2020. október 30. péntek
Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Walesa: EU-reform vagy újratervezés

Walesa: EU-reform vagy újratervezés

A németek, franciák és olaszok vagy belülről reformálják meg az uniót, vagy pedig alapítsák újra, miután Nagy-Britannia, Lengyelország és Magyarország szétverte azt. A Szolidaritás egykori hőse, a későbbi államfő, roppant gyengének tartja az EU-t, mert azt teljesen széthúzzák az egymásnak feszülő belső erők. Szerinte az új formációban, amelyhez csatlakozhatnak a korábban kiválni óhajtó országok is, pontosan meg kell határozni a jogokat és kötelezettségeket. Mert egyszerűen kínos az a bohózat, ami a magyar és a lengyel jogállam megsértése kapcsán zajlik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Presse

Gulyás Gergely szerint a német sajtó messze nem olyan sokszínű, mint a magyar. Az államtitkár ezt azzal indokolta, hogy Németországban az újságírók 85-90 %-a a szociáldemokratákhoz, de még inkább a zöldekhez húz, nálunk viszont 40 % támogatja a konzervatív oldalt. Szerinte nem igaz, hogy az Index hangot váltott, hiszen most is jelennek meg kormánykritikus írások az oldalon. A maga részéről úgy ítéli meg, hogy a közelmúltban történt tulajdonosváltás teljesen normális egy piacgazdaságban.

Az interjúban úgy nyilatkozott az SZFE kapcsán, hogy szó sincs az autonómia megszüntetéséről, hiszen az irányítás az államtól egy önálló magánalapítványhoz kerül. Szerinte az ellenoldalnak inkább Vidnyánszky ellen van kifogása, noha az új szerkezet csak erősíti az egyetem önállóságát.

Úgy vélte, hogy a jogállami vádak teljesen megalapozatlanok Magyarország ellen. Itt inkább arról van szó, hogy egyesek politikai vádakat kreálnak, majd úgy tüntetik fel, hogy a demokráciával van gond. Mint mondta, pont ilyen alapokon indult a jogállami eljárás is. Arra hivatkozott, hogy a magyar kormány már vagy 6 éve kiküszöbölte azokat a hiányosságokat, amelyeket az akkori Bizottság állapított meg a bíróságok és a média kapcsán.

A Miniszterelnöki Hivatal vezetője rámutatott, hogy csakis a német, illetve osztrák konzervatívokon múlik, mennie kell-e a Fidesznek az Európai Néppártból. Ő egyiknél sem tapasztal ilyen szándékot, de ez még változhat, hiszen a CDU élére hamarosan új vezető kerül, mint ahogy új lesz a kancellár is. Ugyanakkor kijelentette, hogy pártja szívesen segít az EPP-nek, ha felkérik, hiszen a pártcsalád nem túl fényesen szerepelt a tavalyi európai választásokon, a fiatal demokraták ezzel szemben annál jobb eredményt tudnak felmutatni.

Utalt arra, hogy nem volna jó, ha a Bizottság, illetve az Európai Parlament felülvizsgálná azt, amit a július EU-csúcstalálkozó döntött a költségvetés és az újjáépítési csomag, illetve a jogállam kapcsolatáról. A Néppárt frakcióvezetőjéről pedig kijelentette, hogy Weber belebukott, hogy megszavazta a Budapest elleni jogállami eljárást, noha korábban támogatta a magyar pártot. Rosszul határozott, és így nem is lett Juncker utódja a Bizottság elnöki székében.

 

Die Welt

 

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint az újságírókat meg kell védeni a hatalom jogtalan beavatkozásaitól. Dunja Mijatovics ezt Potsdamban hangsúlyozta, mégpedig abból az alkalomból, hogy ő méltatta Dull Szabolcsot, az Index korábbi főszerkesztőjét, aki helytállásáért megkapta a M100 médiadíjat. Az eseményen a megnyitó beszédet Jourová, a Bizottság jogállamért felelős biztosa tartotta, és jelen volt Scholz német alkancellár is. Az elismerést minden évben annak adják, aki jelentős mértékben támogatja a független újságírást, illetve a demokráciát.

A jobboldali lap megjegyzi, hogy az Index csupán egyetlen állomás abban a támadássorozatban, amely jelenleg Magyarországon a sajtó ellen folyik. Kritikusok úgy ítélik meg, hogy a kormány masszívan beleavatkozik a média szabadságába. A módszer évek óta leginkább az, hogy a Fidesz „közeli” üzletemberekkel vásároltatja meg a kérdéses szerkesztőséget. Most éppen a Klubrádió van soron.

Úgy hogy Magyarország jelenleg már csak a 89. helyen tanyázik a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság listáján, szemben a 10 évvel ezelőtti 23. helyezéssel. Dull Szabolcs ezzel pontosan tisztában van, ezért számára csekély vigasz a kitüntetés. Mégis átvettei, mert így legalább rá tudja irányítani a figyelmet a magyarországi állapotokra.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Szükségmegoldásként felújította magyar adását az amerikai törvényhozás által fenntartott Szabad Európa, mert mint Martin Zvaners alelnök a lapnak elmondta: a maradék független sajtó egyre nagyobb nyomás alá kerül kormánybarát körök részéről, szorul vissza az önálló tömegtájékoztatás. Azaz a visszatérés 27 év év után a bizalmatlanság kinyilvánítását jelenti, hiszen Orbán Viktor a média egyre nagyobb részét vonja ellenőrzése alá.

Így az adó szükségét látta, hogy újból objektív és megbízható hírekkel lássa el a magyar lakosságot, tehát hogy az ne csupán a miniszterelnök közeli médiára legyen kénytelen hagyatkozni. A SZER-nek egyébként van programja két másik uniós államban: Romániában és Bulgáriában is. A súlypontot azonban Közép-Ázsia autoriter államai, valamint több nyugat-balkáni ország képezi. Továbbá Irán, Pakisztán és Afganisztán. Ahol egyáltalán nincs szabad sajtó, illetve az veszélybe került. Ilyen okokból manapság különösen fontos a tevékenységében Belarusz.

 

Der Standard

 

Lech Walesa azt javasolja, hogy a németek, franciák és olaszok vagy belülről reformálják meg az uniót, vagy pedig alapítsák újra, miután Nagy-Britannia, Lengyelország és Magyarország szétverte azt. A Szolidaritás egykori hőse, a későbbi államfő, roppant gyengének tartja az EU-t, mert azt teljesen széthúzzák az egymásnak feszülő belső erők. Szerinte az új formációban, amelyhez csatlakozhatnak a korábban kiválni óhajtó országok is, pontosan meg kell határozni a jogokat és kötelezettségeket. Mert egyszerűen kínos az a bohózat, ami a magyar és a lengyel jogállam megsértése kapcsán zajlik.

A németeknek végre a sarkukra kellene állniuk, hogy a politikai törpe szövetségből óriás legyen. Jelen állapotában ugyanis a szervezet nem tud segíteni sem Belarusznak, sem Ukrajnának. A politikus a fehérorosz ellenzéknek azt tanácsolja, hogy hagyja el a rögtönzéseket, mert saját tapasztalataiból tudja, hogy egy forradalmat jól elő kell készíteni. És egyelőre nem látni, hová akar eljutni a mozgalom. Ne húzzon azonban ujjat Moszkvával, mert azt Putyin úgysem engedné meg.

Hosszú távon azonban úgy gondolja, hogy Oroszországnak meg kell állapodnia Európával, mivel lejárt a nemzetállamoskodás és a háborúk kora. A világméretű bajokat egyetlen kormány sem képes egymaga felszámolni.

 

FT

 

A vezércikk óvja Putyin attól, hogy hazardírozzon Lukasenkóval. Merthogy az orosz elnöknek fel van adva a lecke: vagy támogatja a gusztustalan autokratát, aki elvesztette hitelét a lakosság nagy részénél, ám aki Belaruszt Moszkva vonzáskörzetében tartja, vagy pedig segít hatalomra kerülni egy ligitimebb vezetőnek, aki persze történelmi és kulturális okokból ugyanúgy fenntartaná a jó viszonyt a Kremllel.

Nagyon úgy néz ki, hogy az államfő az első lehetőséget választotta, de ez veszélyes Európa szemszögéből és nem túl bölcs Putyin részéről. A beloruszok ugyanis – Ukrajnával ellentétben – nem az oroszbarát vezető ellen lázadtak fel, ők a földrész utolsó diktátorától igyekeznek szabadulni. Nem európai, hanem piros-fehér nemzeti zászlókat lengetnek. A lakosság nagy része rokonszenvez az oroszokkal. Az EU pedig nem kíván geopolitikai előnyöket kovácsolni a helyzetből.

Moszkva a héten a hitelen túl további biztonsági támogatást ígért. Cserében nagy engedményeket csikart ki, bár nem tudni, hogy ezek magukban foglalják-e a szorosabb integrációt. De jócskán visszaüthet a közeledés, mert ha Lukasenko úgy dönt, hogy teljes mértékben ráengedi az erőszakszerveket a tüntetőkre, az tömegfelháborodáshoz vezethet, és akkor Putyinnak nemigen lesz más választása, minthogy beküldje a kilátásba helyezett különleges egységet.

Ha nem ezt teszi, gyengének látszik a saját hátsóudvarában. Ám ha kivezényli a katonáit, az újabb európai szankciókhoz vezetne. Ráadásul felszítaná az oroszellenes érzelmeket a szomszédos államban. Ha úgy érzik, hogy a Kreml a tekintélyelvűség csapdájában ejti az országot, akkor pontosan arra kényszeríti a beloruszokat, hogy válasszanak a Kelet és Nyugat között.

 

Yahoo/Reuters

 

Az Európai Parlament határozatban mondta ki, hogy Lengyelországban igen nagymértékben romlott a jogállam helyzete. A határozat ráerősít a Varsó ellen folyamatban lévő jogállami eljárásra, aminek a vége még az is lehet, hogy az ország elveszti a szavazati jogát az EU-ban. Ugyanakkor a lengyel igazságügyi miniszter azt közölte: a PiS-kabinet elutasítja a demokratikus játékszabályok és az uniós alapok folyósításának összekapcsolását. Ziobro vannak tervek a Bizottság és Strasbourg részéről, mármint hogy erőt alkalmazzanak a lengyel demokráciával szemben. Pénzeket akarnak elvenni, hogy zsarolással kényszerítsenek ki változásokat szociális, erkölcsi, kulturális és oktatási területen. Ám ebbe a lengyel vezetés nem fog belemenni – tette hozzá.

 

Washington Post/AP

 

A litván kormányfő kijelentette, hogy országa nem támogat semmiféle szankciókat Lengyelország ellen, inkább a párbeszédet szorgalmazza Varsóval. Skvernelis ezt akkor közölte, amikor Vilniusban a belorusz helyzetről tanácskozott lengyel kollégájával. Előtte az Európai Parlament 513-148 arányban elfogadott döntéssel aggodalmát fejezte ki a lengyel törvényhozási és választási rendszer, az igazságszolgáltatás, valamint az alapvető jogok helyzete miatt. 

Morawiecki úgy reagált a bírálatra, hogy országának nincs különösebb baja Brüsszellel, de az EU nem érti meg, hogy reformra szorulnak a lengyel bíróságok. A jelentés idézi a lengyel igazságügyi tárca vezetőjét, aki képtelenségnek minősítette az EP-határozatot és azt mondta, hogy az támadás az igazi jogállam ellen. Szerinte az unió próbálja rákényszeríteni az értékeit a lengyelekre, nem vesz tudomást azok többségének véleményéről, miközben a nemzet többsége konzervatív és római katolikus. 

Hozzátette, hogy Lengyelország és Magyarország folyamatosan balos támadásoknak van kitéve. A hírügynökség ugyanakkor megjegyzi, hogy Budapest és Varsó egykor a politikai átmenet mintadiákja volt, de az utóbbi időben egyre nagyobb fejtörést okoz Brüsszelnek. Sok európai vezeto úgy ítéli meg, hogy a két ország visszalép a demokrácia területén.

 

Economist

 

A Bizottság a jövő szerdán terjeszti elő a javaslatát a menedékpolitika megújítására, csak éppen éktelenül nehéz lesz megállapodni a teljesen ellentétes érdekek miatt – figyelmeztet a lap. Hiszen már eddig is úgy volt, hogy a politikusok csak akkor mozdultak meg ilyen ügyben, ha olyan tragédia történt, mint pl. amikor Parndorfnál 71 megfulladt migránst találtak egy Magyarországról érkezet hűtőkocsiban.

A bevándorlás bonyolult és ellentmondásos téma, ráadásul a politikai vezetők többnnyire paranoiásan viszonyulnak hozzá. A populisták már régóta meglovagolják. A készülő brüsszeli tervről annyit tudni, hogy szétválasztaná az érkezőket: akiknek nincs esélyük a menedékre, azokat gyors úton visszaküldenék, a többieket viszont elosztanák a tagállamok között. Az elemzés szerint azonban a bökkenő ott van, hogy az olyan tagok, mint Magyarország, kerek-perec elutasítják az efféle elképzeléseket. Másfelől viszont a menedékkérők közül senki sem akar a magyarokhoz menni.

A gazdag nyugati államoknak hat évtizedes gyakorlatuk van bevándorlás kapcsán, ám tök süketek, amikor kioktatják a kelet-európai partnereket. Teljesen elfuserált és ésszerűtlen arra kényszeríteni az e téren kevés tapasztalattal rendelkező országokat, hogy barátkozzanak meg a jelenséggel. Ennélfogva a Bizottság más módszerekkel próbálja megosztani a terheket. Pl. úgy, hogy bevándorlásnak keményen ellenálló kormányok vezető szerepet vinnének a kitoloncolásokban, ami drága, jogilag bonyolult feladat, erős diplomáciai előkészítést igényel. Mégis ez a megoldás legalább részben írt jelentene a szolidaritás problémájára.

Viszont nagy károkat okozna az EU önképének, mármint hogy itt a liberális értékek világítótornyáról van szó. De valami olyat kellene kitalálni, ami megfelel az emberbaráti eszményeknek, és még működik is. Van azonban esély rá, hogy elbukik ez a megközelítés. De akkor még mindig ott van, hogy egy esetleges válság átsegít a nehézségeken. Csak éppen ez esetben rettenetesen magas volna az ár.

 

Washington Post

 

A szerkesztőségi vélemény cikk úgy ítéli meg, hogy az amerikai demokrácia nem visel el még négy évet Trump alatt, ezért azt tanácsolja, hogy akinek fontos a köztársaság fennmaradása, az szavazzon Bidenre. Hiszen a mostani elnök az utóbbi négy évben bontókalapáccsal esett neki a demokráciának, szerencsére azonban annak alapjai sérültek ugyan, de még állnak. De ha marad a politikus, akkor sok pillér össze fog omlani, mert nem képes ellenállni a tekintélyelvű rohamoknak.

Ezért azután a november 4-én a jogállam és az autoriter populizmus ütközik meg egymással. Bár azért minden visszaesés ellenére az USA továbbra is a világ egyik legdemokratikusabb állama. Trump szívesen lenne erős ember, mégis megdöbbentően gyenge. Hiszen pl. csak 16 kilométeren épült meg a nagy dérrel-dúrral beharangozott kerítés a mexikói határon. A politikus fegyelmezetlen, hozzá nem értő, és ez betesz tekintélyelvű próbálkozásainak. 

Ettől azonban nem lesz kisebb az általa megtestesített fenyegetés. A demokráciák olyanok, mint a homokvárak, időnként egyetlen széllökés is elsöpri őket. Napjainkban azonban az autoriter populizmus inkább fokozatosan bontja le a jogállamot, Magyarországon és Törökországban már évek óta ez megy. És igazából sikerült is. A demokratikus díszletek megmaradtak, de a választások már nem tisztességesek. A fékek és ellensúlyok fokozatosan elvesztik jelentőségüket. Szakértők versengő tekintélyuralmi rendszereknek nevezik az ilyesmit. Tehát látszat demokráciának, félautokrata rendszernek, ami valami másnak álcázza magát.

Trump már eddigi is óriási veszteségeket okozott a demokráciának, igaz ezek jó része még nem kézzelfogható, de romboló. Tömegtámogatást sorakoztatott fel, amikor pont azokat az intézményeket támadja, amelyek megkülönböztetik egymástól a demokratikus és autokrata rezsimeket. Az újabb négy év pedig csak még több pusztítást hozna. Hiszen megszabadulna a legfőbb béklyótól, a választóktól. Még kevesebb ellenállásra kellene számítania az igazságszolgáltatás részéről. Viszont annál agresszívabban üldözné a politikai ellenfeleket, miközben megbocsátana saját vazallusainak.

Tömegesen dobná ki a tudományos szakembereket, feketelistára tenné a kritikus újságírókat, sajtóorgánumok működési engedélyét vonná be. Átpolitizálná a rendfenntartást és még jobban kiterjesztené a végrehajtó hatalmat. De a legrosszabb, hogy könnyen vérontásba torkolhatna, hogy állandóan politikai erőszakra uszít. A külpolitikában búcsút inthetne a NATO-nak, ugyanakkor még jobban összefogna az általa nagyra becsült külföldi diktátorokkal.

Úgy hogy különleges választás lesz a mostani, mert idáig az összes jelölt határozottan hitt a demokráciában. Trumppal azonban más a helyzet.

 

2020. szeptember 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az Economist Biden mellett

De a legfőbb gond vele az, hogy átgázolt az amerikai értékeken. Ily módon hihetetlen módon ártott >

Tovább

Brüsszelnek nincs választása: bemegy Orbán utcájába

A 27-ek együtt találták ki az alapot és az csak akkor kezdheti meg működését, ha minden >

Tovább

Orbán csak blöfföl

Amikor az újjáépítési csomag, illetve a következő költségvetés megvétózásával fenyegetőzik. Elemzésében a főváros brüsszeli képviseletének vezetője >

Tovább

A képzelt pszichiáter

Nincs abban semmi meglepő, hogy Semjén önmagához, mentalitásához és világlátásához abszolút következetesen a cári Oroszország és >

Tovább

Választások utáni válság lehetséges Amerikában

Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább