2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Macedónia: az EU és a bővítési politika teljes kudarca

Macedónia: az EU és a bővítési politika teljes kudarca

Lehet, hogy jó időre Zaev lesz az utolsó a régióban, aki hajlandó volt jelentős politikai kockázatot vállalni az európai perspektíva fejében. Nem biztos, hogy most új választások jönnek, bár a korábbi kormánypárt, a nacionalista VMRO mindent el fog követni érte. Ha győzni tud, akkor véget ér egy korszak a Balkánon, amely abból a szempontból is fontos volt, hogy az unió mennyire képes érvényesíteni arrafelé az érdekeit az oroszokkal és a kínaiakkal szemben.Viszont ha folynának az egyeztetések a tagság feltételeiről, akkor alighanem más volna a hangulat az országban. Így viszont joggal érvel a VMRO amellett, hogy minek kellett feladni Macedónia nevét, amikor az a nemzeti identitás fontos része volt, ám még a felvételi párbeszéd megindulását sem lehetett elérni vele. Gruevszki idején – a politikus jelenleg Orbán Viktor vendégszeretetét élvezi – a macedónok egyre jobban elszigetelődtek, és lehet, hogy most ugyanide kanyarodnak vissza. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FAZ

 

Az EU számára rossz hír, hogy a helyi választásokon elszenvedett kudarc miatt lemondott az észak-macedón kormányfő, de az uniónak jelentős „érdemei” vannak abban, hogy Zaevnek mennie kell, mert ő mindent a csatlakozásra tett fel, ám Brüsszeltől nem sok támogatást kapott hozzá. Legfeljebb vigaszdíjnak lehet tekinteni, hogy országa tavaly a NATO tagja lett, ennél sokkal fontosabb azonban, hiába követett el mindent, Európa megtagadta tőle a belépési tárgyalások megkezdését.

Pedig keresztülvitte, hogy a korábbi Macedónia megváltoztassa a nevét, így a görögök feladták ellenállásukat. A Bizottságnak ugyanakkor nem sikerült jobb belátásra bírnia Bulgáriát, így az továbbra is keresztbefekszik a felvételi folyamat előtt. Ezáltal ami történt, az iskolát teremthet a térségben és ezért kizárólag az integráció a felelős. Lehet, hogy jó időre Zaev lesz az utolsó a régióban, aki hajlandó volt jelentős politikai kockázatot vállalni az európai perspektíva fejében.

Ily módon sorsa egyben az EU és a bővítési politika vereségét jelenti, noha az okok között ott vannak a hatalmon lévő koalíció által helyi szinten elkövetett hibák is. Nem biztos, hogy most új választások jönnek, bár a korábbi kormánypárt, a nacionalista VMRO mindent el fog követni érte. Ha győzni tud, akkor véget ér egy korszak a Balkánon, amely abból a szempontból is fontos volt, hogy az unió mennyire képes érvényesíteni arrafelé az érdekeit az oroszokkal és a kínaiakkal szemben.

Viszont ha folynának az egyeztetések a tagság feltételeiről, akkor alighanem más volna a hangulat az országban. Így viszont joggal érvel a VMRO amellett, hogy minek kellett feladni Macedónia nevét, amikor az a nemzeti identitás fontos része volt, ám még a felvételi párbeszéd megindulását sem lehetett elérni vele. Gruevszki idején – a politikus jelenleg Orbán Viktor vendégszeretetét élvezi – a macedónok egyre jobban elszigetelődtek, és lehet, hogy most ugyanide kanyarodnak vissza.

Legalábbis egy új kormány kétszer is megfontolja, eleget tegyen-e az európai sürgetéseknek a reformok ügyében, amikor a csatlakozás nem több üres ígéretnél. És alighanem erre a következtetésre jut Szerbia, illetve Albánia is. Ennélfogva Brüsszelnek valami értelmes ajánlattal kellene kirukkolnia, pl. hogy a hat állam része lehet az egységes piacnak. Viszont ha az unió nem tesz le valamit az asztalra, még jobban gyengül befolyása a régióban.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

A svájci külügyminiszter szerint ha nem sikerül megvédeni az EU külső határait a migráció újabb hulláma ellen, akkor nem lehetséges a szabad utasforgalom a schengeni övezeten belül sem. Karin Keller-Sutter szerint mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az unión belül a befogadott emberek saját kényük-kedvük szerint költözzenek a nekik tetsző országba, de azt sem szabad megengedni, hogy bárki illegálisan vándoroljon be a schengeni térségbe. Ezt persze úgy kell csinálni, hogy ne sérüljenek az alapjogok.

A politikus, aki pár napja felmérte a helyzetet Görögországban és Boszniában, emlékeztet arra, hogy az érkező tömegnek csupán 2 %-a szándékozik bosnyák földön maradni. A többiek mind mennének tovább nyugatra. Pont ezért az uniónak nagyobb támogatást kell adnia a nyugat-balkáni államoknak, továbbá közös visszatoloncolási politikára volna szükség. Ez esetben jobban lehetne hatni azokra az országokra, amelyeken keresztül a migránsok bejutnak az EU-ba.

A miniszter gusztustalannak nevezte, amit Belarusz művel a menekültekkel, szerinte a cél Európa destabilizálása, ez ügyben sürgősen politikai tárgyalásokat kell kezdeni nem csupán Minszkkel, hanem Moszkvával is, hogy diplomatikusan fejezze ki magát.

Nem gondolja ugyanakkor, hogy további legális lehetőséget kellene kialakítani a betelepülésre, mert a világban 80 millió ember kényszerült elhagyni otthonát. Tehát még akkor is hatalmas maradna a nyomás, ha közülük valamennyit befogadna az unió. Itt alapvetően az segíthet, ha a helyszínen nyújtanak humanitárius támogatást, és ezt fejelnék meg azzal, hogy bizonyos embereknek szervezetten jogot adnak a földrészen a letelepedésre. Ők ugyanis már menekültstátuszt kaptak, és pl. Svájc ellenőrizte a biztonsági hátterüket, meg azt is, mennyire készek beilleszkedni. Ezt hónapokig tart, viszont a leggyengébbekre: nőkre, gyerekekre és idősekre terjed ki, akiknek egyébként esélyük nem lenne, hogy bejussanak az országba.

 

New York Times

 

A kötelező oltás elrendelése nem jelent támadást a szabadságjogok ellen – írja szokásos blogjában Paul Krugman. A Nobel-díjas közgazdász örvendetesnek nevezi, hogy Amerikában a jelek szerint már húzódik vissza a járvány 4. hulláma, és ha visszatér a normális élet, az nagy megkönnyebbülés lesz a gazdaság szemszögéből is.

Ám nem meglepetés, hogy a tengerentúli jobboldal a válság folytatódását kívánja, ezért továbbra is terjeszti a közösségi hálón a megtévesztő információkat, amelyek közül nem egy az orosz titkosszolgálattól ered. Ennél fontosabb azonban, hogy a Fox News jóformán nap mint nap  agitál az oltás ellen. Republikánus kormányzók nem csak a településeken és iskolákban, hanem magáncégeknél is igyekeznek megakadályozni, hogy mindenki köteles legyen beoltatni magát.

Azzal érvelnek, hogy meg kell védeni a szabadságot, de azért ebbe bőven belejátszik a politika. A sikeres oltási kampány ugyanis jól jönne a Biden-adminisztrációnak, azt pedig a jobboldal mindenáron meg akarja akadályozni, függetlenül attól, hány áldozatot lehetne elkerülni, ha nem szabotálnák tömegesen az oltásokat.

Viszont nem igaz, hogy itt  a választás szabadsága a tét, mert az ott ér véget, hogy a személyes döntésemmel nem veszélyeztethetek másokat. Márpedig ha valaki nem szerez védettséget, akkor az igenis ártalmas lehet a többiekre nézve. Hiszen ha valakinek a szervezetében nem képződik ellenanyag a szernek köszönhetően, az könnyebben megkapja a vírust és másokat is megfertőzhet.

És ez még akkor is igaz, ha olyanok is ágynak esnek, akik be lettek oltva, mert akkor mi van azokkal, akik egyáltalán nem kaptak injekciót? Azaz az oltás közös kötelesség, mert ez nem az a terület, ahol lehet bízni abban, hogy az egyes ember helyes döntést hoz.

 

2021. november 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább