Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európa két fele teljesen mást ünnepel a Győzelem Napján
Nem kérdés, hogy Moszkvában Putyin megpróbálja hatalmas sikernek beállítani a válogatás nélküli ukrajnai pusztítást. Továbbá igyekszik majd igazolást találni a háborúra. Ezzel szemben Macron az Európa Nap előtt tiszteleg Berlinben és Strasbourgban. Előterjeszti majd elképzelését az EU megreformálására, hiszen a szervezet kénytelen túllépni a gazdasági együttműködésen és a szövetségi állam felé haladni, egyúttal világhatalomként fellépni... Szinte lehetetlenség kompromisszumot találni a jóformán misztikus-vallási szintre emelt orosz militarizmus, illetve a francia-német „béke az összefogás útján”-felfogás között. Ukrajna azonban mozgósította a kontinenst. Olyan lépések történnek az egység, a föderális szerkezet érdekében, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna. A német kormány már egyetért azzal, hogy többségi döntéseket kell hozni biztonsági kérdésekben, Franciaország egyelőre habozik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Az Európai Parlament szociáldemokrata alelnöke úgy foglalt állást, hogy az ukrán háború, illetve a tervezett olajembargó miatt fel kell gyorsítani a tagállamokban az energiaipar átállítását. Azaz – mondta a német Katarina Barley – az EU-nak nem csupán a szénhidrogénekről kell leválnia, hanem azokról az államokról is, amelyekkel nem kíván semmilyen üzleti kapcsolatot sem fenntartani. A politikus szerint e tekintetben sem Katar, sem Szaúd-Arábia nem jelentene megoldást.
Kitért arra is, hogy más iparágakban szintén nagyobb önállóságra van szükség, lásd a digitalizálását. Sürgette, hogy a szükséges technika gyártását telepítsék át egészében Európába, mert nem lehet arra számítani, hogy pl. az USÁ-ban mindig ésszerűen gondolkodó vezető lesz a Fehér Házban, amire már volt ellenpélda.
A tagállamok brüsszeli EU-nagykövetei ma ismét nekigyürkőznek, hogy megállapodásra jussanak Magyarországgal és több más tagállammal az orosz energiavásárlások leállításáról. Diplomáciai körök megerősítették, hogy a magyar fél több időt, illetve pénzt igényel az átálláshoz. A cél mindenesetre az, hogy még ma egyezségre jussanak, ám nem tudni, hogy sikerül-e.
Kurier
A neves bolgár politológus, Ivan Krasztev arról beszélt Salzburgban az Európa-nap alkalmából rendezett konferencián, hogy még sokáig elhúzódik az orosz-ukrán háború, ám utána a világ már nem az lesz, mint ami volt. Az elemző, aki többször is személyesen találkozott Putyinnal, elmondta: az elnök tényleg azt hiszi, hogy a Nyugatnak vége, illetve hogy Ukrajna nem létezik. Ezért a viszály még hosszú ideig eltart, annál is inkább, mert ha az államfő veszít, akkor búcsút inthet mindennek.
Hozzátette ugyanakkor, hogy Európa csupán most kerül igazi próbatétel elé, noha meglepően gyorsan, határozottan szállt szembe Moszkvával. A szankciók ugyanis az EU-nak is fájni fognak. Így kérdéses, hogy meddig tart ki a kontinens. Ám a szakember biztosra veszi, hogy ha az unió nem képes elviselni a megpróbáltatásokat, akkor csökken jelentősége a világban.
Die Zeit
A kommentár nagy tévedésnek nevezi a sűrűn elhangzó véleményt, hogy Putyin elszigetelődött a világban. Inkább úgy érzékeli, hogy új versenyfutás kezdődött a világ kegyeinek elnyeréséért, és ennek szerepe lesz abban, hogy mennyire bizonyulnak hatékonynak a szankciók, illetve hogy az elnök folytathatja-e küzdelmét a Nyugat-ellenes autokrata szövetség fedezete mellett.
Az igaz ugyan, hogy az ENSZ-ben hatalmas többség ítélte el a háborút, de Lavrov diplomáciai naptárja tele van külföldi utakkal, és Putyin is sűrűn beszél telefonon vezető politikusokkal, ideértve Orbán Viktort. Hamarosan a pápa is felkeresi.
Az orosz kapcsolat fenntartása mellett három érv szól az érintett országok részéről:
1. Az érdekek. Indiának pl. szüksége van az orosz fegyverekre Pakisztán ellenében. Kína kezdetben ugyan megingott, de kitart a Kreml mellett. Az arab államokat szintén jó viszony fűzi Moszkvához, a tekintélyelvű öböl-menti országok szövetségesnek tartják Putyint.
2. Sok déli kormány haragszik az USÁ-ra és Európára. Lakosságukat és elitjüket évek óta mozgósítja az Amerika-ellenesség és a gyarmatosítás elutasítása.
3. Az orosz dezinformáció rájátszik az elégedetlenségre. Az orosz titkosszolgálatok troll hadserege terjeszti, hogy nem lesz elég gabona a szankciók miatt. Oroszország gyakorlatilag nem exportál búzát, illetve gátolja, hogy Ukrajna napraforgó olajat, illetve gabonát szállítson külföldre, de ez valahogy kimarad a propagandaanyagokból.
New York Times
Európa két fele teljesen mást ünnepel a Győzelem Napján. Nem kérdés, hogy Moszkvában Putyin megpróbálja hatalmas sikernek beállítani a válogatás nélküli ukrajnai pusztítást. Továbbá igyekszik majd igazolást találni a háborúra. Ezzel szemben Macron az Európa Nap előtt tiszteleg Berlinben és Strasbourgban. Előterjeszti majd elképzelését az EU megreformálására, hiszen a szervezet kénytelen túllépni a gazdasági együttműködésen és a szövetségi állam felé haladni, egyúttal világhatalomként fellépni.
A putyini Oroszország számára a náci Németország legyőzéséből következik a háború dicsősége, míg Párizsban és Berlinben a világháború tanulsága a béke szükségessége. Itt a 19. és 21. század világnézete csap össze, és hogy milyen következmények származhatnak belőle, azt jól illusztrálja pl. Hiroshima a múlt századból. Ukrajna pedig azt igazolja, hogy az effajta veszedelmek még egyáltalán nem múltak el.
Moszkva folyamatosan azt üzeni, hogy katonai erővel meg lehet változtatni a geostratégiai erőviszonyokat az oroszok javára. De az európai demokratikus sikerek sokkal veszélyesebbek Putyin szemében, mint a NATO, mert az EU nem fogadja el az orosz kleptokrata rendszert. És a politikus soha nem bocsátja meg, hogy szerinte az USA és Európa 1991-ben megalázta országát.
Szinte lehetetlenség kompromisszumot találni a jóformán misztikus-vallási szintre emelt orosz militarizmus, illetve a francia-német „béke az összefogás útján”-felfogás között. Ukrajna azonban mozgósította a kontinenst. Olyan lépések történnek az egység, a föderális szerkezet érdekében, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna. A német kormány már egyetért azzal, hogy többségi döntéseket kell hozni biztonsági kérdésekben, Franciaország egyelőre habozik.
Az agresszió az unió támogatása felé terelte a lengyeleket. Le Pen kudarca ugyanakkor elszigetelte az illiberális Orbánt, aki bűnös módon pártolja Putyint.
Nem kétséges, hogy Macron rámutat majd a különbségre az orosz modell és az európai békeprogram között. Viszont őszintén hisz abban, hogy tárgyalni kell Moszkvával. Putyin kapcsán viszont azt kell szem előtt tartani, amit ő maga is elmesélt személyes tapasztalatból, éspedig valószínűleg tanulságképpen: egy sarokba szorított patkány mindenre képes. Ha minden igaz, pontosan ezt bizonyítja a vakmerő támadás egy olyan ember részéről, aki rajta tartja a kezét az orosz nukleáris arzenál indítógombján.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >