2022. június 30. csütörtök
Ma Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Ha Kijev alulmarad, sötét évtizedek következnek

Ha Kijev alulmarad, sötét évtizedek következnek

Ha az oroszok legyűrik az ukránokat, az nem egyszerűen a demokrácia felszámolását jelenti erő útján, hanem demoralizálja a jogállamot másutt is. Moszkva barátai: Le Pen, Orbán, Tucker Carlson már a háború előtt is a demokrácia ellenségei voltak. A fasiszta harci győzelmek megerősítenék az elvet, hogy az erő jogot teremt, és hogy a demokrácia a vesztesek miatt vall kudarcot. Ha Kijev alulmarad, sötét évtizedek következnek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Washington Post

 

Hogy Budapesten tartják az amerikai Politikai Akció Konferencia első európai összejövetelét, az az árulással ér fel, figyelembe véve a tengerentúli konzervatív mozgalom gyökereit – hangsúlyozza Lauren Lassabe, a New Orleans-i Egyetemről. Merthogy a tengerentúli jobboldal oda van Orbán keresztény nacionalizmusáért, antiszemitizmusáért és melegellenességéért, ám ezen felül lenyűgözi, hogy a miniszterelnök sikerrel hallgattatta el a baloldalt a tudományos életben és az oktatásban. Olyasmi ez, amire az amerikai konzervatívok jó ideje igencsak vágynak.

Történelmi paradoxon azonban, hogy ezek a körök felkarolják a kormányfőt, hiszen az 56-os forradalom a katalizátor szerepét töltötte be az amerikai jobboldal megalakulásában. Annak idején egy sor neves konzervatív személyiség esetében a politikai pályafutás  nyitányát jelentette, hogy támogatást szervezett a népfelkelés javára, illetve elítélte, hogy a washingtoni vezetés nem segítette jobban a fegyvert ragadó népet.

Ám az utódok ma egy olyan tekintélyelvű magyar figura mögé sorakoznak fel, aki szemben áll mindazzal, ami egykor fontos volt a forradalmároknak és amerikai híveiknek. Készek szemet hunyni Orbán brutalitása és korruptsága fölött, és ez szöges ellentéte annak, amit az egykori tengerentúli egyetemista aktivisták képviseltek a hidegháború idején. Hiszen azokat pártolták, akik lázadtak Magyarországon a tekintélyuralom ellen. Orbán viszont az antitézist testesíti meg ahhoz képest, ami egykoron számított az amerikai konzervatívok számára.

 

New York Times

 

Timothy Snyder szerint ki kell mondani, hogy Oroszország fasiszta. A Yale Egyetem legendás történész professzora, Kelet-Európa egyik legkiválóbb politikai elemzője rámutat, hogy a fasizmus csak a háborúban szenvedett vereséget, eszmerendszerként viszont azóta is fennmaradt. Sőt mostanában ismét előtérbe került, csak éppen Oroszország vív pusztító fasiszta háborút – Ukrajnában. Ha nyer, akkor felhozza az egész világon ezeket az erőket.

Az ideológia alapja, hogy az akarat győz a józan ész felett. Orosz változata megfelel a legtöbb általános jellemzőnek: kultusz veszi körül a vezetőt, halotti kultusz övezi a 2. világháborús hősöket, eleven a birodalmi nagyság mítosza, és jelen van a meggyőződés, hogy az aranykort erőszakkal kell visszaállítani, lásd a mostani háborút.

Putyin hasonlóképpen vélekedik Ukrajnáról, mint Hitler. Ugyanakkor büntetés jár érte, ha ma valaki felveti, hogy Sztálin és a Führer szövetségre léptek. Nem szabad kimondani, hogy a generalisszimusz elősegítette a világháború kirobbanását. Ám hogy igen rugalmasan viszonyult a fasizmushoz, az fontos kulcs a mai Oroszország megértéséhez. Ma az a fasiszta, aki ellenzi Putyin terveit Ukrajna megsemmisítésére. Az ukránok pedig nácik, mert nem fogadják el, hogy ők oroszok.

De nagyon sok más párhuzamot is találni a nemzeti szocializmussal. Így azt, hogy le kell igázni más népeket. Ősi múltja miatt azonban Oroszország ártatlan, hangzik a mantra. Ukrajna létezése viszont nemzetközi összeesküvés következménye, amire a háború a válasz. A gyűlöletbeszéd pedig azért kell, hogy könnyebben lehessen gyilkolni, lásd Bucsát és Mariupolt.

Ha az oroszok legyűrik az ukránokat, az nem egyszerűen a demokrácia felszámolását jelenti erő útján, hanem demoralizálja a jogállamot másutt is. Moszkva barátai: Le Pen, Orbán, Tucker Carlson már a háború előtt is a demokrácia ellenségei voltak. A fasiszta harci győzelmek megerősítenék az elvet, hogy az erő jogot teremt, és hogy a demokrácia a vesztesek miatt vall kudarcot. Ha Kijev alulmarad, sötét évtizedek következnek.  

 

Politico

 

A Yale Egyetem egyik politológia professzora úgy ítéli meg, hogy meg kell szabadulni több NATO-tagtól, így Magyarországtól, mivel sajnálatos módon ezek a kormányok a szabadság felszámolásán dolgoznak. Bruce Ackerman példaként elsőként Törökországot említi, de gyorsan hozzáteszi, hogy a magyar vezetés még keményebb dió.

Erdoganhoz hasonlóan Orbán is illiberális demokráciát segített életre, ám az egyértelműen aláássa a katonai szervezet alapvető elkötelezettségét a szabadság mellett. A háború elején, a választási hadjárat során a magyar nemzet ellenségeként bélyegezte meg az ukrán elnököt és ellenezte a szankciókat. Majd kihasználta, hogy a kezében van a tömegtájékoztatás és megakadályozta, hogy az ellenzék érdembe szóvá tegye: a Fidesz üdvözölte az agressziót.

A következmény hatalmas választási győzelem lett, ami csak még drámaibbá teszi, hogy Orbán sikeresen belefoglalja az illiberális elveket az alaptörvénybe. Ennél fogva Bidennek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy mindaddig függesszék fel a magyar tagságot, amíg az ország nem hajt végre 180 fokos fordulatot a politikában, és nem tér vissza a független intézményekhez.

Minden ok megvan feltételezni, hogy Németország és Franciaország lelkesen fogadna egy ilyen washingtoni kezdeményezést. A Bizottság már bevetette, hogy fosszák meg Magyarországot sok millió eurós brüsszeli támogatástól, amire idáig nem volt példa. De hát Orbán a szubvenciókat illegális kasszaként használja diktátori törekvéseinek véghez vitelére.

Az EU hasonló lépéseket fontolgat Lengyelország ellen is: Meg kell azonban erősíteni a NATO-t, mert ez a legjobb módszer a további orosz támadások megelőzésére. Lehetőséget kínál Európának és Amerikának, hogy új életet leheljenek a Felvilágosodás során létrejött liberális demokráciába. A nacionalista demagógokkal szemben, akik meg akarják semmisíteni a jogállamot.  

 

Der Standard

 

Magyarország az EU-ban, Törökország a NATO-ban blokkol és egyik szervezetnek sincs receptje ellene, jóllehet a két kormány visszaél a vétójog lehetőségével. Pont akkor, amikor a Nyugat az orosz fenyegetés ellen harcol. Nemcsak egy-két autokrata önzése tehet róla, hanem az is, hogy mindkét szervezetben egyhangúan kell meghozni a döntéseket. Márpedig ily módon egyes államok meglovagolják kulcshelyzetüket.

Az olajembargóval a magyar vezetés a jelek szerint többet akar elérni az energiabiztonságnál. Nevezetesen, igyekszik csökkenteni a jogállam miatt rá nehezedő brüsszeli nyomást. A többiek reakciója tipikus: keveredik benne a felháborodás és a lemondás. Azt hangoztatják, hogy nem hagyják magukat zsarolni, de mit tudnának csinálni.

A többségi döntéshozatal bevetése a NATO-ban illuzórikus, az EU-ban legjobb esetben is sok-sok éves terv, amely azonban valószínűleg azon vérzik el, hogy a polgárok nem akarják még jobban korlátozni a nemzeti szuverenitást. Meg lehetne tenni, hogy a 26-ok a magyarok nélkül léptetik életbe a bojkottot, ám akkor kiderül, hogy a szervezet nem képes jobb belátásra bírni a különutas tagokat. illetve azokat csak még jobban elidegeníti az uniótól.

De az integrációnak sok más területen szüksége van Magyarországra. Azon kívül nem tudja kirakni, vagyis szívós tárgyalásokon kell jobb belátásra bírni. Ehhez megfelelő arányban kell adagolni a nyomást és az ösztönzőket. Feltételezi ugyanakkor, hogy ehhez rendelkezésre áll egy erős partner, jelen esetben Németország, amely azonban vonakodik. De hogy ilyen ügyekben a végén ki szokott alakulni az egyetértés, az a szövetség életerejét bizonyítja.

 

New York Times

 

Magyarország rákattant az olcsó orosz olajra, így ellenzi az embargót. Annál is inkább, mivel a haszon segít finanszírozni a politikát, aminek köszönhetően az ország a nemzetközi szélsőjobb világítótornya lett. Így ha leállna az import, akkor igencsak fájdalmasan érintené, hogy elzárulna a talált pénz forrása a kulturharcosok számára az Atlanti-óceán mindkét partján.

A MOL a profitból pl. 65 millió dollárt ad annak az oktatási alapnak, amely vendégül látta tavaly Tucker Carlsont az esztergomi jobboldali fesztiválon. Továbbá ösztöndíjat folyósít konzervatív amerikaiaknak, illetve európaiaknak, akik biztonságra vágynak a „törlés kultúrájának” otthoni terjedése ellen. Közülük egy páran ott vannak a ma záruló budapesti konferencián.

A fő magyar szervező, a hatalom által pénzelt Alapjogok Központ azt hirdeti, hogy szüntelenül küzd a zsidó-keresztény kultúra, a hazafiság, a szuverenitás, a férfi-nő modellre épülő család, a magyar életmód elleni támadásokkal.

Külföldi jobboldaliak évek óta csodálják, hogy Orbán elutasítja a bevándorlókat, a meleg jogokat, Sorost és általában a liberálisokat. Ám a háború beleköpött a levesbe, mert több konzervatív is zokon vette, hogy a kormányfő Putyinhoz törleszkedik. Ez egyben feszültséget keltett a hazai hívek körében is, mert a politikus a kampányban azt ígérte, hogy a rezsiköltségek nem szöknek az égbe. De a viszályban tanúsított hozzáállás kivívta a lengyelek rosszallását is.

A hatalom káderképzőjének, a Mathias Corvinus Collegiumnak a vezetője azt mondja, megbirkóznak vele, ha az olajimport beszüntetése folytán kevesebb pénzhez jutnak a MOL-tól. Ugyanakkor a lengyel kormány korábbi energiaügyi minisztere szerint nagyon is van lehetőség, hogy a magyarok mástól vásároljanak. Igaz, nem ennyire olcsón, és nem is volna könnyű nyélbe ütni az ügyletet.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Lengyelországnak sürgősen szüksége volna a pénzre a koronaalapból, ám ehhez Brüsszel azt a feltételt szabja, hogy először tessék visszacsinálni a vitatott igazságügyi reformot. Azaz számolják fel a sokat kifogásolt Fegyelmi Kamarát, legyenek újra függetlenek a bíróságok, az elbocsátott bírákat vegyék vissza. De a varsói belpolitikában olyan a helyzet, hogy sokan már azt pedzegetik: 2023 ősze helyett előre hozzák a választásokat.

Mindenesetre a támogatás befagyasztása talált pénz az ellenzéknek. Hozzátéve, hogy Brüsszel óriási összegeket tart vissza azért is, mivel az Európai Bíróság tetemes bírságokat szabott ki a Morawiecki-kabinetre, ám az nem hajlandó fizetni. Ennélfogva az esedékes összegeket az éppen folyósítandó keretből vonják le.

De az előrelépéshez a PiS-nek le kellene higgasztania az ultrajobbos koalíciós partnert, Ziobro igazságügyi minisztert, legalábbis így látja az EU. Merthogy a politikus blokkolja Duda elnök javaslatát, mármint hogy névlegesen ugyan, de oszlassák fel a Fegyelmi Kamarát. 

Daniel Freund német zöld EP-képviselő úgy látja, hogy a hatalom befolyása alá vonta a bíróságokat, így azok többségét nem lehet önállónak tekinteni. A politikus ezzel együtt arra számít, hogy a hó végén esedékes uniós csúcsig létrejön a megállapodás Varsóval. A háború miatt ugyanis megvan hozzá az akarat, hogy egységet mutassanak és segítsenek a lengyeleknek.

 

2022. május 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább

Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is

De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >

Tovább

Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról

Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >

Tovább

420 forint/eurós árfolyam sem kizárt

Az apanázsra azért is szükség van, hogy megdobja a gazdaságot, amelynek növekedési üteme előreláthatólag lassul a >

Tovább

Riadókészültségben a magyarországi média

Létezik ugyan még egy maroknyi független orgánum, de ahhoz, hogy elérjék a közönséget, vagy a közönségnek >

Tovább

„Szélsőjobb: tánc a vulkánon”

Trump, Brexit, Magyarország, Lengyelország, Brazília és most még a Marine Le Pen-féle párt is 89 képviselőt >

Tovább

Homo orbanicus

A nemzeti nem-közösségnek nincs összetartó ereje. A nemzet elveszítette veszélytudatát. Egyenként mindenki érzi, hogy baj van, >

Tovább

Az orosz fenyegetések üresebbek, mint ahogy azt gondolnánk

Ezt bizonyítja – írja a Times -, hogy Vlagyimir Putyin idáig mindig abbahagyta a kardcsörtetést, amikor >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

A látványos uniós ajánlat csak kamu

A Die Welt német konzervatív lap úgy értékeli, hogy az Ukrajnának és Moldovának tett látványos ajánlat >

Tovább