Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Csak nyugi és gyerünk tovább, EU!
Ebben a helyzetben Európának meg kell őriznie a hidegvérét. Ha ugyanis a földrész nem nyújt segédkezet a két rezsimnek, akkor azok csak rosszul járhatnak. Ha jobban megnézzük őket, azt látjuk, hogy gyengébbek, mint ahogy az első látásra tűnik. A jogállami kritériumokat ugyanis többségi döntéssel el lehet fogadni, hacsak a többség nem adja meg magát Orbán és Kaczynski rablótámadásának. Azt kell csinálni, amit Verhofstadt javasolt: a segélycsomagot az ún. kiterjesztett együttműködés keretében, a magyarok és a lengyelek nélkül kell létrehozni. A budapesti és varsói vétó mögött kizárólag személyes érdekek húzódnak meg, de mindkét ország erősen függ Európától. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Az unió a sarkára áll a jogállam ügyében, miközben a magyar és a lengyel vezetés ellenszegül – írja a világ vezető lapjának vezércikke. Merthogy az EU évekig passzívan szemlélte, amint a két nacionalista kormány aláássa a demokráciát. Ám most Brüsszel végre megvonta a vörös vonalat és meghirdette, hogy támogatás csak azoknak a tagoknak jár, amelyek tiszteletben tartják a jogállami elveket. Ezek után azonban Magyarország és Lengyelország szégyentelenül bosszút állt és azzal fenyeget, hogy megvétózza a hosszú távú költségvetést, illetve a gazdasági újjáépítési csomagot, és mindent, hacsak a szervezet nem áll el szándékától.
A kihívást abba a szokásos panaszba ágyazták be, hogy az unió úgy viselkedik, mint az egykori szovjet hűbérurak. Az ilyesfajta érvelésnek azonban már régóta semmi hitele sincs, főként mivel a két szélsőjobbos vezetés azért boldogan felmarkolja a hatalmas támogatásokat. Orbán és a PiS cinikus reakciója illusztrálja, milyen messzire kerültek már a közösség alapeszményeitől. De nem zavarja őket, hogy azok érvényesítését országuk vállalta a belépéskor. Közös kutatóintézetet kívánnak létrehozni, hogy harcoljanak a „liberális ideológia véleménydiktatúrája” ellen.
Főként a magyar miniszterelnök módszeresen dolgozik a bíróságok függetlenségének megnyirbálásán, a sajtó engedelmességének kikényszerítésén és a civil társadalom korlátozásán. A nacionalista Fidesz teljes mértékben kézben tartja az Országgyűlést, így Orbán kihasználta a járványt, hogy különleges felhatalmazást kapjon és annak révén mindaddig rendeletekkel irányítsa az országot, ameddig csak jónak látja.
Az EU jó ideje látja az illiberális sodródást, de az egyhangú döntéshozatal elve miatt nemigen tudott mit tenni ellene. Merkel vonakodik nyílt háborúskodásba kezdeni Orbánnal és Kaczynskival. Pedig rá kell kényszerítenie a visszakozásra a két országot. Hiszen, ha azok meg tudják zsarolni a szervezetet, akkor mások is követnék a példát, lásd Szlovéniát, és nagy vereség érné a demokráciát. Nem véletlen, hogy a magyar vezető hangosan élteti Trumpot és olyanokkal áll össze, mint Bolsonaro, Erdogan vagy Steve Bannon.
De az EU végre megtalálta az eszközt, amivel kényszeríteni tudja az eltévelyedett tagokat, hogy térjenek vissza a nyugati demokrácia elveihez. A közösségnek világossá kell tennie, hogy kész bevetni ezt a fegyvert.
FT
A kommentár úgy ítéli meg, hogy magyar és lengyel részről kicsinyes önérdek vezérli az unióval kirobbant jogállami erőpróbát, de a többieknek határozottan szembe kell szállniuk Orbánnal és Kaczynskival. Szó sincs itt kelet-nyugati, konzervatív-liberális ellentétről, és nem is a régi, illetve új tagok közössége, vagy akár a nemzeti szuverenitás és a szövetségi elv került itt szembe. Még akkor sem, ha Budapest és Varsó úgy állítja be, mintha a készülő mechanizmus örve alatt a nyugati liberálisok ideológiai támadást indítottak volna a társadalmilag konzervatív és bevándorlás-ellenes értékek ellen.
Amit a két ország csinál, az sérti lakosságuk túlnyomó többségének érdekeit, ugyanakkor javarészt a két kormánypárt szűk törekvéseiből fakad. A magyaroknál az uniós pénzek Orbán családtagjainak és közvetlen embereinek a zsebét vastagítják. Így az élénk tiltakozást annak kell tekinteni, ami: egy nem működő politikai rendszer zavarának, az ágálásnak pedig nincs más célja, mint hogy hangot adjon a két túlhatalommal rendelkző főember személyes démonjainak és megszállottságának. Egyébként annyira nem működik a rendszer, hogy még csak nem is próbálják meg leplezni.
Orbán ismét előhozakodott az összeesküvés elmélettel, mármint hogy az EU Soros kottájából játszik, mert a bevándorlók befogadására akarja rákényszeríteni az országot. Ilyesmit nem mond egy jóhiszemű politikus. De nem szabad lebecsülni, hogy milyen súlyos következményekkel jár az ellenállás, aminek a kiindulópontja, hogy a politikus megszállja az államot. Ehhez megfelelő eszköz, hogy mind ő, mind Kaczynski úgy tünteti fel: csak a szuverenitást, a kereszténységet és a nemzeti identitást védelmezi.
Hiszen ha civilizációs viszállyá emeli az európai értékek ellenében, akkor ez megadja az annyira vágyott nagyságot a tekintélyelvűségnek, csak éppen az nem érdemli meg. Ebben a helyzetben Európának meg kell őriznie a hidegvérét. Ha ugyanis a földrész nem nyújt segédkezet a két rezsimnek, akkor azok csak rosszul járhatnak. Ha jobban megnézzük őket, azt látjuk, hogy gyengébbek, mint ahogy az első látásra tűnik. A jogállami kritériumokat ugyanis többségi döntéssel el lehet fogadni, hacsak a többség nem adja meg magát Orbán és Kaczynski rablótámadásának.
Azt kell csinálni, amit Verhofstadt javasolt: a segélycsomagot az ún. kiterjesztett együttműködés keretében, a magyarok és a lengyelek nélkül kell létrehozni. A budapesti és varsói vétó mögött kizárólag személyes érdekek húzódnak meg, de mindkét ország erősen függ Európától. Szóval, csak nyugi és gyerünk tovább, EU!
Süddeutsche Zeitung
A vezető német lap átvette a liberális lengyel Gazeta Wybocza kommentárját arról, hogy az EU-nak nem szabad gyengének mutatkoznia Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A két ország ugyan szokás szerint fenyegetőzik, de ez olyan, mintha válogatott sértéseket vágna a többiek fejéhez – a szólásszabadságra hivatkozva. Mindkettő azt állítja, hogy a jogállami kötelezettség igazolhatatlan támadást jelent a nemzeti szuverenitás ellen, amit már csak elvből is el kell vetni. De nem szabad felvizezni a feltételeket, mert az csak megerősítené a két rezsimet abban a hitben, hogy a zsarolással sikert érhet el. Valójában számukra az a fontos, hogy a szubvenciókat továbbra is zavartalanul terelhessék a saját zsebük felé.
Ágálásuk iránt mégis rokonszenvet tapasztalni a szervezetben, és a két lázadó a Brexit keserű tapasztalatai alapján abban bízik, hogy vagy beadja a derekát a német elnökség, vagy a Berlin után következő portugálok engednek, mert őket nagyon megviselte a járvány. De ha egyik sem kapható megalkuvásra, akkor a következő uniós elnök Szlovénia lesz, az meg Budapest és Varsó mellett áll. Orbán és Kaczynski szerencsejátékos és igen kitartó.
Ám a hazardírozás visszaüthet, mert a jogállami mechanizmus az első komoly fenyegetés volna Orbán korrupt üzelmei számára. Kaczynskival más a helyzet, mert Lengyelországban továbbra is viszonylag erős az igazságszolgáltatás a sajtó, valamint a civil mozgalom. És ha az EU keresztülnyomja a jogállami feltételeket, akkor a varsói erős ember nem tud hová visszavonulni.
Az Alkotmánybíróság által kimondott teljes abortusztilalom százezreket vitt az utcákra, és a károkat nem tudta enyhíteni a hálás, ám kompromittálódott katolikus egyház támogatása sem. Hirtelen kiderült, hogy a hatalom gyenge és sebezhető. A tempót Ziobro diktálja, akinek 18 képviselője nélkül megbukna a koalíció. Kaczynski pont azért vétózott, hogy visszaszerezze riválisától a szélsőjobbot és mutassa: a hazát támogatja a német beavatkozással szemben, aki felsorakozik a PiS mögé. Ez be is jönne egy egységes lengyel vezetés, illetve egy megosztott Európa mellett. De mi van, ha pont az ellenkezője az igaz?
Washington Post/Bloomberg
Timothy Garton Ash a belengetett magyar vétó után még inkább úgy látja, hogy Magyarország immár nem számít demokráciának, hanem hibrid tekintélyelvű rendszer, esetleg versengő autokrácia. Mindenesetre a magyar és a lengyel fenyegetés megrengette az uniót, hiszen Budapest és Varsó az egész szervezetet túszul ejti. Céljuk, hogy semmi sem zavarja meg az óriási uniós pénzek felvételét, noha közben folyamatosan mosnak alá két alapelvet, hogy ti. az EU demokráciák közössége, illetve, hogy a közösségi jog az összes tagra vonatkozik.
Márpedig – mutat rá az oxfordi professzor, az európai ügyek kiváló elemzője – ily módon létválságba kerül Brüsszel, bár a két renitens hatalom igyekszik úgy feltüntetni, hogy náluk minden rendben van a demokratikus szabályokkal. De ha bárki megvizsgálja a magyar viszonyokat, azonnal kiderül, hogy itt már szó nincs jogállamról. Orbán módszeresen lebontotta a demokratikus intézményeket, kihasználva az általános elégedetlenséget. Neki a hatalom és a pénz a legfontosabb. Időről időre pont annyi embert mozgósít, amennyi szavatolja neki a választási győzelmet.
Amúgy itt nem beszélhetünk kelet-nyugati törésvonalról, mert még a magyarok és a lengyelek majdnem háromnegyede is egyetért a támogatások és a jogállam összekapcsolásával. Az elemző azonban erősen tart attól, hogy az EU meginog és még inkább meggyengíti a tervezett mechanizmust. Pedig ez esetben az egész európai terv alapjai kerülnek veszélybe. Ám még nem késő, megálljt lehet parancsolni a Fidesznek és a PiS-nek.
A keményebb dió Magyarország, mert Orbán jóformán már mindent az uralma alá hajtott. De ebből nem következik, hogy örökre hatalmon maradhat. Éppen összeáll a magyar ellenzék és 180 fokos fordulat jöhet, ha a jogállam megkapja a kellő támogatást az uniótól. Csak keményebbnek kell lennie az európai és német vezetésnek, mert a magyar miniszterelnök kizárólag abból ért. A CEU-nak sem kellett volna elköltöznie, ha jött volna egy határozott hangú figyelmeztetés a Fehér Házból, továbbá Berlinből.
Ash sürgeti, hogy az EU mondja ki: Orbán és Kaczynski csupán kamuzik. Függetlenül attól, hogy az ilyen rezsimek régi jó szokása beleharapni abba a kézbe, amelytől enni kapnak. Hiszen Magyarország a bruttó hazai termék nagyjából 10 %-ára számíthat abból a hétéves költségvetésből, illetve újjáépítési alapból, amelyet éppen meg akar vétózni. Arról nem beszélve, hogy a lakosság többsége támogatja a tagságot.
De ha az unió nem tesz semmit, akkor a szervezet fokozatosan elerőtlenedik. Az viszont jó, hogy a magyarok és a lengyelek is kimennek az utcára, ha azt látják, hogy bajba kerül a demokrácia.
Die Welt
A konzervatív újság szembesíti két munkatársának véleményét, mivel egyikük úgy gondolja, hogy az EU-nak be kell keményítenie Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, a másik szerint viszont nem. Jennifer Wilton, aki a határozottabb fellépés híve, arra hivatkozik, hogy a magyar, a lengyel, de még a román kormány is javában építi át a jogrendszert és egyáltalán nem csupán kokettál a tekintélyelvűséggel. Magyarországon évek óta újabb és újabb törvényekkel kerítik be a független igazságszolgáltatást, a sajtó nagy részét a hatalom bedarálta, a kormánynak nem tetsző tudósokat és civil szervezeteket rendre lejáratják. De a bűnlistát még hosszan lehetne sorolni.
A szerző, aki már gyerekként szerelembe esett Magyarországgal, de annyira, hogy még a nyelvvel is birkózik, sajnálatosnak tartja, hogy az EU mégsem tesz évek óta semmit sem. Így a két kormány már elutasítja az alapértékek betartását, noha arra kötelezettséget vállalat a csatlakozáskor. A Bizottság arra hivatkozva totojázik, hogy nem kíván semmi olyat csinálni, ami további megosztottságot eredményezne. De éppen a közös értékek tartják össze az uniót. Azok védelme pont azt jelenti, hogy megakadályozzák a szakadást.
A másik oldalon Dirk Schümer kiemeli, hogy a magyar és a lengyel jogállam megmentésére Brüsszel keresve sem találhatott volna alkalmatlanabb időpontot. Hiszen a hatalomvágyó Kaczynski és Orbán számára az időzítés ideális, mármint hogy megtorpedózza a költségvetést és a koronaalapot. A Fidesz és a PiS felteheti azt a régi lemezt, hogy ők a brüsszeli önkény áldozatai. Úgy lépnek fel, mint tisztességes demokraták a kialakulóban lévő európai „Szovjetunió” ellen.
A kampány hajtóereje az EP, ám ezáltal pártpolitikai élt kap a hadjárat. Mert pl. miért nem ül a vádlottak padján Málta vagy Bulgária. Ily módon a polgárok szemében olyan kép alakul ki, hogy az unió magas lovon ül, de nem képes semmit sem elintézni. Szóval mielőtt Budapesten és Varsóban akar reformokat, az uniónak először a saját háza táján kellene rendet tennie.
Spiegel
Akinél a koronavakcina van, az irányítja a világot. Az első ellenszerek már a forgalmazás engedélyezésének kapujában állnak, egyes országok már régen milliárdos tételben foglaltak le belőlük. Másokra viszont az a veszély leselkedik, hogy függő helyzetbe kerülnek Oroszországgal, illetve Kínával szemben. Vagyis a vírus megváltoztatja az egész geopolitikát.
Mindenesetre a gyártás lehető leggyorsabb megszervezése, továbbá az elosztás és a beadás akkora logisztikai feladat, amekkorával még soha nem került szembe az emberiség. Aki először jut hozzá az ellenanyaghoz, az lépéselőnybe kerül a többiekkel szemben. Véget vethet a zárlatnak, megnyílhatnak az iskolák és vendéglők, beindulhat a gazdaság. És nagyobb lesz a befolyása annak, aki a legjobb vakcinát tudja felmutatni. Többet elérhet vele, mint a múlt században az ideológia segítségével.
Más kormányok viszont küszködhetnek, hogy egyáltalán hozzájussanak a szerhez, hiszen kiderült, hogy a világ mennyire önző. Jó hír ugyanakkor, hogy a WHO szerint jelenleg 48 készítményt tesztelnek, közülük 11 már az utolsó szakasznál tart. De hogy ezek közül bármelyik eljusson akár a földkerekség legtávolabbi sarkaiba is, ahhoz 15 ezer repülőjáratot kell megszervezni. Nem beszélve, hogy azért oltóállomások és felkészült szakemberek is szükségesek a beadáshoz.
Itt is az van, hogy a tehetősebb államok előnyt élveznek. Szakértők félnek, hogy a szűkös gyártási kapacitások miatt sok fejlődő állam legrosszabb esetben egészen 2024-ig nézheti a holdat. Már most látszik, hogy a világ két tömbre oszlik: a legfejlettebbek jutnak hozzá a leghatásosabb vakcinához, részben a szigorú hűtőlánc, részben a 20-25 dolláros egységár miatt. Ekkora összeget sok kormány egyszerűen nem engedhet meg magának.
Kína mindent elkövet, hogy kibővítse befolyási övezetét. Latin-Amerikában és Afrikában máris hiteleket kínál az oltás megvásárlásához. De emögött az is ott van, hogy mivel az ázsiai országban visszaszorították a fertőzést, odahaza nincs kin kipróbálni a vegyületet. Ezért több mint tucatnyi országgal máris teszt-, illetve gyártási megállapodást kötött.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >