Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hatalmas pofon Orbánnak
A szokatlanul rövid budapesti megálló aláhúzza, hogy a pápának vannak ellentétei a nacionalista és bevándorlás-ellenes Orbán Viktorral. A 84 éves Ferenc vasárnap mindössze hét órát tölt a magyar fővárosban, Szlovákiában viszont sokkal tovább marad. Hogy a magyarországi látogatás ilyen kurta, azt diplomaták és katolikus sajtójelentése annak tudják be, hogy az egyházfő tüntetően elutasítja a magyar politikust, noha azért röviden találkozik vele. A katolikus Tablet szerint a két út hossza ezért különbözik ennyire, mert abban megnyilvánul, hogy az egyházfő milyen élesen elutasítja az olyan nacionalista-populista vezetőket, mint Orbán Viktor. A konzervatív amerikai National Catholic Register úgy értesült: több magyar püspök is hiába győzködte a pápát, hogy ne csupán pár órát legyen Budapesten, illetve hogy adjanak hivatalos állami jelleget az útnak. Hogy nem így lett, az hatalmas pofon a politikusnak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
A szokatlanul rövid budapesti megálló aláhúzza, hogy a pápának vannak ellentétei a nacionalista és bevándorlás-ellenes Orbán Viktorral. A 84 éves Ferenc vasárnap mindössze hét órát tölt a magyar fővárosban, Szlovákiában viszont sokkal tovább marad. Hogy a magyarországi látogatás ilyen kurta, azt diplomaták és katolikus sajtójelentése annak tudják be, hogy az egyházfő tüntetően elutasítja a magyar politikust, noha azért röviden találkozik vele.
Az egyházfő gyakran kiáll az erősödő nacionalista és populista mozgalmak ellen, Európa egységét sürgeti és bírálja azokat az országokat, amelyek egyoldalú, illetve bezárkózó intézkedésekkel próbálják megoldani a migrációt. Orbán ugyanakkor a napokban úgy foglalt állást Bledben, hogy ezt a kérdést a nemzetállamokra kell bízni. Merthogy a bevándorlók egytől egyik muzulmánok. Arról is beszélt, hogy csakis a hagyományos keresztény család segíthet a demográfiai válságban.
A jelentés idézi a brit katolikus újságot, a Tabletet, miszerint a két út hossza ezért különbözik ennyire, mert abban megnyilvánul, hogy az egyházfő milyen élesen elutasítja az olyan nacionalista-populista vezetőket, mint Orbán Viktor. A konzervatív amerikai National Catholic Register úgy értesült: több magyar püspök is hiába győzködte a pápát, hogy ne csupán pár órát legyen Budapesten, illetve hogy adjanak hivatalos állami jelleget az útnak. Hogy nem így lett, az hatalmas pofon a politikusnak.
És hogy mi várható a Szépművészeti Múzeumban tartandó megbeszélésen, az ügyben a Reuter emlékeztet arra, hogy a Szentatya pár napja az egyik spanyol rádiónak kijelentette: az eseményeknél mindig a másik szemébe néz, aztán hagyja, hogy a dolgok a saját logikájuk szerint alakuljanak, ahogy azt a belső meggyőződése diktálja.
Yahoo/AFP
„Kereszt és katekizmus: Magyarország keresztény vonalra igyekszik átállítani az oktatást”. Ezzel a címmel tudósít a francia hírügynökség arról, hogy a magyar kormány, a nacionalista, bujtogató Orbán Viktor vezérletével ismét az egyházak kezébe adja az iskolák jelentős részét, mégpedig a „konzervatív forradalom” részeként. Az érintett intézmények sokkal több támogatást kapnak az államtól, mint a vetélytársak, és gyakran elszipkázzák a tehetős családok diákjait, a szegényebb gyerekek, illetve nem ritkán a romák rovására.
A hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc iskola igazgatója azonban üdvözli a változást, miután ők éppen egy éve kerültek a dominikánus apácák égisze alá. Azt mondja, egyszerűbb boldogulni az egyházmegyével, mint a központosított állami tanfelügyelettel volt, de a tanterv ugyanaz maradt. A vallási tárgyak nem kötelezőek, viszont érkezett egy csomó fiatal pedagógus.
Orbán, a „keresztény civilizáció” önjelölt védelmezője szembement a világi iskolák európai irányvonalával. Ám Ercse Krisztina, a Közoktatási Civil Platformtól azt mondja, a magyar törekvés mögött nem biztos, hogy egy ájtatosabb társadalom van. A szülők választásában pedig az játszhat szerepet, hogy az egyházi iskolák színvonala magasabb, de részben a több pénznek köszönhetően.
Az pedig, hogy ilyen intézmények szelektálnak a gyerekek között, drasztikus és gettósodáshoz vezethet, miközben a kormány hagyja lerohadni az állami iskolákat – teszi hozzá. Márki-Zay Péter szintén aggódik a szegregáció miatt. Ő maga, hívő katolikusként, egyetért, hogy tanítsák a keresztény értékeket. Csak ne jöjjön létre kétszintű oktatási rendszer.
FT
Az unió igazságügyi biztosa úgy gondolja, hogy az Európai Bíróságnak napi egymillió eurós büntetést kellene kiszabnia a lengyel kormányra, amiért az nem tesz eleget a luxemburgi testület ítéletének és nem ereszti szélnek a Legfelsőbb Bíróság mellett létrehozott Fegyelmi Kamarát, noha annak működése sérti a bírói függetlenséget. Reynders gyorsan hozzátette, hogy a bírság mértékéről nem ő hivatott határozni, jelezte viszont, hogy Varsó addig nem lát egy fityinget sem az újjáépítési alapból, amíg nem látszik, hogy hajlandó érdemi lépésekre a brüsszeli követelések nyomán.Ugyanakkor azt mondta, itt az út vége, az egyeztetéseknek tovább nincs értelmük, itt már a jog veszi át a terepet. A lengyel félnek bizonyítania kell a tárgyalás során, hogy nem vonja kétségbe az uniós jogot. Azt meg ilyen körülmények között teljesen logikusnak nevezte, hogy az EU nem folyósítja a gazdaság megélénkítésére szánt 36 milliárd eurót.
A kemény fellépés láttán a lengyel vezetés békülékeny hangot igyekszik megütni, mert Varsó, de Brüsszel is attól tart, hogy felerősödnek az euroszkeptikus erők Lengyelországban, ha tovább éleződik a vita. A miniszterelnöki hivatal vezetője azt bizonygatta, hogy a sokat bírált tanácsot fel fogják oszlatni, és némi félreértés van a két fél között. Egy másik forrás szerint ugyanakkor von der Leyen azért fenyegeti Varsót, mert fél, hogy az Európai Parlament nekitámad, mondván, hogy nem elég határozott a jogállam kérdésében. Ám – tette hozzá – ez csak nehezíti, hogy a koalíción belül kompromisszumot találjanak, és inkább a Bizottságnak kellene áthidalnia a problémát az ügyben, hogy mi élvez elsőbbséget: a közösségi vagy a nemzeti jog.
Euronews
Az Európai Parlament magyar jelentéstevője úgy véli, hogy felelősségre kell vonni azokat a kormányokat, amelyek jogtalanul vetették be az izraeli megfigyelő programot, vagyis ez esetben Magyarországot, mert rajta kívül idáig egyetlen más tagállamnál sem merült fel, hogy a Pegasust újságírók, ellenzéki politikusok megfigyelésére használta. Delbos-Corfield, aki a francia zöldek képviselője, megjegyezte hogy a történteket alaposan ki kell vizsgálni, nyilvánosságra kell hozni az összes részletet és az érintett hatalmakat szembesíteni kell a felelősségükkel.
FT
A kommentár óv attól, hogy Európa következő négy évét is a „merkelizmus” határozza meg, vagyis, hogy földrész továbbra is óvatoskodjon és ne álljon ki a határozottan a nyílt nemzetközi rendszer mellett, miközben fejre áll a világ, lásd Afganisztánt és az atlanti ellentéteket.
A németek persze azt akarják, hogy semmi ne zavarja meg a nyugalmukat és a jólétüket, noha látszik, hogy nem lesz könnyű kormányt alakítani az alig két hét múlva esedékes választás után. Laschet lépten-nyomon megbotlik, Baerbockról kiderült, hogy a lendület és fiatalosság inkább tapasztalatlanságot takar. Úgyhogy a szociáldemokrata Scholz látszik a nyerő embernek, mert hozzáértő, stabil és kellőképpen unalmas. Ő tudja leginkább elhitetni, hogy méltó utódja lesz a kancellárnak. Nagyjából annyi a karizma benne, mint Merkelben.
Ám semmit sem árult el arról, hogy kíván-e bármit is tenni a liberális nemzetközi rendet fenyegető egyre nagyobb kihívások ellen. Ugyanakkor Merkel védelmében el kell mondani, hogy nagy árat fizetett a bátorságáért a 6 évvel ezelőtti menekültválságban. De már itt az ideje, hogy lelépjen a színről. Óvatossága az utóbbi időben cinizmusba dermedt.
Hosszú ideig panaszkodott, hogy nincs partnere Európában, akivel megújíthatná az európai együttműködést. Majd amikor felbukkant Macron, gyorsan más kifogást talált. Ám az újjáépítési alappal az EU előbbre lépett, Berlin azonban csak akkor csatlakozott hozzá, amikor már nem volt más választása. Kína fellépése a nyílt világrend ellen nem gátolta a német kivitelt. Sem az orosz kísérlet a nyugati szövetség megrendítésére.
Pedig a francia elnöknek igaza van abban, hogy a világ demokrata és tekintélyelvű táborra oszlik, és Európának döntenie kell, hová áll. A gazdaság erőre építve jelentős geopolitikai hatalom lehet, vagy ha nem ezt csinálja, akkor tehetetlen nézheti, hogy az USA és Kína közti vetélkedés felforgatja a dolgokat a nemzetközi színtéren. Ha ez utóbbi jön be, akkor bármennyire is paradox, de a szunyókáló Németország a legnagyobb vesztesek közé fog tartozni.
FAZ
Az Európai Néppárt vezetése úgy foglalt állást, hogy a német uniópártok kancellárjelöltje pont a megfelelő ember a megfelelő posztra, csakhogy a CSU újfent kétségeit fejezte ki Laschet alkalmasságát illetően. Az EPP frakcióvezetése Berlinben tanácskozott és oda meghívták a német politikust. Az eseményen Weber, a parlamenti csoport vezetője a szövetség nevében azt az óhaját fejezte ki, hogy a jobboldal jelöltje nyerje meg a választásokat, ám a bajor keresztény szociálisok főtitkára úgy nyilatkozott, hogy az esélyek sokkal jobbak lennének, ha az ő elnökük, Söder állna harcban a tisztségért.
Maga Laschet úgy véli, hogy a kormányalakítás akár az év végéig is eltarthat, utána viszont Franciaország – az elnökválasztás miatt – csak korlátozottan tudja majd ellátni az EU soros elnöki teendőit. Így abban az időszakban a Néppártnak stabilizáló szerepet kell betöltenie.
Euractiv
Változatlanul az olasz szélsőjobb vezet a legújabb közvélemény kutatás szerint: az Olaszország Fivérei, Melonival az élen, 21 %-on áll, de alig marad le mögötte a Salvini vezette Északi Liga (20,6 %). Utóbbi éveken át vezetett a felmérésekben, de leszorult a 2. helyre, amikor belépett Draghi egységkormányába. Viszont ha ma tartanák a választásokat és sikerülne a nagy terv, mármint hogy a két tömörülés összeálljon Berlusconi Forza Italiájával, akkor többséget szereznének és alighanem Meloni kapna jogot a kabinet megalakítására.
A politikusnő az utóbbi időben szoros kapcsolatokat alakított ki más nacionalista vezetőkkel, így Orbán Viktorral, valamint a lengyel és a szlovén miniszterelnökkel. Ő egyébként saját jogon is igen népszerű, csupán Draghi előzi meg. Választás persze csak jó egy év múlva lesz, ám megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a szélsőjobb lesz a befutó, ha lejár a mostani kormány mandátuma. Ez azt jelentené, hogy a háború óta először irányítaná Olaszországot egy nyíltan nacionalista politikus.
Guardian
Az Easyjet visszautasította a Wizz Air teljes körű vételi ajánlatát. Bár a kiszemelt cég közleménye nem nevezi meg, kitől jött a kezdeményezés, elemzők egyértelműen a magyar céget azonosították be mögötte. Viszont a brit társaság azt is bejelentette, hogy a visszautasítás nyomán a jelentkező véglegesen visszalépett az ajánlattól. Ő maga viszont azt javasolja saját részvényeseinek, hogy adjanak össze 1,2 milliárd fontot, hogy a vállalat ki tudjon lábalni a járvány okozta nehézségekből.
Az igazgatóság arra számít, hogy a megújulás így is csak két év múlva várható. Ugyanakkor a Wizz Air gyors terjeszkedésben gondolkodik, ezért vetette fel az egyesülést. Ám az Easyjet szerint jelentősen alábecsülte a cég értékét. Mindenesetre részvényeinek értéke 9 %-ot esett a tőzsdén.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >