Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Merkel-utód: Csak semmi kísérletezés
A Financial Times úgy véli, hogy Armin Laschet annak a jelszónak a jegyében lett a CDU vezére, ami 1957-ben a legnagyobb győzelmet hozta Adenauernek: csak semmi kísérletezés. Egyébiránt ő volt Merkel favoritja, és azt a tisztességes közepet képviseli, ami négyszer is sikerhez juttatta a kancellárt. Ám hiába futott be, továbbra is fontos kérdések tisztázatlanok, mint a szeptember végi választás, mint a párt jövőbeli irányvonala kapcsán. Először is nem lehet biztosra venni, hogy őt jelölik kormányfőnek. Elképzelhető, hogy Söder beelőzi. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Timothy Garton Ash úgy látja, hogy Merkel közelgő távoztával a német történelem egyik igen jó korszaka ér véget, még akkor, ha a kancellár azért nem mindent csinált jól. Az Oxfordi Egyetem politológus-történésze idesorolja, hogy a politikus igen óvatosan viszonyult az EU megreformálásához, nem igazán szállt szembe a tekintélyelvű magyar és lengyel vezetéssel, illetve nem készítette fel Németországot a digitális, valamint a környezetvédelem szempontjából fenntartható jövőre
Ezzel együtt megtestesíti a legjobb Németországot, amellyel a világnak valaha is dolga volt. A szakember hozzátette, hogy ha a kereszténydemokraták a szeptemberi választások után a zöldekkel lépnek szövetségre, akkor keményebbre vált Berlin politikája Kínával, illetve az európai autokráciákkal. Ebből a szempontból a koalíció összetétele többet számít majd, mint az, hogy milyen tulajdonságokat tud majd felmutatni az új miniszterelnök.
A lap hozzáteszi, hogy a jobboldaliság, de az ország is válaszúthoz érkezett. Az új pártelnök a kereszténydemokrácia liberálisabb szárnyához tartozik és mindig is Merkel hűséges híve volt. De ha nem tud javítani a koronaválság kezelése miatt visszaesett népszerűségén, akkor lehet, hogy a CSU elnökének kell átengednie a kormányfői tisztet. Söder, aki menekülthullám során még a távozó kancellár éles bírálója volt, annak nagy támogatója lett az egészségügyi válság óta. Ritka kivételként csaknem annyira közkedvelt, mint Merkel és kenterbe veri Laschetet.
FT
A lap úgy véli, hogy Laschet annak a jelszónak a jegyében lett a CDU vezére, ami 1957-ben a legnagyobb győzelmet hozta Adenauernek: csak semmi kísérletezés. Egyébiránt ő volt Merkel favoritja, és azt a tisztességes közepet képviseli, ami négyszer is sikerhez juttatta a kancellárt. Ám hiába futott be, továbbra is fontos kérdések tisztázatlanok, mint a szeptember végi választás, mint a párt jövőbeli irányvonala kapcsán.
Először is nem lehet biztosra venni, hogy őt jelölik kormányfőnek. Elképzelhető, hogy Söder beelőzi. Vagy akár Spahn, az egészségügyi tárca vezetője is. Ő a szombati erőpróbán Laschet mellett tört lándzsát, de úgy hírlik, hogy a továbbiakat illetően személyes törekvései vannak. Ráadásul ő és bajor vezető is jól szerepelt a vírus elleni kampányban, ami Laschetről nem mondható el.
További gond, hogy a kereszténydemokraták ugyan most jól állnak a közvélemény kutatásokban, de egyre nehezebben tudják megőrizni szavazóbázisukat. Részben csak azért lehetnek még mindig a kormányrúdnál, mert a szociáldemokraták még náluk is jobban visszaestek, ezért ragaszkodtak a nagy koalícióhoz. Ráadásul a párt megosztott az ügyben, együttműködjön-e helyi szinten a szélsőjobbos AfD-vel. Akik most Laschetre voksoltak, azok úgy számolnak, hogy a középutasság továbbra is elég lesz a győzelemhez. Ám a kancellár asszony nélkül a pártnak kemény döntéseket kell hoznia a jövőről.
Spiegel
Az Európai Unió ugyan továbbra is vallja a közös értékeket, de azért vannak változások, így pl. már nehéz eldönteni, hogy Magyarország és Lengyelország változatlanul demokratikus-e, vagy inkább már tekintélyelvű rendszernek kell tekinteni. A CDU-CSU pedig még arra sem képes, hogy megváljon a Fidesztől, együttműködik azzal Strasbourgban. Ezt a volt német kancellár mondta, akinek most jelenik meg közös könyve egy neves történésszel, korábbi életrazjírójával, „Az utolsó esély – miért kell egy új világrend” címmel.
Schröder bevallja: el nem tudta volna képzelni, hogy egy amerikai elnök a Kapitólium ostromára uszítson, hogy ne kelljen távoznia a Fehér Házból. A történtek túlmentek azon, amit egy civilizált társadalom még el tud viselni. Ugyanakkor arra számít, hogy Biden is kitart az Amerika mindenekelőtt-jelszó mellett, mert ez a vonal már Obama alatt beindult. A hangvétel ugyan most barátságosabbra vált és megoldódik egy-két vita, de a transzatlanti viszony már sosem lesz olyan, mint korábban. Trump azonban csak azt verte szét, amit úgysem lehetett megmenteni.
Ezért a szociáldemokrata politikus úgy ítéli meg, hogy mai formájában fel kell oszlatni a NATO-t, újra kell alkotni annak politikai felépítményét. Európának az USA-Kína-Oroszország-háromszögben kell megtalálnia a maga helyét, de ehhez meg kell reformálni az EU-t, ami feltételezi a többségi döntések bevezetését és ütőképes közös hadsereget kell létrehozni.
Schröder, akit a Rosznyeft igazgatósági tagjaként az Északi-áramlat egyik szószólója, és akit ezért nem ritkán oroszbarátsággal vádolnak meg, most kijelentette, hogy Moszkva több ízben is megszegte a nemzetközi jogot. Így a Krím megszállásával, bár itt szerinte abból kell kiindulni, hogy ha Ukrajna belépett volna a NATO-ba, akkor Szevasztopol hadikikötője a Nyugat érdekövezetébe került volna.
Hozzáfűzte, hogy a Kreml megsértette a jogot akkor is, amikor hackertámadást intézett pl. a Bundestag ellen. Ám mint kifejtette, ezzel együtt más lapra tartozik az oroszokhoz fűződő viszony. Hiszen Németország azt Egyesült Államokkal sem módosította kapcsolatait, amikor kiderült, hogy az lehallgatta Merkel mobilját.
Kurier
Orbán Viktor kínai vakcinát akar importálni, a legújabb közvélemény kutatás azonban azt támasztja alá, hogy a magyarok nem kérnek abból. Pedig a kormányfő azt tervezi, hogy 1,7 millió embernek adják be, ám a megkérdezetteknek csak 1 %-a közölte azt, hogy nincs kifogása a szer ellen. Bár itt alighanem javítja az esélyeket, hogy 20 %-nak megfelelne bármelyik készítmény, ha az átment a hatósági ellenőrzésen.
Az oroszok által kidolgozott ellenanyagot 2 % fogadná el, míg 46 % a Pfizer/BioNtech-re voksolna. E pillanatban nem túl jók a Moderna, illetve az AstraZeneca kilátásai sem, 5, illetve 4 %-kal. Ugyanakkor 20 % hallani sem akar az oltásról.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >