2024. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Tűz alá került Orbán Viktor

Tűz alá került Orbán Viktor

A koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, mint az esetleges újabb zárlat, noha hozzáállását egyre több bírálat éri. Merthogy ebben a hónapban már többen haltak meg, mint a megelőző négy hónapban összesen. Az illetékes EU-s hatóság szerint Magyarország tegnapelőtt, Csehország és Románia után a harmadik legrosszabb helyen állt, ha a megelőző egy hét áldozatainak számát egymillió lakosra vetítjük. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Yahoo/AFP

Tűz alá került Orbán Viktor, mert a koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, mint az esetleges újabb zárlat, noha hozzáállását egyre több bírálat éri. Merthogy ebben a hónapban már többen haltak meg, mint a megelőző négy hónapban összesen. Az illetékes EU-s hatóság szerint Magyarország tegnapelőtt, Csehország és Románia után a harmadik legrosszabb helyen állt, ha a megelőző egy hét áldozatainak számát egymillió lakosra vetítjük.

Szakértők szerint a nehéz helyzet a kormány politikájából és az emberek felelőtlenségéből fakad. Ebbe beleértendő Szijjártó adriai hajókázása, valamint az is, hogy a Fidesz szóvivője az általa rendezett fogadáson kapta el a fertőzést. Orbán az elején megint csak az idegeneket okolta, akárcsak márciusban. Akkor az iráni diákokat találta meg. Nacionalista vezetőként a múlt hónapban lezárta a határokat, de azért a kupadöntő német és spanyol szurkolói bejöhettek.

És bár sorakoznak a vádak ellene, hogy kaotikusan igyekszik elejét venni a ragály terjedésének, a politikus próbálja elkerüli a húsbavágó korlátozásokat, nem úgy, mint tavasszal, amikor szükségállapotot hirdetett ki. Hadházy Ákos szerint a kormányfő azért tartózkodik a túlzott szigorításoktól, mert tudja, hogy rámehet a következő választás, ha összeomlik a gazdaság. Így most a nemzeti konzultációra hivatkozva mossa kezeit.

Az eddigi lépések miatt aggódnak az orvosok és a tanárok is. Falus Ferenc volt tiszti főorvos viszont arra mutat rá, hogy a hatóságok bealudtak a nyáron és nem gondoskodtak elegendő tesztkapacitásról, illetve a megfelelő rendszerről a fertőzések útjának visszakövetésére. Ingyenes vizsgálatra csak kevesen jogosultak. Ráadásul egy sor magánklinika leállította a tesztelést, mert az nem fizetődik ki számukra a maximált ár miatt. Ebből a szempontból az EU-n belül csak a bolgárok vannak rosszabb helyzetben.

Egy budapesti orvos – név nélkül – azt közölte, hogy a hivatalos statisztikák csak nagyon távolról tükrözik a valóságot. Falus Ferenc pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ha továbbra is zárva maradnak a határok, akkor az hamarosan arra lesz jó, hogy a külföldet védje a magyaroktól.

 

Die Welt

 

Az európai demokrácia nem eladó! – mutat rá német zöldek két vezetője, akinek jogállami felhívásához már több mint 100 EP-képviselő csatlakozott a 705 fős testületben. Franziska Brantner, a környezetvédők Bundestag-frakciójának uniós ügyekben illetékes szóvivője, valamint Daniel Freund, aki a zöld csoport megbízottja az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságában, a kezdeményezéssel több jogállamiságot akar a földrészen, merthogy itt az egyik legfőbb közös érték forog kockán.

Mint írják, a magyar és a lengyel helyzet mutatja, hogy az uniónak végre cselekednie kell, bár eszközei korlátozottak. A Bizottság és a Parlament jó javaslattal rukkolt ki a jogállami mechanizmus kialakítására, de júliusi csúcs felvizezte azt, a német elnökség pedig végképp kiherélte. Berlin ily módon hatalmas feladattal kénytelen szembenézni, mert meg kellene találnia a megfelelő egyezséget.

A szerzők szerint azonban a kompromisszum érdekében sem szabad megfeledkezni több szempontról: 

1. Világos és hatékony rendszert kell találni a jogállam kikényszerítésére. A kezdeményezés jogát a Bizottságra kell bízni, és a javasolt szankciókat csak kétharmaddal lehessen elutasítani

2. Pontosan meg kell határozni a feltételeket, ideértve a demokratikus szabályok és a bírósági függetlenség megszegését

3. Meg kell gátolni, hogy a tagállamok a Tanácsban elodázhassák a döntéshozatalt

4. Lehetővé kell tenni, hogy a polgárok, a helyi hatóságok és cégek közvetlenül kaphassanak EU-pénzeket, ha kormányuk miatt nem jutnak hozzá a támogatásokhoz a megszokott csatornákon keresztül. 

Brantner és Freund emlékeztet arra, hogy azonnal cselekedni kell, mert az unió példátlan értékválságba került. Úgy hogy már az egész európai terv kerül veszélybe. A jogállamiság nem a Kelet-Nyugat, a Dél-Észak, vagy akár a takarékosok és a kohézió barátainak ellentétét jelenti. A demokrácia minden európai polgár ügye, a közös értékeket pedig meg kell védeni!

 

Euractiv

 

Leginkább a magyar és a lengyel vezetés ellenzi a jogállami mechanizmus bevezetését, de még a magyarok és a lengyelek 72 %-a is egyetért azzal, hogy a kormányok csak akkor kaphassanak anyagi forrásokat Brüsszelből, ha kifogástalan a demokratikus pedigréjük. Európában pedig 77 % sorakozott fel e vélemény mögé. Ezt tartalmazza az a közvélemény kutatás, amelyet az Európai Parlament felkérésére végeztek el az EU tagországaiban, összesen mintegy 25 ember megkérdezésével. Mindössze 12 % mondta az, hogy nincs szükség ilyen automatizmusra.

Az Európai Néppárt megbízottja, a finn Petri Sarvama úgy értékelte az eredményt, hogy az európai lakosság csaknem 80 %-ának akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mégsincs sok kilátás megállapodásra a Parlament, a Tanács és a Bizottság tárgyalásain, mert nem tudnak zöldágra vergődni az ügyben, miként is működjön a rendszer.

Daniel Freund, aki Strasbourg nevében van ott az egyeztető megbeszéléseken, teljesen kizártnak tartja, hogy a tagállamok kezdeményezése valaha is célt érjen, vagyis kétharmaddal mondják ki a szankciókat, bár a jogi lehetőség megvolna rá. Csak éppen a tapasztalatok teljesen ellentmondanak az elképzelésnek. De szerinte így is a Tanácsnak kell lépnie, mert különben egyhamar nem fogadják el a következő hétéves költségvetést. Hozzátette, hogy sokan nem mérik fel az EP elszántságát.

Bár sokan úgy vélik, hogy az idő és a hazai politika szorításában jó pár képviselő feladja majd ellenkezését, a német politikus egyelőre nem tapasztal erre utaló jeleket. Bár az igaz, hogy pl. a fertőzés által keményen sújtott Spanyolországnak úgy kell a pénz, mint egy falat kenyér. Mégis elképzelhetőnek tartja, hogy egymás tenyerébe csapjon a Parlament és a Tanács, akkor viszont akkora lesz a nyomás a nemzeti törvényhozásokon, hogy az alól még a magyar Parlament sem tud majd kibújni. Ám egyelőre az a benyomása, mintha Orbán Viktor szelleme ott lebegne a tárgyalóasztal fölött.

 

Die Presse

 

Zsákutcába jutott az újjáépítési alap ügye, mert megfeneklett a jogállami vita. Az állam- és kormányfők ugyan júliusban letették a maguk elképzelését az asztalra, ám a terv nagy veszélyben van, mert a tagországok közt változatlanul megy a vita, hogy miként kössék a szubvenciók folyósítását a jogállami kritériumok betartásához. Ráadásul a twitteren keresztül megy a durva adok-kapok az Európai Parlamenttel, amelynek szintén jóvá kell hagynia mind a hosszút távú költségvetést, mind a mentőcsomagot. Strasbourgnak a jogállamon kívül az is fáj, hogy a büdzsét túlságosan is szűkre szabták a kormányok.

Az osztrák kormány ragaszkodik a jogállami mechanizmushoz. Az Európa-ügyi miniszter asszony úgy nyilatkozott a lapnak, hogy egy értékközösségben a jogok és a kötelezettségek együtt járnak. Ám ő is valósnak látja a veszélyt, hogy a torzsalkodás miatt csúszni fog a koronasegélyek kifizetése. A jogállamból azonban semmiképpen sem szabad engedni – tette hozzá.

Az ellentábor két csoportra oszlik: Magyarország és Lengyelország kézzel-lábban tiltakozik a feltételrendszer ellen. A két kormány azt állítja, hogy egy balliberális brüsszeli diktátum elő akarja írni a két nemzeti-konzervatív országnak, miként éljenek. Ugyanakkor a hollandok, belgák, luxemburgiak, osztrákok, valamint a finnek, svédek és dánok azért ellenzik az indítványt, mert az nem tartják eléggé következetesek.

A mentőterv kétharmaddal is átmehetne, de mivel azt összekötötték a költségvetéssel, nem lehet megkerülni a nemzeti törvényhozásokat. Nem véletlen, hogy a Christine Lagarde, az EKB elnök asszonya jelezte: nem lehet várni a decemberi EU-csúcsig, mert januárban mindenképpen hozzá kell látni a gazdasági segítség folyósításához.    

 

Die Zeit

 

A lap volt ikonikus főszerkesztője úgy ítéli meg, hogy az unió a jelenlegi keretekben nem képes rendezni az olyan gondokat, amit Oroszország, Magyarország, a migráció vagy éppen Kína jelent, ezért újjá kellene alakítani a szervezetet – azoknak az államoknak a részvételével, amelyek hajlandóak az együttműködésre. Theo Sommer szerint jelenleg nincs túl sok ok a derűlátásra, ha bárki végigtekint a földrészen. És ezen a német elnökség sem sokat segíthet.

Merkel három hónapja meghirdette, hogy újra kell indítani Európát, ám ebből nem sok lett, mivel a vírus mindent derékba lőtt. A koronaalap jelenti az egyetlen konkrét, felmutatható eredményt. Ugyanakkor Magyarország és Lengyelország továbbra is blokkolja a megállapodást a jogállamiság, illetve a gazdasági szankciók kapcsán, miközben olyan értékek sérülnek náluk, mint a bíróságok önállósága, a média szabadsága, valamint a hatalmi ágak függetlensége.

Ezen felül olyan teendők tornyosulnak, mint a Brexit, az új migrációs megállapodás, éleződik a görög-török viszony és nem jutott előbbre a kapcsolat megújítása Kínával.Továbbá hetekig tartott, amíg sikerült egyezségre jutni a Moszkva, illetve Minszk elleni megtorló intézkedések kapcsán. 

Ily módon a mérleg nem túl hízelgő és a kilátások sem éppen rózsásak. Európa hiába hirdeti, hogy világtényező kíván lenni, ehhez fel kellene oldani az egyhangú döntéshozatal elvét, csak éppen az változatlanul igen-igen messze van. Sőt, lehet, hogy csupán akkor lehet elérni, ha új alapokon állnak össze a haladásban érdekelt országok. Ám ha sikerül, az forradalommal érne fel. Ám ez már aligha Merkelre hárul majd, de még csak nem is az utódjára, bárki is legyen az.

 

 

2020. október 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség

Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >

Tovább

Fogaggyisten

Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >

Tovább

Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának

Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >

Tovább

A világháló összeomlásának tanulsága

Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >

Tovább

Magyar Péter – hoz vagy visz?

Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >

Tovább

Trump attól félt, hogy az ördög elviszi?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung kiadója úgy véli: Trump nem fél attól, hogy elviszi az ördög a >

Tovább

Mirre gondol?

Nem szoktam nagy sikert aratni azzal a gondolattal, hogy a kormányváltás itt nem elég, a rendszert >

Tovább

A futball nyelve a spanyol

Kérdés, a világfutballnak lesz-e koncepciója elkerülni a hasonlóan bágyasztó tornákat. Mert ma még megvan a csaknem >

Tovább

Putyin rájött, mennyire sebezhető

A brit védelmi tárca szerint az orosz hadsereg az utóbbi két hónapban 70 ezer embert veszített, >

Tovább

Az alaptalan elvárások elnöke

Von der Leyennél jelenleg nem lenne jobb elnöke a Bizottságnak, ám a sima megválasztása illusztrálja, milyen >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump imádná, ha von der Leyen elbukna. Ezért meg kell tartani a tisztségében

Ezt fejti ki Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevű elemző intézet vendégkutatója a Guardianben. Úgy véli, >

Tovább

Kerülik a magyarországi uniós tanácskozásokat az európai partnerek Orbán moszkvai vizitje után

A tegnapi energiaügyi fórumról legalább négy tagállam szakminisztere maradt távol – egy nappal azután, hogy a >

Tovább