik ugyan még egy maroknyi független orgánum, de ahhoz, hogy elérjék a közönséget, vagy a közönségnek >

Tovább

„Szélsőjobb: tánc a vulkánon”

Trump, Brexit, Magyarország, Lengyelország, Brazília és most még a Marine Le Pen-féle párt is 89 képviselőt >

Tovább

Homo orbanicus

A nemzeti nem-közösségnek nincs összetartó ereje. A nemzet elveszítette veszélytudatát. Egyenként mindenki érzi, hogy baj van, >

Tovább

Az orosz fenyegetések üresebbek, mint ahogy azt gondolnánk

Ezt bizonyítja – írja a Times -, hogy Vlagyimir Putyin idáig mindig abbahagyta a kardcsörtetést, amikor >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

A látványos uniós ajánlat csak kamu

A Die Welt német konzervatív lap úgy értékeli, hogy az Ukrajnának és Moldovának tett látványos ajánlat >

Tovább