Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Lesz-e jogállami kritérium a valóságban?
A Néppárt még most sem szabadul meg Deutsch Tamástól, pedig az náci módszerekkel gyanúsította meg Manfred Webert. A CSU tartományi főnöke, Dobrindt pedig elutasítja a Fidesz kizárását. A CDU elnöki tisztére pályázó három politikus közül még egyik sem tisztázta egyértelműen, miként is vélekedik Orbánról. A berlini pártközpontban ordító a csend ez ügyben. És miközben a magyar kormánypárt változatlanul építi le az alapjogokat, továbbá uniós alapokat mutyizik el, a néppárti tagság továbbra is védelmet nyújt neki. Ám ha a konzervatívoknak még jelentenek bármit is az értékek, akkor ki kell tenni a Fidesz szűrét. Hogy decemberben létrejött kompromisszum eredményeként a végén a jogállam kerekedik-e felül, az a Bizottságon múlik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Hogy egyáltalán megszületett a jogállami mechanizmus, az kizárólag az EP és több nemzeti törvényhozás érdeme, ám közben továbbra is folyik a magyar és a lengyel kormány megbékítése, noha az egyetlen megoldás az volna, ha a Fideszt kihajítanák a Néppártból. Így foglal állást közös cikkében az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke, illetve a német zöldek egyik képviselője, aki EU-s ügyekben illetékes a Bundestagban.
Katarina Barley és Franziska Brantner emlékeztet arra, hogy a múlt nyáron már egészen a veszett fejsze nyelének tűnt a jogállami normák és az uniós támogatások összekapcsolása. Orbán és Morawiecki úgy érezte, hogy kellőképpen meggyengítette a szabályozást és időt nyert a következő választásokig. Ám hála Strasbourgnak és több tagállam parlamentjének, a végén mégiscsak meglett az új feltételrendszer, amely eszközül szolgál a brüsszeli alapok korrupt felhasználása és a bírósági függetlenség leépítése ellen. Pedig az állam- és kormányfők azt akarták, hogy csakis a közös alapok elsikkasztása esetén lehessen bevetni.
De hát a Tanács már évek óta igyekszik azoknak a kezére játszani, akik pedig rombolják a demokráciát. Nekik csak az egységes piac a fontos, tesznek a közös értékekre. Csakhogy ez esetben közbeléptek a törvényhozók, hogy a német elnökség ne engedjen Orbánnak. A nagy frakciók, az EPP-t is beleértve egyértelművé tették: jogállami kritériumok nélkül nem járulnak hozzá a pénzügyi csomaghoz. Nagy tisztelet illeti ezért a spanyol és olasz honatyákat, hiszen országuknak igen nagy szüksége van a támogatásra, mégsem hagyták megvásárolni magukat. Merthogy semmit sem ér egy piac – értékek nélkül.
Ám a Néppárt még most sem szabadul meg Deutsch Tamástól, pedig az náci módszerekkel gyanúsította meg Manfred Webert. A CSU tartományi főnöke, Dobrindt pedig elutasítja a Fidesz kizárását. A CDU elnöki tisztére pályázó három politikus közül még egyik sem tisztázta egyértelműen, miként is vélekedik Orbánról. A berlini pártközpontban ordító a csend ez ügyben. És miközben a magyar kormánypárt változatlanul építi le az alapjogokat, továbbá uniós alapokat mutyizik el, a néppárti tagság továbbra is védelmet nyújt neki. Ám ha a konzervatívoknak még jelentenek bármit is az értékek, akkor ki kell tenni a Fidesz szűrét.
Hogy decemberben létrejött kompromisszum eredményeként a végén a jogállam kerekedik-e felül, az a Bizottságon múlik. Brüsszelnek be kell indítania a mechanizmust. De ha az alapelveket elutasító kormányok nem kaphatnak szubvenciókat, akkor azokat az önkormányzatoknak, illetve olyan helyi programoknak kell odaadni, amelyek a demokráciát és a jogállamot képviselik. Az EP a maga részéről a demokrácia szívkamrájaként továbbra is az ő oldalukon küzd.
FT
A vezércikk arra szólítja fel az unió keleti, illetve nyugati tagállamait, hogy próbálják megérteni egymást, az együttműködés érdekében kölcsönösen támaszkodjanak a közös érdekekre és értékekre. Merthogy át kell hidalni a vitákat, különben hosszú távon veszélybe kerül az EU. Ehhez jó alapot nyújt, hogy a járvány ellenére sikerült tető alá hozni a 2027-ig szóló költségvetést, valamint a mentőcsomagot, szigorítani a klímapolitikai vállalásokat, de sokat ígérő Biden sikere is.
A jogállam, a liberális demokrácia, a korrupció és a gender politika miatt azonban éleződik a feszültség bizonyos erők között a kontinens két felén. Hogy ezen túl lehessen lépni, ahhoz a Nyugatnak nem szabad tanítómesterként viselkednie, mert az új tagoknál sokan úgy gondolják, hogy immár semmi szükség a kioktatásukra. Inkább arra kell támaszkodni, ami összeköt, bár itt nagy bökkenőt jelentenek a közös értékek, valamint a nemzeti szuverenitással összefüggő problémák.
A régi tagállamok joggal tartanak igényt a demokratikus normák betartására, mert ha az elsikkad, akkor idővel súlyos veszély fenyegeti az egész uniót. A szavakat azonban nem mindig követik tettek. Pl. az EPP-n belül hangadó nyugati politikusok továbbra is fedeznek olyan keleti vezetőket, akiknek cseppet sem fontosak az alapelvek.
Meglátjuk, hatékony eszközként szolgál-e a jogállami mechanizmus, de az kevés, hogy a Nyugat csupán arra hivatkozva ostorozza a Keletet. Hiszen több régi tag is nyugodtan söpörhet a saját portája előtt, már ami a demokráciát és a korrupciót illeti. Viszont ha a régi tagok következetesek ez ügyben, akkor az keleten sok millió olyan embernek jelent bátorítást, aki tisztítótüzet sürget a maga országában.
Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nemzeti függetlenség keleten nem absztrakt fogalom a diktatúra és a külföldi elnyomás évtizedei után.
Die Zeit
Nem ritkán ájulásig dolgoznak Lengyelországban a koronabetegeket ellátó orvosok és nővérek, mert a nagyarányú szakemberelvándorlás miatt jóformán minimális létszámmal kell eleget tenniük a hatalmas feladatnak. Ily módon azonban a munkaerőhiány tényleges egészségügyi veszélyt jelent. A lengyeleknél évente 700 orvos települ át nyugatra, a szakszemélyzetből az utóbbi 16 évben pedig nagyjából 20 ezren költöztek át az Odera túlsó oldalára.
Amikor beütött a fertőzés, egyik pillanatról a másikra kellett megszervezni az átállást. A kijelölt kórházak három napok kaptak, hogy máshová vigyék a betegeket, kialakítsák a feltételeket és betanítsák a személyzetet. Csakhogy utóbbiból nincs elég, miközben az egész egészségügyi rendszer nem túl ütőképes.
Közben viszont Németországban 136 ezer külföldi dolgozik a kórházakban, nélkülük nem boldogulna a rendszer. De ott a nővérek, 8 órás turnusban három páciensről gondoskodnak, míg Lengyelországban 5-10 beteg jut egy szakemberre, a munkanap azonban 12 órás. Úgy hogy már van, ahol önkénteseket vetnek be a rászorulók etetésére, fürdetésére. Az ország különben negatív Európa-rekordot tudhat magáénak: ezer lakost átlag 2,4 orvos lát el. A keresetek már nem maradnak el a nyugati szinttől, csak éppen időben legalább 50 %-kal többet kell érte dolgozni.
A vírusfronton harcoló lengyel orvosok közben azon háborognak, vajon mit csinált a nyáron a kormány, mert elfelejtett felkészülni a válság újabb hullámára. De csak akkor kezd a tűzoltáshoz, amikor már ég a ház. Úgy hogy, jó napot! Nincs elég lélegeztető gép, és mivel kevés az ember, csupán nagy erőfeszítések árán tudják óránként rácsatlakoztatni a betegeket az oxigénvezetékekre. Az egyik krízisközpont vezetője azt mondja, megfelelő egészségügyi berendezések nélkül maximum hotelt lehet működtetni, de kórházat nem.
Le Monde
Európa felveszi a kesztyűt a vírusoltások ügyében, hála a tudománynak, a gyógyszeriparnak és a diplomáciának – állapítja meg a vezércikk., hozzátéve azonban, hogy az injekciók beadása több országban is zűrzavarosan indult. Logisztikai, politikai és lélektani nehézségek mutatkoznak. Ugyanakkor kalapot kell emelni a kutatók, a gyógyszergyárak és bizonyos fejlett államok hatóságainak hősiessége előtt. Utóbbiak folyamatosan utalták a pénzt a laboratóriumoknak, hogy azok rekordidőn belül megtalálják az ellenszert, holott semmiféle garancia nem volt a vállalkozás anyagi sikerére.
Az unió pedig magára vállalta a beszerzés feladatát, nehogy olyan kaotikus állapotok alakuljanak ki, mint tavasszal, amikor nem volt elég védőfelszerelés. El lehet képzelni, hogy a tagállamok közül kinek mennyi vakcina jutott volna és milyen áron, ha megrendelőként egymással rivalizálnak. Szóval a központosítás hatalmas jelentőségű volt, akárcsak a 750 milliárdos gazdasági ösztönző terv. A végén még Magyarország is beállt a sorba, pedig az nagy csinnadrattával üdvözölte novemberben az első pár orosz ampulla érkezését.
Több országban is nagy az elégedetlenség, mert lassan halad az oltások beadása. De itt rugalmasságra, alázatra és megfelelő szervezőmunkára van szükség. Abban pedig egyes országok jobbak, mások viszont nem annyira.
html
Project Syndicate
Majd az idő megmutatja, melyik rendszer bizonyul eredményesebbnek a járvány elleni küzdelemben, egyelőre teljesen felesleges győztest hirdetni. A neheze ugyanis még csak most jön. Új-Zélandot, Tajvant és Grönlandot leszámítva, ahol minimális a halottak száma, illetve utóbbinál egyáltalán nincs áldozat, még egyik modellről sem lehet kijelenteni, hogy különb a másiknál.
Kína ugyan egyelőre nyertesnek látszik, hiszen a gazdasága nő és sokfelé szállít az ellenszerből. Európában és az USÁ-ban ezzel szemben nagy működési zavarokat tapasztalni. A Trump-kormányzat még sokáig a hozzá nem értés, a hazugság és a korrupció iskolapéldája lesz. Az elnök jó ideig tagadta a betegség súlyosságát, pedig tisztában volt a tényekkel, de mindent a maga újraválasztásának rendelt alá. Majd amikor végre lépett a védőfelszerelések beszerzésére, a csókosok jártak jól a Trump-család környékén.
Az EU egységét nagy veszély fenyegeti, mert most meg a vakcinák körül megy a marakodás. Arról nem beszélve, hogy drámai következményei lesznek a keleti agyelszívásnak. Ugyanakkor az új költségvetés, a mentőcsomag, valamint – minden magyar és lengyel ellenkezés dacára – a jogállami mechanizmus ígéretes, de hogy elegendő lesz-e a szolidaritás fenntartására, az majd elválik. Az EU ott tart, hogy újra kitalálja magát, de nagy károkat okoz neki a nyugtalanság és a bizonytalanság.
Persze lehetne azt mondani, hogy mindenki utánozza az új-zélandi, tajvani vagy grönlandi példát. A britek azonban vágyálmokat kergetnek, amikor azt gondolják, hogy a kilépés után saját kezükbe vehetik a sorsukat. Csaknem bizonyos ugyanis, hogy összefogással sokkal eredményesebben szembe lehet szállni a sokasodó egészségügyi, gazdasági és szociális gondokkal. London bajai arról győzik meg a világot, hogy több szolidaritás kell, miközben a kárörömből bőven kijut az Egyesült Királyságnak.
Következő cikk: „Cinikus és semmitmondó parlamenti határozat”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >