Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az EU Bizottságának szégyenletes meghátrálása
Szakértők körében nagy felháborodást váltott ki, hogy a Bizottság elnöke a jelek szerint hajlandó engedményre Varsóval szemben a jogállami vitában és már akkor is folyósítaná a 36 milliárd eurót a gazdasági segélycsomagból, ha a lengyel kormány csupán ígéretet tenne a bírósági reform módosítására. Daniel Kelemen az amerikai Rutgers Egyetem uniós ügyekkel foglalkozó professzora szégyenletes megadásnak minősítette von der Leyen bejelentését. Úgy foglalt állást, hogy Brüsszel pont most hátrál meg, amikor a győzelem kapujában áll, kezében a lehető legjobb fegyverrel. Ő egyébként már a múlt héten félelmét fejezte ki, hogy ez lesz a vége, vagyis hogy az EU beadja a derekát, és folyósítja pénzt az autokratáknak, miközben úgy tesz, mintha a demokráciát védené. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Szakértők körében nagy felháborodást váltott ki, hogy a Bizottság elnöke a jelek szerint hajlandó engedményre Varsóval szemben a jogállami vitában és már akkor is folyósítaná a 36 milliárd eurót a gazdasági segélycsomagból, ha a lengyel kormány csupán ígéretet tenne a bírósági reform módosítására. Daniel Kelemen az amerikai Rutgers Egyetem uniós ügyekkel foglalkozó professzora szégyenletes megadásnak minősítette von der Leyen bejelentését. Úgy foglalt állást, hogy Brüsszel pont most hátrál meg, amikor a győzelem kapujában áll, kezében a lehető legjobb fegyverrel.
Ő egyébként már a múlt héten félelmét fejezte ki, hogy ez lesz a vége, vagyis hogy az EU beadja a derekát, és folyósítja pénzt az autokratáknak, miközben úgy tesz, mintha a demokráciát védené. Az Európai Bíróság elnöke pedig ezúttal azt hangsúlyozta, hogy mondhatnak a lengyelek, amit csak akarnak: 2007-ben ők is aláírták azt a nyilatkozatot, amely kinyilvánította az uniós jog elsőbbségét. Márpedig – emlékeztet Lenaerts – a szövegben benne van, hogy a szervezet csak akkor működik, ha a közös szabályok az irányadóak.
A Politico már pár hete jelentette. hogy a Bizottság akár már a jövő hónapban elfogadhatja a lengyel tervet az újjáépítési alap ráeső részének felhasználására, ha a PiS csupán kilátásba helyezi a Fegyelmi Kamara feloszlatását. Ez esetben azonnal utalnák az első 13 %-ot. Bírálók ugyanakkor azt mondják, hogy a párt bármikor megszegheti a szavát, hiszen már az EU-szerződéseket is megsértette, akkor meg miként lehetne megbízni részéről egy ködös vállalásban.
Reuters
Beidézték a varsói külügyminisztériumba belga nagykövetet, miután annak miniszterelnöke azt mondta, hogy Lengyelország a tűzzel játszik, ha belpolitikai megfontolásokból netán hadba keveredik Európával. Az illetékes miniszterhelyettes azt mondta a diplomatának: országa helyteleníti De Croo állásfoglalását és fel van háborodva miatta. Továbbá, hogy az ilyen megnyilvánulások nem segítik elő a jó légkört a kétoldalú kapcsolatokban. Az egész paláver előzménye az volt, hogy a lengyel kormányfő kijelentette: országa minden lehetséges eszközzel megvédi magát, ha Brüsszel az igazságügyi reformok miatt forrásokat fagyaszt be és így kirobbantja a „3. világháborút”.
Politico
A lengyel ellenzék vezér úgy nyilatkozott, hogy a kormány a jelek szerint visszakozik, azaz hajlandó változtatni a bírósági rendszer átalakításának legkirívóbb elemein, így van némi eredménye az EU közbeavatkozásának. De ettől még törvényi úton kívánják felelősségre vonni a felelősöket, ha a másfél év múlva esedékes választáson alulmarad a PiS. Tusk szerint annyi mindenképpen történt, hogy megállították Kaczynskit. Ám kétli, hogy a jelenlegi nyomás hosszú távon is eredményt hoz.
Szerinte most az lesz, hogy Brüsszel bejelenti a megállapodást és folyósítja a függőben lévő pénzeket. Úgy vélte, személyes-politikai indokai vannak, hogy az unió nem folyamodott frontális támadáshoz a múlt heti csúcson. Macron ugyanis a tavaszi választásokra készül, így nem szeretné, ha a francia szélsőjobb meglovagolná az ügyet. A távozó Merkel pedig nem akarja, hogy úgy nézzen ki, mintha a szervezet megosztott volna, Lengyelország pedig kifelé tart.
Kifejtette: a megoldást csak hozhatja meg, hogy jövőre legyőzik a jelenlegi koalíciót a szavazóurnáknál. Ehhez számára a csapásmérés egyik iránya, hogy folyamatosan figyelmeztet: a mostani hatalom kivezeti az országot a közösségből. A másik pedig, hogy a kormánypárt végtelenül korrupt és ezt számon kell kérni rajta. Viszont ha nyer a Jog és Igazságosság, akkor még inkább úgy fogja érezni, hogy bármit megtehet. Így fel kell készülni még a legvadabb forgatókönyvre is – mutatott rá Tusk.
FAZ
Az Európai Parlament ugyan beperli a Bizottságot, amiért az nem hajlandó beélesíteni Magyarország és Lengyelország ellen az ez évtől hatályban lévő jogállami mechanizmust, de még az EP jogszolgálata is csupán csekély esélyt lát a sikerre. A szakértők szerint ugyanis nehéz bizonyítani, hogy a végrehajtó testületnek kifejezett kötelessége lépni az ügyben. Ám a megszövegezés olyan, hogy széles lehetőséget hagy az értelmezésre, viszont nem szab határidőt. Azaz bőven elképzelhető, hogy az Európai Bíróság heteken belül elutasítja a kezdeményezést. Az pedig érzékeny vereség volna Strasbourg számára.
Mint emlékezetes, von der Leyen azt közölte, hogy csak akkor vetik be a szankciós rendszert, azaz függesztik fel a pénzek kifizetését a jogállami elveket megsértő tagokkal szemben, ha az EUB áldását adja erre a jogi eszközre. Pár napja viszont, a törvényhozók sürgetésére azt mondta, hogy most tájékoztatást kér az érintett országoktól, ez azonban nem egyenlő az eljárás megkezdésével. Függetlenül attól, hogy úgy tudni: Brüsszel éppen elegendő anyagot gyűjtött be Magyarország ellen a korrupció bizonyítására.
Sassoli, a Parlament elnöke viszont most kijelentette, hogy a Bizottság részéről immár a tetteknek kell következniük.
Euronews
A szerenádot is beleértve Budapesten elhalmozták minden jóval a héten a francia szélsőjobb vezérét, de majd kiderül, hogy a meleg fogadtatás mennyire hoz sikert odahaza, hiszen Le Pen ugyan szorosan Macron mögött áll a közvélemény kutatásokban, ám gyorsan jön fel ugyancsak szélsőséges kihívója, a tévés műsorvezető, Zemmour, aki egy hónapja már járt Orbán Viktornál és várhatóan hamarosan bejelenti indulását.
Jean-Yves Camus, a Jean Jaures Alapítvány radikális politikával foglalkozó részlegének vezetője azt mondja, hogy a két jobboldali politikus nem csupán a szélsőséges szavazókért vetélkedik egymással, hálóját kiveti a jobbos republikánusok legkonzervatívabb szárnyára is. A budapesti út pedig arra szolgált, hogy Le Pen bizonyítsa: lepipálja ellenfelét a radikális politikában. Ám közben igyekszik középre vinni saját pártját, csakhogy a kettő együtt nem megy.
Ugyanakkor a francia szélsőjobb vezérfigurái azért zarándokolnak el egymás után Magyarországra, mert tudni szeretnék, miként lehet Orbán ilyen sokáig hatalmon és mivel pont olyan nacionalisták és bevándorlás-ellenesek, mint ő. Azon felül, Kaczynskival együtt, az illiberális demokrácia sikerét testesíti meg.
Egy másik elemző azt mondja, hogy a vendégek egyrészt próbálnak sütkérezni a magyar politikus eredményességében, másrészt pedig rajta keresztül kívánják bizonyítani, hogy érdemes beállni a radikális jobb mögé, mert az nyerő kártyákat tart a kezében. Camus arra hívja fel a figyelmet, hogy fordult a kocka és most már Kelet-Európa exportálja a maga modelljét. Még akkor is, ha Le Pen nem annyira jobbos, mint Orbán, főként olyan szociális kérdésekben, mint az abortusz és az egyneműek házassága.
Ezzel együtt ha beállnak a magyar vezető mögé, azt sugallják a hazai híveknek, hogy lám, elfogadnak bennünket külföldön, akkor meg nincs semmi baj az irányvonalunkkal, sőt, azzal nyerni lehet. Ez pedig újabb lendületet ad a támogatóknak, akiket némiképp lelohasztott a pár hónappal ezelőtti regionális választás viszonylag rossz eredménye.
Le Monde
A francia elnökválasztáson induló legradikálisabb pártok, amelyek az uniós kilépést szorgalmazzák és a nemzetek Európáját támogatják, akárcsak az illiberális demokráciák, Magyarországgal és Lengyelországgal az élen. Jean-Yves Camus, a politológus ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a különbségek csak árnyalatnyiak közöttük. Azaz a szuverenista tábor szerint helyre kell állítani az országok teljes függetlenségét, tehát vissza kell térni a közös piachoz, ahol az együttműködés alkalomszerű, viszont a nemzeti jog következetesen elsőbbséget élvez az európai normákkal szemben.
Le Pen és Zemmour sem gondolkodik a Frexit-ben, de mindketten nagyjából úgy viszonyulnak az EU-hoz, mint az illiberális demokráciák. Camus szerint utóbbiak, így a lengyelek és a magyarok szembemennek Brüsszellel, de gondosan hangsúlyozzák, hogy európaiak. Vagyis részesei a közös történelemnek és kultúrának, ami a keresztény gyökerekből, az állampolgárság és a nemzetiség egyfajta felfogásából fakad.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >