2020. november 29. vasárnap
Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A német cégeknek meg kell fontolniuk, beruháznak-e egy ilyen országban

A német cégeknek meg kell fontolniuk, beruháznak-e egy ilyen országban

Merkelnek egyértelművé kell tennie, hogy véget kell vetni a demokratikus szabályok, a bírói függetlenség leszalámizásának. És hogy a német cégeknek meg kell fontolniuk, beruháznak-e egy ilyen országban. Egyben pedig elő kell készítenie, hogy az újjáépítési terv kormányközi keretekben valósuljon meg, tehát szükség esetén a magyarok és a lengyelek nélkül. A pár hónapos késlekedés nem olyan nagy dráma. Magyarország és Lengyelország viszont sokat veszíthet. Itt az idő, hogy megmondják nekik, mibe kerül, ha zsarolnak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Bloomberg

A francia elnök egyik tanácsadója azt közölte, hogy ha minden kötél szabad, kihagyhatják Magyarországot és Lengyelországot a gazdasági segélytervből. A szokásoknak megfelelően névtelenül nyilatkozó szakértő azonban hozzátette, hogy egyelőre olyan megoldásban gondolkodnak, amely kiterjed mind a 27 tagra, de mindenképpen meg akarják védeni a jogállamot. Kiutat jelentene szerinte, ha pl. megnyugtatnák Orbán Viktort, hogy az a bírósághoz fordulhat, ha valamilyen jogsértés miatt felmerülne a támogatások megvonása a magyar kormány számára.

A Teneo kockázatelemző szerint azonban megosztaná Európát, ha a magyarokat és a lengyeleket megkerülnék. Ez főleg a németek számára istenkáromlással érne fel.

 

Yahoo/AFP

 

Az európai ügyek francia minisztere azt közölte, hogy gyakorlati megoldással próbálkoznak túljutni a magyar-lengyel vétó miatt bekövetkezett patthelyzeten, de ha nincs más, akkor mennek tovább, immár a két ország nélkül. Clement Beaune hozzátette, hogy tisztázni kívánják, mit is jelentenek a jogállami feltételek, de szó sem lehet azok megkérdőjelezéséről, mert az értékek, és az egész európai terve jövője a tét. Mint megjegyezte, egyes tagok nem ejthetik fogságba a földrészt, csak azért, mert nem kívánnak előre lépni és nem tisztelik az együttműködés alapjait.

Közben keményebbre váltott viszont a hang a két renitens állam részéről. Morawiecki kijelentette, hogy itt egy európai oligarcha igyekszik megfélemlíteni a gyengébb országokat. Orbán pedig zsarolásnak nevezte a leendő mechanizmust olyan államokkal szemben, amelyek elvetik a bevándorlást. Közben az oldalukra állt a szlovén miniszterelnök. Ugyanakkor a csehek, szlovákok és románok nem tartják jónak a vétót. 

 

Die Zeit

 

Az unió költségvetésért felelős biztosa úgy gondolja, hogy Magyarország rövidesen feladja az ellenállást, már csak saját érdekében is. Az osztrák Johannes Hahn a lapnak adott interjúban kifejtette, hogy szerinte a lengyelek is visszakozni fognak, mivel mind a két ország polgárai hatalmas összegektől esnének el, és ezt a kormányaiknak mérlegelniük kell. Hiszen a 2. világháború óta nem volt ekkora válság.

A politikus jelezte: hogy a közösségi alapok ne tűnhessenek el sötét csatornákon, Brüsszel erősíteni kívánja a védekezést. Pl. az új Európai Ügyészség segítségével, de fokozott szerep hárul majd az OLAF-ra, a Korrupcióellenes Ügynökségre is. Óriási összegekről van ugyanis szó, ezért jobban fel kell szerelni az ellenőrzést szolgáló mechanizmust.

 

Neue Kronen Zeitung

 

Az Európai Parlament osztrák néppárti alelnöke úgy véli, nem maradhat következmények nélkül a magyar és a lengyel vétó, ezért azonnal el kell távolítani a Fideszt az EPP-ből, ha Orbán Viktor ma este nem mutat hajlandóságot a két pénzügyi csomag elfogadására. Othmar Karas, aki jó ideje következetesen bírálja a hivatalos magyar politikát, megjegyezte: nem szabad megengedni, hogy egy EPP-tag zsarolja az uniót. A politikussal a kizárás ügyében mélyen egyetért Donald Tusk, az európai kereszténydemokraták lengyel elnöke, aki korábban igen jóbarátságban volt a magyar kormányfővel.

 

FT

 

A vezércikk úgy foglal állást, hogy az uniónak vissza kell utasítania a magyar és lengyel zsarolást, és a két országot nem szabad a jogállami feltételek gyengítése árán megbékíteni. A nyáron kidolgozott pénzügyi terv ugyanis nagy lépést jelentett előre és a szolidaritásról tanúskodott a legnagyobb válság idején.

A két nacionalista kormány idáig még sosem akadályozta egy ennyire fontos program elfogadását. Igaz, eddig nem is szembesültek azzal, hogy büntetést róhatnak ki rájuk tekintélyelvű húzásaikért. Ily módon most ér a csúcspontjára az a politika, amely 10 éven át elnézte, hogy leginkább Magyarországon és Lengyelországban módszeresen lebontsák a fékeket és ellensúlyokat.

A folyamat feltartóztatására nincsenek megfelelő jogi alapok, de a varsói vezetés már ott tart, hogy az igazságszolgáltatás ügyében nem veszi figyelembe az Európai Bíróság határozatát. A Néppárt ugyanakkor menedéket nyújt Orbánnak, tévesen azzal érvelve, hogy jobban meg lehet szelídíteni a politikus, ha tag marad. Most Merkelre hárul, hogy megoldja azt a gondot, amelynek létrejöttében maga is segédkezett.

A legrosszabb válasz az volna, ha meggyengítenék a jogállami biztosítékokat. Ez ugyanis csak még jobban felbátorítaná a zsarolókat, miközben megrendítené az uniós értékekbe vetett bizalmat. De a legtöbb tagállam és az EP nem is volna kapható rá. Lehet azzal próbálkozni, hogy Brüsszel írásban szavatolja: a mechanizmus egyetlen országot sem pécéz ki és a döntés minden esetben szigorú jogi procedúra végén születik meg.

Emellett azonban Merkelnek egyértelművé kell tennie, hogy véget kell vetni a demokratikus szabályok, a bírói függetlenség leszalámizásának. És hogy a német cégeknek meg kell fontolniuk, beruháznak-e egy ilyen országban. Egyben pedig elő kell készítenie, hogy az újjáépítési terv kormányközi keretekben valósuljon meg, tehát szükség esetén a magyarok és a lengyelek nélkül.

A pár hónapos késlekedés nem olyan nagy dráma. Magyarország és Lengyelország viszont sokat veszíthet. Itt az idő, hogy megmondják nekik, mibe kerül, ha zsarolnak. 

 

Le Monde

 

A vezércikk lehetetlennek minősíti a magyar és a lengyel politikát, hiszen az éppen kudarccal fenyegeti az egész közösség szolidaritását, azaz hogy a közösség együttes erővel juthasson túl a Covid-19-en. Ily módon azonban a két kormány védhetetlen pozícióba navigálja magát. A kérdés, hogy ők ketten meddig hajlandóak elmenni, hiszen az összes gazdaságot veszélybe sodorják az ellenkezéssel.

Kaczynski és Orbán már évek óta csörtézik Brüsszellel a bíróságok és a média önállósága ügyében, de hozzáállásuk a Bizottság és az EP szemében ellentmond az alapértékeknek. Már a migránsválság során megmutatkozott az eltérő megközelítés. Akkor kompromisszummal hidalták át a viszályt, ám a mostani eset más. Egyrészt mert sem Budapest, sem Varsó nem állíthatja, hogy nincs tisztában vele: itt az EU egyik alapja forog kockán. Továbbá mivel teljesen magukra maradtak ebben a vitában. Még a másik két V4-ország sem állt be mögéjük. Végül pedig mert megindokolhatatlan, hogy ennyi pénzt kellő jogállami garanciák nélkül osszanak szét.

Képtelenség és ideológiai vakság, hogy kudarcot valljon a közösség elszántsága a járvány legyűrése, csak azért, mert két tag belpolitikai megfontolásokból keresztbe fekszik. Meg kell követelni, hogy a magyar és lengyel vezetés felelős magatartást tanúsítson a kiút keresése során. Hiszen az ő polgáraik gazdasági megmentéséről is szó van.

Nem, Orbán miniszeterelnök úr, az EU nem a Szovjetunió. Éppen ellenkezőleg. Magyarország szabad akaratából lépett be az európai közösségbe, és távozhat is, ha akar. Nem egyszerű, de a brit példa mutatja, hogy meg lehet csinálni. Persze négy évvel a népszavazás után a brit 60 %-a jó véleménnyel van az unióról. Kell, hogy ennek valami oka legyen.

 

Frankfurter Rundschau

 

A vezércikk azt tanácsolja a jogállam híveinek, hogy semmiképpen se hagyják magukat zsarolni Magyarország és Lengyelország részéről a mai esti csúcskonferencián. Mert nagyon helyes, hogy a jövőben egyetlen fityinget, vagy csak kevesebb pénzt kapjanak azok a kormányok, amelyek átlépnek a törvényen, bírákat csuklóztatnak és korlátozzák a szabad sajtót. Ez nem lenne jó a magyar és a lengyel vezetésnek, de annál jobb volna viszont az EU jövője szempontjából. Szóval nem szabad engedni, még akkor sem, ha emiatt csak a jövő hónapban megy át a költségvetés és a segélycsomag terve.

A jogállami mechanizmus pártolóinak egyébként sincs más választásuk, mint hogy felvegyék kesztyűt és megvívják a csatát. Hiszen idáig minden próbálkozás lepattant a mind tekintélyelvűbb magyar és lengyel vezetésről. Sőt, azok csak egyre jobban kiépítették autoriter rendszerüket. De az érveiket még a magyarok és a lengyelek közül is egyre kevesebben hiszik el. Annál többen jönnek rá viszont, hogy mennyire kellenek a brüsszeli milliárdok. Szóval a két kormány helyzete egyáltalán nem olyan erős, mint ahogy az a vétó fényében tűnik.

Nagyon úgy néz ki, hogy a vita csak a decemberi csúcson rendeződik, addig tehát időhöz jutnak a felek. De a spanyolok abban bíznak, hogy már a jövő év elején pénzhez jutnak, hogy talpra állítsák a vírus miatt megroggyant gazdaságukat. Ebből is látszik, mennyire felelőtlen Budapest és Varsó. Ám ha a többiek megint az anyagiakkal fogják be a szájukat, akkor az EU azt bizonyítja, hogy zsarolható, az pedig súlyos jelzálogot jelent.

De azt is szem előtt kell tartani, hogy az uniónak mennyi más gondot kellene sürgősen megoldania, és ezt meg kellene értenie a Fidesznek, valamint a PiS-nek is.

 

NZZ

 

Egyre inkább csak szöveg, hogy az unió jog- és értékközösség, és Brüsszel rossz következtetéseket von le abból, hogy Magyarország és Lengyelország erőpróbát kényszerít ki a jogállami kritériumok megszigorítása kapcsán, amivel az EU alapjait ássa alá. A külpolitikai rovatvezető, Rásonyi Péter kommentárja rámutat, hogy a Tanács csakis magának köszönheti a jelenlegi zsákutcát, mert a júliusi csúcson a kérdés elmaszatolásával kiskaput nyitott Budapestnek és Varsónak és azok ezt ki is használták, noha esetükben meglehetősen kétes a jogállam helyzete. Az EP azonban azt közölte, hogy eddig és ne tovább.

Ahogy az az ilyen helyzetekben szokás, ezúttal is valószínűleg alkuval simítják el a konfliktust, noha itt kulcskérdésről, az EU alapértékeinek megmentéséről van szó. Mert ha bizonytalanná válik a magyar és lengyel bíróságok függetlensége, akkor a nyugati adófizetők nem lehetnek biztosak abban, hogy tisztességesen használják fel euróikat a támogatott országokban.

A lengyel és magyar külön út roppant sajnálatos, és a végén leginkább a saját polgárainak okoz kárt. De a nemzeti szuverenitás miatt realitás. A kiút az volna, hogy le kellene építeni az egész támogatási rendszert, mert nem lehet kizárni a visszaéléseket. Az EU ugyanis mind inkább egy hatalmas elosztó rendszer lesz, amely egyre nagyobb szubvenciókkal igyekszik megőrizni saját cselekvőképességét. És a sokat emlegetett jog- és értékközösség mind inkább csupán homlokzat.

 

Die Presse

 

Az újság úgy látja, hogy Magyarország és Lengyelország a kilépéssel kokettál, az EU viszont azzal a kérdéssel kerül szembe, hogy mi a tagság ára. Az unió már megint létválságba kerül a  vétó miatt. Ám ha a 25-ök hagyják, hogy a maradék kettő kész helyzet elé állítsa őket, akkor maguk számolnák fel az uniót, legalábbis jogközösségként, pedig arra nagyon büszkék. Viszont ha kemények maradnak és kitartanak amellett, hogy pénzt csak annak utalnak, aki abból nem a politikai kegyenceket hízlalja, miközben nem győzi kigúnyolni a közös értékeket, akkor meg lehet mutatni Budapestnek és Varsónak, hogy merre is van a kijárat.

A távozás végzetes volna az integráció szempontjából, politikailag, gazdaságilag, kulturálisan egyaránt. De a magyar és lengyel egotrip kényszerhelyzetbe hozza az EU-t, noha a tagságból mindkettő óriási előnyöket húz. Ám ahogy az athéni baloldali populista vezetés is észhez tért, amikor a gazdasági csőd idején felmerült a Grexit lehetősége, Budapestnek és Varsónak is szembesülnie kell az elszigetelődés veszélyével, hogy véget érjen a nacionalista őrület. Már bebizonyosodott, hogy szép szóval, dorgálással semmit sem lehet elérni náluk.

 

FT

 

Magyarország és Lengyelország keményen beleállt a jogállami vitába, mert úgy érzi, hogy igazságtalan támadás éri, ám a lengyel belpolitikai helyzet korlátozza Varsó mozgásterét. A két kormány már sokszor összecsapott Brüsszellel, de a tét még egyszer sem volt ekkora. Legalábbis anyagiakban. Egyes elemzők azt gondolják azonban, hogy a végén mindkettő beadja a derekát, merthogy hatalmas összegektől esne el, miközben a járvány óriási pusztítással fenyegeti gazdaságukat.

Hegedűs Dániel a német Marshall Alapítványtól azt mondja, hogy Orbán és Kaczynski engedményeket igyekszik kicsikarni, de legalábbis egy kicsiny és jelképes győzelmet, hogy odahaza arcvesztés nélkül tudjon visszavonulni. Ám jelenleg még ott tartanak, hogy csakis egyhangú döntéssel lehessen elhatározni a szankciókat.

A lengyelek helyzetét megnehezíti, hogy a keményvonalas igazságügyi miniszter gyakorlatilag vétót követel a kormánytól. Ziobro Morawiecki helyére pályázik. Így névtelenül ugyan, de még a PiS-ben is elismerik, hogy nem lehet tudni, hová fajul a viszálykodás, bár azért azt kétlik, hogy a cél az egész koalíció bedöntése lenne. A kérdés ezek után az, hogy pókert, vagy orosz rulettet játszanak-e, mert a kettőnek más és más a vége.

 

The Times

 

Aligha oldódik meg a mai online csúcson a vétóvita, de új törésvonal alakul ki, mert Magyarország és Lengyelország azzal vádolja a ’polkorrekt’ EU-t, hogy az pénzzel akarja a liberális felfogást rákényszeríteni a konzervatív kormányokra. Mindenképpen ez a téma uralja az esti egyeztetést és ez csak aláhúzza, hogy mély árok van a közép-európai nacionalista hatalmak és a nyugatiak között. A holland miniszterelnök pár hónapja már fel is vetette, noha odáig tabunak számított, hogy ti. új EU-t kellene létrehozni, Budapest és Varsó nélkül.

Orbán és Kaczynski a kulturális ellenforradalom nevében kész megküzdeni az unióval, hogy megtámogassa gyengülő hazai népszerűségét. Szlovéniával az oldalukon attól tartanak, hogy a támogatás fejében a többiek kikezdik jobboldali politikájukat az LMBT-jogok, az abortusz vagy éppen a migránskvóták ügyében.

Merkel hallani sem akar a jogállami feltételek eltörléséről, annál is inkább, mert anélkül a hollandok és a franciák vezette országcsoport, illetve ez EP nem adná áldását a következő költségvetésre. Ma tehát aligha sikerül rendezni a vitát, nagyobb esély van rá decemberben. Egy brüsszeli forrás úgy nyilatkozott, hogy könnyű Orbánnak és a többieknek úgy beállítani, mintha itt a kettős normát alkalmazó nyugatiak állnának szembe a hiteles, népszerű vezetőkkel. De itt valójában egy új, de állandó kelet-nyugati megosztottság jelenik meg.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Legnagyobb ellenfelével találkozik a digitális térben ma este a német kancellár, aki vasárnap ünnepli hivatalba lépésének 15. évfordulóját és nagyon úgy néz ki, hogy politikai pályafutásának utolsó nagy csatáját éppen Orbán Viktorral vívja. Egykor mindketten Helmut Kohl köpönyegéből bújtak elő, de azután nagyon másfelé vezetett az útjuk. Igen jól ismerik egymást, és becsülik a másikban, hogy a személyes alkalmakkor kerek-perec megmondják a véleményüket.

A kancellár sokáig próbálkozott azzal, hogy érvekkel és pénzzel mérsékletre bírja a magyar vezetőt – a bírálók szerint túlságosan is sokáig. Orbán ugyanakkor nyilvánosan bírálta a másikat, gyakran úgy, hogy az már a személyeskedés határán mozgott. Úgy hogy most olyan, mintha a végső erőpróba közeledne.

A határnyitás és a menekültválság mindkettejük életében igen fontosnak számít. De amikor az EU két éve szerződésszegési eljárást indított Magyarország ellen, a miniszterelnök személyesen a kancellárt tette azért felelőssé. Von der Leyen megválasztása után egy ideig úgy látszott, hogy újra közelebb kerülnek egymáshoz, de a békesség nem tartott sokáig.

 

EUobserver

 

Guf Verhofstadt azt ajánlja, hogy az EU mondja be: Orbán csak blöfföl és a szervezet menjen tovább a maga útján, immár a magyar miniszterelnök nélkül. A liberálisok EP-képviselője az elemzésben hangsúlyozza, hogy magyar-lengyel vétófenyegetés minden európai életét, megélhetését veszélyezteti, hiszen ha késik az uniós támogatás, arra állások, vállalkozások mehetnek rá. Csak azért, mert Budapest és Varsó ragaszkodik ahhoz, közösségi pénzekből finanszírozza egyre korruptabb hatalmát.

Ezt azonban nem szabad megengedni. Ám máris olyan hangokat lehet hallani a Tanács háza tája felől, hogy engedni kell a két ország követelésének. Csakhogy az ún. technikai megoldás gyakorlatilag lehetővé tenné, hogy az érintett kormányok a jövőben mindannyiszor blokkolják, ha a közösség fel akar lépni a brüsszeli alapok elsikkasztása vagy a jogállam megsértése ellen. De csak tessék, ha az unió gyorsan el akarja veszteni minden hitelét, és mindenáron azt szeretné, hogy legyen a soraiban egy-két, jól kistafírozott, de kifejezetten tekintélyelvű rezsim.

Ám ezt el lehetne kerülni a kiterjesztett együttműködéssel (enhanced cooperation), amire az euró a legjobb példa.  Ez azt jelentené jelen esetben, hogy a 25-ök külön forrásokból teremtenék elő a gazdasági mentőcsomag fedezetét, de Magyarország és Lengyelország bármikor csatlakozhatna, amint elfogadja a feltételeket. A kimaradó tagoknál a Bizottság közvetlenül segíthetné a polgárokat, a cégeket és a civil szervezeteket.

De nincs más út, ha Budapest és Varsó túszul ejti a többieket és ennyire arcátlanul a közös érdek ellen cselekszik. Itt nem lehetséges semmilyen kompromisszum, hacsak nem kívánjuk, hogy kompromittáljuk az unió működését és alapjait.

 

FT

 

Egy amerikai szakértő arra figyelmeztet, hogy alighanem elkésett a magyar és a lengyel kormány, mert Strasbourg nem megy bele a jogállami feltételek felvizezésébe. Anélkül meg nem lehetséges semmiféle változtatás. Mujtaba Rahman, az Eurasia Csoport ügyvezető igazgatója emlékeztet arra, hogy ha nincs megállapodás, akkor jövőre az idei költségvetés alapján adják a pénzeket a tagországoknak, de ettől még a jogállami mechanizmus érvénybe lép. De amíg eldől, hogy mi lesz a segélytervvel, addig bizonytalanság övezi az egész szervezet gazdasági kilábalását.

 

 

 

2020. november 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Á la carte Európa felé halad az EU

Bármiféle javaslat, mármint hogy az unió váljon szét a szorosabb együttműködést szorgalmazó kemény magra, illetve a >

Tovább

Partraszállás

A megindult és 2021 tavaszától felgyorsuló partraszállási folyamat meghatározóbb lesz számunkra, magyaroknak, kelet-európaiaknak, mint vezetőink bármiféle >

Tovább

Orbán útja a mártíromság felé

Hollandiában lemondásra kényszerült a szélsőjobb vezére. Lassan lecseng Európában a Brexit mérgező hatása, ugyanakkor az unió >

Tovább

A lengyel-magyar javaslat: sohanapján, kiskedden

Nem enged a jogállam ügyében a lázadó magyar és lengyel kormány. Orbán és Morawiecki budapesti tárgyalása >

Tovább

Küzdelem a Nyugat lelkéért

A magyar és a lengyel kormány elleni küzdelem a Nyugat lelkéért indított harcot harangozza be. Biden >

Tovább

Az utolsó alkalom kínálkozik arra, hogy feltartóztassák Orbánt és Kaczynskit

Paul Lendvai szerint az utolsó alkalom kínálkozik arra, hogy feltartóztassák Orbánt és Kaczynskit, akik mindezidáig zavartalanul >

Tovább

Orbán bácsi

A gánti bánya sejtelmes késő-délutáni félhomályában a kivégzőkarót gondosan a gerincoszlophoz kalibrálva Orbán bácsi csak annyit >

Tovább

Kerül, amibe kerül, Európa nem adhatja be a derekát

A New York Times után egy nappal a másik nagy amerikai lap, a Washington Post is >

Tovább

Csak nyugi és gyerünk tovább, EU!

Ebben a helyzetben Európának meg kell őriznie a hidegvérét. Ha ugyanis a földrész nem nyújt segédkezet >

Tovább

Hol az út?

Két magas rangú EU-tisztviselő közül az egyik nemrég beteg, a másik korcs demokráciának nevezte Magyarországot, de >

Tovább

Az EU szavahihetősége forog kockán

Mármint a magyar és a lengyel kormánnyal kialakult jogvitában, ám az unió nem adhatja be a >

Tovább

Mennyire tud megálljt parancsolni Merkel a két jogállami huligánnak?

Azaz megoldást találni a decemberi csúcsértekezletig. A legfontosabb azonban az, hogy mielőbb folyósítani lehessen a pénzeket >

Tovább