Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Tűz alá került Orbán Viktor
A koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, mint az esetleges újabb zárlat, noha hozzáállását egyre több bírálat éri. Merthogy ebben a hónapban már többen haltak meg, mint a megelőző négy hónapban összesen. Az illetékes EU-s hatóság szerint Magyarország tegnapelőtt, Csehország és Románia után a harmadik legrosszabb helyen állt, ha a megelőző egy hét áldozatainak számát egymillió lakosra vetítjük. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Yahoo/AFP
Tűz alá került Orbán Viktor, mert a koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, mint az esetleges újabb zárlat, noha hozzáállását egyre több bírálat éri. Merthogy ebben a hónapban már többen haltak meg, mint a megelőző négy hónapban összesen. Az illetékes EU-s hatóság szerint Magyarország tegnapelőtt, Csehország és Románia után a harmadik legrosszabb helyen állt, ha a megelőző egy hét áldozatainak számát egymillió lakosra vetítjük.
Szakértők szerint a nehéz helyzet a kormány politikájából és az emberek felelőtlenségéből fakad. Ebbe beleértendő Szijjártó adriai hajókázása, valamint az is, hogy a Fidesz szóvivője az általa rendezett fogadáson kapta el a fertőzést. Orbán az elején megint csak az idegeneket okolta, akárcsak márciusban. Akkor az iráni diákokat találta meg. Nacionalista vezetőként a múlt hónapban lezárta a határokat, de azért a kupadöntő német és spanyol szurkolói bejöhettek.
És bár sorakoznak a vádak ellene, hogy kaotikusan igyekszik elejét venni a ragály terjedésének, a politikus próbálja elkerüli a húsbavágó korlátozásokat, nem úgy, mint tavasszal, amikor szükségállapotot hirdetett ki. Hadházy Ákos szerint a kormányfő azért tartózkodik a túlzott szigorításoktól, mert tudja, hogy rámehet a következő választás, ha összeomlik a gazdaság. Így most a nemzeti konzultációra hivatkozva mossa kezeit.
Az eddigi lépések miatt aggódnak az orvosok és a tanárok is. Falus Ferenc volt tiszti főorvos viszont arra mutat rá, hogy a hatóságok bealudtak a nyáron és nem gondoskodtak elegendő tesztkapacitásról, illetve a megfelelő rendszerről a fertőzések útjának visszakövetésére. Ingyenes vizsgálatra csak kevesen jogosultak. Ráadásul egy sor magánklinika leállította a tesztelést, mert az nem fizetődik ki számukra a maximált ár miatt. Ebből a szempontból az EU-n belül csak a bolgárok vannak rosszabb helyzetben.
Egy budapesti orvos – név nélkül – azt közölte, hogy a hivatalos statisztikák csak nagyon távolról tükrözik a valóságot. Falus Ferenc pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ha továbbra is zárva maradnak a határok, akkor az hamarosan arra lesz jó, hogy a külföldet védje a magyaroktól.
Die Welt
Az európai demokrácia nem eladó! – mutat rá német zöldek két vezetője, akinek jogállami felhívásához már több mint 100 EP-képviselő csatlakozott a 705 fős testületben. Franziska Brantner, a környezetvédők Bundestag-frakciójának uniós ügyekben illetékes szóvivője, valamint Daniel Freund, aki a zöld csoport megbízottja az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságában, a kezdeményezéssel több jogállamiságot akar a földrészen, merthogy itt az egyik legfőbb közös érték forog kockán.
Mint írják, a magyar és a lengyel helyzet mutatja, hogy az uniónak végre cselekednie kell, bár eszközei korlátozottak. A Bizottság és a Parlament jó javaslattal rukkolt ki a jogállami mechanizmus kialakítására, de júliusi csúcs felvizezte azt, a német elnökség pedig végképp kiherélte. Berlin ily módon hatalmas feladattal kénytelen szembenézni, mert meg kellene találnia a megfelelő egyezséget.
A szerzők szerint azonban a kompromisszum érdekében sem szabad megfeledkezni több szempontról:
1. Világos és hatékony rendszert kell találni a jogállam kikényszerítésére. A kezdeményezés jogát a Bizottságra kell bízni, és a javasolt szankciókat csak kétharmaddal lehessen elutasítani
2. Pontosan meg kell határozni a feltételeket, ideértve a demokratikus szabályok és a bírósági függetlenség megszegését
3. Meg kell gátolni, hogy a tagállamok a Tanácsban elodázhassák a döntéshozatalt
4. Lehetővé kell tenni, hogy a polgárok, a helyi hatóságok és cégek közvetlenül kaphassanak EU-pénzeket, ha kormányuk miatt nem jutnak hozzá a támogatásokhoz a megszokott csatornákon keresztül.
Brantner és Freund emlékeztet arra, hogy azonnal cselekedni kell, mert az unió példátlan értékválságba került. Úgy hogy már az egész európai terv kerül veszélybe. A jogállamiság nem a Kelet-Nyugat, a Dél-Észak, vagy akár a takarékosok és a kohézió barátainak ellentétét jelenti. A demokrácia minden európai polgár ügye, a közös értékeket pedig meg kell védeni!
Euractiv
Leginkább a magyar és a lengyel vezetés ellenzi a jogállami mechanizmus bevezetését, de még a magyarok és a lengyelek 72 %-a is egyetért azzal, hogy a kormányok csak akkor kaphassanak anyagi forrásokat Brüsszelből, ha kifogástalan a demokratikus pedigréjük. Európában pedig 77 % sorakozott fel e vélemény mögé. Ezt tartalmazza az a közvélemény kutatás, amelyet az Európai Parlament felkérésére végeztek el az EU tagországaiban, összesen mintegy 25 ember megkérdezésével. Mindössze 12 % mondta az, hogy nincs szükség ilyen automatizmusra.
Az Európai Néppárt megbízottja, a finn Petri Sarvama úgy értékelte az eredményt, hogy az európai lakosság csaknem 80 %-ának akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mégsincs sok kilátás megállapodásra a Parlament, a Tanács és a Bizottság tárgyalásain, mert nem tudnak zöldágra vergődni az ügyben, miként is működjön a rendszer.
Daniel Freund, aki Strasbourg nevében van ott az egyeztető megbeszéléseken, teljesen kizártnak tartja, hogy a tagállamok kezdeményezése valaha is célt érjen, vagyis kétharmaddal mondják ki a szankciókat, bár a jogi lehetőség megvolna rá. Csak éppen a tapasztalatok teljesen ellentmondanak az elképzelésnek. De szerinte így is a Tanácsnak kell lépnie, mert különben egyhamar nem fogadják el a következő hétéves költségvetést. Hozzátette, hogy sokan nem mérik fel az EP elszántságát.
Bár sokan úgy vélik, hogy az idő és a hazai politika szorításában jó pár képviselő feladja majd ellenkezését, a német politikus egyelőre nem tapasztal erre utaló jeleket. Bár az igaz, hogy pl. a fertőzés által keményen sújtott Spanyolországnak úgy kell a pénz, mint egy falat kenyér. Mégis elképzelhetőnek tartja, hogy egymás tenyerébe csapjon a Parlament és a Tanács, akkor viszont akkora lesz a nyomás a nemzeti törvényhozásokon, hogy az alól még a magyar Parlament sem tud majd kibújni. Ám egyelőre az a benyomása, mintha Orbán Viktor szelleme ott lebegne a tárgyalóasztal fölött.
Die Presse
Zsákutcába jutott az újjáépítési alap ügye, mert megfeneklett a jogállami vita. Az állam- és kormányfők ugyan júliusban letették a maguk elképzelését az asztalra, ám a terv nagy veszélyben van, mert a tagországok közt változatlanul megy a vita, hogy miként kössék a szubvenciók folyósítását a jogállami kritériumok betartásához. Ráadásul a twitteren keresztül megy a durva adok-kapok az Európai Parlamenttel, amelynek szintén jóvá kell hagynia mind a hosszút távú költségvetést, mind a mentőcsomagot. Strasbourgnak a jogállamon kívül az is fáj, hogy a büdzsét túlságosan is szűkre szabták a kormányok.
Az osztrák kormány ragaszkodik a jogállami mechanizmushoz. Az Európa-ügyi miniszter asszony úgy nyilatkozott a lapnak, hogy egy értékközösségben a jogok és a kötelezettségek együtt járnak. Ám ő is valósnak látja a veszélyt, hogy a torzsalkodás miatt csúszni fog a koronasegélyek kifizetése. A jogállamból azonban semmiképpen sem szabad engedni – tette hozzá.
Az ellentábor két csoportra oszlik: Magyarország és Lengyelország kézzel-lábban tiltakozik a feltételrendszer ellen. A két kormány azt állítja, hogy egy balliberális brüsszeli diktátum elő akarja írni a két nemzeti-konzervatív országnak, miként éljenek. Ugyanakkor a hollandok, belgák, luxemburgiak, osztrákok, valamint a finnek, svédek és dánok azért ellenzik az indítványt, mert az nem tartják eléggé következetesek.
A mentőterv kétharmaddal is átmehetne, de mivel azt összekötötték a költségvetéssel, nem lehet megkerülni a nemzeti törvényhozásokat. Nem véletlen, hogy a Christine Lagarde, az EKB elnök asszonya jelezte: nem lehet várni a decemberi EU-csúcsig, mert januárban mindenképpen hozzá kell látni a gazdasági segítség folyósításához.
Die Zeit
A lap volt ikonikus főszerkesztője úgy ítéli meg, hogy az unió a jelenlegi keretekben nem képes rendezni az olyan gondokat, amit Oroszország, Magyarország, a migráció vagy éppen Kína jelent, ezért újjá kellene alakítani a szervezetet – azoknak az államoknak a részvételével, amelyek hajlandóak az együttműködésre. Theo Sommer szerint jelenleg nincs túl sok ok a derűlátásra, ha bárki végigtekint a földrészen. És ezen a német elnökség sem sokat segíthet.
Merkel három hónapja meghirdette, hogy újra kell indítani Európát, ám ebből nem sok lett, mivel a vírus mindent derékba lőtt. A koronaalap jelenti az egyetlen konkrét, felmutatható eredményt. Ugyanakkor Magyarország és Lengyelország továbbra is blokkolja a megállapodást a jogállamiság, illetve a gazdasági szankciók kapcsán, miközben olyan értékek sérülnek náluk, mint a bíróságok önállósága, a média szabadsága, valamint a hatalmi ágak függetlensége.
Ezen felül olyan teendők tornyosulnak, mint a Brexit, az új migrációs megállapodás, éleződik a görög-török viszony és nem jutott előbbre a kapcsolat megújítása Kínával.Továbbá hetekig tartott, amíg sikerült egyezségre jutni a Moszkva, illetve Minszk elleni megtorló intézkedések kapcsán.
Ily módon a mérleg nem túl hízelgő és a kilátások sem éppen rózsásak. Európa hiába hirdeti, hogy világtényező kíván lenni, ehhez fel kellene oldani az egyhangú döntéshozatal elvét, csak éppen az változatlanul igen-igen messze van. Sőt, lehet, hogy csupán akkor lehet elérni, ha új alapokon állnak össze a haladásban érdekelt országok. Ám ha sikerül, az forradalommal érne fel. Ám ez már aligha Merkelre hárul majd, de még csak nem is az utódjára, bárki is legyen az.
Következő cikk: Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >