Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A német példára vérszemet kapnak a magyarok
A Bizottság várhatóan ma megszavazza, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen, nehogy vérszemet kapjon a magyar és a lengyel kormány. A háttérben a német alkotmánybíróság tavalyi döntése van, amely több ponton is megkérdőjelezte az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját. Azóta a vitának ez a része nagyjából már rendeződött, ám nyitva maradt a fő kérdés: kétségbe vonhatja-e bármely tagállam az európai jog elsődlegességét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
A Bizottság várhatóan ma megszavazza, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen, nehogy vérszemet kapjon a magyar és a lengyel kormány. A háttérben a német alkotmánybíróság tavalyi döntése van, amely több ponton is megkérdőjelezte az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját. Azóta a vitának ez a része nagyjából már rendeződött, ám nyitva maradt a fő kérdés: kétségbe vonhatja-e bármely tagállam az európai jog elsődlegességét.
A karlsruhei testület szerint ugyanis mind az EKB, mind az annak döntését helyben hagyó Európai Bíróság túllépte hatáskörét, így félő, hogy ha nem rendeződik a kérdés, akkor veszedelmes precedens teremtődik. Akkor pedig lehetséges, hogy a német Alkotmánybíróság az EUB más ítéleteit is megkérdőjelezi, de itt a nagyobb veszély inkább az, hogy a németekre hivatkozva a magyar és a lengyel társtestületek követik a példát. Főként a jogállamiság ügyében.
Persze, hogy mit tehet a német kormány, az egyelőre nyitott. Hiszen nem adhat utasítást az alkotmánybíráknak. De Brüsszel szerint a választ a németeknek kell megtalálniuk. Most több hónapot kapnak, hogy reagáljanak. Ám ha minden kötél szakad, utána fordulhatnak akár az Európai Bírósághoz is.
Bloomberg
Az Európai Tanács elnöke úgy látja a G7-es csúcs előtt, hogy a legfejlettebb államoknak többet kellene tenniük a világban a demokráciáért, méghozzá úgy, hogy maguk lépnek a fenyegető veszélyek megelőzésére és nem csupán reagálnak. Azaz proaktivitás kell, és nem reakció. Michel szerint a jogállam a világon sokfelé nyomás alá került, ideértve hogy az EU küszködik a közös normák kikényszerítésével, de idetartozik a Capitolium elfoglalása, valamint a belorusz gépeltérítés is. Mint mondta, a hidegháború után általános volt a vélemény, hogy győzött a demokrácia, de napjainkban látható, hogy erről egyáltalán nincs szó.
Szerinte ezek az esetek azt mutatják, hogy fenyegetéseknek vannak kitéve a liberális demokráciák és a nyílt társadalmak. Új kockázatok, hibrid veszélyek jelentkeznek, napirenden vannak a támadások a világhálón, terjed a dezinformáció. Épp ezért úgy gondolja, hogy a G7-ekhez tartozó nemzeteknek okosabban kellene megvédeniük a saját értékeiket, akár Oroszországgal szemben is. Mert ugyan nem kell becsapni az ajtót az együttműködés előtt, pl. a klímaváltozás és a Covid-19 ügyében, de az elveket Moszkvával szemben is érvényesíteni kell.
Frankfurter Rundschau
A német külügyminisztertől eltérően Charles Michel nem ért egyet azzal, hogy egyhamar át lehetne térni a többségi döntéshozatalra az uniós külpolitikában, hiába használják egyes kormányok a közös döntések meghiúsítására a mostani rendszert. Az Európai Tanács első embere azt mondja, hogy mérlegelni kell a negatív következményeket és ha az EU növelni igyekszik súlyát a világban, akkor egységesen kell fellépnie. Ehhez pedig olyan döntések szükségesek, amelyeket minden tagállam támogat.
Más véleményen van viszont az Európai Néppárt, amelynek strasbourgi frakcióvezetője kijelentette, hogy ha a földrész befolyásolni akarja a globális eseményeket, akkor ütőképesebbnek kell lennie, ehhez pedig fel kell adni az egyhangú döntéshozatal elvét a külpolitikában. Weber szerint az meg főként nem jó, ha a szervezet egyik legfőbb vezetője hangsúlyozza az EU tehetetlenségét.
Michel egyébként annyiban puhított az álláspontján, hogy megjegyezte: még nem alakította ki végleges álláspontját, és megvárja, milyen eredményt hoz az uniós intézményekről zajló vita, amelynek zárójelentése jövőre lesz meg.
Frankfurter Rundschau
Az Európai Parlament német alelnöke úgy ítéli meg, hogy a magyar és lengyel illiberális hullám már átcsapott a földrészre, hiszen ugyanazok a gondok jelentkeznek immár Szlovéniában is. A szociáldemokrata Barley, aki korábban igazságügyi miniszter volt, megerősítette, hogy ma várható döntésével az EP ki akarja kényszeríteni a Bizottságtól a jogállami mechanizmus azonnal alkalmazását, mivel nagy veszély fenyegeti ez ügyben az egész EU-t.
Felhívta a figyelmet, hogy megválasztása után ugyan von der Leyen párbeszédet hirdetett Budapesttel és Varsóval, de az nem hozott semmiféle eredményt, így kudarcnak kell tekinteni Brüsszel ez irányú politikáját. Hiszen az unió 10 éve tárgyal az Orbán-kormánnyal, a lengyelekkel pedig öt éve kísérletezik, de a helyzet csak egyre rosszabb lesz. Ezért nem lehet bízni abban, hogy most majd lép a szervezet végrehajtó testülete.
Közben pedig nem lehet visszacsinálni a lengyel bírák és ügyészek ellen hozott intézkedéseket, a magyar sajtószabadság pedig nagy mértékben sérült. Barley kitért arra is, hogy ahol egyhangú határozathozatalt írnak elő az unió szabályai, ott egyes országok zsarolhatnak vele, ahogy az tavaly év végén a költségvetés ügyében történt. Ezt azonban nem lehet tovább tűrni, mert az egész közösséget veszélyezteti, ha belülről ássák alá. Márpedig ha ez a folyamat megy tovább, akkor hamarosan el lehet búcsúzni az EU-tól annak jelenlegi formájában.
Libération
A lap úgy látja, hogy lehetetlen átállni a többségi döntéshozatal rendjére az uniós külpolitikában. Először is, mert csak ráerősít a geopolitikában meglévő belső ellentétekre. Hiszen a vita kiváltó oka az a vétó volt, amit Orbán Viktor dobott be, Kína, illetve Izrael ügyében, viszont hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő, ahhoz módosítani kellene az alapszerződéseket. Aligha kétséges, hogy ezt Budapest és a keleti tagok többsége elutasítaná.
Meg lehetne csinálni, hogy Schengen mintájára szűkebb körben alakítanák ki az együttműködést, de ez nem olyan unió volna, amilyennek az feltünteti magát a nemzetközi porondon. Azon kívül egyáltalán nem biztos, hogy túlzottan sok tagállam csatlakozni az új lehetőséghez. Németország persze elfogadná, de a franciák már egyáltalán nem, mégpedig jó okkal.
Hiszen a brit kilépés óta Párizs az egyetlen, amelynek van valamiféle globális képe, amely védeni kívánja érdekeit a világban, és fel tud mutatni olyan hadsereget, amely nagyjából kiérdemli ezt az elnevezést. Ezért azután nem szeretné, ha külpolitikai ügyekben leszavaznák, ám utána kénytelen volna kiállni olyan döntések mellett, amelyekkel nem ért egyet, ideértve azok katonai következményeit is.
Itt az lehetne a kiút a franciák számára, ha az EU-ban is létrejönne egyfajta Biztonsági Tanács.
FAZ
A Budapest Airport fő részvényese azt közölte, hogy ferihegyi szerepvállalásukat hosszú távra képzelik el, azaz hiába ácsingózik a magyar kormány, hogy valamilyen formában visszacsinálja a 75 évre kötött megállapodást. A német Avi-Allianz szóvivője szerint épp ezért a járvány alatt is folytatták az infrastruktúra fejlesztését, annál is inkább, mert úgy vélik, hogy hamarosan magához tér az idegenforgalom és akkor újabb nagy növekedés elé néz a létesítmény.
A lap hozzáteszi, hogy a magyar fél egyszer már nagyot koppant, amikor ajánlatot tett, noha a cég tulajdonosai is nagy veszteségeket szenvedtek el a járvány okozta általános leállás miatt. Ám ha a hatalom mégis keresztülvinné akaratát, az teljesen egyedülálló volna az ágazatban Európában. Idáig ugyanis a közelmúltban csak a földrészen kívül fordult elő, hogy a hatalom erőből járt el és érvénytelenítette a hatályos szerződést.
FAZ
Visszafelé halad a henger, írja a vezető német lap kommentárja a Feriheggyel kapcsolatos kormánytervekről. A magyar vezetés szívesen beleüti az orrát mindenbe, ezen belül a visszaállamosítás szívügye. Főként a pénzügyekben, az energiaszektorban és a sajtóban forszírozza a központi ellenőrzés visszaállítását. Most meg a Liszt Ferenc repülőtér került a célkeresztbe. Amely az utóbbi időkben szárnyalt és sokat profitált a mögötte álló magáncégek befektetéseiből.
De az államnak semmi köze hozzá, noha az – akárcsak az egész ágazat - megszenvedte a járványt. Ezért aggasztó, hogy a kormány ismét rá akarja tenni a kezét. Márpedig ez visszalépés lenne a kommunizmus pusztító időszaka felé. A tervgazdaság bebizonyította, hogy nem ér fel a piacgazdasághoz. A Vasfüggöny leomlása után Magyarország a térség éllovasaként tündökölt. Az akkor idők egyik haszonélvezője volt egy Orbán Viktor nevű fiatal reménység, aki Soros jóvoltából Oxfordban szívta magába a piacgazdasági ismereteket.
Jó 25 év elteltével a szabadság az illiberalizmus rendszer kerekei alá kerül. Az állam azonban rossz vállalkozó.
Süddeutsche[W2] [W3] Zeitung
Lubickolnak a labdarúgó EB adta reflektorfényben az olyan kétes rezsimek, mint Magyarország, Azerbajdzsán vagy Oroszország. 9 évvel ezelőtt Platini, az európai futballszövetség akkori vezetője csak kínjában dobta be, hogy több helyen tartsák a kontinentális vetélkedőt, mert éppen nem volt jelentkező, és az ötletnek vannak is előnyei, csak éppen lecsaptak rá az autoriter kormányok. Olyannyira, hogy ők a fő haszonélvezők, hiszen különleges lehetőséghez jutottak.
Enélkül Budapest aligha lehetett volna házigazda, és Orbán Viktor meg is lovagolja az esélyt. Sok klubban eleve az ő emberei mondják meg a tuttit, az utóbbi években rengeteg pénzt áramlott a magyar sportba. És nem csupán Felcsúton. Bírálók azonban kiszámolták, hogy közben az oktatás, illetve az egészségügy húzta a rövidebbet.
Bakuval még ennél is cifrább a helyzet, hiszen nemzetközi jogvédők évek óta ostorozzák a tekintélyelvű elnököt, majd az örmény-azeri fegyveres viszály csak rontott az állapotokon. A hatóságok kihasználták a lehetőséget és még keményebben jártak el az ellenzékkel szemben. Az UEFÁ-t azonban ez nem zavarta, noha a rendszer önmagát igazolja a sporttal.
Más tészta Szentpétervár, mivel ez lesz az első nemzetközi sportesemény az országban, amióta a Nemzetközi Sportbíróság kétéves tilalmat mondott ki a módszeresen, állami segédlettel elkövetett doppingolások miatt. Ám a döntés nem vonatkozik kontinentális viadalokra, mi több, az oroszok az eredetinél több meccset láthatnak vendégül, miután Írország kiesett a házigazdák közül. Ugyanakkor az UEFA eleve kizárta, hogy a gyepen találkozhasson az orosz és az ukrán válogatott. Miközben az állítja, hogy a bajnokság az egyesült Európa jelképe.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >
Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket
Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >