2022. január 23. vasárnap
Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Európa viharos évtized elé néz

Európa viharos évtized elé néz

Jön a politikai bizonytalanság újabb kora, felül kell vizsgálni a korábbi 3 nagy válság tanulságait. Amikor a terror elleni küzdelem zajlott, a jelszó az volt, hogy meg kell védeni a személyi és polgári szabadságjogokat. Ám utána a Covid miatt példátlan korlátozás következett. Amikor a pénzügyi bajok tetőztek, az EU költségvetési fegyelmet és kézben tartott kiadásokat ígért, de amióta beütött a vírus, mindenütt elszaladt az államadósság. Majd amikor megindult a menekültáradat, az unió nyitott határok és a beilleszkedés mellett kardoskodott, visizont mostanra – megint csak a járvány miatt – erőd lett belőle. Azaz a földrész – hangsúlyozza Krasztev – döntő pillanathoz érkezett. Csak valószínűleg nem úgy, hogy irányt vált, hanem hogy gyorsít. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

NZZ

 

Magyarország és Lengyelország is cáfolja, hogy küszöbön állna a Fidesz, illetve a PiS csatlakozása Strasbourgban a szélsőjobbos Identitás és Demokrácia frakcióhoz, amelynek tagja a német AfD, valamint az osztrák FPÖ is. Novák Katalin azt közölte, hogy a kormánypárt csakis demokratikus, konzervatív erőkkel működik együtt (ami értelemszerűen kizárja az együttműködést a neonácinak tekintett AfD-vel – a szerk. megj.).

Ugyanakkor a Jog és Igazságosság egyik EP-képviselője szintén alaptalannak nevezte a belépésről szóló híreket, de azt megerősítette, hogy a hét végén Varsóban tanácskozni fognak „jobboldali vezetők”. A jelentés hozzáteszi, hogy Orbán Viktor még mindig keresi a helyét az Európai Parlamentben, miután a Fideszt tavasszal kiszorították a Néppártból. Amúgy az ID-nek tagja Salvini, valamint Le Pen pártja.

 

Euronews

 

A tévé azt latolgatja, vajon képes lesz-e Orbán Viktor egyesíteni a radikális európai jobboldalt. Az érintett vezetők mostanában sorra zarándokolnak el Budapestre az illiberalizmus önjelölt szellemi vezetőjéhez, legutóbb a spanyol szélsőséges Vox első embere járt nála. A hét végén azután Varsóban nemzetközi konferencia lesz egy alternatív EU erőközpont felállításáról. A szerveződés rengeteg kérdésben más véleményen volna, mint Brüsszel, ideértve mindenekelőtt a migrációt, a nemi kisebbségek jogait és a nemzeti szuverenitást.

Nem meglepő, hogy a próbálkozás középpontjában a tekintélyelvű magyar miniszterelnök áll, aki már jó ideje nyilvánosságra hozta terveit, hogy növelje az ázsióját a nacionalista, konzervatív táboron belül, miután annak élére kíván állni. Sokáig távolságot tartott Le Pennel szemben, de nemrégiben fogadta, épp úgy, mint Zemmourt, a francia szélsőjobb emelkedő csillagát. A leendő szövetségben azután kulcsszerep jutna a PiS-nek és az olasz Ligának is. Morawieski és Salvini immár rendszeresen találkozik.

Kovács Zoltán az hangoztatta az Euronewsnak, hogy meg kell újulnia az európai jobboldalnak, ez pedig csakis összefogással lehetséges. A júliusban közzétett nyilatkozat szerinte megtörte a jeget, azóta folynak az egyeztetések és azt szeretnék, ha a közeli hetekben, hónapokban felgyorsulna a munka.

Orbánnak idáig nem volt könnyű a dolga, vegyük csak azt, hogy eleve ellentmondás egy nemzetközi nacionalista blokk. De változatlanul fennállnak az eddigi akadályok, így az oroszokhoz fűződő viszony, a menekültek befogadásának eltérő megítélése. Egyébiránt a politikus odahaza azt táplálja a közvéleménybe, hogy fontos játékos, aki beleszól az európai dolgokba. Ebből a szempontból viszont tanácsosabb, ha nem kötelezi el magát egyik frakció mellett sem.

Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány elemzője úgy véli, hogy a Fidesz bármikor beléphet valamelyik szélsőséges strasbourgi csoportba a kettő közül, de nem teszi, mert Orbán kivár, ő akarja kimondani a döntő szót. Ám igazából a folyamat lett a cél, mert az segít odahaza eladni, hogy ezek az erők komoly nemzetközi tényezőnek számítanak. Ugyanakkor csak lassan formálódik az együttműködés és ez arra utal, hogy a legtöbb szóban forgó párt nem is akarja igazán.

Viszont bizonyos jelek arra utalnak, hogy alighanem kezd csökkenni e pártok befolyása. Orbán most először kénytelen azzal szembesülni, hogy elveszítheti a választást. A PiS-nek veszélybe került a többsége. Le Pen és Salvini saját szélsőséges vetélytársaival viaskodik odahaza. De akadnak olyan vélemények, miszerint a migráció, a járvány miatt szükségessé váló korlátozás és az infláció nagyot lökhet a népszerűségükön. Ám alighanem ez sem viszi őket közelebb a formális szövetséghez, hiszen ezek a nacionalista pártok jóformán ab ovo erősen megosztottak egymás közt.

 

Euractiv

 

A leendő cseh külügyminiszter aggasztónak tartja a magyarországi politikai helyzetet. Mikulás Bek, a korábbi rektor, a törvényhozás felsőházának tagja, úgy nyilatkozott, hogy egyre nagyobb nyugtalansággal tölti el, amit évek óta tapasztal. Először az borzasztotta el, amit az Orbán-kormány az egyetemek autonómiájával művelt. Azt meg egyenesen súlyosnak nevezte, amit a lengyel Alkotmánybíróság határozott a nemzeti jog elsőbbségéről.

Ám egyelőre nem tudni, hogy az új cseh vezetés mennyire támogatja majd a jogállami mechanizmus bevetését. Bek azt azért közölte, hogy a Szenátusban az általa elnökölt Európai Ügyek Bizottsága támogatja az elképzelést. Nem lesz azonban könnyű egyezségre jutni ez ügyben a koalíción belül, mert az egyik pártszövetség élesen szemben áll a magyar és a lengyel kormánnyal, az ODS, illetve a kinevezett miniszterelnök, Fiala irányította másik tömb viszont sosem szólalt fel nyilvánosan Orbán, valamint Morawiecki ellen.

Mellesleg az ODS az Identitás és Reformerek csoport tagja, akárcsak a PiS. Bek ezzel együtt úgy gondolja, hogy Fiala mind jobban közeledik az Európai Néppárthoz, ezért a szankciók ügyében nagyjából arra az álláspontra helyezkedik majd, mind az EPP.

 

FT

 

A lap úgy értesült, hogy közeledett az EU és Lengyelország álláspontja a gazdasági támogatás kifizetésének útjában álló kérdések kapcsán, de változatlanul gondot jelent, hogy Varsó nem akarja visszahelyezni állásukba az elbocsátott bírákat. A tét 36 milliárd euró és az egyeztetések csak lassan araszolnak előre. De ha a lengyel kormány meg is adja a garanciákat az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, a folyamatban lévő jogállami eljárás folytán az unió jövőre akkor sem engedi ki a szorításból. Mellesleg a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy fel kell oszlatni a bírák megregulázására szolgáló Fegyelmi Tanácsot.

Hírek szerint a PiS tett némi engedményeket az utóbbi hetekben, a bírák helyzete azonban továbbra is fogas kérdésnek számít, ráadásul az új német kormány sokkal keményebb a demokrácia kérdésében, mint Merkel volt. A megállapodás azonban továbbra sem ígérkezik könnyűnek. A keményvonalas szakminiszter, Ziobro próbál nyomást gyakorolni, hogy a kabinet ne adja be a derekát. Azaz tartsa meg a kifogásolt testületet és ne törölje el annak mintegy 600 döntését. Ám mivel egyre kevesebb a rendelkezésre álló idő, mind inkább sarokba szorul a tárcavezető, hogy végre megnyílhasson a pénzcsap. 

 

FT

 

Az európai populisták nagy lehetőséget látnak a maguk számára a véget nem érő koronajárványban, mert egy sor kormány már az újabb hullám felbukkanása előtt azt látta, hogy a tömegek nem akarnak további szigorításokat. Sőt, a nyomás várhatóan csak erősödik, pedig az omikron miatt szükségessé válhat akár még a kötelező oltás elrendelése is. Ennélfogva kibővül a mozgástér az olyan erők számára, amelyek az elmúlt évtizedben más sem csináltak, mint a politikai elit ellen hergeltek.

A populisták felülvizsgálják a stratégiájukat, mind inkább oltásellenes álláspontra helyezkednek, elutasítják a korlátozásokat. Ahogy nő a társadalmi elégedetlenség, egyre inkább a megszokott kottából játszanak. A képmutatónak minősített hatalom, illetve a szakértők ellen uszítanak, miután szerintük utóbbiaknak fogalmuk sincs a valóságról. Ez a képlet Közép- és Kelet-Európában jelenik meg a legegyértelműbben, mert ott nagyobb a vakcinaellenesség, mint másutt és már kezdik visszaállítani a korábbi tilalmakat.

Idáig az volt a nézet, hogy a ragály nem jó a demagóg pártoknak. De azok most már kezdenek nagy lehetőséget látni az elhúzódó fertőzésben. Hogy mennyire lesz sikeres a próbálkozás, az egyrészt függ a betegség alakulásától, másrészt pedig az egyes országok sajátosságaitól. Ivan Krasztev azt mondja, a populisták hirtelen libertárius keresztségen mennek át. Vagyis ily módon közelebb kerülnek amerikai társaikhoz. Ennélfogva a bolgár politológus szerint a földrész viharos évtized elé néz.

Jön a politikai bizonytalanság újabb kora, felül kell vizsgálni a korábbi 3 nagy válság tanulságait. Amikor a terror elleni küzdelem zajlott, a jelszó az volt, hogy meg kell védeni a személyi és polgári szabadságjogokat. Ám utána a Covid miatt példátlan korlátozás következett. Amikor a pénzügyi bajok tetőztek, az EU költségvetési fegyelmet és kézben tartott kiadásokat ígért, de amióta beütött a vírus, mindenütt elszaladt az államadósság. Majd amikor megindult a menekültáradat, az unió nyitott határok és a beilleszkedés mellett kardoskodott, visizont mostanra – megint csak a járvány miatt – erőd lett belőle. Azaz a földrész – hangsúlyozza Krasztev – döntő pillanathoz érkezett. Csak valószínűleg nem úgy, hogy irányt vált, hanem hogy gyorsít.

 

FAZ

 

Egy vadonatúj tanulmány azt támasztja alá, hogy a jobboldali populisták kihasználják a járványt Európában, éspedig részben, hogy az állam ellen agitáljanak, részben pedig hogy új választói rétegeket nyerjenek meg maguknak. De mozgósító erejük korlátozott. A válság korántsem kölcsönzött nekik akkora lendületet, mint amikor 6 éve menekültek árasztották a kontinenst.

A drezdai Műszaki Egyetem felmérése arra jut, hogy annyira sokat nem profitáltak a demagógok a vírusból, de nem is vesztettek támogatottságukból. Hogy milyen taktikát választottak, az függ attól, hogy hatalmon vannak-e vagy sem. Ha igen, lásd a Fideszt és a PiS-t, akkor arra törekednek, hogy a betegség kezelését kivonják a politikai erőtérből. Ezzel szemben másutt, ellenzékben lévő társaik jó pontokat igyekeznek szerezni maguknak a fertőzés révén.

Utóbbiak az elején kemény ellenintézkedéseket követeltek, de azóta egyre élesebb kifogásolják a megkötéseket. Közép- és Kelet-Európában a nemzeti szuverenitást próbálják meglovagolni, sürgetik a határok lezárást, ami a migránsválság idején már nagy sikereket hozott nekik.

A szakértők azt is kiderítették, hogy az emberek általában akkor fogadják el az összeesküvés elméleteket, ha eleve hajlanak a populizmusra, illetve úgy érzik, hogy magukra hagyták őket az út szélén, nem egyenlő félként bánnak velük. És ha még sokáig itt marad a ragály, akkor az még sokat hozhat a demagógok konyhájára, mivel kiaknázhatják az erősödő elégedetlenséget a válságkezelés módjával szemben. Azaz tovább mélyíthetik a politikai-társadalmi megosztottságot.

 

Bloomberg

 

Németországban eleve lehetetlen szövetség kerül hatalomra, ráadásul amint megkezdi működését, azonnal súlyos próbakő elé kerül, ám ha beválik, új életet képes lehelni a politikába – írja az elemzés. A szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek összefogása ígéretes vállalkozás. Új energiát kölcsönözhet a középutasságnak, amire mind az országnak, mind Európának hatalmas szüksége van, sőt még az USÁ-nak is példát mutathat.

A szövetség létrejötte már önmagában igen-igen nagy eredmény. A közös program szándékegységet, gyakorlatiasságot és mérsékletet jelez. De persze a feladat akkora, hogy még a bukás is benne van a pakliban. Ezzel együtt reményre ad okot, hogy korszerű, erőteljes politikai közép jön létre. A részvevők közötti feszültségek azonban nyilvánvalóak, pl. az államadósság ügyében. Ám át lehet hidalni az ellentéteket, sőt kell is, ha Németország előbbre akar lépni.

A járvány azonban rögtön feladja a leckét, hiszen a 4. hullám miatt újabb korlátozások válhatnak szükségessé. A külpolitikában megoszthatja a három pártot az Ukrajna elleni orosz katonai fenyegetés, valamint Kína. Szintén eltérnek az elképzelések az EU ügyében. De ha talpon marad a koalíció, akkor véget vethet a Merkel utolsó időszakában tapasztalt céltalan sodródásnak. A kommentár azt javasolja: legyünk óvatosan derűlátóak. Merthogy a németeknél is szükség van az együttműködésre és a kompromisszumra, noha manapság egyik sem divatos a világban.

 

Kurier

 

Magyarország nagy ívben tesz arra, hogy az UNESCO a Fertő-tónál zajló nagyarányú idegenforgalmi beruházás leállítására szólított fel a természetvédelmi oltalom alá eső területen. A legújabb drónfelvételek igazolják, milyen hatalmas munkálatokról van szó. Épp ezért osztrák természetvédők arra szólítják fel az ENSZ Kulturális Szervezetét, hogy lépjen akcióba és szükség esetén nyilvánítsa veszélyeztetettnek a világörökség részének számító övezetet.

A tó magyar oldalán átszámítva 75 millió eurós költséggel a többi közt négycsillagos szálloda, nagy jachtkikötő, 800 autó befogadására alkalmas parkoló létesül, ehhez 60 hektárnyi zöld területet pusztítottak el. A program fenyegeti Fertő-Tószög Nemzeti Park egész környezeti rendszerét.

Ausztriában a Szövetség a Természetért civil szervezet vezetője kijelentette, hogy ha az UNESCO nem lép közbe határozottan, akkor a szervezet fogatlan oroszlánt csinál saját magából.

 

Neue Kronen Zeitung

 

A magyar zöldek által végeztetett közvélemény kutatás arra jutott, hogy a magyarok 90 %-a ellenzi a Fertőnél folyamatban lévő megaberuházást. A térségben 80 futballpályányi területet állítanak a luxus szolgálatába, ami veszélybe sodorja nem csupán a tavat, hanem a világörökségi besorolást is.

A Greenpeace Magyarország felkérésére készült tanulmány rávilágított, hogy a közvélemény nagy része egyáltalán nem ért egyet Orbán Viktor praktikáival és cseppet sem örül azoknak. 91 % nem pártolja, hogy bármilyen nagy természetátalakításba kezdjenek a nagy tavaknál, így a Fertőnél. 88 % pedig úgy gondolja, hogy véget kellene vetni a nemzeti parkokban az olyan tevékenységeknek, amelyek ártanak az állat- és növényvilágnak. A vizsgálat alapján a környezetvédelmi szervezet a munka azonnali leállítását sürgeti a Fertő-tónál.

 

 

 

2021. december 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Reményem, az ellenzéki szavazó

A szavazók harminc százaléka sosem szavaz, úgy 2.5 millióan most se fognak. Talán csak akkor szavaznának, >

Tovább

Orbán uralmáról való szavazás és Európa

A választás tétje, hogy fennmarad-e az orbáni politikai rendszer, és mennyire lesznek erősek a hasonszőrű mozgalmak. >

Tovább

Finomhangolás

Mármost hogyan lehet azilumra lelni orosz barátunk ülepében, amelyet török barátunk rugdal hevesen? És ha netán >

Tovább

Pókerjátszma a járvánnyal

Már több mint száz játékos betegedett meg a magyar-szlovák Kézilabda Európa Bajnokságon, és hol van még >

Tovább

Macron hadat üzent?

A francia államfő a jogállam ügyében gyakorlatilag hadüzenetet küldött a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel kormánynak, amikor >

Tovább

Bajban van az EU magyar bővítési biztosa

Orbán híveként hónapok óta az a vád ellene, hogy párthűségből támogatja a tekintélyelvű vezetőt a Nyugat-Balkánon, >

Tovább

Reszketnek a magyar, szlovén és szerb autokraták

Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában reszkethetnek az idén az autokraták a választás miatt. Lehet, hogy felvirrad az >

Tovább

Aki jobbegyenesekkel jött

Mindennek fényében óriási a tét. Végzetes, ha a különféle politikai szemléletű ellenzék ma inkább atavisztikus gyanakvásaira >

Tovább

Netanjahu megússza a börtönt?

Elképzelhető, hogy kénytelen lesz vádalkut kötni a volt izraeli miniszterelnök, aki ellen vesztegetés, csalás és bizalommal >

Tovább

Budapest tele van oroszokkal...

... miután Európában nem sok más helyre mehetnek a maguk Szputnyik V oltásával – írja egy >

Tovább

Esélyeink és reményeink

Egy folyton elnapolt, elbliccelt szabadságharc egyetlen napba sűrített drámája lesz április 3-a. Az ember saját életében >

Tovább

Le Monde: A feszültség hatalmas Boszniában

Dodik ugyanakkor számíthat többek között Putyin, Kína, valamint az unióból a nacionalista kormányok: Magyarország, Lengyelország és >

Tovább