2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Varsóban oda a maradék rokonszenv is Magyarország iránt

Varsóban oda a maradék rokonszenv is Magyarország iránt

A választás előtt Orbán ragaszkodik a Putyin-barát politikához, miközben a keleti határon éleződik a helyzet a főként gyerekekből és asszonyokból álló menekülttömeg számára. A miniszterelnök ezúttal is hergeli az EU-t, mert a Kremlhez fűződő viszonya messze túlmegy az energiakapcsolaton. Csak éppen nagyon sokat kockáztat ily módon. Nemrégiben azt közölte, hogy Lengyelország egész Oroszországig ki akarja tolni a nyugati határokat – a Kreml pont ugyanezt állítja. Viszont ily módon alighanem Varsóban oda a maradék rokonszenv is Magyarország iránt Ám a jelek szerint a kormányfő számára minden eszköz megengedett, amivel szavazatokat lehet gyűjteni. Nemrégiben még az uniós kilépés lehetőségét is megpeendítette. Ám a kemény irányvonal a határon igencsak súlyos következményekkel jár mindazok esetében, akik Ukrajnából menekülnek. Így igen hosszú a várakozási idő azok számára is, akik Románián át érkeznek. Miközben a hőmérséklet nulla fok alatt van. Szemtanúk szerint a határőrök nem engednek be senkit a hivatali épületbe WC-re, azt ajánlják: akinek kell, végezze el a dolgát közterületen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Frankfurter Rundschau

 

A választás előtt Orbán ragaszkodik a Putyin-barát politikához, miközben a keleti határon éleződik a helyzet a főként gyerekekből és asszonyokból álló menekülttömeg számára. A miniszterelnök ezúttal is hergeli az EU-t, mert a Kremlhez fűződő viszonya messze túlmegy az energiakapcsolaton. Csak éppen nagyon sokat kockáztat ily módon. Nemrégiben azt közölte, hogy Lengyelország egész Oroszországig ki akarja tolni a nyugati határokat – a Kreml pont ugyanezt állítja. Viszont ily módon alighanem Varsóban oda a maradék rokonszenv is Magyarország iránt.

Ám a jelek szerint a kormányfő számára minden eszköz megengedett, amivel szavazatokat lehet gyűjteni. Nemrégiben még az uniós kilépés lehetőségét is megpeendítette. Ám a kemény irányvonal a határon igencsak súlyos következményekkel jár mindazok esetében, akik Ukrajnából menekülnek. Így igen hosszú a várakozási idő azok számára is, akik Románián át érkeznek. Miközben a hőmérséklet nulla fok alatt van.

Szemtanúk szerint a határőrök nem engednek be senkit a hivatali épületbe WC-re, azt ajánlják: akinek kell, végezze el a dolgát közterületen. Nincsenek higiéniai cikkek, hiányzik a pelenka. Lengyel önkéntesek szolgálnak ilyesmivel, de nekik sincs elég. Akadnak ugyanakkor olyanok, akiket magyar részről visszaküldenek, mondván, hogy Romániában kell beszerezniük a papírokat, mert ott léptek először az unió területére. 

A hivatalos magyar irányvonal a támadás után sem módosult Moszkvával szemben. A közeli média arról győzköd mindenkit, hogy csakis a Fidesz mentheti meg az országot a háborútól. Pedig főként az energiaellátásban új utakat kellene találni, bár az nem lesz könnyű. Ám Orbán már jelezte, hogy a viszály elülte után Európának új egyezségre kell jutnia a Kremllel. Nyilvánvalóan magát ajánlja közvetítőként.

 

Der Standard

 

Putyin a liberális világrendnek üzent hadat, mivel Moszkva és Peking meg akarja változtatni a nemzetközi erőviszonyokat, írja Hans Rauscher, aki az egyik legjobb osztrák szemleíró, ha nem a legjobb. Mint megállapítja, nagyorosz őrületében Putyin ellenségnek tekinti a demokratikus, kulturálisan nyitott Nyugatot, mivel az szerinte folyamatosan akadályozta a szent Oroszország fejlődését. Azt hiszi, hogy a másik oldalnak leáldozott, mostantól az autoriter vezetők vehetik át a terepet. A baj csak az, hogy a kínai elnök pont ugyanígy gondolkodik.

Mindketten megalázottnak és sértettnek érzik magukat és most egyesülnek a Nyugat befolyása ellen. Csak nem világos, miként is akarják elérni tervüket. Peking nem támogatta szívből az agressziót és ha komolyra fordulnak a dolgok, legfeljebb a kisebbik szövetséges szerepét szánja a Kremlnek. Egyébiránt viszont látja, milyen veszteségeket okoznak a szankciók az oroszoknak, de ettől még szeretné visszaszerezni Tajvant.

 

Garton Ash ezzel kapcsolatban Churchillt idézte, mármint hogy Európára vér, verejték és könny vár. Azaz le kell mondania az orosz energiahordozókról, de a kínai termékekről is, miközben Tajvan miatt alighanem elkerülhetetlen az ütközés Pekinggel. Ráadásul cseppet sem biztos, hogy ehhez a választók partnerek lesznek, főleg ha beüt a világgazdasági recesszió.

Viszont ki akar olyan viszonyok között élni, mint a mai Oroszország, amely igencsak szegény, vagy miért lenne vonzó Kína, amikor diktatúrája digitálisan megfigyel mindenkit? A Nyugatnak nem csak a szabadságát, hanem a jólétét is meg kell védenie. Az egység idáig figyelemreméltó. De a harc hosszú és kemény lesz, ám nincs más választás, ha nem akarunk a Kína vazallusának számító Oroszország vazallusai lenni. 

 

FT

 

Ivan Krasztev arra figyelmeztet, hogy a Nyugat nem fordíthat hátat az átlag orosznak, mert történelmi hiba volna azt hinni, hogy a tekintélyuralom örökre uralmon marad Moszkvában. A neves bolgár politikai elemző szerint az tény, hogy az orosz közvélemény kiállhatna a háború ellen, csak éppen egy brutális rendőrállamról van szó, és Putyin szemében a belső árulók sokkal rosszabbak, mint az ellenség. Meg is mondta, hogy szét kell zúzni őket és pont ezt csinálja a hazai ellenzékkel szemben.

Az elnök az invázióval az egész háború utáni európai rend alapjait vette célba. Amikor pedig magasabb készenlétbe helyezte a nukleáris erőket, olyan vörös vonalat lépett át, amely érintetlen volt a 62-es kubai rakétaválság óta. A Nyugat az orosz rezsimmel áll hadban, és a viszály sokkal tovább tart majd, mint a mostani harcok.

A szankciók nem alkalmasak arra, hogy jobb belátásra kényszerítsék Putyint, hanem hogy megkössék a kezét. Nincs más választás. Sokan bíznak persze egy palotaforradalomban, de ez hiú ábránd. A történelem azt mutatja, hogy válságok idején a tömegek az elittel együtt ösztönösen tömörülnek a vezér mögé. Úgy hogy hosszabb távon olyan stratégia szükséges vele szemben, ami túlmegy a katonai feltartóztatáson.

Európa addig nem érzi magát biztonságban, ameddig a mostani Oroszországgal határos. De stratégiai hiba volna, ha magára hagyná az orosz népet. 30 éve a világ nagy fiaskót követett el, amikor azt hitte, hogy az egykori Szovjetunió előtt csakis a demokratikus út áll. Hasonló tévedés volna most feltételezni, hogy Putyin után csak egy másik erős ember jöhet.

 

Deutsche Welle

 

Ukrajna EU-tagsága ügyében már megint azok kerekedtek felül, akik nem győznek aggályoskodni és csak a kezüket tördelik, holott az unió jelzést adhatott volna Kijevnek, közben azonban zavartalanul vásárolja az orosz kőolajat és földgázt. Vagyis ezúttal is a kalmárlélek győzött az állam- és kormányfők kétnapos Versailles-e tanácskozásán. 

Putyin naponta egy milliárd eurót vág zsebre a szénhidrogénkivitel után. Sőt, minél magasabbak az árak, annál többet. A pénz a hadikasszában landol, ám Németország és a többiek hallani sem akarnak a bojkottról, mert az túl sokba kerülne a gazdaságuknak. Az ukrán belépési kérést pedig a szokásos üres diplomáciai formulával ütötték el. Pedig csak jelképes gesztusról lett volna szó, hogy reményt adjanak a megkínzott ukránoknak, és így azok érezhessék, hogy Európa befogadja őket. Hiszen az ország éppen azért fizet most rettenetes árat, mert a Nyugathoz kíván tartozni.

A kelet-európaiak pártolták Kijev erőfeszítéseit, ám lepattantak a hollandok és a többiek ellenállásán, mármint hogy a felvétel csakis sokéves előkészítés után lehetséges. Miközben Ukrajnát porrá bombázza Oroszország. A szankciók viszont legkorábban csak középtávon hatnak, ám szemernyit sem befolyásolják Putyint. Ehelyett nap mint nap újabb háborús bűnöket követ el, a felperzselt föld stratégiáját alkalmazza. Az európaiak pedig napi egy milliárd euróval tömik meg a moszkvai hadi pénztárat.

Pedig mikor lehetne elfordítani az olaj- és gázcsapokat, ha nem most. De ezúttal is az önzés diadalmaskodik az erkölccsel szemben. Németország, Magyarország, Bulgária és mások keresztbe fekszenek, mert túlságosan is függnek az orosz szállításoktól. De alighanem mégiscsak lesz embargó – majd ha Ukrajna romokban hever, ha már elviselhetetlenül magas lesz a halálos áldozatok száma, továbbá nem lehet mit kezdeni a sokmillió menekülttel. De akkor már túl késő. Ehelyett a földrész hozzásegíti Putyint, hogy megnyerje a háborúját. Hiábavaló a bátor ukrán államfő minden felhívása.

Fel kell tenni a kérdést, mennyire volt bölcs dolog eleve kizárni a repülési tilalom elrendelését Ukrajna felett. Az uniós tagok túlságosan gyorsan is térdre rogytak Moszkva bizonytalan fenyegetései hallatán. Ily módon a kormányfők világossá tették: történjék bármi is, akármennyire rettenetesre fordulnak a harcok Ukrajnában, ők csak szemlélők maradnak a konfliktusban.

Azaz az örök aggályoskodók átengedik Ukrajnát az orosz rakétavetőknek, Putyin őrületének, mármint hogy helyre kell állítani az Orosz Birodalmat. Az EU csak segélycsomagokat és fegyvereket küld, továbbá ellátja a menekülteket. Ennél több kockázatot nem hajlandó vállalni. A következő időszak mutatja meg, hogy ez a stratégia nem hatalmas tévedés-e.

 

Foreign Policy

 

Szlovákiában még mindig lehetséges az etnikai diszkrimináció a magyar és a német kisebbség tagjaival szemben a háború után hozott Benes-dekrétumok alapján. Erre hívja fel a figyelmet Tárnok Balázs, felvidéki magyar jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója. Az amerikai szaklapban megjelent tanulmány több konkrét esetet is felsorol, amikor visszamenőleg alkalmazták a rendeleteket, holott az Európai Emberi Jogi Bíróság egy ügyben már elítélte ezt a gyakorlatot.

Mint emlékezetes, az említett jogszabályok annak idején kimondták a magyar és német nemzetiségű szlovákok tulajdonának elkobzását. A döntést esetről esetre hozták meg, ám a végrehajtás eljárási okokból sokszor elmaradt. Ám egyes szlovák szervek most éppen erre hivatkozva próbálnak meg fellépni. Tehát kártérítés nélkül vennének el földeket főleg magyar gyökerű örökösöktől. Pl. amikor 60 parcellát akarnak elkobozni Pozsony közelében autópálya építés céljára.

De aktív a szlovák földalap is, amelybe több száz hektárnyi földet vittek be, mivel a tulajdonos ismeretlen. A nem kormányzati, közhasznú szervezet – szintén a Benes-dekrétumok alapján – 600 esetben kezdeményezett kisajátítást. Az igazságügyi miniszter szerint a folyamatban lévő eljárások csupán a történelmi hibákat teszik jóvá.

A pozsonyi kormány azonban nem kíván semmit sem tenni, mondván, hogy ha felülvizsgálná az egykori elnöki rendeleteket, akkor az egész békeegyezményt venné revízió alá. Már persze ha a békét fenyegeti, amikor a magyar és német leszármazottaknak megadják a jogaikat és nem háborús bűnösökként kezelik őket.   

 

A szlovák államot azonban alighanem a saját érdekei vezérlik, nehogy kártérítést kelljen fizetnie az érintetteknek. Hiszen jelenleg ingyen is meg tud szerezni földeket. A nemzetközi közösség pedig tudomásul veszi, hogy kisebbségeket etnikai alapon részesítenek hátrányos megkülönböztetésben. A magyarok és a németek ily módon továbbra is másodrendű polgároknak számítanak.

Pedig a történelem éppen azt igazolja, hogy ebben a térségben nem szabad félvállról venni az etnikai ellentéteket. Az USÁ-nak és szövetségeseinek ösztökélnie kellene Szlovákiát, hogy számolja fel a Benes-dekrétumokat, mert azok könnyen kiélezhetik a viszályt a nemzetiségek között, sőt mentségül szolgálhatnak a nacionalisták számára, hogy véget vessenek a békének.

 

2022. március 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább