2020. október 30. péntek
Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Várhelyi az első adódó alkalomig volt csak semleges EU biztos

Várhelyi az első adódó alkalomig volt csak semleges EU biztos

A magyar és a lengyel biztos szembefordult von der Leyennel a Bizottságban és nem támogatta a jogállami jelentést, ami Brüsszelben csak minden szökőévben szokott elfordulni. A Spiegel úgy tudja, hogy a többiek sokáig próbálták meggyőzni Várhelyi Olivért és lengyel társát, ám mindhiába. Csak többségi döntés született. Így jogállamiság felmérése a tervekkel ellentétben nem megbékélést hoz, hanem még inkább kiélezi a vitát. Pedig a munka célja az volt, hogy Budapest és Varsó ne mondhassa: folyton őket pécézik ki, és ne kelljen a szégyenpadban ülniük, noha mindkettő évek óta rombolja a demokráciát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Spiegel

A magyar és a lengyel biztos szembefordult von der Leyennel a Bizottságban és nem támogatta a jogállami jelentést, ami Brüsszelben csak minden szökőévben szokott elfordulni. A lap úgy tudja, hogy a többiek sokáig próbálták meggyőzni Várhelyi Olivért és lengyel társát, ám mindhiába. Csak többségi döntés született. Így jogállamiság felmérése a tervekkel ellentétben nem megbékélést hoz, hanem még inkább kiélezi a vitát. Pedig a munka célja az volt, hogy Budapest és Varsó ne mondhassa: folyton őket pécézik ki, és ne kelljen a szégyenpadban ülniük, noha mindkettő évek óta rombolja a demokráciát.

A dokumentum ismertetésekor Jourová utalt is rá, hogy a nem egyhangú határozat született, voltak ellenvetések. Ez azt jelenti, hogy az elnök nem tudta a maga oldalára állítani a magyar biztost, ily módon a nemzeti érdekek megmérgezhetik a Bizottság munkáját. Pedig a nemzeti hovatartozás ezen a fórumon elvileg nem játszhat szerepet. Ám Várhelyi esetében már eleve az ellenkezőjétől lehetett tartani, mivel EU-nagykövetként időnként igen agresszívan képviselte Orbán politikáját. Pont ezért csak a 2. nekifutásra kapta meg a posztot. Akkor azt ígérte, hogy teljesen függetlenül dolgozik majd és nem fogad el utasításokat Budapestről. 

 

FAZ

 

Leszavazták Magyarországot és Lengyelországot a jogállami vitában, így megindul az eljárás, hogy legyen olyan mechanizmus, amelynek keretében megbüntetik a demokratikus szabályok ellen vétő kormányokat. A nagykövetek bizottságának a többség a magyar és a lengyel fenyegetőzés ellenére támogatta a német javaslatot. Így rajtolhat az egyeztetés az Európai Parlamenttel, sőt annak eredményeként még szigorodhatnak is a feltételek. Egyébként Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia és Belgium is ellenezte az indítványt, de ők azért, mert szerintük az nem megy elég messzire. De így sem jött össze a blokkoló kisebbség.

 

Die Zeit

 

Az igazságügyért felelős bizottsági alelnök azt gondolja Magyarország és Lengyelország kapcsán, hogy a pénzzel mindig megfelelő nyomást lehet gyakorolni, miután mindkettőnél rendszerszintű a hiba. Didier Reynders reméli azonban, hogy már a jogállami jelentés is jobb belátásra bírja a két kormányt, amely politikai okokból már meggyengítette az igazságszolgáltatást. A bírák függetlensége a tét, és azon javítani kell. Az eddigi politika ugyanis nem hozta meg a kellő eredményt. Azt viszont jónak nevezte az interjúban, hogy a civilek mellett az összes állam segített a helyzetfelmérésben.

A politikus nem gondolja, hogy az Európai Néppárt segédkezet nyújtana Orbánnak, mert tudja, hogy igencsak heves viták zajlanak ez ügyben, mind a Parlamentben, mind a frakción belül. De azt biztos – tette hozzá – megfelelő útra kell terelni Magyarországot. Gondoskodni kell arról, hogy a közösségi pénzeket a joggal összhangban költsék el. Most különben azt látja, hogy az EP kiáll a Bizottság elképzelése mellett, ám a Tanács már nem annyira lelkes. Ő azonban a maga részéről azt szeretné, ha a jogállami mechanizmus a lehető leghatékonyabb lenne. Majd meglátjuk, mi lesz belőle.

 

Le Monde

 

Reynders a lapnak arról beszélt, hogy ha engednek a jogállamból, akkor az egész EU-t teszik kockára, mert olyan tagok esetében, mint Magyarország és Lengyelország, rendszer szintű bajokról van szó. Az alelnök úgy látja, hogy riadót kell fújni az alapértékek és a demokratikus intézmények tiszteletben tartása érdekében, mivel a magyar és a lengyel kormány minden közösségi akciót ellenez ez ügyben.  Közben pedig egyre fokozódik a feszültség.

A magyarok és lengyelek esetében nem segítenek a szerződésszegési eljárások, sem az Európai Bíróság ítéletei. Nem változik azoktól semmi. Magyarországon a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya problematikus. De ezért időnként mégiscsak hat az unió nyomása, pl. az igazságszolgáltatás egy-két reformja ügyében.

Mindazonáltal a két ország megakadályozhatja a mentőcsomag elfogadását, de a pénzre nekik is szükségük van. Azon kívül a két miniszterelnök aláírta a határozatot a júliusi csúcson, tehát, hogy lesz jogállami mechanizmus. Arra azonban annál is inkább szükség van, mert Budapest és Varsó nem tagja az Európai Ügyészségnek. Viszont a Bizottságnak kell kimondania, amikor úgy látja, hogy általános hiányosságok jelentkeznek a jogállam területén. Az alelnök egyébként azt pártolja, hogy csak minősített többséggel lehetne meggátolni a szankciók elrendelését.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Az Európai Parlamentben jó a jogállami jelentés fogadtatása. A CDU-CSU frakció vezetője szerint megfelelő kiinduló pont, hogy a tényekre alapoznak, csak most az kell, hogy a tagállamok elemezzék az eredményeket és kiküszöböljék a hiányosságokat. A zöldek viszont már jóval kritikusabbak. Mint kifejtették, végre tetteknek kell következniük, hiszen folyamatosan fenyegetések érik a demokratikus elveket. Így további szerződésszegési eljárásokat kell indítani. Katarina Barley, az EP SDP-s alelnöke örül, mivel Orbán és a többiek már nem mondhatják, hogy a többiek pikkelnek rájuk. 

 

FT

 

Az EU mérföldkőnek számító módon felmérte a tekintélyelvűség állapotát saját soraiban, ám ezzel feltárta saját belső megosztottságát. A magyar kirohanás mutatja, mekkora a feszültség a ma kezdődő csúcskonferencia előtt. A Bizottság úttörő módon próbálja megállítani, hogy egyes tagok a tekintélyelvűség felé sodródjanak. A jelentés azonban aláhúzza mekkora is a gond az unióban az autokrácia kapcsán. Ebben mindenképpen a középpontban áll Orbán Viktor, aki egyre inkább ellenőrzése alá vonja a sajtót, és aláásta az igazságszolgáltatás önállóságát.

A dokumentum tényszerűen foglalja össze a helyzetet, nem vádaskodik. A bírálatok leginkább a közép-európai országoknak, valamint Máltának szólnak. De nemigen erősíti az EU eszköztárát. Hiszen a jogállami eljárás már 3 éve folyamatban van a lengyelek ellen, a magyarok ellen pedig két éve kezdődött, de egyiket sem tudta visszafordítani az illiberalizmus felé vezető úton. Jourová nyíltan azzal vádolja Magyarországot, hogy az „beteg demokráciát” épít, ám sokkal nehezebb meggyőzni a többieket, hogy tegyenek is valamit ez ügyben. 

 

Washington Post

 

Magyarországot és Lengyelországot feldühítette a jogállami jelentés, pedig a demokrácia cudarul áll a két országban. A Bizottság pontosan az ezzel kapcsolatos aggályokat tartotta szem előtt, tehát hogy egyes kormányok mind inkább tekintélyelvű vonalra állnak rá. Egyben cáfolni kívánta, hogy nem lép fel a demokrácia visszaszorítása ellen, miközben a liberális értékek bajnokaként hirdeti magát.

A szabad sajtó és a független bíróságok hívei azzal vádolják Brüsszelt, hogy az csak lovat ad az illiberális vezérek alá, amikor nem vonja meg tőlük az uniós forrásokat. Az EU a demokráciák klubjaként jött létre, ám gondot okozott számára, hogy mitévő legyen, amikor az utóbbi években azt látta, hogy Orbán Viktor kötőféket tett az igazságszolgáltatásra, az állami hirdetéseket ’közeli” szerkesztőséghez irányította és belefojtotta a szót az ellenzékbe.

A jelentésben a legélesebb bírálatok Magyarországot és Lengyelországot érik. Orbán hazai ellenzői azt mondják, hogy a politikus a közösségi pénzeket felhasználva erősödött meg, de a brüsszeli kritika miatt időnként mégis kénytelen volt lassítani. Krekó Péter kifejtette, igenis számít az európai kiállás, illetve nyomás. De a pénz lehet a legfőbb eszköz, hogy Orbán hajlandó legyen engedni. Ugyanakkor az unió továbbra is erősen megosztott az ügyben, hogy visszatartsák-e az alapokat olyan kormányoktól, amelyek megszegik a jogállami elveket.

 

Reuters

 

Az Európai Unió Bizottsága megrótta Magyarországot és Lengyelországot, amiért azok nem tartják be az alapvető demokratikus normákat. A testület ily módon muníciót adott azoknak, akkor azt szeretnék, hogy a két kormányt zárják ki az anyagi kedvezményezettek köréből, ha csak nem emberelik meg magukat a média és az igazságszolgáltatás szabadsága ügyében. Ilyen háttér előtt kezdődnek a tárgyalások az EP-vel az 1,8 milliárd eurós költségvetésről, illetve újjáépítési tervről. A finn kereszténydemokraták egyik strasbourgi képviselője, Petri Sarvamaa kutya nehéz és kemény egyeztetésre számít. 

 

Bloomberg

 

Az Európai Bizottság súlyosnak látja a demokrácia helyzetét Magyarországon és Lengyelországban, ily módon azonban csak ráerőerősített a vitára, amely azzal fenyeget, hogy nem léphet időben hatályba a 2027-ig előirányzott büdzsé, illetve a segélycsomag a vírus miatt meggyengült gazdaságok megsegítésére.

A jelentés azt kifogásolja, hogy a magyaroknál csak igen kevés történik a magas szintű korrupció visszaszorítására. Nincs elhatározás, hogy megtalálják a felelősöket a vezető tisztségviselőket érintő visszaélések kapcsán. Azon kívül a hirdetéseken keresztül a kormány közvetlenül befolyást gyakorol a sajtóra. A felmérés fokozhatja a nyomást, hogy kapcsolják össze a jogállami normák érvényesülését a brüsszeli szubvenciókkal.

 

NZZ

 

Egyelőre nem kell semmitől sem félnie Orbán Viktornak a jogállami vitában, bár az EU pellengérre állította a lengyelekkel együtt, és a tagországok jóváhagyták, hogy kezdődjön meg az egyeztetés a demokratikus elveket megszegő kormányok megbüntetésére. Főleg Budapest és Varsó igen rossz osztályzatot kapott a Bizottságtól, amely komoly aggodalmát fejezte ki a két igazságszolgáltatás helyzete miatt. És bár a testület igyekszik elkerülni az elfogultságnak még a látszatát is, Jourová pár napja azt vetette a magyar miniszterelnök szemére, hogy az „beteg demokráciát” igyekszik életre segíteni.

Persze hogy Orbánra bármilyen formában hatással volnának a most nyilvánosságra hozott megállapítások, azt senki sem gondolja komolyan. Viszont a politikusnak hétfőn éppen Németország sietett segítségére, amikor olyan tervet tett közzé, amelynek értelmében nem sújtanák szankcióval az igazságszolgáltatás és a média függetlenségének megnyirbálását.

 

FAZ

 

Mérgezett a légkör az unióban, mert a jogállami felmérés kiélezte a feszültséget a magyarokkal és a lengyelekkel. Pedig a lépéssel a Bizottság éppen a kedélyeket igyekezett megnyugtatni, főleg a magyar és lengyel hiányosságok kapcsán. Minden kormány előre elolvashatta a dokumentumot, megjegyzéseket fűzhetett ahhoz. De Orbán eleve elővágáshoz folyamodott, amikor habzó szájjal követelte Jourová menesztését.

 

Die Welt

 

Brüsszel keresztül akarja vinni a jogállamot – Budapest és Varsó ellenében. De a kompromisszum a rosszak kezére játszhat. Mindenesetre idáig semmi sem segített Magyarország és Lengyelország esetében, ám most végre megmozdultak a dolgok, ami nem csoda: minden eddiginél több pénz forog kockán. Ha Európa nem akarja, hogy ezeknek az alapoknak jó része autokrata államférfiaknál és oligarcháknál kössön ki, akkor világos üzenetet kell küldenie.

A magyarok és a lengyelek a nehéz helyzetben lévő déli partnerek rovására izmoznak. Michael Roth külügyi államminiszter a német elnökség nevében úgy nyilatkozott, hogy a jelentés segítségével új rendszert kívánnak kialakítani a jogállamiság ellenőrzésére. Berlin a jövő hónaptól ABC-sorrendben végigveszi az országokat, hogy rávilágítson, hol vannak gondok. Mint mondta, csak így juthatnak közös nevezőre, ideértve, hogy mi tartja egyben a közösséget.

Ugyanakkor a bolgár ellenzék elsőszámú vezetője, Ivanov volt igazságügyi miniszter úgy véli, hogy a Berlin által előterjesztett indítvány valójában felhívás a táncra, tehát hogy még több állam térjen rá a korrupció és a jogállam leépítésének útjára. Merthogy az érintett államok a jövőben egymás hátát fedezhetik, nehogy szankciókat hozzanak ellenük. A jogállami jelentést pedig elszalasztott lehetőségnek tartja, mert Bulgáriában pl. a főügyész nem a korrupciót, hanem a politikai ellenfeleket üldözi.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Magyarország és Lengyelország megbukott a jogállami TÜV-vizsgán. Az EU-ban drámai módon kiéleződik a vita az alapértékekről. A Bizottság megsemmisítő bizonyítvány állított ki Budapest és Varsó számára. De teljesen nyitott, hogy miként lehet megoldani a viszályt. A német szociáldemokraták egyik EP-képviselője bőven el tudja képzelni, hogy az unió szétesik a vita miatt és 10 éve múlva már nem létezik a jelenleg ismert formájában.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A kommentár szerint mivel az alapító atyák egykor nem gondoskodtak arról, hogy legyen egy mindent eldöntő eszköz a jogállamiság védelmében, az első lépést a Bizottságnak kellett megtennie, de még rendkívül sok a teendő annak érdekében, hogy feltartóztassák a folyamatot, hiszen látnivaló, hogy Magyarország, Lengyelország és Málta kihasználja a szervezetet és visszaél annak pénzével.

Pl. a magyaroknál látszik, hogy sokkal gyorsabban le lehet rombolni a jogállamot, mint amennyi idő a felépítéséhez kell. De ha szétszakad a szabályozások és szerződések hálója, akkor arra hamar rámehet az EU. Ezért fontos fejlemény a mostani jelentés. Mert világosan rámutat, hol vannak hiányosságok a tagországokban. Viszont pont az ellenkező irányban hat, hogy a jogszegők semmibe veszik a brüsszeli állásfoglalásokat, sőt, aktívan és agresszívan hadba szállnak az unióval.

Orbán Viktor már megint úgy érezheti: győzött, mivel nekiment az illetékes alelnöknek és látszatra sikert aratott, amikor zsarolással árukapcsolásba hozta a koronacsomag támogatását, illetve a jogállami mechanizmus felvizezését. Úgy gondolja, hogy szét lehet választani a jogot és a pénzt, ami magától értetődően képtelenség. Tehetetlen pragmatizmustól vezérelve a soros német elnökség mégis erőtlen kompromisszumot terjesztett elő.

Persze amíg Orbán a vétóval túszként tartja fogva az EU-t , addig a lába az ajtórésben marad. De a jogállami feltételekből még lehet hatékony eszköz.

 

FAZ

 

A vezető német jobboldali újság eleve adottnak nevezi, hogy Magyarország és Lengyelország kézzel-lábbal tiltakozik az árukapcsolás ellen, tehát hogy összekombinálják a jogállami elvek érvényesülését és a szubvenciókat. Németország ugyanakkor felpuhította az eredeti elképzelést. Így igazából körön kívül maradt az alapprobléma: hogy módszeresen leépítik a demokráciát a két országban. Megtorlás nélkül marad, ha még jobban meggyengítik a bírói függetlenséget. Az EU csak akkor lép, ha a visszaélések uniós pénzeket érintenek. De hogy azt miként állapítják meg, azt változatlanul nem tudni.

A két ország igazságszolgáltatásában azonban nem érdemes bízni, és sem Budapest, sem Varsó nem csatlakozott az új Európai Ügyészséghez. Ám a két kormány számára még így is elfogadhatatlan a német indítvány. Kilátásban helyezték, hogy megtorpedózzák a segélycsomagot. Ám ha az EU megint beadja a derekát, az bátorítana más országokat, amelyek hasonló vonásokat mutatnak, mármint hogy ők is gázolják le az igazságszolgáltatást. Így – ha a Bizottság és a Parlament is ezt akarja, akkor érdemesebb volna eleve egy keményebb mechanizmust bevezetni.

 

Die Welt

 

Érvényesíteni kell a jogállamot, különben elszivárognak az uniós támogatások. Erre figyelmeztet a konzervatív lap, hozzátéve, hogy mivel a nyugati adópénzekből támogatják a keleti tagállamokat, erre a kérdésre a német polgároknak nagyon oda kell figyelniük. Merthogy megfelelő ellenőrzés – tisztakezű képviselők, pártatlan bíróságok és független újságírók nélkül nem lehet nyomon követni a pénzeket, így azok eltűnnek sötét csatornákon.  Ám a magyar és a lengyel kormány éppen ezeket az intézményeket igyekszik hatástalanítani.

És ebben a kezére játszik, hogy az EU által tegnap hozott határozatlan fogatlan, miközben a következő években 1,8 milliárd eurót osztanak szét a tagok között. Ám igen fontos, hogy ezek az alapok a jólétet szolgálják a célországokban és ezáltal az unió erősebb legyen.

 

Der Standard

 

Magára maradt az unióban Magyarország és Lengyelország. A két kormányt két súlyos vereség is érte egyetlen napon: előbb a többi 25 állam állandó képviselői megszavazták Brüsszelben, hogy kezdődjön meg az egyeztetés az EP-vel a jogállami mechanizmusról. A döntés erődemonstráció, azt mutatja, hogy Budapest és Varsó hiába reménykedik, egyáltalán nem lesz könnyű dolga, ha megpróbálja megfúrni a folyamatot.

Megkísérelhetik persze, hogy vétózzanak, ám azzal bedöntik a költségvetést, márpedig mindketten igencsak tekintélyes támogatást kapnak Brüsszelből. Vagyis ez a húzás nagyon is visszafelé sülhet el. Főként Orbán esetében. Ő volt az elsőszámú címzett, amikor a jelentés felsorolta a jogsértéseket. Jourová az orra alá dörgölte, hogy a „beteg demokrácia” útjára viszi az országot. 

 

Die Zeit

 

Varga Judit megerősítette a lapnak nyilatkozva, hogy Magyarország véget akar vetni a migrációnak. Mert lehet, hogy más államoknak szükségük van pótlólagos munkaerőre, ez szívük joga, de a magyar kormány igényt tart arra, hogy az ő álláspontját is tartsák tiszteletben. Azaz minden állam maga dönthessen a kérdésben

A riporter ekkor feltette: hogy ha senki se jöjjön ide, akkor minek a közös migrációs politika, amire az igazságügyi miniszter válasza az volt, hogy jó a kérdés, de az egységes irányvonalat nem Magyarország akarja. Úgy érzékeli egyébként, hogy az utóbbi időben Brüsszelben változott a hang. Olyasmi is nyíltan szóba kerül, ami korábban tabunak számított. Pl. hogy miként lehet az elutasított menedékkérőket sebesen hazazsuppolni.

De hogy mennyire megfelelő Budapest számára a Bizottság napokban előterjesztett javaslata a menedékpolitika megújítására, azt még nem tudta megmondani. Előbb látni kell a részleteket. Ám az biztos, hogy nehéznek ígérkeznek a tárgyalások. A jogállamiság kapcsán pedig ismét csak azt fejtegette, hogy annak nincs egyértelmű meghatározása. A normákról ugyan lehet vitatkozni, de ez a tagállamok dolga, abba a Bizottság ne üsse bele az orrát. Viszont aki ragaszkodik a jogállami mechanizmushoz, az kockáztatja mind a hétéves költségvetést, mind gazdasági újjáépítést. 

 

EUobserver

 

A jogállami visszaélések megakadályozására az európai intézmények és a civilek összefogását szorgalmazza a Soros György fémjelezte Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet két munkatársa. Natasha Kazatchkine és Carl Dolan, akik az EU belpolitikájával foglalkoznak, emlékeztetnek arra, hogy az unió éveken át tehetetlen tárta szét a kezeit, amikor az emberi jogok mgsértése, a demokrácia módszeres leépítése került szóba, mondván, hogy nincs eszköze, nem tud mit tenni. És csak erkölcsi elmarasztalást, illetve párbeszédet tudott ajánlani, amit persze semmibe vettek az olyan felbátorodott autokraták, mint Orbán Viktor.

Az új jogállami jelentés nagy változást jelent ebben a hozzáállásban. Elismeri, hogy a jogállam védelme nem csupán a bíróságok függetlenségét jelenti, hanem magába foglalja a demokratikus vitákat, az ellentmondás jogát is, ideértve a szabad sajtót, valamint a virágzó civil társadalmat. Továbbá elismeri, hogy a demokráciát bárhol és bármikor fenyegetheti veszély.

A Bizottság részéről bátorság kellett ahhoz, hogy megnevezze a tagországokban a demokrácia-ellenes jelenségeket, ám ez csak az első lépés. Az Európai Tanácsnak lehetőleg egy hangon kell beszélnie, amikor valamilyen akciót kezdeményez, és ki kell tartania erőfeszítései mellett, mert pl. Magyarországon látszik, hogy a jogállam helyreállítása éveket vesz majd igénybe. Azon kívül gyorsan meg kell hoznia a szabályokat, hogy mikor kell felfüggeszteni a támogatásokat a jövő autokratái számára.

A Bizottságnak segítenie kell az elrettentést, úgy, ahogyan azt akkor csinálta, amikor elűzték Budapestről a  CEU-t és jogellenesen tartottak őrizetben migránsokat Magyarországon. A szerzők dicsérik az Európai Parlamentet is, mivel az nagyon határozottan kiáll a jogállamért. De Strasbourgot teljes jogú partnernek kell tekinteni a demokrácia védelmében, mert jelenleg előfordul, hogy átlépnek rajta.

 

2020. október 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az Economist Biden mellett

De a legfőbb gond vele az, hogy átgázolt az amerikai értékeken. Ily módon hihetetlen módon ártott >

Tovább

Brüsszelnek nincs választása: bemegy Orbán utcájába

A 27-ek együtt találták ki az alapot és az csak akkor kezdheti meg működését, ha minden >

Tovább

Orbán csak blöfföl

Amikor az újjáépítési csomag, illetve a következő költségvetés megvétózásával fenyegetőzik. Elemzésében a főváros brüsszeli képviseletének vezetője >

Tovább

A képzelt pszichiáter

Nincs abban semmi meglepő, hogy Semjén önmagához, mentalitásához és világlátásához abszolút következetesen a cári Oroszország és >

Tovább

Választások utáni válság lehetséges Amerikában

Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább