2022. december 2. péntek
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Nem a háború a legrosszabb alternatíva

Nem a háború a legrosszabb alternatíva

Amerika és Európa nem egyformán ítéli meg az ukrán válság kilátásait, az EU szerint nem a háború a legrosszabb alternatíva – írja szokásos vendégkommentárjában a New York Times-ban Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus. Az öreg földrész szerint a kardcsörtetés csupán blöff, és pont ez magyarázza, hogy az ukrán elnök szerint miért nem kell egyelőre tartani az invázió megindításától... Európa sorsát az dönti el, mennyire képes elviselni hosszabb távon a magas energiaárakat, a dezinformációt, a destabizálást. Ám a jelek arra utalnak, hogy nincs felkészülve ilyesmire. Ezért nagyon időszerű volna, hogy hozzákezdjen az ellenintézkedésekhez. Mert ahogy az orosz közmondás tartja: ha egy mulatságban felkérsz egy medvét, akkor az mondja meg, hogy meddig tart a tánc. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Bloomberg

 

A Magyar Bankholding és a Tiborcz István többségi tulajdonába került Gránit Bank sem volt hajlandó elárulni, van-e bármi közük a szélsőjobbos francia elnök, Le Pen kampányához nyújtott több mint 10 millió eurós kölcsönhöz. Utóbbi annyit közölt, hogy nem hozhat nyilvánosságra információt az ügyfeleiről, de politikai pártok finanszírozása nem része az üzleti stratégiának.

A jelentés megjegyzi, hogy Orbán Viktornak igen jelentős befolyása van a bankszektorban, miközben az utóbbi 10 év legkeményebb választására készül. Gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc erősen érdekelt a Bankholdingban, a miniszterelnök azonban cáfolja, hogy bármi üzleti kapcsolat volna kettejük között. Az ellenzék szerint azonban az üstökös pályát befutó milliárdos valójában stróman.

A hírügynökség idézi Gulyás Gergelyt, aki szerint bármelyik európai pénzintézet számára jó üzlet volna hitelezni Le Pennek. Amire amúgy egyetlen francia bank sem volt hajlandó a politikus szélsőséges nézetei miatt. A miniszterelnök-helyettes szerint viszont az ügyletben nincs kockázat, mert a francia állam szavatolja az ilyen kölcsönöket, ha a jelölt elég szavazatot kap. (De ettől még csődbe ment az az orosz-cseh bank, amely 8 éve 9 millió eurót adott a francia politikusnak – a szerk. megj.)

A Bloomberg rámutat, hogy Orbán Viktor jó ideje próbálja kiterjeszteni befolyását a határokon túl. Ennek része, hogy egyesítse az európai szélsőjobbos pártokat.

 

The Times

 

Mivel az infláció nekilódult közvetlenül a választás előtt, az Orbán-kormány alapvető élelmiszerek árát fagyasztja be. A populista-jobboldali miniszterelnökre a legkeményebb erőpróba vár, amióta csak 2010-ben visszatért a hatalomba. A megélhetési költségek egyre  menetelnek felfelé, és ez a politikus Achilles-sarkát jelenti. Az infláció már 7 % felett jár, az élelem az eltelt 12 hónapban átlag 8 %-kal drágult.

Orbán ezt úgy igyekszik ellensúlyozni, hogy keményen osztja Brüsszelt és Sorost. Úgy állítja be, hogy a magyar emberekért harcol a túlterpeszkedő uniós bürokrácia ellen. A kemény retorikát bőkezű osztogatás kíséri, 20 %-kal nő a minimálbér és a szülők 1,4 milliárd fontnak megfelelő adóvisszatérítést kapnak.

Nem is mehet biztosra az ellenzék. Nagyon úgy néz ki, hogy Orbán visszaküzdötte magát a korábbi visszaesés után. A kihívók a felmérésekben néhány ponttal le vannak maradva a Fidesz mögött, bár az eheti felmérés szerint a két fél fej-fej mellett áll.

 

Independent

 

Az orosz elnök legutóbb a héten, a magyar kormányfő jelenlétében rohant ki a Nyugat ellen, a szoros orosz-magyar kapcsolat láttán azonban az ukrán félelmek túlmennek Putyinon és Orbánon. Bár azért az igen baráti kapcsolat aggasztja az EU-t és a NATO-t is. Kijevnek azonban jó ideje éles ellentétei vannak Budapesttel, amit vádaskodások és tiltakozások körítenek. Ráadásul most robbanásveszélyes a levegő Ukrajna körül.

Az Országgyűlés nemrégiben azt javasolta az orosz törvényhozásnak, hogy működjenek együtt az ukrajnai nemzeti kisebbségek védelmében. Erre válaszul a Duma elnöke azt közölte, hogy a szomszéd ország elveszítheti területei egy részét, ha elnyomja a nemzetiségeket. Ugyanakkor becslések szerint a Bethlen-alapítvány az eltelt évtizedben jó egymilliárd euróval támogatta a magyar diaszpórát. A magyar kormány kitart amellett, hogy ezek a pénzek kulturális és vallási célokat szolgálnak. Ukrán politikusok szerint viszont a Kárpátaljának juttatott anyagiak bizonyos hányada magyar politikai szervezeteknél köt ki.

 

Politico

 

Tűzszünet jött létre lengyel-cseh bányavitában, miután a két kormányfő megállapodást írt alá, bár annak több részlete egyelőre nem világos. Annyi biztos, hogy Varsó 45 millió eurót fizet Csehországnak a közös határon lévő külszíni lignitbánya által okozott környezeti ártalmak enyhítésére. Nagy kérdés viszont, mi lesz azzal a 68 millió euróval, amit az Európai Bíróság szabott ki, miután a PiS-kabinet nem volt hajlandó bezárni a tárnát.

Azt sem tudni, hány évig működhet még az üzem. A cseh miniszterelnök szerint le kell állnia, ha kiderül, hogy minden ellenintézkedés dacára továbbra is teszi tönkre a természetet. Morawiecki szerint ez esetben az EUB-t kérik fel döntőbíráskodásra. Az egyezmény egyébként 5 évre szól.

A lengyel vezető a tárgyalás után elment Turnówba, hogy személyesen közölje a bányászokkal: megvédte az érdekeiket. Úgy fogalmazott, hogy sem az EU legfőbb bírósága, sem egyetlen brüsszeli bürokrata nem mondhatja meg, miként rendezzék be életüket a lengyelek. Bírság ide vagy oda, a hatalom a legvégsőkig kiállt a lengyel ügy mellett, nem engedett a zsarolásnak, nem hajolt meg és a végén elérte, amit akart. Egyébiránt pedig – tette hozzá – a lengyel energiahelyzet nem teszi lehetővé a bánya becsukását.

Az Európai Bíróság tanácsnoka egyébként mindössze pár órával korábban megtámogatta a cseh véleményt, miszerint Lengyelország uniós jogot sértett, amikor környezeti hatástanulmány elvégzése nélkül további 6 évvel meghosszabbította a bánya működési engedélyét. Ám Lengyelország megússza, ha a csehek visszavonják a keresetet, ami várható is. Az viszont nem egyértelmű, hogy ily módon mentesül-e a már említett 68 millió eurós büntetéstől. Van olyan vélemény, miszerint ezzel kapcsolatban a Bizottság mondhatja ki a döntő szót.

 

Reuters

 

A lengyel elnök javaslatot nyújtott be az EU által élesen bírált igazságszolgáltatási Fegyelmi Kamara feloszlatására, ám a szakma szerint alapvető gondok vannak a tervezettel.  Duda mindenesetre abban bízik, hogy a kezdeményezés nyomán lezárul a jogállami vita Brüsszellel és az ország végre hozzájuthat a koronaalaphoz. A politikus azt közölte, hogy a testületet felszámolják, annak tagjai vagy nyugdíjba vonulnak, vagy átkerülnek más tanácsokhoz a Legfelsőbb Bíróságon belül. Ha pedig valamelyik bíró ellen jogsértés gyanúja merül, azt majd egy új kamara intézi, annak tagjait sorsolással választják ki.

A Nemzeti Igazságügyi Tanács viszont azt hangsúlyozza, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében nem ítélkezhetnek olyan bírák, akiket a kormány által létrehozott új rendszerben állítottak posztjukra. Márpedig – hangzik a bírálat – az elnök pont azt akarja elérni, hogy ezek az emberek hivatalban maradhassanak. Egy másik szakmai testület szintén azt nehezményezi, hogy az elképzelés nem oldja meg a politikai kinevezettek sorsát és csak fokozza a káoszt. Az EUB különben tavaly októberben kimondta azt is, hogy Lengyelországnak napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie mindaddig, ameddig nem rendezi a kérdést.

 

New York Times

 

Amerika és Európa nem egyformán ítéli meg az ukrán válság kilátásait, az EU szerint nem a háború a legrosszabb alternatíva – írja szokásos vendégkommentárjában Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus. Az öreg földrész szerint a kardcsörtetés csupán blöff, és pont ez magyarázza, hogy az ukrán elnök szerint miért nem kell egyelőre tartani az invázió megindításától. Nem mintha bármelyikük jobb véleménnyel volna Putyinról, mint Biden, sőt még gonoszabbnak tartják, mint az amerikai vezető.

Ám úgy ítélik meg, hogy Kreml valójában a Nyugat destabilizálására játszik. Európa számára ugyanis a háborús fenyegetés sokkal rosszabb lehet, mintha kirobbanna a nyílt harc.  Az orosz fél véget akar vetni a hidegháború utáni rendnek, ideértve, hogy a világ ismerje el Moszkva érdekövezetét a volt szovjet térségben, egyben pedig ne kérje számon rajta a nyugati értékeket. Putyin szeme előtt a történelmi Oroszország lebeg.

Washingtonban és Brüsszelben pontosan értik a másik oldal szándékait.  Azt is érzékelik, hogy egyhamar aligha áll le és nem is fog visszakozni. Európa szerint azonban nem a fegyverekkel, hanem hibrid stratégiával próbálkozik, azaz hagyja az egységeket az ukrán határon, fegyverként veti be az energiát, támadásokat hajt végre a neten, mert az jobban szolgálja az érdekeit. Ha viszont betörne a szomszédos országba, az konzerválná a jelenlegi rendet Európában.

Ha viszont fenntartja a nyomást, az megosztja és megbénítja a NATO-t. Jól példázza ezt a jelenlegi német hozzáállás. Európa sorsát az dönti el, mennyire képes elviselni hosszabb távon a magas energiaárakat, a dezinformációt, a destabizálást. Ám a jelek arra utalnak, hogy nincs felkészülve ilyesmire. Ezért nagyon időszerű volna, hogy hozzákezdjen az ellenintézkedésekhez. Mert ahogy az orosz közmondás tartja: ha egy mulatságban felkérsz egy medvét, akkor az mondja meg, hogy meddig tart a tánc.

 

FT

 

Putyinnak a kardcsörtetéssel sikerült elérnie, ami Bidennek csak nehezen ment volna: összefogott a Nyugat és Amerika marad Európában, az EU pedig felsorakozott Washington mögött. Ám az USA most két hidegháborúval néz farkasszemet: az egyik helyszíne az öreg kontinens, a másiké a Dél-Kínai-tenger.

Az amerikai vezető eredetileg arra készült, hogy az Indiai és a Csendes-óceán térségére helyezi át a külpolitika súlypontját. Az unió Trump után másban bízott, de jött számára a keserű ébredés: az Egyesült Államok minden egyeztetés nélkül hagyta ott Afganisztánt. És ezt Biden csak tetézte azzal, hogy nem tájékoztatta Franciaországot: Ausztrália nem Párizstól veszi meg az új tengeralattjárókat.

Ha valaha is akadt kedvező pillanat, hogy Oroszország kihasználja a másik fél megosztottságát, akkor ez volt az. Így most a Fehér Ház gazdájának két égető feladatot kell megoldania: az egyik, hogy Putyin arcvesztés nélkül ki tudjon hátrálni a jelenlegi kalamajkából. Mert különben olyan viszály várható, amihez képest a nyugat-balkáni háború kismiskának számít. Abba még Putyin is belesápadhat, de előfordulhat, hogy a megoldáshoz kevés lesz Biden külpolitikai kreativitása.

A másik bökkenő az, hogy ha az USA továbbra is Kínát tekinti a fő stratégiai veszélynek, akkor ki kell szabadítania Oroszországot Peking öleléséből. Ha viszont továbbra is azt hangoztatja, hogy a világban az alapvető küzdelem a demokrácia és a tekintélyuralom között zajlik, akkor csak még a kínaiak karjaiba löki Moszkvát. Nem mintha Ukrajna mintaszerű jogállam volna. A Freedom House legutóbbi listáján messze az illiberális magyar modell mögött szerepel. De ha Biden egyben akarja tartani a Nyugatot, akkor ki kell kecmeregnie a saját maga által állított retorikai csapdából és erre a válság alkalmat is nyújt neki.

 

FAZ

 

Putyin visszavágott és kiutasítja országából a Deutsche Wellét, ami megtorlás, miután az orosz állami tévé német nyelvű csatornája nem sugározhat Németországban, igaz ennek az a háttere, hogy nem vette magának a fáradságot és nem kért működési engedélyt. Az orosz elnök azonban megtorolja a német lépést, miközben ő maga sajtószabadságról szónokol.

A kettő azonban a politikus logikája szerint nagyon is megfér egymás mellett, noha Moszkva médiaszabadságon azt érti, hogy saját országában külföldi ügynökként bélyegzi meg a független és kritikus újságírókat, gazdaságilag tönkreteszi, börtönbe csukatja őket. Külföldi kézben lévő orgánumokat pedig kiszorít a piacról. Vazallusok sajtócézárrá lépnek elő. Ezalatt pedig az egész világon felvonulnak a Kreml propagandacsapatai. Arra a médiaszabadságra hivatkoznak, amit az államfő odahaza megtagad a polgároktól, illetve az igazi újságíróktól, ha azok nem az állam által nyomatott összeesküvés elméleteket terjesztik.

Hogy a Russia Today mennyire fontos Putyin számára, az kiderül a felháborodott orosz reakciókból. Ezek a csatornák befolyásolják a nyugati véleményt, főként az EU-ban. Bagatellizálják az elnök kardcsörtetését, hazugságait. Megkérdőjeleznek demokratikus megválasztott kormányok törvényességét és szélsőséges csoportoknak udvarolnak. Ez megy reggeltől estig.

A különbség azonban ott van, hogy Németországban érvényesül a sajtószabadság és ha az RT eleget tesz bizonyos előírásoknak, akkor folytathatja adásait. Putyin birodalmában viszont másként járnak az órák. Ott propagandaháború folyik, minden lehetséges eszközzel.

 

2022. február 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán elszámította magát

Brüsszellel birkózott és ez még sokba kerülhet neki. Mivel vonakodik végrehajtani a reformokat, veszélybe kerül az >

Tovább

Putyin szőnyegbombázásba kezd, ha a nyugat nem lép

A légi hadviselésben az oroszok vannak fölényben. Legelőször is igen sok gépet tudnak bevetni és Szíriában >

Tovább

Szorul a hurok Orbán Viktor körül

A Bizottság ma várhatóan azt kezdeményezi, hogy vonjanak meg sok-sok milliárdnyi szubvenciót Magyarországtól, habár a végső >

Tovább

Megbosszulta magát a kínai vakcina-nacionalizmus

A kormány nem volt hajlandó hatékony szereket beszerezni külföldről, a hazai gyártmányokról viszont bebizonyosodott, hogy csak >

Tovább

Méltóság és szabadság 2.0

Azt hiszem, elértük a mélypontot, de hosszú út vezetett idáig, és a gödörásásban sokan kivették a >

Tovább

Oroszország csak nyer azzal, ha veszít Ukrajnában

A Yale egyetem Közép- és Kelet-Európára szakosodott történész professzora Timothy Snyder úgy látja, hogy az ország >

Tovább

Nehammer Kurz nyomdokain

Nagyon úgy néz ki, hogy az osztrák kancellár az előd, Sebastian Kurz nyomába szegődik, mert újra >

Tovább

Katalin Volodimirnél

A magyar kormány maga ellen fordította NATO-szövetségeseit, mivel fenntartja baráti kapcsolatait a Kremllel, ám tegnap Novák >

Tovább

Hívei azt mondják, Orbán csak játszik

A biztosok következetesen fel akarnak lépni az urambátyám-rendszer ellen, illetve érvényt kívánnak szerezni a bíróságok függetlenségének. >

Tovább

A magyar határzárnak hála, virágzik az embercsempészet

A legtöbb delikvens Indiából és Tunéziából érkezik Belgrádba, nem is kell nekik beutazási engedély. Ezért az >

Tovább

Viktor, téged hidegre tettek, a brüsszeli bürokraták megkésve, de legyűrtek

Ezt hangsúlyozza a kommentár, miután több hónapos huzavona után a Bizottság elnöke úgy döntött, hogy szembeszáll >

Tovább

Infláció Magyarországon: helyszíni riport

Magyarországon az árak nap mint nap emelkednek, az üzletekben szüntelenül átírják az árcédulákat. Ezzel tért haza >

Tovább