Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin vesztésre áll, de a padlón is veszélyes lehet
A Washington Post vezércikke arra figyelmeztet, hogy Oroszország vesztésre áll Ukrajna ellen, ezért Putyin még veszélyesebb lehet, miközben nem látszik, hogy mikor érhet véget a vérontás. Ám az esélyek egyértelműen az agresszor ellen fordulnak. A jelek szerint Moszkva még a korábbihoz képest jóval visszafogottabb célokat is képtelen elérni. Visszavonult Harkivból, az ország 2. legnagyobb városából és már nem akarja bekeríteni az ukrán egységeket keleten. Úgy tűnik , legfeljebb az egész luhanszki körzetet szeretnék elfoglalni, maximum. De még ez is meghaladhatja a rosszul vezetett csapatok erejét. A következő fordulatot az jelentheti, hogy az ukránok kiszélesítik az ellenállást, és újabb területeket szereznek vissza délen és keleten. Ez még nem jelentene stratégiai kudarcot Putyin számára, de itt az idő, hogy megkezdődjenek a fegyverszüneti tárgyalások. Csakhogy ha enyhül a nyomás az elnökre, még mielőtt padlóra kerül, nos, az nagy kockázatokkal jár. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
Az uniós tanácsülésen a külügyminiszterek képtelenek voltak meggyőzni magyar partnerüket, aki azt mondta, hogy nagyjából 19 milliárd euróba kerülne az országnak az embargó. (Korábban 700 milliót emlegetett, vagyis az ugrás még az inflációt figyelembe véve is tetemes – a szerk. megj.) Vagyis Magyarország emeli a tétet a tárgyalásokon. Az egyeztetések egyelőre megrekedtek, mert nem sikerült tisztázni, hogy Brüsszel miként segíthetne a magyar energiaipar átalakításában.
Európai diplomaták azonban kitartanak amellett, hogy Orbánt rá lehet venni az ellenkezés feladására, ha ehhez elegendő pénzt vetnek be. Ám most már akadnak olyanok, akik szerint még ez sem lesz elég, és így kétséges, hogy magyarok megszavazzák-e az embargót. Közben beiktatási beszédében a kormányfő újból kirohant az EU ellen. A magyar álláspont azért problematikus, mert az első komoly repedést jelenti az uniós egységen az ukrán válság kapcsán. Ráadásul az olajvásárlások leállítása az összefogás legfőbb próbakövének számít.
Süddeutsche Zeitung
Elátkozottnak nevezi a brüsszeli beszámoló a 6. szankciós csomagot, ám úgy véli, hogy elősegítheti a kompromisszumot, ha Brüsszel az új energiastratégia keretében biztosítékokat ad, hogy kibővítik az Adria-vezetéket. Viszont ha Magyarország rábólint, akkor várhatóan Csehország és Szlovákia is feladja az ellenállást, mert nem szeretne kerékkötő lenni, miközben fegyvereket szállít Ukrajnának.
Annak viszont nincs esélye, hogy a többiek kihagynák az egyezségből az Orbán-kormányt. Hiszen torzítaná a verseny, mivel a magyar fél az olcsóbb orosz olaj segítségével nagy energiaráfordítással működő üzemeket csábíthatna magyar földre. Ugyanakkor türelmetlennek tűnt az ukrán diplomácia első embere, aki Brüsszelben meghívottként azt mondta európai kollégáinak, hogy kíváncsian várja, miként fejeződik be ez a saga. Ám hozzátette, hogy a 27-ek az energiahordozókért utalt pénzekkel az orosz háborús gépezetet finanszírozzák, márpedig az szörnyűségeket követ el. Azon kívül Oroszország tovább rombol az országban, ez pedig az újjáépítést drágítja meg.
Politico
Az unió külpolitikai főmegbízottja úgy nyilatkozott a külügyminiszteri értekezlet után, hogy még további két hétig eltarthat, amíg létrejön a megállapodás az orosz olajvásárlások fokozatos beszüntetéséről. Borrel szerint Magyarország tényleg nehéz helyzetben van, de ezt gazdasági és nem politikai okok magyarázzák. Mindenesetre a magyar fél több időhöz és támogatáshoz köti, hogy beálljon az embargó mögé. Ugyanakkor egy csomó részlet technikai jellegű, így a kérdést visszautalják az EU-s nagykövetekhez. De felvetődött, hogy a megoldást csak a hónap végén esedékes állam- és kormányfői konferencia hozhatja meg. Diplomaták ugyanakkor kételkednek, hogy lesz-e egyáltalán egyezség, mert már semmi sem biztos.
FAZ
Az uniós országok külügyminiszterei 500 millió euróval megemelték a keretet, így már 2 milliárd euróért szállíthatnak fegyvereket Ukrajnának úgy, hogy a számlát Brüsszel állja. Viszont az embargó ügyében folyik tovább a birkózás. A tegnapi brüsszeli tanácskozáson hangos felháborodás fogadta a magyar hozzáállást.
Reuters
Az uniós külügyminiszterek próbáltak nyilvánosan nyomást gyakorolni, hogy a magyar kormány adja be a derekát és csatlakozzon az olajbojkotthoz. Úgy kezelték, hogy Magyarország a megállapodás egyetlen akadálya. A litván diplomácia vezetője kijelentette: gyakorlatilag egyetlen állam túszul ejtette az összes többit. Német kollégája viszont bízik abban, hogy pár napon belül tető alá lehet hozni az újabb szankciós megállapodást. Baerbock szerint olyan egyezségre van szükség, amely hosszú éveken át fennmarad. Ezért igen gondosan kell előkészíteni.
Budapest viszont Moszkva legszorosabb európai szövetségeseként azt mondja, hogy Brüsszel nem tett le elfogadható javaslatot az asztalra. Egyben sok százmillió eurós támogatásra jelentett be igényt, hogy átállítsa energiagazdálkodását. EU-s diplomaták szerint az utolsó esélyt, hogy túljussanak a vitán, a hónap végén esedékes csúcstalálkozó jelenti.
Süddeutsche Zeitung
A lap azt idézi a német külügyminiszter brüsszeli nyilatkozatából, hogy azért bizakodik az új szankciós csomag elfogadásában, mivel a véleménykülönbségek ellenére minden eddiginél nagyobb összefogást tapasztal Európában. Fontosnak nevezte, hogy a tagországok tartósan leépítsék függésüket az orosz szénhidrogénektől. Azt ugyanakkor nem pártolta, hogy akár a magyarok, más, ellenkező kormányok nélkül jöjjön létre a konszenzus.
Most abban lehet bízni, hogy a Bizottság holnap ismertetendő új energia stratégiája nyomán véget ér a magyar blokád. Merthogy abban várhatóan szó lesz olyan támogatásokról, amelyek enyhítenek a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő országok gondjain. Jelen állás szerint azonban von der Leyenre is nyomás nehezedik a magyar ellenkezés miatt, mert közzétette az új megtorló intézkedések tervét, pedig a magyar fél előre jelezte: évek kellenek, amíg le tud válni az orosz energiahordozóról.
Schallenberg osztrák külügyminiszter ismét bírálta, hogy a vita a nyilvánosság előtt folyik, ahelyett, hogy a színfalak mögött egyezkednének és csak akkor állnak a világ elé, ha már van eredmény. Merthogy Oroszország figyel és azt kell sugározni, hogy az EU változatlanul egy véleményen van.
Der Standard
A lap azt emeli ki a jobboldali nacionalistának minősített Orbán Viktor parlamenti beszédéből, hogy a nagy választási győzelem Brüsszel és Soros mesterkedése ellenére is sikerült. Az ukrán háború kapcsán kijelentette, hogy szankciókkal nem lehet Oroszországot térdre kényszeríteni. Mint mondta, Magyarország nem utasítja el a megtorló intézkedéseket, mindaddig, amíg azok nem veszélyeztetik az ország energiabiztonságát. Viszont aki fegyvert ragad, az már fél lábbal benne van a viszályban.
Ismét hangoztatta, hogy az ország békéje és biztonsága érdekében távol kell maradni a háborútól, ám emiatt nagy nyomás nehezedik kormányára. Ezúttal is szemrehányást tett Brüsszelnek, mert az szerinte visszaél hatalmával és korlátozni igyekszik a magyar szuverenitást. Jelezte ugyanakkor, hogy az EU megújítására továbbra is szövetségeseket keres. Úgy vélte, hogy a jövő a keresztény, nemzeti politikáé, ez az irányzat jelenti a földrész jövőjét.
SRF
A svájci közmédia azt tapasztalta, hogy Magyarország szívesen fogadja a háborús menekülteket, de azért az öröm nem teljesen felhőtlen. A kormányt úgy ismerni, hogy nem enged be migránsokat. Ez az ukrán válsággal változott, de az érkezőknek nincs könnyű dolguk. Hivatalosan már több mint félmillió emberről van szó, de közülük csak kevesen akarnak maradni. Ez pedig megint csak összefügg Budapest politikájával.
Egy érintett azt mondja, nehéz eligazodni a szabályok dzsungelében. Idáig csak egyetlen helyszínen lehetett regisztrálni, jó messze a BOK-tól. Az eljárás bonyolult, sokan elveszettnek érzik magukat. Mert ki vannak szolgáltatva a bürokráciának. Így főként azok, akik tovább kívánnak utazni, nem is jelentkeznek be. Így viszont 24 óra elteltével nem jogosultak az állami segítségre. Olyankor jönnek azután a civilek, akik gondoskodnak az élelemről és a szállásról.
De aki elmegy a Harmat utcai idegenrendészeti központba, annak is jó sokáig kell várnia. Idáig 14 ezren kértek menedéket, közülük csak 700 beadványt dolgoztak fel. Merthogy az erre szolgáló apparátust az évek során gyakorlatilag felszámolták. Hiszen szó sem lehetett menekültekről. Az állami rádió és tévé ugyanakkor Ukrajna kapcsán sokáig kerülte a háború szót. Azt sugallta, hogy Oroszországnak jó oka van a bevonulásra. A kormány tudja, hogy sokan rokonszenveznek Moszkvával. A menedékkérők már csak ezért sem érzik jól magukat Magyarországon.
Washington Post
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Oroszország vesztésre áll Ukrajna ellen, ezért Putyin még veszélyesebb lehet, miközben nem látszik, hogy mikor érhet véget a vérontás. Ám az esélyek egyértelműen az agresszor ellen fordulnak. A jelek szerint Moszkva még a korábbihoz képest jóval visszafogottabb célokat is képtelen elérni. Visszavonult Harkivból, az ország 2. legnagyobb városából és már nem akarja bekeríteni az ukrán egységeket keleten. Úgy tűnik , legfeljebb az egész luhanszki körzetet szeretnék elfoglalni, maximum.
De még ez is meghaladhatja a rosszul vezetett csapatok erejét. A következő fordulatot az jelentheti, hogy az ukránok kiszélesítik az ellenállást, és újabb területeket szereznek vissza délen és keleten. Ez még nem jelentene stratégiai kudarcot Putyin számára, de itt az idő, hogy megkezdődjenek a fegyverszüneti tárgyalások. Csakhogy ha enyhül a nyomás az elnökre, még mielőtt padlóra kerül, nos, az nagy kockázatokkal jár.
Az amerikai nemzeti hírszerzős főnöke azt közölte, hogy az államfő ragaszkodik az offenzíva folytatásához, nem érdeklik a rövidtávú veszteségek. Így még drasztikusabb eszközökhöz folyamodhat, kihirdetheti az ostromállapotot, átállíthatja az ipari termelést, de szó lehet még a nukleáris és vegyi fegyverek alkalmazásáról is. Feltehetőleg úgy számol, hogy csökken az USA és Európa elszántsága, ha az emberek idővel szembesülnek az áruhiánnyal, az inflációval, a vágtató energiaárakkal. A NATO vezetőinek meg kell értetniük vele: semmi oka, hogy higgyen ebben a stratégiában.
FT
Oroszország éppen most tanulja meg, milyen őrült dolog a háború, mert elakadt az offenzíva, és hatalmasak az elszenvedett vereségek. Az ország nemzetközileg csak még jobban elszigetelődik, miközben Svédország és Finnország be akar lépni a NATO-ba. Sok szó éri az orosz hadsereg hozzáértését is.
De mindezen kár meglepődni, mert a mai időkben általában mindig úgy volt, hogy ha egy nagyhatalom megtámadott egy kisebb országot, akkor a végén véres orral távozott. Lásd Amerikát Vietnamban, Afganisztánban és Libanonban. A szovjetek afgán földön sültek fel, az oroszok most Ukrajnában. Kína a 79-es keserű vietnami tapasztalat óta igyekszik kimaradni az ilyen viszályokból. Inkább a gazdaságra összpontosított, ámbár mostanában az látszik, mintha ismét katonai sikerekre vágyna, főként Tajvanon.
Ám éppen az ukrán konfliktus igazolja, hogy katasztrofális hiba volna, ha Peking engedne a kísértésnek. Hiszen a hazájukat védő emberek és nemzetek sokkal nagyobb meggyőződéssel küzdenek. Az ukránok elérték, hogy minden felnőtt férfi odahaza maradt harcolni. Miközben Moszkva még mindig azt szajkózza, hogy „korlátozott hadművelet” zajlik, és szükségtelen a mozgósítás. Ugyanakkor minél jobban elhúzódik a háború, annál keményebb lesz a támadó szemszögéből.
A vereségnek odahaza is romboló hatása van. Emellett az új katonai technológia is a betolakodó ellen szól, hiszen a korszerű felderítő eszközök megtalálják a célt, a többit pedig elvégzik a precíziós rakéták. Részben ez magyarázza a jelenlegi hatalmas orosz veszteségeket. Putyin az ország nagyhatalmi státuszát igyekezett visszaállítani, ehelyett az oroszok alighanem meggyengülnek és még szegényebbek lesznek. Szóval ez a háború nem egyszerűen bűn: hiba.
Deutsche Welle
Az újság bemutatja Kóczé Ágnest, aki a CEU egyik programja keretében azon dolgozik, hogy a romák számára is nagy számban elérhető legyen az egyetemi oktatás. Tanársegédként öt éve dolgozik az egyetemen – az ismert körülmények miatt immár Bécsben -, és azt mondja, hogy jelentős sikereik vannak, de azok nem lettek volna lehetségesek az intézmény támogatása, illetve pénze nélkül.
Ő maga segédmunkásként kezdte egy budapesti fémüzemben. Aszociális elemekkel lakott együtt lepukkant helyeken, de nem szégyelli. Szerinte az volt a legjobb szociológiai iskola számára. Nagy vágya volt, hogy oktatásban dolgozzon. Pár év múlva pedagógiai asszisztens lett egy általános iskolában. Arra azonban még csak nem is gondolhatott, hogy továbbtanuljon. Ellene szólt a közfelfogás is, mármint hogy egy roma vigye valamire.
Innen támadt az ötlete, hogy kellene egy hely, ahol az érintettek egymást lelkesítik a továbblépésre. Ezért alapította meg 2004-ben a Romaversitast, amely roma hallgatókat köt össze a világ minden tájáról és támogatást kínál nekik a tanuláshoz. Ebből lett azután a CEU említett programja. Utóbbi célja, hogy szembeszálljon a szerkezeti rasszizmussal. Továbbá hogy megfelelő szerepmodellt kínáljon.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >