Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miközben a világ ég, Németország szunyókál
Túlságosan is gyakran kerüli az állásfoglalást olyan kérdésekben, mint a klímaválság, az EU egységének széttöredezése, a kínai tekintélyelvűség, az USA által nyújtott biztonsági ernyő megszűnése vagy a feneketlen orosz ármánykodás... Hogy Merkel után ki fog beszélni Európa nevében, mialatt a világot egy sor viszály, a populizmus, a járvány és szegénység tépázza? Hát nem a hatástalan brüsszeli bürokrácia, az erőtlen Franciaország vagy Nagy-Britannia, amely a geopolitikai busz alá vetette magát. A stratégiailag alulteljesítő Németország ugyanakkor alszik a volánnál. Amíg csak fel nem ébred, addig a demokrácia nyomuló ellenfelei köszönik, jól vannak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
A kommentár azt hangsúlyozza, hogy Európának igazi vezetőre van szüksége, mert Merkel csupán félszívvel vállalta a földrész irányítását. A kancellár ugyan jól szolgálta saját országa érdekeit, ám az EU számára nem volt stratégiai elképzelése – a nagyvadak világában. A lehetséges utódok azonban szintén biztonsági kűrt mutatnak be, vagyis ők is vonakodnának az unió élére állni a nemzetközi színpadon.
Miközben a világ ég, Németország szunyókál. Túlságosan is gyakran kerüli az állásfoglalást olyan kérdésekben, mint a klímaválság, az EU egységének széttöredezése, a kínai tekintélyelvűség, az USA által nyújtott biztonsági ernyő megszűnése vagy a feneketlen orosz ármánykodás.
A németek persze sajnálják, hogy megy a kancellár és ezzel a külföld is így van. Hiszen hozzáértőnek, megnyugtatónak és bizalomra érdemesnek minősül, akinek nem voltak nagy melléfogásai. Nagyra becsülik, hogy bátran válaszolt a menekültválság okozta kihívásra és jól kezelte a két rettenetes ikret, a soviniszta Trumpot, illetve Putyint.
Amikor azonban kemény feltételeket kényszerített rá a déli tagokra a pénzügyi válság során, akkor csak növelte a szakadékot a kontinens két fele között és így azóta is felszálló ágban vannak az euroszkeptikus, nacionalista-populista mozgalmak.
Azzal is meg szokták vádolni, hogy a német gazdasági érdekeket előbbre valónak tartja a szolidaritásnál, valamint a demokratikus és emberi jogi értékeknél. Példa erre az elhibázott szövetség a törvényszegő, melegellenes és tekintélyelvű Orbán Viktorral az Európai Parlamentben. Mondják pl. hogy a magyar miniszterelnök a politikai támogatásért cserében támogatta Merkel jelöltjének, a sajnálatos módon alkalmatlan von der Leyennek a megválasztását a Bizottság élére.
Két elemző, Matthias Matthijs és R. Daniel Kelemen szerint azonban itt nem politikai összefogásról volt szó, a kancellár merkantilizmusát lehetett inkább tetten érni. Merthogy Magyarország olcsó, közeli összeszerelő üzem a német multik számára. A kancellár felismerte, mennyire előnyös a jó kétoldalú viszony a német kereskedelmi érdekek szemszögéből és ezért megvédte Orbán az uniós bírálatoktól.
Hasonlóképpen támadják, mármint hogy a profitot az elvek elé helyezi, amikor Kínáról van szó, hiszen az terjeszkedik és megszegi az emberi jogokat. Ám ez nem akadályozza a német kivitel folyamatos növelését. Ugyancsak fájó pont Oroszország, hiszen Berlin szorgalmazza az Északi Áramlat befejezését. Az USA attól tart, hogy Putyin kedvenc energiaterve fokozza Európa függőségét.
Csakhogy Merkel hiába mondja, hogy békét teremt és befolyáshoz jut, amikor barátságosan kezel diktatúrákat és autokráciákat. Ezek a kapcsolatok nem sok politikai előnyöket hoztak és aláássák az európai elveket. A kockázatkerülő német hozzáállás megakadályozta, hogy független és hiteles európai véderő jöjjön létre, aminek Moszkva és Peking alighanem örül. És hiába volt határozott a migránsválság során, máig nincs egységes uniós menedékpolitika.
Lehet, hogy a túlzott pragmatizmus az oka mindennek, a kancellár talán túl sokat viaskodik a múlt szellemeivel. De az is elképzelhető, hogy azért nem akarja irányítani a kontinenst, mert a németek inkább a csendes életet kedvelik. A két legvalószínűbb örökös, Laschet és Scholz a folyamatosságot hangsúlyozza.
Hogy ezek után ki fog beszélni Európa nevében, mialatt a világot egy sor viszály, a populizmus, a járvány és szegénység tépázza? Hát nem a hatástalan brüsszeli bürokrácia, az erőtlen Franciaország vagy Nagy-Britannia, amely a geopolitikai busz alá vetette magát. A stratégiailag alulteljesítő Németország ugyanakkor alszik a volánnál. Amíg csak fel nem ébred, addig a demokrácia nyomuló ellenfelei köszönik, jól vannak.
Kleine Zeitung
Az osztrák Európa-ügyi miniszter asszony úgy látja, hogy Európának kell gondoskodnia a tagállamokban a sajtószabadságról, és ha gondok jelentkeznek ezen a területen pl. a magyaroknál, a lengyeleknél és a szlovénoknál, akkor az EU-nak közbe kell avatkoznia. Edtstadler az Alpbachi Fórumon kifejtette, hogy a média függetlensége különösen fontos, olyannyira, hogy az Emberi Jogi Konvenció is felsorolja, a demokrácia alapfeltétele.
A Bizottság immár a 2. jogállami jelentését is kihozta, így pontos feltételrendszer alapján lehet mérni a demokrácia helyzetét. És ha az derül ki, hogy valahol bajok vannak , akkor Brüsszelnek kell lépnie az alapszerződések őreként. A jelentés hozzáteszi magyarázatként, hogy a nemzeti-konzervatív magyar, lengyel és szlovén vezetésnek a bírálók azt vetik szemére: részben saját szócsövükké tették a közmédiát, részben pedig vagy anyagi, vagy jogi eszközökkel próbálják elhallgattatni a kritikus szerkesztőségeket.
Az osztrák miniszter asszony ugyanakkor nem ért egyet, hogy a témába vágó viták kapcsán kizárással fenyegessék meg az érintett országokat. Tárgyalni kell, mondta.
Süddeutsche Zeitung
Az unió illetékes biztosa arra figyelmeztet, hogy a megindult gazdasági fellendülést még derékba lőheti, ha a járvány újabb hulláma folytán ismét korlátozásokat kell elrendelni. Gentiloni szerint ez esetben még az is elképzelhető, hogy újra zavarok lesznek a nyersanyagok beszerzésénél, és megint akadozhatnak a szállítási láncok, de az infláció szintén okozhat meglepetéseket. Viszont hogy a földrész e pillanatban ilyen mértékben magához tért, azt arra vezeti vissza, hogy a kezdeti bírálatokra rácáfolva, jól sikerült az oltási kampány.
Azt is elárulta, hogy tárgyal Magyarországgal, Írországgal és Észtországgal, mivel mind a három elutasítja, hogy világméretekben írják elő a minimális vállalati nyereségadó szintjét. Azzal érvelt, hogy egyiknek sem kell aggódnia a versenyelőnyök elvesztése miatt, mert a legalacsonyabb ráta 15 % lenne, de pl. a németek és az olaszok a jövőben is jóval efölött tartanák. Azaz nem lenne egységes, annak azonban véget kell vetni, hogy az országok egymás alá ígérjenek. Egyébiránt a politikus nem tudja elképzelni, hogy ezek a kormányok tényleg ki akarnának maradni egy átfogó nemzetközi szabályozásból.
Lengyelország kapcsán elmondta, hogy a Bizottság nem csupán a jogállami aggályok miatt nem bólintott rá még a nemzeti tervre, mármint hogy Varsó miként használná fel az újjáépítési programból utalandó milliárdokat. A demokratikus normák ügyében más eljárások vannak folyamatban.
Die Welt
Gerald Knaus úgy gondolja, hogy Németországnak évente 41 ezer menekültet kellene átvennie az UNHCR közvetítésével. A szakértő, aki a Törökországgal kötött migránsügyi megállapodás szellemi atyja, egyben a berlini Stratégiai Kezdeményezés nevű elemző intézet igazgatója, kevesli, hogy a berlini kormány jelenleg csupán 5500 embert fogad be ilyen keretekben, holott egytől egyik olyanokról van szó, akik valóban rászorulnak a védelemre.
Szerinte a német vezetésnek követnie kellene a kanadai és svéd példát és ki kellene nyilvánítania, hogy minden évben a lakosság 0,05 %-ának megfelelő számú rászoruló jöhet az ENSZ szakosított szervezetének közreműködésével. Ez igazságosabb volna, mint a teljesen kiszámíthatatlan menekültáramlás és elősegítené az integrációt is. Ráadásul kiterjedne nőkre és gyerekekre is, mert az embercsempészekre többnyire csak merész férfiak bízzák rá magukat.
Ugyanakkor a lépés jelezné a kiindulási országokkal határos államoknak, hogy Berlin nem csupán pénzzel segíti őket a helyzet leküzdésében.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >