Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Varsó veheti a kalapját
A lengyel Alkotmánybíróság ítélete egy lépéssel közelebb vitte az országot a kilépéshez. Azaz Varsó követheti a briteket a sorban. Az azonnali következmény várhatóan az lesz, hogy a Bizottság befagyasztja a járványalapból előirányzott 60 milliárd euró folyósítását. A lengyel igazságügyi miniszter ezzel szemben jelzésnek nevezte a döntést, mármint hogy az EU és az Európai Bíróság ne próbáljon beavatkozni a nemzeti igazságszolgáltatás dolgaiba, mert nincs hozzá jogalapja. Továbbá hogy az ország egyenlő elbánást igényel és ne akarják megzsarolni a támogatások visszatartásával. A Bizottság illetékese viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez, ez érinthetetlen alapelv. Reynders közölte, hogy Brüsszel minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni az érvényesítésére. Magas rangú európai diplomáciai források szerint az EU választás elé állítja Varsót: vagy betartja, amit vállalt, vagy veheti a kalapját. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
A lengyel Alkotmánybíróság négyszeri halasztás után úgy döntött: az Európai Bíróság nem szólhat bele az ország igazságszolgáltatásában zajló átalakításokba, azaz ezen a területen a nemzeti jog élvez elsőbbséget. Márpedig ezzel hosszabb távon az ország uniós tagsága válik bizonytalanná, hiszen az ítéletben az is benne van, hogy a Bizottság nem nyilváníthat véleményt a lengyel jogállamiság kérdéseiben.
Az indoklás értelmében az uniós tagságból és az alapszerződések elfogadásából még nem következik, hogy a legfelső európai bíróság felülbírálhatatlan hatáskört élvezne, mivel az ország nem mondott le szuverenitásáról az EU javára. Bírálók szerint viszont ez a vélemény megkérdőjelezi a tagságot és magát a szövetséget is veszélybe sodorhatja.
A Bizottság a lengyel bírósági rendszer átalakítása miatt több szerződésszegési eljárást is indított, illetve panaszt tett az Európai Bíróságnál. Kétségbe vonta pl. az Alkotmánybíróság függetlenségét. A testület elnök asszonya amúgy Kaczynski bizalmasa.
The Times
A lengyel Alkotmánybíróság ítélete egy lépéssel közelebb vitte az országot a kilépéshez. Azaz Varsó követheti a briteket a sorban. Az azonnali következmény várhatóan az lesz, hogy a Bizottság befagyasztja a járványalapból előirányzott 60 milliárd euró folyósítását. A lengyel igazságügyi miniszter ezzel szemben jelzésnek nevezte a döntést, mármint hogy az EU és az Európai Bíróság ne próbáljon beavatkozni a nemzeti igazságszolgáltatás dolgaiba, mert nincs hozzá jogalapja. Továbbá hogy az ország egyenlő elbánást igényel és ne akarják megzsarolni a támogatások visszatartásával.
A Bizottság illetékese viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez, ez érinthetetlen alapelv. Reynders közölte, hogy Brüsszel minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni az érvényesítésére. Magas rangú európai diplomáciai források szerint az EU választás elé állítja Varsót: vagy betartja, amit vállalt, vagy veheti a kalapját. Senki sem válogathat az uniós jogból vagy az EUB határozataiból, mivel az az EU végét jelentené. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem professzora úgy véli: Lengyelország átlépte a Rubicont.
Ennélfogva a Bizottság várhatóan keményen odacsap. Ugyanakkor az egyik lengyel újság már a minap arról írt, hogy Lengyelország beperelheti az uniót, amiért nem kapja meg az anyagi forrásokat. A másik lehetőség, amivel megpróbálhatja kikényszeríteni az alapok felszabadítását, hogy blokkolja a döntéseket olyan kérdésekben, amelyeknél egyhangú jóváhagyás szükséges. Már össze is állították a listát – jelentette be egy illetékes.
FAZ
Reynders, az EU igazságügyi biztosa közölte: több mint nyugtalan a varsói fejlemény miatt, mert senki sem vonhatja kétségbe, amit az Európai Bíróság elhatároz. Továbbá nem kétséges, hogy a közösségi jogé az elsőbbség, valamint csakis az EU dönthet arról, megsérti-e egy uniós intézmény a szervezet jogát. Arra azonban nem kívánt válaszolni, hogy ezek után következnek-e pénzügyi szankciók. Ám arra utalt, hogy folyik az egyeztetés a koronaalapról, de az is elképzelhető, hogy Varsó a költségvetésből sem jut hozzá a neki előirányzott pénzekhez.
Az Európai Néppárt egyik EP-képviselője, Lennaerts úgy foglalta össze, hogy itt az EU egészét érte támadást, és ezek után nehéz elhinni, hogy Lengyelország valóban tag szeretne maradna. Katarina Barley, az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke azt mondta, hogy itt történelmi döntésről van szó, mivel a lengyelek mindkét lábbal kívül kerültek a közösség jogrendjén. Ám Varsó ezek után nem kaphat uniós támogatásokat. A német szabaddemokraták európai törvényhozója, Körner úgy érzékeltette a helyzetet, hogy a PiS alvajáróként támolyog a kiválás felé. A kilépés immár nem csupán lengyel jobboldali populisták agyszüleménye, hanem nagyon is valós veszély. De aki azt gondolja, hogy csupán azt tartja be az uniós jogból, amit jónak talál, az nem maradhat bent a szervezetben.
Bloomberg
A magyar kormány nem hagyja annyiban és ráígért korábbi ajánlatára, hogy már a koncessziós szerződés 2080-as lejárata előtt megszerezze a Budapest Airport többségi tulajdonát. A hírügynökség úgy tudja, hogy a három érintett külföldi partner a korábbi elutasítás után most fontolóra vette: tárgyalásokat kezd az eladásról, habár továbbra sincs megelégedve az árral. Hasonló ügyletek során ugyanis másutt többet fizettek a vevők.
De lehet, hogy már a jövő héten közlik, milyen feltételekkel hajlandóak alkuba bocsátkozni. Ide tartozik, hogy a MOL-on és Jellinek Dánielen, az Orbán-családdal üzleti kapcsolatban álló Indotek-csoport főnökén kívül ki van még benne a koncorciumban. Meg hogy egyáltalán van-e elég pénzük a vásárláshoz. A végleges döntés azonban még nincs meg, tehát hogy valóban megválnak-e érdekeltségüktől. Egyelőre senki sem nyilatkozik az érintettek közül, az Innovációs Minisztérium sem. De Orbán igyekszik visszaszorítani a külföldi befolyást a stratégiainak nyilvánított ágazatokban.
A Budapest Airport a nyárom még elvetette a lehetőséget, egyben aggályait fejezte ki, hogy az állam megbosszulhatja rajta, ha ellenkezik. A kormány korábban olyan eszközöket vetett be, mint hogy megtorpedózott fejlesztéseket, illetve nyilvánosan bírálta a cég szolgáltatásainak minőségét.
FT
Magyarország újra nekirugaszkodik, hogy megszerezze a budapesti repülőtér ellenőrzését, mert Orbán állami kézbe akarja venni a kulcsfontosságú infrastruktúrát, hiába állnak ellen a tulajdonosok. Beavatottak szerint azonban a hivatalos szándékokat erősen befolyásolja, hogy a létesítmény igen jelentős növekedés előtt áll. A vételt a minap kibocsátott kötvényekből fedeznék – állítják jól értesült források. Egy szakértő 4-5,5 milliárd euróra becsüli a cég értékét.
FT
Az amerikai jobboldal szerelembe esett Orbán Viktorral, akinek a rendszerét mintának tekinti ahhoz, hogy bevezesse az illiberális kormányzást a tengerentúlon. Az illiberális demokrácia önjelölt bajnoka minden eddiginél nagyobb hatást gyakorol a konzervatív táborra az USÁ-ban. A populista jobbosok immár nem csupán távolról imádják, igyekeznek utánozni. Azért értékelődött fel ennyire a szemükben, mert utat mutat a Republikánus Pártnak a hatalom visszaszerzéséhez.
Nem csupán arról van szó, hogy Trumpot három év múlva újraválasszák, habár a volt elnök soha nem csinált titkot abból, hogy irigyli a magyar vezetőt. Amerikai konzervatív gondolkodók mostanában egymásnak adják a kilincset Budapesten. Merthogy Magyarország bizonyította: át lehet térni az illiberalizmusra és a siker utánzásra sarkall.
Orbán 2010-ben a sértettség politikájával került ismét kormányra. Az európai identitás helyett azt hirdette, hogy meg kell védeni az ország keresztény civilizációját. Ellenségnek tekintette a független médiát, a bíróságokat és az egyetemeket. Mindenki mást kenterbe vert, amikor bűnbaknak kellett megtenni a migránsokat. Trumppal ellentétben ő meg is építette a határkerítést.
Az még nem dőlt el, mennyire volt igaza, amikor közölte, hogy vége a liberális buborék korszakának. De az amerikai jobboldal követendő példának tartja. Egyrészt mivel Magyarország bármennyire is a periférián fekszik, kedvező modellként szolgál a kisvárosi, illetve vidéki Amerikának, amely szemben áll a nagyvárosokkal, miközben utóbbiak pénzelik. A magyar kormány is nagyban függ az uniós támogatásoktól. Vagyis mindkét esetben abba a kézbe harapnak bele, amely eteti őket.
Másrészt a választási rendszer átalakításával Orbán azt is megmutatta, miként lehet kétharmadot szerezni a voksok nem egészen 50 %-ával. De még fontosabb útmutatóval szolgál a kormányzást illetően. Hiszen fojtófogást alkalmazott a hatalmon, az EU-s pénzeket jelentős mértéken a szövetségesei zsebébe irányította át. Ezt ugyan nehéz volna átvenni az Egyesült Államokban, de sok mindent azért le lehet koppintani tőle. Ideértve, hogy miként megvívni a kulturális háborút a kozmopolita elittel.
Nagyon úgy néz ki, hogy ez a szerelem túlélheti Trumpot. A keresztény jobboldal igencsak díjazza Orbánban az LMBT-jogok elutasítását, a bevándorlás megtagadását, valamint a nyugati civilizáció védelmét. De nagyon csábító az oktatási programja is. Ennélfogva lehet, hogy pont annyira befolyásolja a republikánusok jövőjét, mint az előző elnök.
Die Presse
Dobrev Klára úgy látja, hogy ő lesz a befutó az előválasztás 2. fordulójában, ám a lapnak adott interjúban is azt hangoztatja, hogy egyben akarja tartani az ellenzéket és próbálja újraegyesíteni a társadalmat. A DK jelöltje hangsúlyozza, hogy nem a riválisokkal kíván foglalkozni, hanem az emberekkel, akik számára vonzó jövőképet igyekszik felvázolni. A személyét ért kifogásokra, támadásokra ugyanakkor nem áll szándékában válaszolni.
Azon van, hogy a választók és a vetélytársak támogatását nyerje el. Egyben felszólította Karácsonyt és Márki-Zayt, hogy fogják vissza a negatív kampányt. A cél ugyanis a jogállamon alapuló, igazságos és szolidáris Magyarország. Azokat a félelmeket, miszerint vele a férje, Gyurcsány Ferenc tér vissza a hatalomba, azzal intézte el: hol van már a tavalyi hó! Hiszen a Demokratikus Koalíció ma már a legerősebb tömörülés a kormányellenes oldalon.
Ugyanakkor korainak tartja a posztok osztogatását, először le kell győzni az Orbán-rezsimet, majd életre kell hívni a jogállamot. Szerinte ehhez megvan benne az empátia, a figyelem és a kompromisszumkészség. Kitért arra, hogy Orbán a gyűlölködéssel tartotta magát hatalmon, legyen szó Sorosról, Brüsszelről, a menekültekről, vagy a nemi kisebbségekről.
Hangsúlyozta: az eltelt jó 10 évben példátlan módon szétnyílt az olló a kevés gazdag és a sok szegény ember között. Az uniós támogatások jó része oligarchákhoz, illetve a miniszterelnök családjához került. Nem kétséges, hogy a strómanokon keresztül a kormányfő a leggazdagabb magyar - mondta.
Human Rights Watch
A jelenlegi magyar politika mindenki jogát veszélyezteti. Erre figyelmeztet a Human Rights Watch LMBT-jogokért felelős igazgatója. Véleményét azzal támasztja alá, hogy a nemi kisebbségek elleni támadások, akárcsak a lengyeleknél és az oroszoknál, bárkit elérhetnek, ha valaki támogatja az általános normákat. Graeme Reid szerint Orbán a pápa budapesti útját is arra használta fel, hogy nyomassa populista programját. Azt állította, hogy a látogatás a „családi értékek” előmozdítására ösztökélte.
Ám mivel jönnek a választások és a hatalom mérlege meglehetősen kedvezőtlen, a mind tekintélyelvűbb politikus új célpontot talált: a nemi kisebbségeket, de itt a „családi értékek” csupán ürügyül szolgálnak. Az egész a migránsokkal indult, most éppen az LMBT-közösség van soron. Ám cinikus lépésnek kell tekinteni, hogy elvonja a figyelmet a járvány rossz kezeléséről, az agyafúrt kínai üzletekről, valamint a korrupciós botrányokról, ideértve az oligarchák ügyleteit.
Orbán oldalakat vesz át Putyin forgatókönyvéből. Ám Oroszországban már látni, hogy a vonatkozó törvény milyen dermesztő hatással van a szólásszabadságra már az, ha az emberek félnek, hogy összeütközésbe kerülnek a jogszabállyal. A magyar szabályozás azonban még szigorúbb. Az olyan politikusok, mint a magyar vezető és Kaczynski steril társalomban gondolkodnak. A nacionalista retorika idegenszívűeket gyárt, és a nemzet ellen irányuló vélt fenyegetésekkel operál. A pedofilellenes törvény azonban ellentétes az ország által vállalt emberi jogi kötelezettségekkel. Az LMBT-emberek mellett ugyanakkor nem csupán azért kell kiállni, hogy megvédjünk egy kisebbséget: itt a demokrácia és általában az emberi jog forog kockán.
Bloomberg
A koszovói miniszterelnök kijelentette az EU nyugat-balkáni csúcsértekezlete után, hogy az uniónak aszerint kell folyósítania a térség fejlesztésére szánt támogatásokat, az érintett országok mennyire tartják fenn a jogállamot és harcolnak a korrupció ellen. Albin Kurti pont akkor nyilatkozott, amikor Brüsszel összetűz Magyarországgal és Lengyelországgal a demokrácia területén mutatkozó visszalépés, illetve a jogállami normák megszegése miatt, és így a két kormányt az fenyegeti, hogy milliós támogatásoknak inthet búcsút.
A politikus hozzátette: érti, hogy az eddigi kedvezőtlen bővítési tapasztalatok folytán egyes tagországok vonakodnak a további nyitástól, hiszen a jogállam ügyében vitája van több tag kormányával. De nem lenne jó, ha ezek az ellentétek kihatnának a további felvételekre.
Le Monde
Írország és Észtország beadta a derekát, így most minden figyelem Magyarországra irányul, hogy az belemegy-e a multikra kivetendő 15 %-os minimáladóba, de ezúttal alighanem az Orbán-kabinet sem ellenkezik tovább. Erre utal, hogy két napja, az amerikai kollégájával lezajlott párizsi egyeztetés után Szíjjártó Péter azt üzente az világnak: a magyar fél kész a kompromisszumra, ha olyan egyezmény születik, amely nem árt a magyar gazdaságnak. De neki az a benyomása, hogy van rá lehetőség.
Ezek után a szakértők ma ülnek össze, hogy véglegesítsék a szöveget a csaknem 140 állam nevében. A G20-ak tanácsa a jövő héten tárgyal a kérdésről, a cél az, hogy a reform két év múlva életbe lépjen és nagy nemzetköz társaságok ne tudjanak trükközni az adóval, kihasználva, hogy egyes országokban igencsak alacsony az adószint. Magyarországon pl. 9 %, az írek pedig 12,5 % mellett kardoskodtak. Az észt kormányfő ugyanakkor most azt mondta, hogy az új szabályozást csupán a multik leányvállalatait érinti.
Az amerikai pénzügyminiszter megkönnyebbüléssel fogadta az írek és az észtek beleegyezését. Yellen szerint történelmi jelentőségű az egyezség, mert versenyegyenlőséget teremt. Egyben felveszi a harcot a milliárdos adókerülő holdingok ellen, amelyeknek a nagy része különben tengerentúli, ám ott jegyeztették be a székhelyüket, ahol az az adózás szempontjából a legkedvezőbb.
Die Zeit
A lap úgy értékeli az egész Ausztriát megrendítő politikai válságot, hogy kudarcot vallott Kurz kancellár rendszere. Mint emlékezetes, a rendőrség átkutatta a kormányfő irodáját, a Pénzügyminisztériumot, valamint a Néppárt székházát, mert nyomatékos bizonyítékok támasztják alá, hogy a politikus csalással jutott hatalomra előbb a Néppártban, majd szerezte meg a miniszterelnöki tisztséget.
Kurz azonban nem gondolja, hogy le kellene mondania, minden vádat visszautasít, ha bárki hibát követett el az ügyben, akkor az nem ő. Csakhogy az akták egyértelműen terhelőek rá nézve. Mármint hogy közvélemény kutatásokat hamisított meg, majd azokat egy baráti bulvárlapban közzétette, így alapozva meg hatalmát. És mindezt közpénzekből finanszírozta. A vád hűtlen kezelés és vesztegetés. Ezért a botrányt - az osztrák szokásoktól eltérően – ezúttal nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Nagyon erős a benyomás, hogy a befellegzett a kancellárságának.
A szövetséges zöldek már kihátráltak mögüle. Hiszen úgy áll, hogy osztrák adófizetők fedezték a saját dezinformálásukat. De Kurz már külügyminiszterként is abban utazott, hogy a maga javára használja ki a közhangulatot. Saját fegyverükkel győzte le a jobboldali populistákat, amikor a migráció kapcsán ostorozta az EU állítólagos tehetetlenségét és a népvándorlási utak lezárását követelte. A pletykasajtó pedig készségesen terjesztette véleményét.
Ezt a módszert később is alkalmazta, az osztrák kabinet csak tavaly 33 millió eurót költött hirdetésekre, ezek több mint felét 3 bulvárújság kapta. A trükközés azonban 2016 óta folyt, azzal a mottóval: aki fizeti a vacsorát, az rendeli a zenét. Hogy ezek után lesz-e vádemelés és mikor, az nem világos, de Ausztria válaszúthoz érkezett. És csak fokozza a helyzetet, hogy Kurz ellen parlamenti vizsgálat is folyik – hamis tanúvallomás miatt.
Neue Zürcher Zeitung
Zürichben 88 éves korában meghalt Ladislaus Löb, vagyis Löb László, aki olyan műveket fordított le németre, mint Zsolt Béla 9 kofferje. Túlélőként, 11 évesen, a Kasztner-vonat utasaként, egyenesen a Bergen-Belseni lágerből került Svájcba. Leérettségizett, majd germanisztikát és anglisztikát tanult. Fél évre elment tanulni Brightonba – 50 év lett belőle. Ezalatt folyamatosan tanította a brit diákoknak a német irodalomtörténetet. Amikor megkérdezték tőle, a náci terror üldözöttjeként miként választhatta éppen ezt a szakterületet, azt felelte: a nemzeti szocializmus visszatérését csak úgy lehet megakadályozni, ha egyaránt megismerjük a német kultúra jó és rossz oldalát.
A szigetországban is őrizte magyarságát, ugyanakkor szakmai pályafutása vége felé egyre inkább a zsidó kultúra felé fordult, egyidejűleg előadások sorozatát tartotta a Holokausztról, arról, hogy az antiszemitizmus már a németek bevonulása előtt is jelen volt Magyarországon. Továbbá milyen volt lepecsételt marhavagonban utazni a koncentrációs táborba, valamint sokat beszélt megmentőjéről Kasztner Rezsőről is, aki 1700 embernek adta vissza az élet lehetőségét.
Löb 4 éve költözött vissza Svájcba, ahol annak idején először tapasztalta meg, hogy a katonák nem verik, hanem csokoládét adnak neki. De élete végéig fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy levonjuk a múlt tanulságait.
Következő cikk: Vigyázó szemünket Varsóra vessük!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >