Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Újabb menekültválság
Az európai vezetők attól tartanak, hogy a várható afgán menekültek miatt megismétlődik a hat évvel ezelőtti válság, illetve hogy ha sokan jönnek, akkor az lendületet ad a jobboldali populizmusnak. Éppen akkor, amikor a németek és franciák választásra készülnek. Ezért sűrűn hangzik el, hogy nem lesz még egy 2015. Abba belemennek ugyan, hogy kisebb számban befogadjanak afgánokat, különösen, ha azok segítettek kint a külföldi egységeknek, a követségeknek vagy nemzetközi szervezeteknek. De hogy sok menedékkérő érkezzen, arról hallani sem akarnak. Főként Németország nem. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Az európai vezetők attól tartanak, hogy a várható afgán menekültek miatt megismétlődik a hat évvel ezelőtti válság, illetve hogy ha sokan jönnek, akkor az lendületet ad a jobboldali populizmusnak. Éppen akkor, amikor a németek és franciák választásra készülnek. Ezért sűrűn hangzik el, hogy nem lesz még egy 2015. Abba belemennek ugyan, hogy kisebb számban befogadjanak afgánokat, különösen, ha azok segítettek kint a külföldi egységeknek, a követségeknek vagy nemzetközi szervezeteknek. De hogy sok menedékkérő érkezzen, arról hallani sem akarnak. Főként Németország nem.
Szakértők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a mostani helyzet teljesen más. A német zöldek képviselője arra figyelmeztet, hogy egyesek előszeretettel riogatnak, ám kizárt, hogy ezúttal is jó egy millióan zúduljanak rá a kontinensre. Hiszen Afganisztán le van zárva, a szomszédos államok elrekesztették a határokat, az emberek egyszerűen nem jutnak át. Mégis folyamatosan előjön 2015 emléke. Akkor az EU létveszélybe került, hatalmas ellentétek támadtak a többi közt Magyarországgal, amely nem volt hajlandó migránsokat átvenni és határkerítést állított fel, míg Berlin azon volt, hogy az érkezőket igazságosan osszák szét. A következmény az lett, hogy megerősödött az AfD.
Az unió ugyanakkor nem jutott előbbre a menedékpolitika reformjában. És bár a vezetők keményhangú nyilatkozatokat tesznek, az olyan szélsőségesek, mint Le Pen és Salvini lecsapnak a lehetőségre, hogy ráirányítsák a figyelmet a migrációra. Abban bíznak, hogy ily módon javulnak a választási kilátásaik.
FAZ
A NATO jelenleg azzal van elfoglalva Afganisztánban, hogy kihozza mindazokat, akiket ki kell hozni, de fontos feladat lesz, hogy feldolgozza azokat a sebeket, amelyeket az ottani szerepvállalás okozott a szervezetben. A szövetség idáig, vasárnaptól péntekig 18 ezer embert mentett ki, és azt tervezi, hogy őket minden nap 5-9 ezren követik. A tagállamok megállapodtak, hogy a szabad helyeket felajánlják a gépeken a többiek polgárainak.
A listákat a kabuli repülőtéren egyeztetik, és folyamatosan továbbítják, hogy melyik járaton vannak még üres ülések. Mivel egyre több afgán is ily módon hagyja el az országot, a megérkezés után kell eldönteni, hogy ki veszi át őket. A cél az igazságos teherelosztás. Erről tanácskoztak két napja a NATO-külügyminiszterek, videókonferencia keretében. A szövetségnek még 800 alkalmazottja dolgozik afgán területen. Azt azonban az amerikaiak mondják meg, hogy meddig szállhatnak le a gépek.
A tálibokkal Dohában tárgyalások folynak arról, hogy mindenki távozhasson, aki menni akar. Továbbá, hogy ne vessenek be erőszakot civilek ellen és az ország új urai tartsák tiszteletben az emberi jogokat.
Diplomaták szerint ugyanakkor a tanulságokat le kell vonni, így azt hogy a szervezet milyen szerepet játszhat a jövőben háborúkban, illetve a nemzetépítésben. Ez főként Irakra vonatkozik. A fiaskó ugyanakkor nagyfokú elbizonytalanodást váltott ki több tagállamnál is. A Katonai Bizottság új vezetője, a holland Rob Bauer bevallotta, hogy a felsült misszió fizikailag és lelkileg is súlyos sérüléseket okozott. Ám a tengernagy szerint soha nem hiábavaló olyasmiért harcolni, amiben hiszünk. Hozzátette, hogy a jelenlét visszavonhatatlanul megváltoztatta Afganisztánt, de ezt tovább nem részletezte.
Economist
A lap úgy ítéli meg, hogy a csalás elleni küzdelmet irányító új intézmény, az Európai Ügyészség elősegítheti a földrész egységét. Annál is inkább, mert idáig a tagállamok óvakodtak kiadni a kezükből a jogot, hogy ők vonhassák felelősségre mindazokat, akik meglopják az EU-t. Az EPPO hatásköre túlmegy a vétkesek megbüntetésén, bírságolhat, visszakövetelheti a lenyúlt pénzeket.
A korrupció mélyen megosztja az uniót. Németország és Hollandia pl. attól fél, hogy az általa befizetett összegek egy részére csalók teszik rá a kezüket, ahogy azt az olaszoknál a szervezett bűnözés csinálja, de idetartozik Magyarország is, miután ott a bíróságokat éppen a sáros politikusok ellenőrzik. A befizető államok nem hajlandó többet beleadni a közösbe, amíg nem lehetnek biztosak abban, hogy a felhasználók tisztességesen járnak majd el.
Öt kormány nem csatlakozott az új testülethez, közülük a magyarok és lengyelek távolmaradása azért aggasztó, mert mindkettő nagy támogatásokat kap, ám vezetésük bedarálta a bíróságokat. Továbbá Magyarország vezeti a csalások listáján az EU-n belül.
A legkényesebb ügyek azok, amelyekben politikusok is érintettek. Ám a korrupció ellenes harc hívei remélik, hogy mivel az Ügyészség független, könnyebb lesz eljárni a választott tisztségviselők ellen az egyes országokban. A politikai befolyást persze nehéz kivédeni. A szlovén miniszterelnök mind a mai napig nem volt hajlandó kinevezni országa képviselőit az EPPO-hoz. Hátulütőt jelent az is, hogy az ügyeket nemzeti bíróságok tárgyalják majd. De a nemzeti delegáltak nem foglalkozhatnak olyan esetekkel, amelyben saját országuk is érdekelt. Ugyanakkor a kormányuk nem hívhatja vissza őket.
Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem jogi szakértője úgy véli: az Ügyészség úgy tehet szert tekintélyre, ha gyorsan végigvisz egy-két jelentős ügyet, mert a megítélése az eredményességen múlik.
The American Conservative
Továbbra is el van ragadtatva Orbán Viktortól az amerikai szélsőjobb egyik szószólója, ezért nagyon úgy néz ki, hogy érdemes volt jó három hónapos kormányösztöndíjat adni Rod Drehernek. A lap felelős szerkesztője elismeri, hogy figyelme azért fordult a magyar vezető felé, mert elege van abból, hogy a mostani washingtoni kormányzat megítélése szerint nem képes a kellő komolysággal és elszántsággal kezelni a válságot.
Ugyanakkor nem gondolja, hogy politikai eszközökkel orvosolni lehetne a bajokat, de abban bízik, hogy tehetséges, elkötelezett politikusok olyan körülményeket teremtenek, amelyek révén nem politikai – főleg egyházi erők megtalálják a kiutat. Az újságíró – augusztus 20. alkalmából – Szent Istvánt hozta fel annak bizonyítékaként, hogy szét lehet választani az államot és a vallást.
Azt ugyan nem tudja, hogy a király mennyire volt hívő, mint ahogy azzal sincs tisztában, hogy a magyar kormányfő hisz-e annyira Istenben, mint Gáspár fia. Ezen felül azt sem képes eldönteni, hogy Orbán inkább Szent Istvánra emlékeztet-e. Viszont – tette hozzá – az amerikai liberálisok és az elit konzervatívjainak szemében gyűlölt figura.
Ugyanakkor egyértelműnek tartja, hogy a magyar nemzet sorsa a vallási elkötelezettségtől és keresztény örökség továbbvitelétől függ. Dreher pont ezt csodálja a miniszterelnökben és azt szeretné, ha több amerikai vezető értené meg ezt a fajta hozzáállást. Merthogy az egyház nem az állam, de hogy be tudja tölteni hivatását, ahhoz kell a kormány segítsége. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Orbánnak csalatkoznia kell a reményeiben, ha Magyarország nem tér vissza a hithez. Mint mondta, a miniszterelnöknek sok hibája van, ám ebben a kereszténység utáni korszakban ő Szent István legméltóbb utódja, akiben bízhatnak a magyarok.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >