2022. május 19. csütörtök
Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán újabb kulturális karácsonyfadísze

Orbán újabb kulturális karácsonyfadísze

A helyszíni tudósítás azon tanakodik, hogy a 67 millió fontért megépített budapesti Zene Háza jól sikerült ugyan, de nem egy újabb kulturális karácsonyfadíszt jelent-e Orbán Viktor elnyomó rendszere számára. Egy olyan városban készült el ugyanis, amelynek már van neves Operaháza, Zeneakadémiája, egy csomó hangversenyterme, szóval akkor mi a plusz az új múzeumban? Az egész vitatott ötlet a populista Orbán jobboldali kormányának agyszüleménye, hogy a Városligetből a nemzeti kultúra kirakata legyen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Guardian

 

A helyszíni tudósítás azon tanakodik, hogy a 67 millió fontért megépített budapesti Zene Háza jól sikerült ugyan, de nem egy újabb kulturális karácsonyfadíszt jelent-e Orbán Viktor elnyomó rendszere számára. Egy olyan városban készült el ugyanis, amelynek már van neves Operaháza, Zeneakadémiája, egy csomó hangversenyterme, szóval akkor mi a plusz az új múzeumban?

Az igazgató, Batta Imre úgy magyarázza, hogy nem szeretnék ugyanazt kínálni, ami másutt már szerepel a repertoárban - be akarják mutatni a muzsika igazán izgalmas oldalát, ideértve a nép- és popzenét is. Mindenesetre az épület az egymilliárd fontos Liget-program első eleme. Az egész vitatott ötlet a populista Orbán jobboldali kormányának agyszüleménye, hogy a Városligetből a nemzeti kultúra kirakata legyen. 

A park minden (leendő) diktátor számára ideális helyszín, az elképzelés pedig pontosan körülhatárolt, hogy tükrözze a Habsburg-kor törekvéseit, amikor is annak idején kialakították a Városligetet és telerakták a művészetek pompás palotáival az 1896-os milleneumi kiállításra. Bírálók ugyanakkor azt hangsúlyozzák: ma az egész negyed azért kell, hogy a kormány a Várhegyre költözhessen, a Nemzeti Galériát viszont elvigyék onnan és így a miniszterelnök még inkább a császári idők fényében sütkérezhessen. Lehet, hogy az illiberális demokrácia korlátozza a szabad sajtót, visszaszorítja az oktatás és a kutatás függetlenségét, valamint megnyirbálja a melegjogokat, de a politikus szeretné nagy kulturális karácsonyfadíszek örökségét hátrahagyni.

Csak éppen veszélyben a vízió, mert Karácsony Gergely megálljt kíván parancsolni a hatalom betonmániájának. Ami eddig a ligetben történt, az vegyes fogadtatásra talált. De a készülőben lévő Néprajzi Múzeum semmiképpen sem népszerű. Ehhez képest a Zene Háza meglehetősen átgondoltnak tűnik, nem nagyzol, jól beilleszkedik a fák közé.

A japán tervező, Furimoto egyébként nem nyilatkozik az építményről és nem is látogatta meg, amióta az elkészült. Hivatalosan a járvány az ok, de lehet, hogy nem akar Orbánnal együtt mutatkozik, mert egyik kollégáján igencsak elverték a port, amikor a brazil elnök oldalán kapták le a fotósok.

Mindenesetre az új múzeum megtalálta helyét a parkban, de ahhoz nem elegendő, hogy eloszlassa a kétségeket a Liget-terv bölcsessége felől. Mivel a hat ellenzéki párt meg akarja buktatni Orbánt, van esély rá, hogy az egész felfújt vízió nem lép túl a tervezés szakaszán.

 

Euobserver

 

Lengyelország jóformán teljesen szabad kezet akar magának azokkal a migránsokkal szemben, akik átcsúsznak a szigorú zárlaton a belarusz határon, de Magyarország még Varsón is túltesz. A lengyelek azt szeretnék elérni a Bizottságnál, miután az javaslatot dolgozott ki a határtérségben előállt helyzet kezelésére, hogy korlátozhassák a menedékkérelem jogát és az ilyen beadványokkal csak akkor kelljen érdemben foglalkozniuk, ha azok gazdája valamelyik kijelölt átkelőhelyen lépett be az országba.

Mint emlékezetes, Lukasenko migránsok tömegét csábította Fehérororoszországba, majd a lengyel határra irányította őket, hogy ezzel zsarolja az EU-t. A téli fagyban legalább 20-an vesztették életüket a szabad ég alatt. Ennek ellenére 3-5 ezren még mindig Belaruszban vannak, 500 pedig a határrégióban.

Az olyan emberjogi szervezetek, mint például az Amnesty International a nemzetközi joggal ellentétesnek tartják a lengyel elképzelést, mármint hogy feltartóztassanak és őrizetbe vegyenek olyan embereket, akik biztonságba szeretnének jutni Európában. Az Orbán-kormány azonban ebben a kérdésben még keményebb, mint Kaczynskiék. A laphoz eljutott állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy a készülő szabályozás továbbra is nyitva hagyja a jogi kiskapukat, lehetővé tenné, hogy a migránsok megszökjenek és visszaéljenek a menedékjoggal. Valamint fennmaradnának a nehézségek a kitoloncolás kapcsán is.

Németország, Portugália és Svédország viszont sokkal több megértést tanúsít a szerencsétlenek sorsa iránt. Ezért elengedhetetlen tartja, hogy megvizsgálják a menekültek kérelmét és addig emberi körülmények között helyezzék el őket. Egyébként, akárcsak a magyarok, a svédek is kifogásolják a Bizottság megközelítését, csak ők teljesen más oldalról.

 

Bloomberg/AP

 

A bostoni Szépművészeti Múzeum visszaadja a Chorin-örökösöknek egy 17. századi holland szerző festményét, amely Budapest ostroma során tűnt el egy bank páncélterméből, ahol az akkori tulajdonos biztonságba helyezte. Salomon van Ruysdael művéről, a „Beverwijk látképéről” van szó, amelyet az amerikai intézmény még 1982-ben vett meg egy londoni kereskedőről. Az előtörténet azonban akkor nem merült fel, csak annyit lehetett tudni, hogy egy svájci gyűjteményből származik.

Ám kiderült, hogy eredetileg a bankár Chorin Ferencé volt, aki más művekkel együtt 1943-ban letétként bízta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra, mielőtt a családjával együtt egy évvel később elmenekült az országból. A tárolót azonban kifosztották 1945 januárjában és utána nyomuk veszett a kincseknek.

A bostoni múzeum most azt közölte, hogy gyorsan és minden fennakadás nélkül megállapodtak a családdal, és az ügy is azt bizonyítja, mennyire fontos az átláthatóság, továbbá, hogy az alkotások az interneten is láthatóak.

 

Guardian

 

A Pegasus ügyében indult szenátusi vizsgálattal párhuzamosan, a lengyel felsőház törvényjavaslatot dolgoz ki a kémprogramok használatának szabályozására. A tervezetnek azonban esélye nincs, hogy elfogadják a Szejmben, ahol a PiS többséget élvez, ám a jogszabályalkotók szerint a munka legalább arra jó lesz, hogy elkészüljön a szöveg és azt egy új kormány minden további nélkül jóváhagyhassa.

A Szenátus elnökhelyettese, aki tagja a három eset körülményeinek feltárásán dolgozó bizottságnak, úgy értékelte, hogy az izraeli kémszoftver valójában a digitális tér fegyvere, ám nem lett volna szabad bevetni az ellenzék akkori kampányfőnöke, továbbá két jogász ellen, mert az nem megy, hogy az ember még odahaza, mondjuk, a fürdőszobában se érezhesse magát biztonságban. Meg egyébként is, az eszközt elvileg az olyan veszélyek elhárítására találták ki, mint a terrorizmus.

A lehallgatási ügy fő célpontja azt vallotta a meghallgatás során, hogy a bizonyítékok szerint a tettesek mindig akkor kapcsolódtak rá az okos telefonjára, amikor valamilyen esemény következett a választási hadjáratban. Egy ügyésznő, akit szintén megfigyeltek, úgy véli, hogy a titkosszolgálat törvényt sértett. Az illetékes hatóság ugyanakkor nem hajlandó megerősíteni, hogy egyáltalán megvették-e a Pegazust, illetve hogy éltek-e vele, pedig Kaczynski már beismerte.

 

FT

 

Európa megosztott és a saját köldökét bámulja az ukrán válságban. Nyugat-Európa politikailag mással van elfoglalva és ez megkönnyíti Putyin dolgát keleten – írja Gideon Rachman, a lap fő külpolitikai elemzője. A legtöbb nagy állam éppen átmeneti időszakot él át és ez bizonytalanságot idéz elő, így azonban még kevésbé vannak felkészülve arra, hogy szembeszálljanak Oroszországgal.

Boris Johnson hatalma egyre gyengül. Marconra nem egészen 3 hónap múlva választás vár. Scholz csak néhány hete vette át az irányítást, próbálja egyben tartani a koalíciót, amely még nem esett át a tűzkeresztségen. Ha az olaszoknál Draghi lesz az államfő, széteshet a kormány. Egykor Chamberlain nyilatkozta az akkori Csehszlovákiáról, hogy a demokráciák számára általában mindig nehéz egy távoli ország viszályára összpontosítani, miközben az ottani népről alig-alig tudnak bármit is.

Úgyhogy most tényleg itt a remek alkalom Putyin szemszögéből. A britek kiléptek az EU-ból, de Johnsonról egyébként is megvan a vélemény több fontos fővárosban. A földrészen nem bíznak azonban a német és francia állhatatosságban sem, amikor Oroszországról van szó. Macron soha nem titkolta, hogy az első számú vezető akar lenni a kontinensen. Többen félnek, hogy külön megállapodást köt a Kremllel a szövetségesek feje fölött. Ám a próbálkozás visszaüthet, ha a támadás után energiaválság, illetve gazdasági visszaesés következik be.

De leginkább Németország számít nagy bizonytalansági tényezőnek. Az ukrán helyzet az egyik legfőbb törésvonalat találja telibe a koalíción belül. A zöldek viszonylag kemények Moszkvával szemben, a szociáldemokratáknál viszont sokan vannak, akik megértést tanúsítanak Putyin iránt.

Az Északi Áramlat 2 a német gázfüggőség és annak a jelképe lett, hogy Berlin semmibe veszi a Németország és Oroszország között található államok érdekeit. Kijev nagyon nehezményezi, hogy a német kormány nem hajlandóak fegyvert eladni nekik. A történelem folyománya, hogy a németek ennyire lebecsülik, sőt figyelmen kívül hagyják a mai orosz rezsim által jelentett veszélyt. De nem valószínű, hogy ez sokáig így maradhat. Akár tetszik, akár nem, Németország kényelmetlenül közel van a frontvonalhoz Európa legveszedelmesebb viszályában.

 

Wall Street Journal

 

A konzervatív lap vezércikke szerint Biden elrettentő üzenetet küldött Moszkvába, amikor bejelentette, hogy 8500 katonát vezényel Kelet-Európába, a szövetségesek pedig hadihajókat és vadászgépeket mozgósítanak. A Nyugat végre elszántnak tűnik, hogy megfékezze az agressziót és csak bizakodni lehet, hogy még nem késő. Hát, csak rajta, elnök úr! Az eddigi stratégia úgy sem vált be, mármint hogy nem kell provokálni Putyint, hiszen az ukrán határ három különböző pontján is csapaterősítéseket hajt végre.

Az amerikai egységek nem lépnek ukrán földre, mivel az ország nem tagja a NATO-nak. De felbukkanásuk azt jelzi, hogy az USA fegyveres ereje nem marad tétlen, ha a Kreml, mondjuk, szemet vetne a balti köztársaságokra. A lépés egyben segít helyrerakni a Fehér Ház és Európai múlt heti, vegyes állásfoglalását. Az orosz el akarják foglalni, vagy legalábbis uralni igyekeznek Ukrajnát, de úgy, hogy közben megosszák a Nyugatot.

Putyinnak jó oka van azt hinni, hogy a terv beválik. Az USÁ-nak nem kell harcolnia ukrán területen, viszont az eddiginél többet tehet, hogy az ottani demokratikus nemzet megvédhesse magát. Harckocsi- és légelhárító rakétákat kell küldenie, segítheti a légvédelmet, a haditengerészetet, valamint a hírszerzést is. A cél az, hogy Moszkvának ne érje meg megindítani az inváziót. Ebbe beletartoznak a Biden által kilátásba helyezett kőkemény gazdasági szankciók, ideértve, hogy az oroszok nem használhatnák a SWIFT bankközi elszámolási rendszert.

Amerikának nemzeti érdeke, hogy Putyin ne vonhassa ellenőrzése alá a szomszédos államot, mert annak természeti kincseire támaszkodva még jelentősebb ellenség volna, még súlyosabb fenyegetést jelentene a NATO számára. Az orosz vezető igyekszik helyreállítani a korábbi befolyási övezetet, ami megerősítené hazai pozícióit, illetve nagyobb szava lenne utána a világban. De az USA ellenfelei másutt is felbátorodnának, hiszen Iránnak és Kínának szintén baljós elképzelései vannak. Az autokraták ritkán elégednek meg azzal, hogy kezükben tartják saját népüket. Hogy a Nyugat most Ukrajna mellé álljon, az igen lényeges, mert különben még súlyosabb veszély fenyegetné a békét Európában.

 

2022. január 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán meg akarja tartani Moszkva jóindulatát

A Handelsblatt a német üzleti élet újságja szerint az olajembargó kapcsán nem csupán a pénz a >

Tovább

Vučić: Hamarosan élelmiszerhiány lesz és a túlélésért kell küzdeni

A szerb elnök nemrégiben még magabiztosan bizonygatta, hogy országa simán át fogja  vészelni a gazdasági nehézségeket, >

Tovább

Putyin vesztésre áll, de a padlón is veszélyes lehet

A Washington Post vezércikke arra figyelmeztet, hogy Oroszország vesztésre áll Ukrajna ellen, ezért Putyin még veszélyesebb >

Tovább

Nem a Nyugat folytat háborút Oroszország ellen

Viszont a következmények az egész világot érintik és egyes területeken máris drámaiak. Az élelmiszerek, az áram >

Tovább

Putyin számára az atomfegyver használata értelmet nyerhet

A Nyugatnak két dologtól kell tartania. Az egyik az, hogy Putyin nyer. A másik pedig, hogy >

Tovább

Folytatódik Orbán pávatánca a Kelet és a Nyugat között

A Bloomberg azt a következtetést vonja le az új magyar kormány összetételéből, hogy Orbán ragaszkodik az >

Tovább

Szankciók és az orosz gazdaság

„Az Egyesült Államok és Európa előre tekint, és fő célja az orosz fenyegetés semlegesítése. A szankciók >

Tovább

Semmi remény a diplomácia megoldásra

Az oroszoknál nem az a fontos, hogy mit állítanak, hanem hogy mit csinálnak. Hiszen folyamatosan hazudtak, >

Tovább

Több uniós ország szerint: nem kell több pénzt Orbánnak adni

Több uniós ország szerint: nem kell több pénzt Orbánnak adniAz uniós nagykövetek legutóbbi egyeztetésén kiderült: több >

Tovább

Lábhoz rendeli Orbán az uniós vezetőket

Április 3. fényesen bizonyította, hogy nem az a lényeg, hogy mi történik, hanem az, hogy ki >

Tovább

Továbbra is hangoskodik: Orbán feszíti a húrt az unióval

Egy meg nem nevezett vezető Fideszes politikust idézve a szerző azt írta: Orbán kiutat keres, és >

Tovább

Covid-repedések a kínai tekintélyuralmi falon

A Kínai Kommunista Párt nem demokratikus úton vívta ki a hatalmat. Arra hivatkozva igényli a legitimitást, >

Tovább