Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Rablóháború
Sok tekintetben új világra ébredtünk. Oroszország jelen állapotában nem tekinthető a nemzetközi élet civilizált résztvevőjének, s a háború miatt mindenhol, itthon is nehezebb lesz az élet. Világosan kell látnunk, hogy ezért ki a felelős. Horváth Gábor (Népszava):
Oroszország biztonságát nem a NATO, pláne nem Ukrajna fenyegette, hanem Vlagyimir Putyin. Ő sodorta háborúba országát, hiába hazudozik külső fenyegetésről. Nem Ukrajna vagy a NATO hadserege sorakozott fel az orosz határon, hogy rátámadjon Belgorodra, Kurszkra, Rosztovra vagy akár csak a jogilag amúgy is ukrán Donyeckre, Luhanszkra, netán a Krímre. Putyin területszerző rablóháborút indított, és erről nem juthat más az eszünkbe, mint az, hogy 84 évvel ezelőtti események ismétlődnek. A Szovjetunió akkor Lengyelország keleti részét rohanta le, kihasználva, hogy a németek meg nyugatról támadtak. A sors iróniája, hogy az a terület ma jórészt Ukrajna, és másodszor is keletről rohamozzák. Azon pedig végképp nem érdemes vitatkozni, hogy Putyin Sztálin vagy Hitler szerepét alakítja-e, elvégre mindkettő bajuszos volt.
Lehet, hogy az orosz elnök katonai óriás, ám morális értelemben és államférfinak törpe. Hosszú évek óta folyamatosan hazudik és próbálja félrevezetni a világot valódi céljait illetően. Mint a fent említett két bajuszos, vaskézzel irtotta ki belső ellenzékét, hogy ráfordulhasson terve lényegi, területszerző részére. Szerinte a XX. század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió szétesése volt, és azt hiszi, hogy majd ő újra tudja teremteni: orosz uralom alá tudja hajtani Ukrajnát, Belaruszt, Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, meg a többit. Abból indul ki, hogy a jelenlegi, 142 milliós Oroszország lélekszámát és gazdasági erejét tekintve csak középhatalom, az új Szovjetunió ellenben álmaiban éppolyan megkerülhetetlen óriás lenne, mint a régi volt.
A diktátor azzal érvel, hogy Ukrajna voltaképpen soha nem létezett, ami egyszerűen ostobaság. Kijev a keleti szláv birodalom bölcsője, már a X. században jelentős politikai és kulturális központ volt, amikor Moszkva helyén még békés mocsári teknősök legelésztek. Ukrajna függetlenségét Oroszország formailag 1918-ban ismerte el, más kérdés, hogy később „önszántából” csatlakozott a Szovjetunióhoz. Sztálin olyannyira fontosnak tartotta Ukrajnát és Belorussziát, hogy azok még szovjet tagköztársaságként is önálló jogon lettek az ENSZ tagállamai. Amúgy, ha Ukrajna nem legitim állam, akkor micsoda Luhanszk, Donyeck, netán a Kreml által szintén „függetlennek” titulált, a valóságban orosz „békefenntartók” által megszállt Abházia vagy Dél-Oszétia?
Itt nem érdemes logikát vagy igazságot keresni, mert egyikből sincs semennyi. Amint abban sem, amit Putyin a háború megkezdésének hajnalán mondott, hogy nem akarja elfoglalni Ukrajnát, senkit semmire nem akar rákényszeríteni, csupán „demilitarizálni és nácitlanítani” szeretné a szomszédot. Magyarul ez azt jelenti, hogy szétzúzza önálló államiságát és bábkormányt ültet a demokratikusan megválasztott helyébe. Ismerjük a modellt, és nem lehetnek illúzióink.
Sok tekintetben új világra ébredtünk. Oroszország jelen állapotában nem tekinthető a nemzetközi élet civilizált résztvevőjének, s a háború miatt mindenhol, itthon is nehezebb lesz az élet. Világosan kell látnunk, hogy ezért ki a felelős.
Következő cikk: Putyin sötét új fejezetet nyitott Európában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >