2021. június 19. szombat
Ma Gyárfás, Romuald névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Egy kaptafára megy Közép-Európában a média elfoglalása

Egy kaptafára megy Közép-Európában a média elfoglalása

A kormányok és oligarchák ugyanazzal a módszerrel vonják ellenőrzésük alá a sajtót. Ezt állapítja meg a Duna-térséggel , valamint a kontinens középső részével foglalkozó bécsi intézet, az IDM tanulmánya. A kezdő lépést Magyarország tette meg, amikor egy évvel a Fidesz hatalomra jutása után állami irányítás alá helyezte a köztévét, -rádiót, továbbá az MTI-t is. A sokat ugráló szerkesztőségeket bezárták, vagy csókos üzletemberek érdekeltségébe játszották át. Az EU jogállami jelentése azt tartalmazza, hogy a magyar ágazatban a tulajdonviszonyok nem egy esetben zavarosak. Emellett megy a független orgánumok megfélemlítése, valamint elgáncsolása. Az Orbán-kormány cáfolja a vádat, de a kritikát gyakran megtorlás követi. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

A Bizottság alelnöke szerint éppen elég bizonyíték támasztja alá, hogy Putyin nem megbízható partner a nemzetközi politikában, célja, hogy megossza az uniót és bizalmatlanságot keltsen tagjai között. Vera Jourová ennek alátámasztására megemlítette, hogy annak idején két ártatlan ember esett áldozatul, amikor orosz ügynökök felrobbantottak egy cseh fegyverraktárt. Hozzátette azonban, hogy ki kell mondani: az EU ezt nem tűri el.

A politikus azután nyilatkozott, hogy Moszkva rajta kívül, az Európai Parlament elnökét és az unió több más magas rangú tisztségviselőjét is kitiltotta az országból. Mint mondta, a Kreml bűnlistája meglehetősen terjedelmes, a holland utasszállító gép ukrajnai lelövésétől kezdve, egészen az angliai Salisbury-ben elkövetett gyilkossági kísérletig. De emellett hetente jönnek a jelentések az orosz dezinformációs kampányról, mostanában főleg a Szputnyik V kapcsán.

A cseh politikus közölte, hogy építő jellegű kapcsolatokat szeretne Oroszországgal, de ehhez az kellene, hogy az is kellő tiszteletet tanúsítson, ám ennek semmi jelét nem látja. Azt viszont jónak tartja, hogy az EU vezető testületei gyorsan és határozottan reagáltak a pénteken bejelentett orosz beutazási tilalomra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy főleg a tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk a geopolitikai összefüggéseket, aminek az Északi Áramlat 2 gázvezeték az ékes példája.

Úgy gondolja, hogy az orosz elnökről mindaddig visszapattan minden diplomáciai próbálkozás, amíg nincsenek komoly gazdasági szankciók. Egyben sürgette a nemzeti kormányokat, hogy fogják fel: Moszkvában minden a hatalomtól függ, így a gazdasági tervek is. A sajtószabadság viszont már alig-alig létezik arrafelé, sőt a helyzet csak egyre romlik. Független szerkesztőségeket és újságírókat idegen ügynöknek minősítenek, miközben az állami média álhíreket terjeszt.

 

Frankfurter Rundschau

 

Oroszország intő jel, mert ott Putyin teljes ellenőrzés alatt tartja a sajtót – mutat rá a volt német igazságügyi miniszter. Sabine Leuthesser-Schnarrenberger, aki jelenleg a német szabaddemokraták Friedrich Naumann-alapítványának elnökhelyettese, úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök minden eddiginél messzebbre jutott a média gleichschaltolásában. De a sajtót uniós tagállamokban is gátolják – állami eszközökkel, ez már annyira megszokott, hogy nem is hír. Ám ami Magyarországon és Lengyelországban van, az kifejezetten frusztráló.

Számukra az orosz vezetés szolgál példaképül. Ott már a 10 legfontosabb tévécsatorna a Kreml, vagy hozzá közelálló üzletemberek kezében van. Vagyis sérül az egész lakosság joga, hogy szabadon tájékozódjon és alakítsa ki véleményét. De még ennél is veszélyesebbek a sajtómunkások elleni támadások, időnként a szó fizikai értelmében. Az őszi választások előtt fokozódik az elnyomás. Tudósítókat vesznek őrizetbe a kormányellenes tüntetéseken, a karhatalom átkutatja lakásukat, idegen ügynöknek nyilvánítják őket.

A független orosz médiának ma már nincsen mozgástere. Ugyanakkor az államfő köszönettel él a német sajtószabadság lehetőségével és önálló németnyelvű csatornát akar csinálni a korábbi Russia Today-ből. Hogy platformhoz juttassa a populistákat és az összeesküvés elméletek híveit, továbbá dezinformációkat sugározzon.

 

FT

 

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy az EU-nak nem szabad elsietnie a gazdasági újjáépítési programot, mert a többi közt az időközben feladott magyar terv mutatja, mekkora kockázatok mutatkoznak ezen a területen. A szerkesztőségi állásfoglalás itt arra utal, hogy az Orbán-kormány uniós pénzekből akarta kistafírozni az újonnan létrehozandó egyetemi alapítványokat, amelyek vezetését teletömi a saját vazallusaival.

Vagyis Brüsszelnek jó előre ki kell kényszerítenie, hogy a tagok tartsák be reformígéreteiket, és hogy a vállalt célokra költsék a támogatásokat, mert ha elkezdi utalni a pénzeket, utána már nem tud mit tenni azok felhasználása ügyében. Ám tragédia volna, ha a források nem az eredetileg megjelölt célokra mennének. Szóval csak lassan a testtel, másfelől viszont a kormányok nem vehetik rossz néven, hogy a Bizottság a kitűzött célok, így a környezetvédelem és a digitalizálás, valamint a növekedés felé tereli őket.

Vagyis ne nagyon elégedetlenkedjenek, hogy lassan túljutnak a 3. hullámon, mégsem jön a szubvenció. Hiszen az egész csomag korszakos, míg korábban az unió válságok idején általában csak tolta maga előtt a problémát. Azon belül több ország még nem is iktatta törvénybe a gazdasági mentőprogramot, illetve nem juttatta el Brüsszelbe saját tervét a 750 milliárd euró ráeső részének hasznosítására. Egyébként a Bizottság le is állíthatja majd a kifizetéseket, ha azt látja, hogy valami félrecsúszik. De jobb, hogy előre igyekszik tisztázni a feltételeket.

 

Euronews

 

Ha a koronavírus elleni küzdelem nem hozza össze Európa két felét, akkor micsoda – kérdezi a pozsonyi Globsec kutatóintézet vezető közgazdásza. Sona Muzikarova úgy látja, hogy a járvány kezdetén még volt remény a közös fellépésre, hogy együtt lábaljanak ki a bajból, ideértve az oltások megszervezését, illetve a gazdaság megújítását. Csakhogy ismét teljes erővel felbukkantak a régi kelet-nyugati ellentétek, miután a kontinens középső részén egyes kormányok úgy döntöttek, hogy az oroszoktól és a kínaiaktól is beszereznek vakcinát.

Ebben Magyarország járt elöl, részben mert egyre inkább romlott a helyzet, ami persze összefüggött azzal, hogy az EU elfuserálta az oltóanyagok megvásárlását. Ily módon úgy tűnt, hogy Kína és Oroszország le tudja szállítani az annyira igényelt pótlólagos adagokat. Egyes politikusok azt állítják a térségben, hogy őket nem érdeklik a geopolitikai megfontolások, attól vesznek oltóanyagot, akinek van.

Ez a skizofrén vakcina diplomácia pont akkor bontakozik ki, amikor erősödnek a felhívások az uniós stratégiai szuverenitásának erősítésére. Ugyanakkor gátolja, hogy a régióban a kormányok az életek és a megélhetés mentésére összpontosítsanak. De a széthúzás már a múlt év végén, a jogállami mechanizmus bevezetése körüli vitában megmutatkozott, a magyar és a lengyel vétó miatt. Pedig az unió nagyon is sokat tett a ragály visszaszorítására, ideértve, hogy most először közös kölcsönt vesz fel a gazdaság helyreállítására.

Elavult gazdaságuk és a közepes jövedelem csapdája miatt Közép-Európa számára egyáltalán nem mindegy, hogy igen nagy pénz esik le számára a mentőcsomagból. Amikor korszerűsítik az EU-t, az egyik fő szempontnak azt kell tekinteni, hogy még egy ekkora válság sem indít be automatikusan közös gondolkodás a Kelet és Nyugat között.

 

FT

 

Nagy a veszély, hogy az Európa legnagyobb kisebbségét alkotó 6 millió roma kimaradt az oltási kampányból. Az összefoglaló mindjárt a legelején idézi Setét Jenő aktivistát, aki szerint közössége számára Magyarországon a Covid-19 a bánat végtelen hullámát jelenti. Az ország az élbolyban foglal helyet a világban a járvány halálos áldozatai alapján, de ezen belül a betegség különösen sújtotta a romákat.

A Nyílt Társadalom Alapítvány roma programjának vezetője azt mondja, a kisebbség tagjai részben azért nem kapják meg az oltást, mert nincsenek bekapcsolva az egészségügyi ellátásba, részben pedig azért, mivel okkal nem bíznak a kormányokban. Zeljko Jovanovics rámutat, hogy ezek az emberek évtizedek óta nem gyakorolhatják jogaikat. De a magyar romák sorsa arra is rávilágít, hogy más kisebbségek, így a sok millió migráns és hajléktalan szintén kihullik a rendszer hézagjain. Az ok: diszkrimináció, a bizalom és a megfelelő nyilvántartás hiánya.

Ha ezek a rétegek módszeresen kimaradnak az oltásból, az az egész védekezést veszélyezteti. A londoni Chatham House agytröszt egyik szakértője úgy véli: nélkülük reménytelen az unió terve, hogy a nyárra védettséget kap az európai lakosság 70 %-a. Megjegyezte, hogy ez ügyben fülsiketítő a csönd a kormányok és a politikusok részéről, ami részben a migráció elutasításából ered.

A hátrányos helyzetű csoportok tagjait leginkább a civilek ösztökélik, hogy ne féljenek és adassák be maguknak valamelyik készítményt. De pl. Magyarországon az is gond, hogy a romák távol élnek a házi orvosoktól és csak nehezen tudnak eljutni azokhoz. Emellett – hangsúlyozza Setét Jenő – ellentétes információkat kapnak. Így hogy ki ne mozduljanak otthonról, illetve hogy menjenek el beoltatni magukat. A kormány szóvivője ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy a lakosság 9 %-át alkotó roma közösség mennyire szerepel a vakcina programban.

 

Der Standard

 

Egy kaptafára megy Közép-Európában a média elfoglalása: a kormányok és oligarchák ugyanazzal a módszerrel vonják ellenőrzésük alá a sajtót. Ezt állapítja meg a Duna-térséggel , valamint a kontinens középső részével foglalkozó bécsi intézet, az IDM tanulmánya. A kezdő lépést Magyarország tette meg, amikor egy évvel a Fidesz hatalomra jutása után állami irányítás alá helyezte a köztévét, -rádiót, továbbá az MTI-t is.

A sokat ugráló szerkesztőségeket bezárták, vagy csókos üzletemberek érdekeltségébe játszották át. Az EU jogállami jelentése azt tartalmazza, hogy a magyar ágazatban a tulajdonviszonyok nem egy esetben zavarosak. Emellett megy a független orgánumok megfélemlítése, valamint elgáncsolása. Az Orbán-kormány cáfolja a vádat, de a kritikát gyakran megtorlás követi. 

A három szerző, akik közül az egyik az Andrássy Egyetemen tanul, rámutat, hogy a lengyeleknél a PiS 2015-ös győzelmét követően a sajtószabadság zuhanórepülésbe ment át. Akárcsak a magyar, a lengyel vezetés is igyekszik nyomást gyakorolni a sajtó vele szemben álló részére: nem hirdet náluk, az újságírókat elzárja a hivatalos információktól, rágalomhadjáratot folytat ellenük.

A cseheknél és a szlovákoknál lassan 10 éve a legtehetősebb üzleti csoportok kezén van a média döntő része. Olyan vállalatokról van szó, amelyek szorosan kötődnek a hatalomhoz, illetve Babis esetében a cseh miniszterelnökről beszélünk. Az illiberális politikusok azután koppintanak egymástól, hogy miként alakítsák át a sajtópiacot saját autoriter céljaiknak megfelelően. A cél, hogy a tulajdonosok szabják meg a politikai irányt.

A médiacárok azután terjeszkednek a régióban. Fidesz közeli vállalkozók kezdeményezésére jött létre pl. két éve Londonban a V4 hírügynökség (V4NA).

Olyan politikailag függő sajtóérdekeltségekről van itt szó, amelyek a közvélemény befolyásával védik a autokrata kormányok uralmát. A nyomás hatására sokszor tapasztalni öncenzúrát. Illetve ezek a sajtóbirodalmak tovább gerjesztik a társadalom polarizálódását, és gyengítik az amúgy is ingatag lábakon álló demokráciát. Ördögi kör alakul ki ily módon.

De azért van egy-két reménysugár is: a magyaroknál oknyomozó újságírók korrupciós eseteket lepleznek le. A lengyeleknél és a cseheknél továbbra is sokszínű a sajtó. Emellett sok szerkesztőség alapítványi támogatásból, illetve a közönség adományaiból igyekszik fenntartani magát.

 

Deutsche Welle

 

A lengyel kormány szélsebesen nyomja keresztül a sajtó visszalengyelesítését, annál is inkább, mert egyáltalán nem kizárt, hogy a koalíción belüli viták miatt hamarosan idő előtt választások lesznek. Így azután még az sem akadály, hogy a bíróság átmenetileg leállította az ügyletet, amelynek keretében a PKN állami olajtársaság megvenne 20 megyei, 120 helyi lapot, valamint 500 on-line portált.

A cég sorra nevez ki új főszerkesztőket a legfőbb orgánumok élére. Obajtek vezérigazgató, Kaczynski nagy barátja, nyíltan meg is mondta, hogy teljesen érdektelen, mit akar az igazságszolgáltatás. Amit már végrehajtottak, azt nem lehet visszacsinálni. Pedig pont az a lényeg, hogy ne jöjjenek létre kész tények.

Sikorski volt külügyminiszter úgy értékeli, hogy az Orlen ugyanazt csinálja, mint Oroszországban a Gazprom: központi szerepet tölt be a hatalommal szemben álló sajtó átvételében és megszelídítésében. A kormányszóvivő ezzel szemben a világon semmi veszélyt nem lát a sajtószabadság szemszögéből. Szerinte itt a konszern önálló üzleti döntést hozott, mint ahogy Amerikában az Amazon megvette a Washington Postot.

Csakhogy közben már a közmédia is a kormány szócsöve lett. Újságírókat, főszerkesztőket, igazgatókat bocsátottak el, illetve egy részük ment magától is. Az új főnök, a PiS korábbi kampánymenedzsere (akit Kaczynski pitbulljának neveznek) nem csinál titkot abból, hogy a tévét ellensúlynak szánja a független médiával szemben. Az EBESZ megfigyelői már a tavalyi elnökválasztás után kijelentették, hogy az állami rádió és tévé elfogult volt a kampányban.

 

Spiegel

 

A német autógyárak számára annyira vonzóak az alacsony kelet-, illetve délkelet-európai bérek, hogy sorra szervezik ki oda a termelést, ám ennek az a következménye, hogy csökken Németország súlya a járműgyártásban. A jövedelmek szintje a feltörekvő országokban a német színvonalnak átlagosan a fele. Ezért azután a földrajzi átrendeződés folytán a német autóipar részesedése az utóbbi öt évben 6 %-ot esett a földrészen, jelenleg 22 %.

A nyertesek közé tartozik Oroszország, Törökország, Szlovákia és Románia. De nagy növekedési potenciált mutat Lengyelország is. Emellett egyre jelentősebb beszállítóként Szerbia, Észak-Macedónia, valamint Marokkó. A folyamat megy tovább, tavaly a német iparág 10 legjelentősebb háttércége jelentette be, hogy bezárja ottani érdekeltségét, illetve máshová szervezi ki a gyártást.

 

FT

 

Újabb olvasói levelet küldött a lapnak, ezúttal az egyetemi reform védelmében, Stefanovszky D. András, aki nyugatról hazatelepült magyar üzletember. Nem ért egyet ugyanis a pár napja megjelent budapesti tudósítással, amely úgy értékeli, hogy a Fidesz saját embereinek játssza át az állami vagyon egy részét, hogy abból tartsák fenn az alapítványi formában kiszervezendő egyetemeket.

Azt persze nem tartja meglepőnek Stefanovszky, hogy az ellenzék tiltakozik, de ez szerinte csupán azt jelzi, hogy a másik oldalnak jó a középszerűség, viszont nincs távlati elképzelése. Miközben az országnak egyetlen kincse van: az emberek esze. Itt megemlíti, hány magyar tudós kapott Nobel-, illetve Ábel-díjat, de még Karikó Katalint is felhozza.

Ugyanakkor – teszi hozzá – egyetlen magyar egyetem sincs a világ 200 legjobb felsőfokú tanintézménye között. Szerinte az Orbán-kormány éppen ezen kíván változtatni, annál is inkább, mivel a menő külföldi egyetemek alapítványi formában működnek. Vagyis itt bátor kísérlet zajlik a jobb teljesítmény elérésére, egyben pedig növeli az érintett magyar iskolák autonómiáját.

 

2021. május 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mennyire áll a sarkára von der Leyen?

Itt már a hangsúly a jogállami mechanizmuson van, miután a héten elkészült az alkalmazás kézikönyvének tervezete. >

Tovább

Orbán azt kapta, amit akart: a sport a nemzeti büszkeséget erősítette

Magyarország identitkásképző elemként igyekszik felhasználni a meccseket. Ám azért veszélyes látni, hogy semmiféle biztonsági intézkedés nem >

Tovább

Brüsszel tanácstalan

Lehet, hogy Magyarország és Lengyelország már fel is számolta a demokráciát, a fasizmusig azonban nem jutott >

Tovább

Undor és gyalázat!

Továbbá azt hazudja, hogy a pedofília-törvény nem homofób, s nem a melegek ellen irányul. S miközben >

Tovább

A kétmilliárd fontos játékszer

A színvonal csak ránézésre javult ugrásszerűen. Ám kérdés, arányban van-e a ráköltött két milliárd fonttal? Hiszen >

Tovább

Orbán szembe megy mindennel, ami közös európai érték

A hivatalos politika gerjeszti a homofóbiát. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb befolyáshoz jutnak olyan vallási-fundamentalista civil csoportok, >

Tovább

A magyarok ezrei tüntettek a homoszexualitás elleni törvény miatt

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra kéri a magyar országgyűlési képviselőket, hogy ne fogadják el >

Tovább

Finckelstein után kapkodás

Amióta Finckelstein meghalt, azóta egy tehetségtelen, fantáziátlan vitrin szakértő és egy rendkívül drága, de lényegében használhatatlan >

Tovább

Önkényurak látják vendégül Európát

Vendégségben despotáéknál, így Magyarországon, Oroszországban, valamint Azerbajdzsánban – írja a Spiegel  a futball EB-ről, hozzátéve, hogy >

Tovább

A magyar kivétel: telt stadion

Magyarországon a futball a legfőbb vezetésre tartozik és változatlanul politikai kérdésnek számít. Elképesztő összeget mentek el >

Tovább

Vessenek egyszer s mindenkorra véget Orbán disznóságainak

Miközben a magyarok igencsak haszonélvező voltak, hogy más nemzetek hajlandónak bizonyultak menekülteket befogadni. Így 1956 után, >

Tovább

Orbán Viktor népszavazást jelentett be

Mégpedig a kínai egyetem ügyében, miután erős a tiltakozás a tervvel szemben. Az ellenállást részben az >

Tovább