2021. szeptember 19. vasárnap
Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán elszámította magát

Orbán elszámította magát

Úgy néz ki, hogy Orbán Viktor elgaloppírozta magát, nem készült fel ekkora ellenállásra a Fudani Egyetem ügyében, így most a jelek szerint visszakozni készül. A campus a fő eszköz volt számára, hogy körbeudvarolja Kínát, ezért most némi időbe telt neki, hogy felismerje: új helyzet van, miután sok ezren tiltakoztak a beruházás ellen... A hangulat beleillik abban az irányzatba, hogy Európán belül az emberek egyre kevésbé kérnek a kínai projektekből, miután azok hatalmas adósságokat rónak a következő generációkra. Alighanem éppen ilyen okokból lett államtitok a magyar-szerb vasúti felújítás terve. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

Úgy néz ki, hogy Orbán Viktor elgaloppírozta magát, nem készült fel ekkora ellenállásra a Fudani Egyetem ügyében, így most a jelek szerint visszakozni készül. A campus a fő eszköz volt számára, hogy körbeudvarolja Kínát, ezért most némi időbe telt neki, hogy felismerje: új helyzet van, miután sok ezren tiltakoztak a beruházás ellen.

A lap megkérdőjelezi azt az állítást, hogy még nincs meg a végleges döntés az építkezésről, miután hat hete megkötötték a részletekbe menő szerződést. Beleértve, hogy lesz több sportlétesítmény, valamint egy konferencia központ is. Az árról sok részlet nem szivárgott ki, ám a Direkt36 révén úgy tudni, hogy a hivatalos előterjesztés 1,5 milliárd eurós költségvetéssel számol. A nagy részére Kína kölcsön formájában nyújtana fedezetet, mint ahogy a Belgrád-Budapest vasúti pálya korszerűsítésére is.

Ezen túlmenően Budapesten működik a Huawei legnagyobb szolgáltató központja a világban, és Magyarország nemrégiben még azt a szívességet is megtette Pekingnek, hogy megakadályozta az unió állásfoglalását Hongkong kapcsán. De a fudani campus illusztrálta a legjobban, hogy Orbán összeszűri a levet a kínaiakkal.

Csakhogy a lakosság kétharmada elutasítja az elképzelést, részben az óriási anyagi következmények, részben pedig amiatt, hogy a létesítmény elvenné a helyet a diákvárostól. A hangulat beleillik abban az irányzatba, hogy Európán belül az emberek egyre kevésbé kérnek a kínai projektekből, miután azok hatalmas adósságokat rónak a következő generációkra. Alighanem éppen ilyen okokból lett államtitok a magyar-szerb vasúti felújítás terve.

Közben több kelet-európai tagállam is kezd kiábrándulni Pekingből, Litvánia már kivált a  Kína és a régió országai közti együttműködésnek keretet adó 17+1-es formációból. De a legnagyobb ellenállást a liberálisok vezette nagyvárosok részéről tapasztalni, Budapesttől Prágáig.

Ha a campus gondolatát ejteni kell, az lendületet adhat a választásokra készülődő magyar ellenzéknek. Balogh Éva, történész, az amerikai Hungarian Spectrum szerkesztője úgy értékelte Karácsony Gergely nyilatkozatát, hogy ti. Orbán a tehetős elit és nem a szegény diákok érdekeit szolgálja ebben a kérdésben, hogy az ellenzék átvette azt a retorikát, amelyet a fideszesek jó egy évtizeden át oly eredményesen nyomtak, és azt most sikerrel veti be a kormánypárt ellen.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A legnagyobb német újság szerint félő, hogy Magyarország kapuként szolgál Kína számára Európa felé. Ám az ellenzéket mozgósítja a fudani campus terve, sokan tartanak attól, hogy az ország adósságcsapdába kerül és igencsak megnő a távol-keleti tekintélyelvű állam befolyása a magyar politikában. Hogy a főváros, illetve a 9. kerület átkeresztelte a leendő egyetem körüli utcákat, azt a tudósítás úgy veszi: az önkormányzat jelezte engedetlenségét a politika túlhatalmával szemben.

Persze ha a kormányon múlik, akkor néhány év múlva több ezer, főként kínai diák tanul majd az intézményben, akik kötelesek követni a Kínai Kommunista Párt útmutatásait. A költség 1,5 milliárd euró, alsó hangon. Ez több, mint amennyit a magyar felsőoktatás egész évben kap a büdzsétől. Nem lehet másként megfogalmazni: a magyarok egyetemet ajándékoznak a kínaiaknak.

Nem csoda, hogy ez már több mint politikai kérdés, mert megoszt és annyi gondot okoz Orbánnak, mint amennyit már jó ideje egyetlen más kérdés sem. Leszámítva talán a Budapest-Belgrád közti vasúti összeköttetés modernizálását, ahhoz Kína 2,1 milliárd eurós kölcsönt ad. Most persze Gulyás Gergely arról beszél, hogy népszavazást tarthatnak a campus-ról, de csak a választás után, mert jelenleg a magyarok kétharmad úgy tekinti: a hatalom kiárusítja az ország érdekeit. Így lehet, hogy a vita veszélyezteti a Fidesz újraválasztását.

A Fudan egyetem kapcsán az alapprobléma az: Európa vagy Kína, Kelet vagy Nyugat. A közvéleményből sokan úgy vélik: az eset kitűnően tanúsítja, hogy a hatalom stratégiailag és gazdaságilag egy keleti, nem demokratikus partnerhez törleszkedik, és még jobban eltávolodik az uniótól.

 

Der Standard

 

Meghátrálásra kényszeríti a Fideszt a kínai egyetem körüli erőpróba. A tömeges ellenállás mind nagyobb politikai tehertételt jelent a jobboldali-populista Orbán Viktor számára. De ha valóra válik a terv, akkor az iskola a Kínai Kommunista Párt szigorú ellenőrzése alatt áll majd. A telket a magyar állam ingyen adja, noha ott eredetileg kollégiumokat akartak építeni. A kérdés kristályosodási pontot jelent az ellenzék számára.

Ám most egyszeriben azt hallani, hogy nincsenek is konkrét tervek, mintha semmi sem dőlne el 2022 ősze előtt. 2023-ban még népszavazás is lehetséges.  Persze nem egészen így van, bármit is mond Gulyás Gergely. Hiszen már megegyezett a Sanghaji anyaegyetem, valamint az Innovációs Minisztérium. Ha minden igaz, a jövő héten simán átmegy az Országgyűlésen a vonatkozó törvényjavaslat, benne azzal, hogy a finanszírozást egy alapítvány intézi, amelynek tagjait politikai szempontok alapján válogatták össze. Az ellenzéknek nincsenek illúziói.

 

Libération

 

 

Vita robbant ki a Budapesten létesítendő kínai egyetem körül, mert az ellenzéket aggasztják a finanszírozás kapcsán felmerülő kérdések, egyben pedig úgy látja, hogy kínaiak nagy politikai befolyáshoz jutnak ily módon. De a hatalom üzenete nem lehetne egyértelműbb – két évvel a CEU kiűzése után: az ország a felsőoktatásban, mint ahogy sok más területén is, Kelet felé fordul.

Az anyagiak igencsak meghökkentőek, miután a független magyar sajtó jóvoltából lassan világot látnak a részletek. Ideértve, hogy a magyar diákok jó része aligha tudja megfizetni az évi 6500 és 9500 euró közti tandíjat. A professzorok viszont 10-szer annyit keresnek, mint a magyar állami egyetemeken dolgozó kollégáik. Mellesleg a finanszírozás módja jól illeszkedik abba a pekingi stratégiába, hogy a pénzen keresztül terjessze ki csápjait.

Amúgy pedig a beruházás a korrupciótól bűzlik, pedig még el sem kezdődött. Az illetékes kínai állami cég 800 millió euróért vállalná a munkát, miközben Magyarország 1,4 milliárdot szán rá, de még attól is elmarad, amekkora hitelt Kína e célra kilátásba helyezett.

Matura Tamás a Corvinus Egyetemről azt mondja, Kína soha nem volt népszerű Közép-Európában és a kommunismus, illetve az egypártrendszer felemlegetése csak fokozza a nyugtalanságot. Azt meg még a Fidesz hívei is észreveszik, hogy a párt szavakban antikommunistának állítja be magát és harcot hirdet a köz eladósodása ellen, ám a gyakorlatban egészen mást csinál. 

A szakértő szerint az egyetem és Kína fontos politikai kérdéssé vált. És a társadalom nagy része érti, mi a tét. Tisztában van vele az ellenzék is. A campus máris kampánytéma lett.

 

Spiegel

 

A magyar és a lengyel kormány egyaránt arra törekszik, hogy a jogállamot ne csupán saját országában, hanem egész Európában lebontsa, ám az EU nem hagyhatja megzsarolni magát. Ezt az EP jogállamért felelős alelnöke mondta. A német szociáldemokrata Katarina Barley, aki igazságügyi miniszterként hosszú éveken át egy kormányban szolgált von der Leyennel, nem érti, hogy a Bizottság elnöke miért habozik, amikor a jogállami mechanizmust érvényesíteni kellene Budapest, illetve Varsó ellen. Hiszen közben jóvátehetetlen károk keletkeznek a két országban, az unió azonban csak teszetoszáskodik.

Mert az rendben van, hogy Orbán és Kaczynski az Európai Bírósághoz fordult, nehogy Brüsszel leállítsa a szubvenciókat, ha kimondja, hogy a két ország megsérti a jogállami elveket. Ez szívük joga, és az is világos, hogy a Bizottság jogilag be akarja biztosítani magát, nehogy felsüljön a szankciókkal. De ettől még érvényt kellene szereznie a tavaly megszületett legfelső szintű uniós döntésnek, hiszen az hatályos.

Az állam- és kormányfők nyilvánvalóan félnek az újabb magyar és lengyel vétótól, de nem szolgáltathatják ki magukat a két államnak. Az Európai Parlament épp ezért akarja sürgős cselekvésre rávenni az EU végrehajtó testületét. Mert Barley szerint amúgy már keresztet vethet arra a pénzre, amely Orbán cimboráinak zsebében landolt. A politikus egyébként úgy érzékeli, hogy Jourová lépne, csak éppen von der Leyen lefékezi.

De a PiS-t és a magyar miniszterelnököt különben is nagyon nehéz lesz irányváltásra kényszeríteni. Azt állítják, hogy a dekadens Nyugat rájuk akarja lőcsölni az értékeit. De a hatalmi ágak megosztása vagy éppen a bíróságok önállósága nem megítélés dolga vagy netán nemzeti kérdés, az európai közösség pillérét jelentik. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy ára van, ha valaki megszegi ezeket az elveket. Mert ha nem, a kontinens igen súlyos következményekkel néz szembe.

 

Frankfurter Allgemeine Zeitung

 

A kommentár arra figyelmezteti az EU-t, hogy annak tisztában kell lennie saját szerepével, és nem akadályozhatja meg, hogy a német Alkotmánybíróság vigyázzon az alaptörvény előírásaira. Ehhez vagy a karlsruhei taláros testületet kellene felszámolni, vagy Németországot szuverén államként.

Nincs á la carte Európa. A jog előtt minden tagország egyenlő. És a közösen kimondott jogi normák megelőzik a nemzeti jogot. Ezt kifejezetten elismeri a német alkotmánybíróság is. Ám fenntartja magának a jogot, hogy alkotmányos kérdésekben ő mondja ki a végső szót. Ennek megfelelően tavaly úgy ítélte meg, hogy az Európai Központi Bank túllépett saját korlátain a kötvényvásárlási program során, mint ahogy az Európai Bíróság is, amikor belement a pénzpiaci műveletbe.

Az persze világos, hogy amikor a Bizottság kötelezettségszegési eljárás alá vonja Németországot, jelzést kíván küldeni Magyarországnak és Lengyelországgal, mármint hogy látjátok: senkivel sem kivételezünk. De azért az nem mindegy, hogy egy ország nyíltan és széles körben alapvető szabályokat vesz semmibe, vagy pedig egy konkrét kérdésben behúzza a vészféket. Remélhetőleg a viszályt európai, civilizált módon meg tudják oldani. Ehhez az uniónak szem előtt kell tartania, hogy az EU államszövetség, amely a tagoktól kapja hatalmát. És nem adhat felhatalmazást saját magának.

 

FT

 

Magyarország és Lengyelország azt akarja, hogy az alapvető nemzetgazdasági tevékenységekre ne vonatkozzon a G7-es pénzügyminiszterek által előirányzott egységes minimális társasági adó. A két pénzügyminisztérium külön-külön kiadott állásfoglalása azt jelzi, hogy nem csupán Írország ellenzi a megoldást, hanem Közép-Európa is, amely szintén kedvelt célpont az adóoptimalizálásra (minimalizálásra) törekvő multik számára.  

A lengyel pénzügyi tárca vezetője úgy nyilatkozott a lapnak: nem volna jó, ha a legfejlettebb államok előírnák, milyen adókat kell alkalmazni Lengyelországban. Az alacsonyabb adó ugyanis a gazdasági felzárkózás eszköze, a segítségével lehet becsábítani a külföldi beruházókat. Ugyanakkor tagadta, hogy a 19 %-os adókulccsal máshonnan akarnának elhappolni cégeket, hogy azok utána szépen lenyomhassák az adójukat.

Hogy miként lesz a gyakorlatban, azt nem tudni, mindenesetre az ördög ezúttal is a részletekben rejtőzik. De a magyar pénzügyi vezetés közleménye szintén azt hangsúlyozta, amit a lengyelek, hogy ti. a döntést az egyes országokra kell rábízni, amikor a kulcsfontosságú gazdasági tevékenységről van szó, figyelembe véve a fejlettség szintjét és más, fontos tényezőket.

A kötelező minimális adó elfogadásához nem kell teljes egyetértés, de azért az ellenkező kormányoknak vannak még jogi eszközeik.

 

FT

 

Szétesőben van az EU orosz politikája, mert a közép- és kelet-európai országok sokkal keményebbek Moszkvával szemben, mint a németek vagy a franciák. Olyannnyira, hogy a csehek – Amerika mellett – már felkerültek a Kreml listájára, mint az ország ellenségei. Az Izvesztyija szerint hamarosan követi őket a térségből Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Ukrajna is. Viszont Berlinről és Párizsról szó sincs, ami azt mutatja, hogy Putyin tárgyalópartnernek tekinti a két hatalmat.

És ezzel igencsak közel jár az igazsághoz. Mert miközben egyre romlik a Nyugat viszonya Oroszországgal, a német és a francia vezetés nyitva tartja a párbeszéd csatornáit, noha idáig semmiféle kézzelfogható eredménnyel nem jártak az egyeztetések. Ugyan a jövő heti NATO-csúcson valószínűleg az egységet hangoztatják majd, ám ez csak elfedi, hogy az új tagok nem bíznak az EU-ban, amikor a szabadságukról és a biztonságukról van szó. Számukra a katonai szövetség és az USA jelent megbízható garanciákat.

Németország és Franciaország szintén nyugtalan az orosz túlkapások láttán, de azt gondolja, hogy a nemzeti érdekek miatt eltérhet a közös irányvonaltól. A németeknél többnyire a gazdaság diktál és igyekeznek elválasztani az üzletet a politikától. Macron vonala a gaulle-izmusban fogant, azaz önálló szerepre törekszik a nyugati összefogásban, aminek része a különleges kapcsolat Moszkvával. Egyik megközelítés sem nyugtatja meg Kelet-Európát. Az ellentétek fő áldozata a közös külpolitika lehet, amely Oroszországot illetően igencsak távoli célnak tűnik.

 

2021. június 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Magához tért tetszhalott állapotából a világban a szociáldemokrácia

Megtörte a jobboldali populisták felemelkedését, csak kérdés, hogy képes-e tartósítani a kedvező folyamatot. A meghatározó ok >

Tovább

A pápa szembe megy az európai félelmekkel

Azt üzente a földrész vezetőinek, hogy bátornak és kreatívnak kell lenni. Az emlékezetbe persze beivódott, amit >

Tovább

A jövő vasárnapi német választásoktól Európa sorsa is függ

Ezt írja Timothy Garton Ash a Guardianben. Megállapítja, hogy az új koalíciónak, amely alighanem három párti >

Tovább

A kereszt nem zászló, amelyet politikai célból lengethetnek

Erre emlékeztetett szlovákiai  tartózkodása 2. napján a pápa és a lap szerint a kemény hangú üzenet >

Tovább

Erkölcsi intelem a magyar autokratának

A látogatás időtartamát pedig olyan rövidre szabták, hogy az arculcsapással ér fel Orbán számára. Hogy a >

Tovább

Ferenc pápa megtalálta a módját, hogy üzenjen

A New York Times tudósítása Budapestről kitér arra, hogy Magyarországon jövőre fontos választások lesznek, Orbán erre >

Tovább

Az életünk lassan már kicsordul

Az Európai Unió válaszúton áll. Az elmúlt negyedszázad hozott gazdasági felzárkózást Kelet-Európában a Nyugathoz, de nem >

Tovább

Szűk ösvényen egyensúlyoz a pápa...

... amikor ma találkozik Magyarország erős emberével, a sokat támadott Orbán Viktorral. Az esemény segíthet a >

Tovább

Mini-Trump Janša hogyan kreál Magyarország 2.0-át

A gyűlölettel teli retorika, az ellenőrizetlen értesülések terjesztése, valamint az, hogy mindenkit támad, akinek más a >

Tovább

A legfőbb kérdés: a pápa mennyire megy neki Orbánnak

Az ilyen találkozók persze zárt ajtók mögött zajlanak, de utána a Vatikán általában rövid értékelést ad >

Tovább

Szerb-magyar különleges kapcsolatok

Orbán csak nyerhet a dolgon, mert ha sikerül úgy megjelennie, mint aki fontos tényező a Nyugat-Balkánon, >

Tovább

Hatalmas pofon Orbánnak

A szokatlanul rövid budapesti megálló aláhúzza, hogy a pápának vannak ellentétei a nacionalista és bevándorlás-ellenes Orbán >

Tovább