2021. május 13. csütörtök
Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Még Szerbia is különb, mint Magyarország

Még Szerbia is különb, mint Magyarország

Magyarország már a 2. egymást követő évben a hibrid minősítést kapja a Freedom House-tól, vagyis egyetlen ajtó választja el a tekintélyelvűségtől. Még Szerbia is különb nála. Közben pedig az intézmények megszállásának módszerét más országokban is átveszik a hasonszőrű demagógok, így a lengyeleknél, cseheknél, szlovénoknál, horvátoknál. Le Pen egyenesen csodálja a magyar vezetőt. És ha Magyarország, amely a tehetős, liberális klub tagja, bekebelezheti a tudományt, akkor ez bárhol megtörténhet. Pedig nem kellene, hogy így legyen, hiszen már megvan a jogállami mechanizmus, csak éppen a Bizottság nem töri magát, hogy meghatározza az alkalmazás elveit. Orbán szövetségesei pedig, így mindenekelőtt a lengyelek, várhatóan mindent elkövetnek, nehogy be lehessen vetni ezt az eszközt. Ám már jó ideje közbe kellett volna lépni, de az unió úgy tett, mintha a magyar tekintélyuralom törvényszerű volna, ezért rezignáltan belement abba, mi több, elhalmozta pénzzel. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

N-tv.de

 

A világban már 150 millióan kapták el a koronavírust, de a legrosszabb helyzetben az uniós tag Magyarország van, ha azt nézzük, hogy hányan haltak meg a betegség következtében 100 ezer lakosra vetítve. Ez a szám a nemzetközi statisztikát vezető amerikai Johns Hopkins Egyetem számítása alapján 280, miközben a németeknél csupán 99 (de ők így is éppen most szigorítanak – a szerk. megj.) A japánoknál ugyanakkor 8, a kínaiaknál pedig mindössze 0,3 ez az érték.

A magyar áldozatok összlétszáma meghaladja a 27 ezret, de a helyzetről azért lehet a határokon túl viszonylag keveset hallani, mert Orbán Viktor módszeresen akadályozza, hogy a sajtó foglalkozzon az állapotokkal. Ám így is sorra jelennek meg a tudósítások, amelyek szerint az egészségügyi rendszer az összeomlás szélén jár, túlzsúfoltak az intenzív osztályok. A kormány ezzel szemben azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy saját szakállára rendelt orosz és kínai vakcinát, pedig az európai gyógyszerhatóság egyiket sem engedélyezte. Ugyanakkor Magyarország megint enyhített a korlátozásokon.

 

Wall Street Journal

 

Dugába dőlt a magyar kormány terve, hogy a dezinformációs propaganda hatására majd tömegesen fogy a Szputnyik V: a magyarok inkább a nyugati készítményeket választották. A regisztrációs oldal összeomlott, amikor a Pfizerre lehetett jelentkezni. Majd hatalmas tömegek gyűltek össze a kórházaknál, csak azért, hogy ott közöljék velük: nincs a szerből. A hatalom ellentmondásos módon szerezte be az orosz és kínai oltóanyagot.

A Kreml-barát vezetés a héten vitatható táblázatot közölt arról, hogy az orosz készítmény 32-szer biztonságosabb, mint a Pfizer, ám ez ellentmond a többi adatnak, ezzel szemben az oroszok boldogan világgá kürtölték. Majd az EU nyilvánosságra hozta, hogy Moszkva és Peking kampányt folytat a rivális nyugati oltások lejáratására. De ahogy a magyar kép mutatja, nemigen volt sikeres a próbálkozás.

 

Die Welt

 

Németország július végére várhatóan beoltja felnőtt lakossága 70 %-át, Kelet-Európában viszont – Magyarországot leszámítva – igen nyögvenyelősen halad a folyamat és ebből még súlyos gondok adódhatnak az egész unió, de főként a németek számára. A magyaroknál már 39 % megkapta legalább az első szúrást, igaz, nem kis részben a kínai és orosz vakcináknak köszönhetően. A többiek jó része viszont Lettországtól kezdve, Csehországon át, Bulgáriáig messze elmaradnak az EU ütemtervétől.

Márpedig ha ez nem változik, akkor abból egy idő után az következik, hogy az oltóanyagok beadásának sebességét tekintve Európa két részre különül el, ám ha a földrész lakossága nem egyforma mértékben szerzi meg a védettséget, akkor a nyitás is országonként különbözik majd. Továbbá – és ez még súlyosabb – le kellene zárni a határokat az áruk és az idegenforgalom számára Németország és keleti szomszédjai között. Ez pedig nyugaton is gátolná, hogy minél előtt vissza lehessen térni a normális állapotokhoz.

 

Economist

 

A világ egyik vezető lapja vezércikkben figyelmeztet arra, hogy a magyarok jobbat érdemelnek, mint amit Orbán Viktortól kapnak, miután a magyar vezető ugyanazt csinálja, mint Rákosi alatt a kommunisták: véget vet mindennek, ami önálló. A vezércikk rámutat, hogy most éppen a felsőoktatást vette célba, de úgy, hogy azt akkor is kézben tartsa, ha esetleg elbukja a választásokat.

A kormányfő persze sosem ment a szomszédba, amikor azt kellett kitalálni, miként honosítsa meg az autokráciát, a demokratikus látszat fenntartása mellett. Fokozatosan bedarálta a választási rendszert, a médiát, az igazságszolgáltatást és a gazdaság kulcságazatait. Most pedig az egyetemek vannak soron, és így korlátlan uralmat szerez az egész elefántcsont torony fölött.

Az eddigi illiberális változtatásokhoz hasonlóan ez az ötlet is összetett, káprázatos, és minden bizonnyal kapva kapnak rajta másutt is az erős emberek. Pedig erősen tartani lehet attól, hogy ez a lépés is ugyanarra jó, mint az összes többi: hogy elhallgattassák az eltérő véleményeket, illetve hogy a 11 intézmény is a propagandát szolgálja, ideértve a migráció és a liberalizmus veszélyeit, a melegek és transz neműek jogainak korlátozását, továbbá az unió és a Soros elleni agyament összeesküvés elméleteket.

Nem véletlen ezek után, hogy Magyarország már a 2. egymást követő évben a hibrid minősítést kapja a Freedom House-tól, vagyis egyetlen ajtó választja el a tekintélyelvűségtől. Még Szerbia is különb nála. Közben pedig az intézmények megszállásának módszerét más országokban is átveszik a hasonszőrű demagógok, így a lengyeleknél, cseheknél, szlovénoknál, horvátoknál. Le Pen egyenesen csodálja a magyar vezetőt.

És ha Magyarország, amely a tehetős, liberális klub tagja, bekebelezheti a tudományt, akkor ez bárhol megtörténhet. Pedig nem kellene, hogy így legyen, hiszen már megvan a jogállami mechanizmus, csak éppen a Bizottság nem töri magát, hogy meghatározza az alkalmazás elveit. Orbán szövetségesei pedig, így mindenekelőtt a lengyelek, várhatóan mindent elkövetnek, nehogy be lehessen vetni ezt az eszközt.

Ám már jó ideje közbe kellett volna lépni, de az unió úgy tett, mintha a magyar tekintélyuralom törvényszerű volna, ezért rezignáltan belement abba, mi több, elhalmozta pénzzel.

 

SRF

 

Orbán olyan alapítványokkal próbálja bebetonozni uralmát, amelyeket nagy vagyonnal és hatalommal ruház fel. Az új modellben a döntés joga a kuratóriumokat illeti meg, de a privatizálás csak még gazdagabbá teszi a politikus egy-két barátját, ugyanakkor a klikk évtizedekre jogot kap, hogy meghatározza ezeknek a felsőoktatási intézményeknek a sorsát – mondja az ellenzék, amely lopást és hatalmi visszaélést emleget.

Az aggály azonban jogos. Hiszen az irányító posztokon a kiválasztott csókosok ülnek. Szinte lehetetlen szélnek ereszteni őket, mert ahhoz kétharmad szükségeltetne. De az egész inkább arra utal, mintha a Fidesz be akarná biztosítani magát arra az esetre, ha esetleg felsül a tavaszi választáson.

A kuratóriumok egyrészt évtizedekre szavatolják a párt számára a beleszólást, másrészt, ami legalább ennyire fontos: ily módon hozzájutnak a pénzzel dugig tömött kasszákhoz, hiszen ezek az egyetemek nem kötelesek közbeszerzési pályázatokat kiírni. Sok cécó nélkül, simán baráti vállalkozásoknak passzolhatják a megbízásokat. Ideális helyzet ez az olyasfajta összefonódásoknak, amelyek már ma is jellemzik az orbáni rendszert  - mutat rá a svájci közrádió kommentárja.

 

Deutsche Welle

 

„Magyarországon van szabad sajtó, de nincs sajtószabadság”- mondja Babos Attila, a Szabad Pécs on-line portál társalapítója, aki a saját bőrén tapasztalta meg, mit is jelent az orbáni médiapolitika. Először kirakták a Dunántúli Naplótól, ahol jó 10 évig dolgozott, mert jött az új tulajdonos, a miniszterelnök barátja és egykori iskolatársa, így már nem kellettek az önálló újságírók.

Ezek után indították meg saját híroldalukat, amely odüsszeiaként rajtolt, miután Magyarországon az írott és digitális sajtó túlnyomó része kormányzati kezekben van. Volt olyan üzletember a támogatni akarta őket, de felmondta az együttműködést, mert megfelelő helyről szóltak neki, hogy jobban jár, ha visszalép. Így maradtak az olvasók adományai, de abból mára sikertörténet lett.

A közönség ugyanis igényli az objektív tájékoztatást, és díjazza, ha a tényfeltáró újságírás rendre nyilvánosságra hozza a kisebb-nagyobb botrányokat. A hatalom persze próbálkozik gyűlöletkeltéssel és uszítással. A Szabad Pécs munkatársai az előző, fideszes városvezetés idején semmilyen tájékoztatást nem kaptak hivatalos helyről. Viszont időközben a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány átvállalta náluk két státusz finanszírozását.

A magyar állapotokat jól példázza a Telex (Index) és a Magyar Hang sorsa. A független szerkesztőségekkel általában packázik a médiahatóság, ezek az orgánumok semmilyen kormányhirdetéshez nem jutnak. A Klubrádiót megfosztották a frekvenciájától. A sajtó nagy részét „közeli” vállalkozók felvásárolták.  

A Telexet azonban napi átlagban 500 ezren látogatják, mivel hiába van a kormánynak információs monopóliuma, saját kiadványai félnek az igazságot közölni, nehogy magukra vonják az istenségek haragját. Ezért még a hatalom szimpatizánsai is az ellenzéki médiából szerzik be az információkat.

 

Washington Post

 

A lap arra figyelmezteti az európai kormányokat, hogy a populistáknak ágyaznak meg, ha nem találnak ki sürgősen valamit, mert a járvány újabb hulláma megint recessziót idézett elő. Az embereknek viszont elegük van a bezártságból, ezért haladéktalanul lépni kell. Ráadásul az EU elszúrta a vakcinák beszerzését, a frissen kivált britek viszont jól megszervezték, igaz, közben drákói zárlatot léptettek életbe.

De ily módon Boris Johnson igen jól áll a közvélemény kutatásokban, ami viszont a német CDU-ról nem mondható el. Hasonló a helyzet Macronnal és Babissal is. Magyarországot és Lengyelországot erősen sújtja a fertőzés, a Fidesz és a PiS támogatottsága csökken, másutt, így az olaszoknál és a spanyoloknál viszonylag stabil a kormánypártok népszerűsége.

Ám nagy bajba kerül az EU, ha a tagországok nem nyitnak télig, főleg miután jöhet a 4. hullám. A tömegek elvesztik hitüket a vezetőkben, akik nem tudnak mást szajkózni, mint hogy türelem, és hogy szigorítani kell. Ez azonban manna a populistáknak. Mint pl. a posztfasiszta Olaszország Fivéreinek. Lehet, hogy Európa a lassú megélénkülés felé tart, de ha nem tud visszatérni a Covid-19 előtti életmódhoz, akkor kemény időszaknak néz elébe.

 

Guardian

 

Oroszország politikai fegyverként használja a Szputnyik V-t, sok megfigyelő egyetért abban, hogy Moszkvának nem a vírus leküzdése a célja vele, hanem hogy megossza a nyugatot. Hiszen még nagyon messze van attól, hogy megkapja az európai gyógyszerhatóság engedélyét, így aligha jut érdemi szerephez a tömeges immunitás megszerzésében. A gyártó ezzel szemben arra hivatkozik, hogy már 61 országban hagyták jóvá és 40 kormány vett belőle.

Ám a biztonsági aggályok továbbra is fennállnak és sok uniós vezető gyanakszik az orosz szándékokat illetően, amikor a 144 milliós országban idáig csupán nem egészen 19 millió adagot adtak be. Pedig, ahogy egy brüsszeli diplomata rámutat: állítólag olcsó és könnyen kezelhető, hatékony készítményről van szó. De persze az is lehet, hogy a Kreml számára a geopolitika előbbre való, mint a saját népesség ellátása.

A francia külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a vakcina sokkal inkább a propagandát és az agresszív diplomáciát szolgálja, semmint a szolidaritást és a segíteni akarást. De ettől még a Brüsszelt ostorozó Orbán Viktor vidáman megkerülte az unió közös beszerzési programját és vett kétmillió adagot. Á, Putyinnak pont az a célja, hogy rombolja a bizalmat az EU iránt.

 

FT

 

A Kelet-Európával kirobbant ellentét csökkenti Moszkva befolyását a térségben, a diplomaták kölcsönös kiutasítása erősen visszaveti az oroszok és a korábbi szövetségesek viszonyát. Olyan országok keveredtek bele a vitába, amelyeket történelmi kötelékek fűznek a Kremlhez, a Baltikumtól Bulgáriáig.

A moszkvai Carnegie Központ egyik elemzője azt mondja, hogy ami most zajlik a világ szeme láttára, az nem vihar egy pohár vízben. Hanem véget ér az oroszok jelenléte a korábbi csatlósállamokban. Megszűnik eddigi befolyása, ami még a Varsói Szerződés öröksége volt. De a viszony már jó ideje épült lefelé, miután Putyin 13 éve háborút kezdett Grúziával majd megszállta a Krímet.

A londoni Teneo kockázatelemző egyik kutatója azt jósolja, hogy ezek után a régió országai erősen visszafogják együttműködésüket Oroszországgal a stratégiai ágazatokban, illetve a biztonsággal összefüggő területeken. Az orosz elnöki szóvivő ugyanakkor azzal fenyegetőzik, hogy nem marad annyiban a csehek és a bolgárok fellépése, meg baltiak és mások szolidaritása.

 

Politico

 

Az Európai Bizottság visszadobta a szlovén kormánynak azt az érvelését, hogy azért nem utalhatja át a költségvetésben előirányzott összeget a nemzeti hírügynökségnek, mert az tiltott állami támogatásnak minősül. A Sajtószabadság hétfői világnapja előtt közzétett állásfoglalás kiemeli, hogy távirati iroda közfeladatot lát el, és független, ezért jár neki az esedékes, 2,5 millió eurós összeg.

Jourová alelnök üdvözölte a döntést, mert a megerősíti, hogy finanszírozás teljesen törvényes. Ezért a Jansa-kabinet mielőbb utalnia kell a befagyasztott pénzt, ugyanakkor oda kell figyelni, hogy az intézmény továbbra is önállóan működhessen. A szlovén vezetést, amely jó ideje háborúskodik a hírügynökséggel és igyekszik rátenni arra a kezét, az sem befolyásolta, hogy viszonylag kis tételről van szó, és hogy a járvány miatt az EU enyhített az állami támogatás szabályain. De hát a miniszterelnök, aki amúgy két hónap múlva átveszti az unió soros elnöki teendőit, nemzeti szégyennek nevezte a távirati irodát.

 

Washington Post

 

10 év elteltével hanyatlik az iszlám terrorizmus – írja Fareed Zakaria, a tekintélyes elemző, aki emlékeztet arra, hogy a merényletek áldozatainak száma alapján a Nyugatra a szélsőjobb immár nagyobb veszélyt jelent, mint a radikális iszlám. A muzulmán vallási köntösbe öltözött erőszak egyre inkább egy-egy országra szorul vissza. Így a tálibok Afganisztánban működnek, a Boko Haram terepe Nigéria, az al-Shahab hazája Afrika szarva. Hol vannak már az al-Kaida dicsőséges napjai, amikor meghirdette, hogy a fő ellenség az Egyesült Államok!

Az Iszlám Állam valamivel jobban áll, több a pénze, de így olyan országokat keres magának, mint Mozambik, ahol gyenge a központi hatalom. Márpedig csökkenti ezeknek a mozgalmaknak a vonzerejét a világban, ha helyi viszályokba süppednek bele.

Hogy a politikai iszlám tekintélye ennyire visszaesett, abban az játszott közre, hogy ezek az  erők belekóstoltak a hatalomba pl. Irakban, Egyiptomban, Gázában és nemigen tündököltek. Úgy hogy ígéreteik értéke erősen megkopott. Ebből következik, hogy az iszlám terrorakciókat manapság radikalizálódott magányos tettesek hajtják végre, azok mögött nincs szervezett háttér.

Amerika számára pedig az a nagy tanulság, hogy nem szabad kapkodni. Az USA az ikertornyok elleni támadás után pánikba esett, korlátozta a szabadságjogokat, háborúba kezdett, mert megrémült, hogy alulmarad az új ellenséggel szemben. Amikor mostanság az ország azt fürkészi, hogy ki árthat neki, akkor pontosan be kell kalibrálni a veszélyeket. Gyorsan kell cselekedni, de nem szabad megijedni.

 

2021. május 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kurz az orbáni úton

Bizonytalanná vált az osztrák kancellár politikai jövője, mert az ügyészség hamis tanúzás miatt eljárást indított Kurz >

Tovább

Spiegel: Veszélyes balkáni fantazmagóriák

A lap arról a diplomáciai tervről ír, amely a Nyugat-Balkáni határok újrarajzolását tartalmazza, csak éppen nem >

Tovább

Orbánnak jó 10 év óta most először főhet a feje

Méghozzá a választás miatt, aminek oka részben a járvány elhibázott kezelése, de még inkább, hogy felállt >

Tovább

Orbán ideje lassan lejár, már a végjátékra készül

Helyzetét rontja a szörnyű járványmérleg, az egyesült ellenzék, valamint az, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődik az >

Tovább

Orbán hűség szállta meg Várhelyi Olivért

Brüsszelben feltételezik, hogy a magyar biztos azért folyamodott ehhez a váratlan húzáshoz, mert Orbán, akihez Várhelyi >

Tovább

A magyar hatóságok megsértik a kultúra függetlenségét

Többféle formában is tiltakozni kíván az Európai Művészeti Akadémiák Szövetsége, mert úgy ítéli meg, hogy Magyarországon >

Tovább

A remény napja

Május kilencedike ünnep. Mostanában alig beszélnek róla, pedig a ma ismert Európa – Hitler legyőzése után >

Tovább

Kurier: Nehogy az Orbánok és Janšák Európája legyen

Úgyhogy az elemzés arra bíztatja az integrációt: ne engedjen a szűklátókörű ellentábornak, legyen úrrá kisebbrendűségi hajlamán. >

Tovább

Még épp időben

Mi tagadás, az ellenzék politikusai egyszerűbb lelkek, ráadásul a választási feltételek is kirívóan egyenlőtlenek: mindenben, ami >

Tovább

Baljós árnyak

Nehéz idők jönnek. Merkel asszony, kormányzó urunk európai őrangyala távozik a hatalomból, pártja, a CDU–CSU pedig egy >

Tovább

Magyarország Peking leghűségesebb partnere az unióban...

... csak éppen nincs belőle sok anyagi haszna, leszámítva Orbánt és szűk körét. A miniszterelnök fennen >

Tovább

Economist: Karácsonnyal menni fog

A lap szerint a magyarok erős emberét Karácsony Gergely verheti meg, egy képtelen pártszövetség élén, amint >

Tovább