2026. január 12. hétfő
Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Erkölcs és kötelesség

Erkölcs és kötelesség

A futball jókora teret foglal el az emberek tudatában, érdemes hát róla nagyokat hazudni. Csak aztán egymás után jön két nagyon kínos, árulkodó vereség, és a hazugság ködéből felragyog az igazság: a magyar focisták még mindig gyenge fizikumúak, képzetlenek, lassúak, és külön sújtja őket az a teher, amit nem is a nézők, hanem a diktátor elvárásai raknak rájuk. Bruck András:

Nem láttam az albán-magyart, utólag értesültem a vereségünkről. Nem lepett meg. Öt napja, az angolok elleni meccs teljesen demoralizálta a csapatot, a játékosok akkor rádöbbenhettek, hogy a 0:4 közelebb áll a valódi képességeikhez, mint júniusban az EB két, egekig magasztalt döntetlenje. Akárcsak a 2016-os EB után, a magyar futballt most három nap alatt megint utolérte a realitás. Ebből a csapdából nincs kiút: az élvonalhoz közel kerülni minden országnak nagyon nehéz, az orbáni Magyarországnak pedig lehetetlen.

Vajon, mire gondolna az a magyar futballista vagy szurkoló, akinek az orra alá dugnák Camus ezerszer idézett mondását? „Mindent, amit az erkölcsről és az ember kötelességéről tudok, a futballnak köszönhetem”. Gondolom, hümmögne, olyasmiket mondana, hogy hát, igen, szép gondolat, van benne valami… közben a lelke mélyén mélységes bizonyossággal érezné, hogy ha valahol, hát nálunk ennek épp a fordítottja igaz: pont az erkölcs és a kötelesség hiányzik a magyar futball intézményeiből, egész rendszeréből. De hát lehetne-e másmilyen, ha egyszer maga a rendszer erkölcstelen?

Ugyan miféle erkölcs az, ahol a jövedelmek semmilyen arányban nincsenek a teljesítménnyel? A bajnoki meccseken a méregdrágán épült lelátók többnyire konganak az ürességtől, a focisták mégis megkapják a nem ritkán hatalmas fizetéseket. Amiket ráadásul még mindig mi, adófizetők teszünk a zsebükbe. Nem mintha egyetértenénk egy kifejezetten üzleti alapon működő sportág közfinanszírozásával, csak hát épp ebben nincs közvéleménykutatás, a miniszterelnök rákényszeríti a társadalomra a saját erkölcsnélküliségét.

Beszélhetünk-e erkölcsről ott, ahol egy súlyos, négygólos vereség után a szurkolók úgy ünneplik a játékosokat, mintha győztek volna? A futball versenysport, ezért a vereség megítélése csak ritkán lehet azonos a győzelemével. És vajon a morál leépülésének melyik fázisa az, amikor a játékosok már nem mernek nemet mondani a szurkolóknak, hanem elfogadják a teljesen érdemtelen, számukra is egész biztosan megalázó ünneplést? Az angol meccs után az öltözőben kellett volna ücsörögniük, hogy a néma csendben végre számukra is megvilágosodjon: nem sportemberek többé, hanem a politika cselédei, igaz, cserében fejedelmi színvonalon élhetnek. Beszélhetünk-e erkölcsről ott, ahol a minimálbér adóköteles, de a focisták nem egyszer havi 7-8 milliós luxusfizetései adómentességet élveznek? Vagy, hogy a fizetések és átigazolási összegek Európában egyedül nálunk nem nyilvánosak. Ennek a rezsimnek tizenegy éve nem volt egyetlen igaz szava semmiről, a futballról sem, de most jöttek a csóró albánok, és a hazugságból épült hegyek összeomlottak.

S hogy mi volna a magyar futball tragikus történetében az ember kötelessége? Egyszerű: igazság és őszinteség. Erre nézve Camus-nél konkrétabb eligazítást ad Pep Guardiola. „A futballban a kifogások a legkárosabbak, mert megakadályozzák, hogy jobb legyél és tovább mehess előre”.  A sportban a vereség természetes és elkerülhetetlen, ugyanakkor azok a körülmények, amelyek között Magyarországon a futballvereségek- és kudarcok újra és újra bekövetkeznek, természetellenesek, abnormálisak, és a rezsim átfogóan sötét uralmának is a leggyalázatosabb fejezetei közé tartoznak.

A „győzelemnek száz apja van, de a vereség árva” – mondta egykor J.F. Kennedy, és ez itthon pontosan meg is jelenik a futballban érdekelt szereplőknek a futballhoz fűződő viszonyában. Kivétel nélkül valamennyien hazudnak, mert mindegyikük egy hazugságra épült rendszer foglya: a riporterek, a stúdiókban a szakértők, a sportközgazdászok, akik nem merik megmondani, hogy a stadionok állapota és az eredmények között nincs összefüggés, lám, az albánok is a fotón látható egyszerű kis stadionban győztek le bennünket, hazudnak az edzők, a klubtulajdonosok, a focisták és a szurkolók is ámítják magukat. Egyenként közvetítik, terjesztik s ekképp segítik fenntartani a rendszer bűneit.

Semmi esély. Felmérések igazolják, hogy a futballutánpótlás-képzésben továbbra is úgy tizenöt év a lemaradásunk. Milyen munka folyhat a futballakadémiákon? És kiknek a zsebében tűnt el a nekik juttatott rengeteg pénz? A futball jókora teret foglal el az emberek tudatában, érdemes hát róla nagyokat hazudni. Csak aztán egymás után jön két nagyon kínos, árulkodó vereség, és a hazugság ködéből felragyog az igazság: a magyar focisták még mindig gyenge fizikumúak, képzetlenek, lassúak, és külön sújtja őket az a teher, amit nem is a nézők, hanem a diktátor elvárásai raknak rájuk.

 

2021. szeptember 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek

Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >

Tovább

Az őrült bélyeggyűjtő

Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >

Tovább

A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra

Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >

Tovább

Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik

Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >

Tovább

Jog, morál és egyéb apróságok

Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >

Tovább

Trump megtanítja a világot félni Amerikától

Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >

Tovább

Maduro Minneapolisban

Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >

Tovább

Gúny az nemzetközi jogból

Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >

Tovább

Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?

Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >

Tovább

Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?

A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >

Tovább

Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt

A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >

Tovább

Grönland európai, és annak is kell maradnia

A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >

Tovább