Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarország szereti a farkast
Orbán győzelme az illiberális nacionalizmus sikerét jelenti, a politikus ennek megfelelően is kommentálta. A küzdelem ugyan egyenlőtlen volt, de a kormányfő erősebbnek látszik, mint valaha. 2010 óta saját pártja javára írta át az alaptörvényt, befolyása alá vonta a bíróságokat, megszerezte az ellenőrzést a sajtó javarésze fölött. Az EU ugyanakkor megrója a jogállam megszegése, az alapok lenyúlása, a korrupció támogatása miatt. Az ellenzék romokban és most egymást kezdi vádolni, lásd Gyurcsányt és Jakab Pétert. Pedig az EBESZ-delegáció igazolta, hogy a választás nem volt tisztességes. Nem annyira a nyílt csalás jelentett gondot, bár az is előfordult, pl. láncszavazás formájában. De ennél sokkal többet nyomott a latban a sajtó elfogultsága és a Fidesznek nyújtott állami támogatás. Orbán szócsőnek használja a közmédiát, a magánkézben lévő szerkesztőségek tulajdonosai pedig többnyire fideszes oligarchák. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
A jobboldali lap kommentárja úgy látja, hogy Magyarország nem jelent modellt a konzervatívok számára. Orbán ugyan nagy tapsot arat, amiért szembeszáll a liberális „zsarnoksággal”, de a végén mindig elveszi a Brüsszelből küldött pénzt. Miközben egy kicsiny és nem működő állam élén áll. Az orbánizmus lényege a harc. Hírneve, és hazai sikerének egy része abból ered, hogy kemény vitába keveredett az EU-val, illetve más tagokkal.
Legyen szó a migrációról, a civil társadalomról és Sorosról, mellesleg ez utóbbinak van némi antiszemita stichje. De pl. a bevándorlás különösen alkalmas volt arra, hogy izélgesse vele az európai intézményeket. Ám a siker értékéből sokat levon, hogy Orbán igazából egyáltalán nem annyira tökös legény, hiszen a küzdelem a forrásokról szól. Most éppen Brüsszel jó 7 milliárdot akar megvonni tőle – a miniszterelnök szerint azért, mert konzervatív, az unió szerint viszont azért, mivel korrupt.
De igazából csakis az anyagiakat lehet bevetni ellene. Viszont ha úgy gondolja, hogy az EU megengedhetetlen módon beleavatkozik a nemzeti szuverenitásba, amikor tiltakozik az igazságszolgáltatás átpolitizálása ellen, akkor vissza is utasíthatja a támogatást. Vagy kezdeményezhetné a kilépést. De eszében sincs, ám ez olyasmi, ami igencsak zavarhatná a híveit. Merthogy erősen hibádzik az érvelése. Igazából ugyanis a nyugati adófizetők szuverenitása sérül, hiszen nem szabhatják meg, hogy kik kapjanak a befizetéseikből.
Márpedig ők a jelek szerint egyfajta balliberalizmusban hisznek. A veszély soha nem az volt, hogy rászoruló országok hagyják ott az uniót, hanem hogy a nagy befizetők dobják be a törülközőt, ha úgy ítélik meg, hogy a közösség már nem képviseli az értékeiket. Orbán zsenialitása abban jelentkezik, hogy lehetőséget ad Brüsszelnek az erények kinyilvánítására, ám ebből ő maga politikailag profitál.
Economist
Magyarország szereti a farkast – Orbán győzelme az illiberális nacionalizmus sikerét jelenti, a politikus ennek megfelelően is kommentálta. A küzdelem ugyan egyenlőtlen volt, de a kormányfő erősebbnek látszik, mint valaha. 2010 óta saját pártja javára írta át az alaptörvényt, befolyása alá vonta a bíróságokat, megszerezte az ellenőrzést a sajtó javarésze fölött. Az EU ugyanakkor megrója a jogállam megszegése, az alapok lenyúlása, a korrupció támogatása miatt.
Az ellenzék romokban és most egymást kezdi vádolni, lásd Gyurcsányt és Jakab Pétert. Pedig az EBESZ-delegáció igazolta, hogy a választás nem volt tisztességes. Nem annyira a nyílt csalás jelentett gondot, bár az is előfordult, pl. láncszavazás formájában. De ennél sokkal többet nyomott a latban a sajtó elfogultsága és a Fidesznek nyújtott állami támogatás. Orbán szócsőnek használja a közmédiát, a magánkézben lévő szerkesztőségek tulajdonosai pedig többnyire fideszes oligarchák.
Az Orbáni rendszerben az évente érkező euromilliárdok zöme a kormánypárt híveinek a zsebében köt ki. Az OLAF sehol másutt nem tárt fel ennyi csalást. Viszont a választási eredmény megerősíti a mind inkább autokrata kormányt.
Die Welt
„Mi vagyunk tehát a komcsik” – válaszolta öt neves magyar művész, amikor a jobboldal lap felkérte őket: mondják meg, mit várnak az irodalomban és a zenében Orbán újabb sikere után. Egyikük Mora Terézia, aki valójában kétlaki: javarészt Berlinben él, és németül ír, tanácstalan, mert az ellenzék láthatólag képtelen volt meggyőzni a többnyire a kormányzati forrásokból tájékozódó vidékieket: lehetne másként is élni. És hogy a szegénységért, a magas árakért nem Brüsszel, Soros, vagy újabban Zelenszkij a felelős, mint ahogy azért sem, hogy a romáknak nincs semmi esélyük a felemelkedésre.
A kis falvakban az emberek csupán Orbán nevét ismerték a szavazólapról, ezért valóságos csoda, hogy ennyien elmentek voksolni. De csak válasszák meg a maguk, Lego-nagyságú Putyinját. Ő legalább kizárólag idehaza képes károkat okozni.
Fischer Iván azt írta, hogy a magyarok két buborékban élnek, és a másik tábort ellenségnek tekintik. Ám ez nem maradhat így. De a kultúrában nem ennyire rossz a helyzet, ott senkitől sem követelik meg nyilvánosan, hogy foglaljon állást. Akik sikeresek a világban, azok függetlenek tudnak maradni. Viszont akik csak a magyar publikum előtt szerepelnek, azoknak ügyelniük kell a jó politikai kapcsolatokra. Hogy ez csak rosszabb lesz-e, azt nem tudja megjósolni. A művészet azonban mindent túlél, nem lehet elnyomni teszi hozzá.
Tompa Andrea, író és kritikus számára már a választás előtt világos volt, hogy semmiképpen sem fog kivándorolni, mert egyszer már áttelepült Erdélyből és nem szeretné még egyszer kipróbálni a migránslétet. Igaz, ő közvetlenül nem függ az államtól. Viszont nem hiszi, hogy az elnyomás időszakában segít a hallgatás, sőt, az csak veszélyes. Ezért folytatni kívánja az alkotómunkát.
The Times
Senki se gondolja, hogy a populisták megégetik az ujjukat Putyin miatt: az olyanok, mint Orbán és Le Pen éppen azt bizonyítják, hogy az ukrajnai események hatására nem okvetlenül lesznek a szavazókból a globalizáció liberális hívei. Pedig azt lehetett hinni, hogy az orosz elnök háborús bűnösségének egyre több bizonyítéka, illetve a politikus elmeháborodott vérszomja, valamint hódítási vágya, végzetes következményekkel jár az olyan nyugati vezetők számára, akik éveket át védték és barátkoztak vele.
Orbán Viktor régóta hasra esik a Kreml ura előtt, viszont határozottan visszautasítja, hogy nagyobb támogatást nyújtson Ukrajnának, ehhez képest a korábbinál nagyobb többséggel választották újjá. A franciáknál Le Pen zárkózik fel Macronhoz, pedig kijelentette, hogy a Putyin a háború után ismét Párizs szövetségese lehet.
Nemigen tudni, hogy a Putyin okozta sokk a populizmus ellen fordítja-e a hullámot. Az elnök egyes védelmezői változatlanul népszerűek, illetve még növelték is támogatottságukat, ez pedig azt tanúsítja, hogy a demagóg nacionalizmus ellenállóbb, noha a háború lejáratta az orosz példaképet. Nyugaton egy csomóan tisztába jönnek a mai Oroszország rémségeivel, ám ettől még hiú remény azt várni, hogy ily módon sokkal kedvezőbben vélekednek saját politikai rendszerükről. A populizmusnak soha nem volt szüksége az orosz államfőre, sőt, Trump felfedezte, hogy lehet demagógnak lenni Putyin-ellenes platformról is.
The Times
Hirtelen valós lehetőséggé vált, hogy Le Pen nyerjen a holnapután kezdődő francia elnökválasztáson, ez a veszély most ott lebeg egész Európa fölött. Macron persze továbbra is magasan favorit, de a kihívó egyre jobban jön fel. Sokat számít, hogy jelentős rétegek szemében a hivatalban lévő államfő a nagyképű elitet testesíti meg, amely nem érti az átlagember gondjait, miközben egyre nehezebb megélni.
Ha Le Pen lenne a befutó, az olyasfajta politikai földrengést okozna, mint a Brexit vagy Trump győzelme. Hiszen egy bevándorlás- és globalizációellenes populista nyerne az euróövezet egyik kulcsállamában, ez pedig súlyos kérdéseket vetne fel az egész integráció jövőjét illetően. Ideértve a nyugati egységet az ukrán válság ügyében, annál is inkább, mivel Orbán Viktor személyében a vasárnap Putyin egy másik csodálója bizonyult jobbnak a magyar választáson.
Gazdasági értelemben viszont Le Pen sikere nem járna akkora következményekkel, mert már nem szorgalmazza a kiválást az eurózónából, inkább a migrációellenességre és az életszínvonalbeli gondokra építve igyekszik mozgósítani. Ám aligha lesz többsége a parlamentben, így nem tudja keresztülvinni gazdasági elképzeléseit. A külpolitikában ugyanakkor igen nagy mozgásteret élvezne, így elkerülhetetlen lenne a viszály Brüsszellel. Pl. azért, mert szerinte a nemzeti jognak elsőbbséget kell élvezni a közösségi szabályozással szemben.
Győzelme ezzel együtt valószínűtlennek tűnik, de ha tévednek az előrejelzések, akkor is ott van még a piac, mert a populisták már megtanulták Görögországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában, hogy a valóság képes megálljt parancsolni még a legszebb gazdasági álmoknak is.
Der Standard
A magyar miniszterelnök kilóg a sorból és hajlandó rubelben perkálni az orosz gázért. A jobboldali populista az utóbbi években egészen kiváló kapcsolatokat épített ki Moszkvával. Ukrajna lerohanása után most megpróbálja átmenteni a jó viszonyt. A szállításokról személyesen állapodott meg Putyinnal, de a részletek titkosak. Mindenesetre újságírók kiszámították, hogy szó sincs kedvezményes árról, csupán annyi történik, hogy a piaci árakat időeltolódással érvényesítik.
Ezt Orbán is elismerte két napja a nemzetközi sajtótájékoztatón, amikor arról beszélt, hogy nem az ár a lényeg, hanem, hogy jön az energia. A Bizottság ugyan felszólította a tagállamokat, hogy ne engedjenek az orosz követelésnek és ne rubelben fizessenek, ám Szíjjártó szerint ez nem tartozik Brüsszelre, mert két cég állapodik meg egymással. Egyébiránt a rezsicsökkentéssel járó óriási veszteséget az állam megtéríti az MVM-nek, ami azt jelenti, hogy a számlát valójában az adófizetők állják.
A magyar és az orosz vezető hasonló nézeteket vall a világról, eszerint hanyatlik a liberális, demokratikus Nyugat, ellenben jön fel az autoriter, nacionalista Oroszország és Kína.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >