Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Színre lépett a demagóg, tekintélyelvű kapitalizmus
Kialakulhat a szocializmus romjain, vagy ahol meggyengült a demokrácia, mint a braziloknál és a törököknél. Vegyes felvágottról van szó, mert egyrészt mint a kínaiaknál, az ország ura a jogon felül áll és demokratikusan nem lehet rajta semmit sem számon kérni, a választások csupán spanyolfalat jelentenek. A hatalom mindig az adott személyhez kötődik. Korrupt, gengszter politika ez, amely a talpnyalók és a kliensek lojalitásán nyugszik. A kemény mag gyakran családtagokból áll, mert csak ők igazán megbízhatóak. És ezt a rendszert akarta Trump meghonosítani az USÁ-ban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
EUobserver
Donald Tusk megérti mindazokat, akik aggódnak a liberális demokrácia közép-európai állapota miatt, főként Magyarország és Lengyelország esetében, de úgy gondolja, hogy kétségbe azért nem kell esni. Az Európai Néppárt elnöke szerint ugyanis csupán átmeneti jelenségről van szó. A demokrácia végképp gyökeret vert a térségben és vonzó hatást fejt ki másokra is, elég, ha itt a belorusz forradalmat említjük.
Hozzátette, hogy az EU változatlanul igen népszerű a régióban, bár a radikális gazdasági-politikai átalakulás némi kiábrándultsághoz vezetett. Ezt pedig a populisták megpróbálják kiaknázni. Mint mondta, nem szeretné lebecsülni ezeket a politikusokat, akik a negatív érzésekre és az elégedetlenségre alapozzák irányvonalukat, és Brüsszel-ellenes jelszavakat hangoztatnak, de úgy véli, hogy hosszabb távon aligha lesznek sikeresek. Mert ugyan az emberek időnként az Orbánokra és Kaczynskikra szavaznak, de nem az uniós tagság miatt.
Véleményét azzal együtt fenntartja, hogy a liberális demokrácia válsága olyan országokat is érint, mint az USA, Törökország és Brazília. Emellett a politikai radikalizmus erősödik pl. az olaszoknál és a spanyoloknál. Ugyanakkor a menekültválság feltárta a kelet-nyugati törésvonalat, amit csak tetézett a magyar-lengyel illiberalizmus. Ezért mostanában sokszor hallani, hogy kétsebességes Európa kell, amit persze a keleti tagok elutasítanak. Noha az már most is létező gyakorlat, mutatott rá Tusk, hiszen a románok és a bolgárok nem tagjai a schengeni rendszernek, ők – másokkal együtt kívül maradtak az euroövezeten is.
Euronews
A portál úgy véli, hogy a soros német elnökség példátlan feladatokkal került szembe az eltelt fél év során, ideértve a magyar és lengyel vétófenyegetést, de mindent egybevéve jól oldott meg egy sor kiugró gondot. A kancellár úgy indult neki, hogy az éghajlatváltozás és a migráció lesz a két súlyponti téma, de azután a Covid-19 mindent felülírt. Ennek megfelelően a politikus azt tekintette legfőbb céljának, hogy megmentse a földrészt a járvány okozta gazdasági katasztrófától. Ennek érdekében határozta el – Macronnal közösen – a mentőcsomagot.
Csakhogy ekkor Budapest és Varsó beleköpött a levesbe, mégpedig arra hivatkozva, hogy a jogállami mechanizmus politikai beavatkozást tenne lehetővé, noha mindkét ország esetében jól bizonyítható a demokrácia leépítése. A végén az utolsó pillanatban sikerült kompromisszumot tető alá hozni. Egyesek azt mondják, hogy Merkel késlekedett a megoldással. Ilyen a német zöld EP-képviselő, Reinhard Bütikofer, aki szerint a kormányfő és a többiek Strasbourgra és a Bizottságra tolták rá a hiba kijavításának terhét, miközben zavartalanul boltoltak a magyarokkal és a lengyelekkel. Ám az nem megy, hogy az állam- és kormányfők nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a jogállam kikényszerítését.
FT
A kommentár arra a következtetésre jut, hogy világszerte halványul a liberális demokrácia fénye, mert a pénz bűvöletében élő populisták képesek elhitetni az emberekkel, hogy az identitás fontosabb, mint a saját gazdasági érdekük. A demokrácia visszaesését látva Biden győzelme persze nagy megkönnyebbülés, de hogy megértsük, mi is történik, egységben kell szemlélni a politikát és a közgazdaságtant. Idáig ilyen alapon két modellt vizsgáltak: a liberális demokráciát, illetve azt, ami Kínában kialakult,
Pedig van egy harmadik variáció is: a demagóg, tekintélyelvű kapitalizmus. Kialakulhat a szocializmus romjain, vagy ahol meggyengült a demokrácia, mint a braziloknál és a törököknél. Vegyes felvágottról van szó, mert egyrészt mint a kínaiaknál, az ország ura a jogon felül áll és demokratikusan nem lehet rajta semmit sem számon kérni, a választások csupán spanyolfalat jelentenek. A hatalom mindig az adott személyhez kötődik. Korrupt, gengszter politika ez, amely a talpnyalók és a kliensek lojalitásán nyugszik.
A kemény mag gyakran családtagokból áll, mert csak ők igazán megbízhatóak. És ezt a rendszert akarta Trump meghonosítani az USÁ-ban. A módszer általában az, hogy először megnyerik a választásokat, majd belülről lebontják a személyi hatalom útjában álló intézményi és politikai akadályokat. A távozó elnök pont ilyen autokrata szeretne lenni. Ám a demokratikus fékek és ellensúlyok megakadályozták a szándékát. Ugyanakkor a republikánusok jó része támogatja azt állítását, hogy meghamisították a választás eredményét. Merthogy a pártvezetés feltétel nélkül beállt a politikus mögé.
A sikerhez persze az kell, hogy ezek a pluto-populisták rávegyék az embereket: a kultúrára és az identitásra összpontosítsanak, ne azzal törődjenek, ami anyagilag jó nekik. És ez a szemlélet itt marad, még ha Trump kénytelen is távozni. Biden tisztességes, de szembekerül az ellenzékkel, amely meg akarja buktatni és ehhez gerjeszti a dühöt a tömegekben. Azt hiszik, hogy féken tudják tartani az általuk elszabadított demagóg démonokat.
Az Egyesült Államok egyre kevésbé számít a szabadság bástyájának. Ezért az új elnöknek nehéz lesz visszaszereznie a nemzetközi bizalmat. Ily módon azután továbbra is nehéz helyzetben lesz a liberális demokrácia a világban. De a tekintélyelvűség, a bűnözők vagy kíméletlen bürokraták kiszámíthatatlan uralma roppant nyomasztó. Ezért a demokrácia híveinek bízniuk kell abban, hogy Trump négy éve ébresztőként hat. Ez persze nem vonatkozik a gazdag egoistákra, mert ők annyira vakok, hogy az orrukig sem látnak.
FAZ
A konzervatív lap igen tarkának nevezi a frissiben felállt magyar ellenzéki szövetséget, ám megjegyzi, hogy az összefogást a választási törvény újabb módosításával maga Orbán Viktor kényszerítette ki. Így a hat párt mást nem is tudott tenni, minthogy egységbe tömörüljön. A koalícióból, amely a Fidesz megállítását tekinti céljának, ideológiailag leginkább a Jobbik lóg ki. Eredetileg a neonácikat is magában foglaló szélsőjobbról indult, de mivel a miniszterelnök, főként a migrációs válság óta, illetve a Soros elleni kampánnyal egyre jobbra vitte a Fideszt, a párt Vona Gábor alatt – Simicska Lajos istápolásával – fokozatosan behúzódott középre.
Brenner Kolomán, aki a Jobbik színeiben az Országgyűlés alelnöke, azt mondja, számukra jobb lett volna a két lista, mert akkor a szavazópolgárok könnyebben dönthettek volna világnézeti megfontolások alapján. Csakhogy ezt a Fidesz keresztülhúzta az újabb partizánakcióval, így a hatok közös indulásban egyeztek meg. Egyúttal 13 pontban rögzítették, hogy többet akarnak egyszerű kormányváltásnál. Azaz nem csupán az utolsó 10 évet kívánják lezárni, hanem mindazt a 30 évet, amit az elmúlt 30 éve jelentett. Hiszen – mutat rá Brenner – korrupció már a szocialisták alatt is létezett. Azaz a cél a korszakváltás.
Ideértve, hogy az uniós pénzeket ne sikkasszák el, hanem az oktatásra és az egészségügyre fordítsák.
Guardian
Két szakértő azt tanácsolja az új amerikai elnöknek, hogy ne hívja össze az általa tervezett nemzetközi értekezletet a demokrácia megerősítésére. David Adler, aki a Haladó Internacionálé nevű nemzetközi szövetség egyik vezetője, valamint Stephen Wertheim, a Columbia Egyetem professzora azért nem tartja jó ötletnek, amit Biden kigondolt, mert az csak fokozná a megosztottságot a világban. Persze a jogállam bajban van, jönnek fel a tekintélyelvű vezetők, akik meglovagolják a be nem tartott ígéreteket és mások hibás politikáját.
De az amerikai vezetés nem folytathatja, hogy ellenséges táborra osztja a világot és az együttműködéssel szemben az ütközést részesíti előnyben. Hiszen csakis együttes erővel lehet legyűrni az olyan gondokat, mint klímaváltozás vagy a koronavírus. Mindkettő fittyet hány arra, hogy kik Amerika barátai és ellenségei.
A nehézségek ott kezdődnek, hogy kiket hívjanak meg a találkozóra? Pl. Magyarországot és Lengyelországot, a mind inkább illiberális két NATO-szövetségest? Ha meginvitálják az autoriter vezetőket, azzal legitimálják áldemokrata rendszerüket. Szóval a tanácskozás mindenképpen fokozná az ellentéteteket. Ezért Bidennek a gyökereknél kell megragadnia a problémát, nem szabad leragadnia a populisták, nacionalisták és demagógok jelentette aggályoknál.
Washingtonnak az kell elérnie a külpolitikában, hogy leáldozzon az illegális pénzügyeknek és a demokrácia ismét a polgárok érdekeit szolgálja. Azon kívül békét kell teremtenie világszerte, ehhez demilitarizálni kell az amerikai diplomáciát. Végül pedig létre kell hoznia a nemzetközi együttműködés rendszerét, elválasztó vonalak nélkül. Azaz a külkapcsolatokban is gyakorolnia kell a demokráciát, ahelyett, hogy demokratizálást követelne bizonyos országoktól.
Washington Post
Vezércikk úgy értékeli, hogy ébresztőt jelent a Nagy-Britanniában villámgyorsan terjedő új koronatörzs. Hiszen az eddigi változat már 77 millió embert fertőzött meg a világban, és 1,7 millió halálesetet okozott, de nem szabad elfogadni, hogy nem lehet semmit sem tenni a járvány ellen. A mutáns kórokozót brit földön először szeptemberben mutatták ki, de hogy minek a hatására módosult a genetikai összetétele, azt nehéz megmondani. Ám jó hír, hogy jelen állás szerint nem okoz súlyosabb megbetegedéseket, és nem követel több áldozatot, mint a Covid-Sars-2. És úgy néz ki, hogy a kidolgozott vakcinák eredményesek vele szemben.
Megállítani azonban csak úgy lehet, ha megkettőzzük az eddigi erőfeszítéseket. Követni kell az utasítást, hogy a londoniak, illetve délkelet-angliaiak karácsonykor se hagyják el otthonaikat. Másként nem lehet lefékezni az elszabadult vonatot, noha Johnsonnak már korábban lépnie kellett volna.
Hogy leáll az áruszállítás Nagy-Britanniába, illetve az országon belül, az sokba fog kerülni és nagy károkat okoz. Ugyanakkor lehet, hogy a zárlat először eredményre vezet, de azt már megtapasztaltuk, hogy a ragály engesztelhetetlen és opportunista. Megtalálja az utat egyik embertől a másikig, ha azok szoros közelségben vannak egymással. Ezért távolságot kell tartani, maszkot kell viselni, ügyelni kell a higiéniára és ahol kell, korlátozásokat kell elrendelni. Egyébként pedig várunk a vakcina megérkezésére.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >