2020. szeptember 21. hétfő
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Az EU megrekedt félúton

Az EU megrekedt félúton

Így pl. nem működik a menedékrendszer. Az euró ellenére sincs egységes gazdaság- és pénzügypolitika. Pedig a szervezetet válságállóvá kell tenni. Ám Berlin ez utóbbi területen is inkább csak a tűzoltó szerepét játssza. De nem lehet tovább halogatni, hogy a valutauniónak közös költségvetése legyen. Azon kívül közös adókat kell bevezetni, a többi közt azért, mert vannak olyan gazdasági szereplők, akiket nemzeti szinten gyakorlatilag alig lehet megadóztatni, már ha egyáltalán. Ha Merkelnek az év végéig sikerül érdemben előrelépnie ezekben a kérdésekben, az nagyban gyarapítaná politikai örökségét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Zeit

A német zöldek európai ügyekben illetékes szóvivője azt sürgeti, hogy szabadítsák meg bilincseitől az EU-t, mert azok korlátozzák a működőképességét, így át kellene térni a többségi döntéshozatalra. Franziska Brantner, aki hét éve került be a Bundestagba, előtte pedig EP-képviselő volt, úgy gondolja, hogy Merkelnek, az EU soros elnökeként szívén kellene viselnie a reformokat. Azzal érvel, hogy a legutóbbi csúcstalálkozón többször is csupán egyetlen hajszál választott el a kudarctól, mert a takarékos négyek, illetve Magyarország és Lengyelország kihasználta a lehetőséget, mármint hogy bármiféle határozat csak akkor lehet születhet meg, ha azt minden tag támogatja. A négyek nagyobb visszatérítést akartak, Budapest és Varsó pedig a jogállamot igyekezett kibillenteni sarkaiból.

Így azután pont azoktól a területektől vettek el pénzt, amelyek kulcsfontosságúak a jövő szempontjából, de közvetlenül nem érintenek egyetlen országot sem: a kutatástól, az egészségügytől és az innovációtól. Azok diktáltak, akik vétóval fenyegetőztek. A közös célok és értékek háttérbe szorultak, az unió zsarolhatónak tűnik. Ám ez nem maradhat így, mert az egyhangúság elve megbénítja a munkát, noha hatékonyabb és ellenállóbb közösségre van szükség.

A Bizottság már tavaly felvetette, hogy sor fontos területen térjenek át a minősített döntések rendszerére. A francia elnök támogatja az elképzelést, a német kormány azonban nyilvánvalóan még mindig nem. Ám most eljött az idő, annál is inkább, mert a válságok mindig ott ütnek be, ahol az EU már előrelépett, ám a változások megrekedtek félúton. Így pl. nem működik a menedékrendszer. Az euró ellenére sincs egységes gazdaság- és pénzügypolitika. Pedig a szervezetet válságállóvá kell tenni.

Ám Berlin ez utóbbi területen is inkább csak a tűzoltó szerepét játssza. De nem lehet tovább halogatni, hogy a valutauniónak közös költségvetése legyen. Azon kívül közös adókat kell bevezetni, a többi közt azért, mert vannak olyan gazdasági szereplők, akiket nemzeti szinten gyakorlatilag alig lehet megadóztatni, már ha egyáltalán. Ha Merkelnek az év végéig sikerül érdemben előrelépnie ezekben a kérdésekben, az nagyban gyarapítaná politikai örökségét.

FAZ

Különvéleményt jelentett be a csaknem egy hónappal ezelőtti brüsszeli csúcs eredményei ügyében a kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Gabriel Felbermayr, akinek tanácsait a német kormány is ki szokta kérni, kifejti, hogy az értékelések ugyan eltérnek, de az biztos, hogy az EU a szolidaritás jegyében most először próbálja stabilizálni a rövid távú gazdasági fejleményeket, és az is újdonság, hogy hitelt vesz fel a közös államháztartás finanszírozására.

Ám a 750 milliárd eurós alap messze nem akkora dobás, ahogyan azt egyes vezetők beállítják. Igazából megy tovább a gittrágás. Az állam- és kormányfők nem tudtak erősebben összpontosítani a közös európai érdekekre, vagy igazi stabilizációs mechanizmust bevezetni. Egyébiránt pedig már eddig is volt transzferunió: a támogatások a 11 nettó befizetőtől érkeztek, a kedvezményezettek sorában Magyarország pl. 10 év alatt 40 milliárdot kapott, míg a lengyelek 100 milliárdot.

De már az adósságok egy részét is szétterítették, a Stabilitási Mechanizmus, illetve az Európai Befektetési Bank formájában. Hiszen azok tartozásai nagyjából az új segélyalap összértéke körül mozognak és azokért a tagállamok közösen felelnek. Legutóbb különben Brüsszelben megint ment a birkózás, hogy ki, mennyit kapjon és mire. Bizonyos fokig jól jött a vírusválság, mert Merkel és Macron bedobta, hogy a különleges helyzetben 500 milliárdos szétosztani, de a végén csupán 390 milliárd lett belőle, ám a végén megint csak elmaradtak a mélyreható változások.

Így a közös célok támogatása margóra került, amit csak elősegített, hogy a fertőzés lendületet adott a nemzetállami gondolkodásnak. Ezért nem meglepő, hogy az alapból a pénzek csaknem 90 %-a a tagoknak jut, ám nem kényszeríti azokat, hogy olyasmire költsék el, ami európai szempontból többlethasznot hajt. Az igazán fontos közös területek a rövidebbet húzták a hétéves költségvetés felosztása során is. A javarésze megint csak a szegényebb régióknak jut az agrár- és felzárkóztatási alapokon keresztül. Ugyanakkor csupán morzsákat kap az infrastruktúra fejlesztése vagy a közös határvédelem.

Az újjáépítési csomagból 360 milliárd hitel lesz, de valószínűleg nem hívják le, mert jelenleg még a súlyos helyzetben lévő görögök és olaszok is kellemes feltételek mellett tudnak kölcsönökhöz jutni. Viszont a közös büdzsé túl kicsi ahhoz, hogy stabilizálni tudja a konjunktúrát. Továbbá a tervezett politikai unióhoz olyan feladatokat kellene fedezni belőle, mint az európai védelem, a határokon átlépő infrastruktúra, a kutatás.

Ám hogy itt érdemi eredményeket lehessen elérni, ahhoz az EU gazdasági teljesítményének kb. 5 %-át kellene befizetni a közösbe. Viszont mennyivel jobban hasznosulnának ezek az összegek, mintha nemzeti keretekben költik el őket! Tény ezzel szemben, hogy ily módon vesztenének alkupozíciójukból a tagállami vezetők. De akkor megszűnne a kisstílű tili-toli, hogy ki mennyit fizet be, illetve kap.

Felbermayr azzal zárja az érvelését, hogy ha az EU-nak nem sikerül meggyőznie a tagállamok polgárait, hogy az unió mindannyiuk számára többletértéket hoz, akkor az hosszú távon az egész szervezet fennmaradását veszélyezteti.

Washington Post

Minden bizonnyal Lukasenkót hirdetik ki győztesként a mai választás után, de minden szem Fehér-Oroszországra irányul, mert a diktátor forgatókönyve módosult, ám az emberek ellenállnak – írja Carl Bildt, volt svéd külügyminiszter. A kommentár szerint 26 év után váratlanul felkavarodtak a dolgok az országban, tömegesek a tiltakozások, abban a reményben, hogy a mai megmérettetés változásokat hoz. Ám az elnök éppen ettől fél. Ezért a legesélyesebb jelölteket félreállította. Többeket közülük őrizetbe vettek, akárcsak ellenzéki aktivisták százait. Legutóbb pedig már a nacionalista érzelmekre igyekezett rájátszani, az (állítólagos) orosz beavatkozásra hivatkozva.

Ám az asszonytrió, a rivális jelölttel, Tyihanovszkajával az élen, tízezreket mozgatott meg, míg az államfő ki sem dugta az orrát a hivatalából, ahol engedelmes bürokraták veszik körül. De még ha nyer is, akkor is az a fontos, mi történik utána. Az ország ugyanis alapvetően megváltozott. A vírusfertőzés rossz kezelése folytán oda lett a hatóságokba vetett bizalom, de már korábban teret nyert a felismerés, hogy távolságot kell tartani Oroszországtól. Paradox módon ez utóbbiban Lukasenkonak is vannak érdemei. Egyértelműen elutasította pl., hogy Ukrajna ügyében a Kreml oldalára álljon.

Ugyanakkor végzetes módon függ Moszkvától. Mivel annak idején Napoleon és Hitler seregei is ezen a területen át jutottak el az orosz fővárosig, érthető, hogy Putyin fenyegetésnek tekinti a „színes forradalom” mégoly távoli lehetőségét is. És nem kétséges, hogy ha netán szorul a hurok, a nagy szövetséges az erő alkalmazására fogja bátorítani Lukasenkót. Nem szereti és nem is bízik benne, de azzal is tisztában van, hogy a politikus nem tud közelebbi viszonyt kialakítani az unióval vagy az USÁ-val.

Viszont ameddig az elnök nem liberalizálja a gazdaságot, addig nem képes elhárítani Oroszország közeledési ajánlatát. Moszkva emellett bővíteni igyekszik katonai jelenlétét az országban. Annál is inkább, mert Amerika egységeket vezényel Lengyelországba.

Brüsszelnek és az Egyesült Államoknak is világossá kell tennie, hogy azonnali és súlyos következményei lesznek, ha Belorussziában sérülnek az alapvető emberi és demokratikus jogok. Ha ez elmarad, akkor az EU és Amerika is bűnrészes lesz az esetleges kedvezőtlen fejleményekben. Egy nap persze az ország valóban független lesz, korszerű gazdasággal és nyílt, demokratikus társadalommal. Az Európai nemzetek részeként. Ez ugyan még odébb van, de lelkesítő látni a tüntetőket, akik egyértelműen jelzik, merre akarják terelni hazájukat.

New York Times/Wall Street Journal/Washington Post/Yahoo/AP

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította Lengyelországot, hogy haladéktalanul engedje el azokat, akiket az LMBT-jogok mellett tartott tüntetéseken vettek őrizetbe Varsóban és több más nagyvárosban. Mijatovics szerint mind a szólásszabadság, mind a melegjogok szempontjából ijesztő, hogy két hónapra bezártak egy transz nemű aktivistát. Az ügy miatt kirobbant összetűzések során 48 részvevőt tartóztattak le pénteken. Másnap a felvonuló sok ezer ember, többnyire fiatalok, azt kiabálták, hogy mindenkit nem lehet lecsukni. 

Bírálók azt mondják, a hatalom azért egyre kérlelhetetlenebb az LMBT-mozgalommal szemben, mert így próbálja elvonni a figyelmet arról, hogy még inkább alá akarja ásni a jogállamot. A kormány olyan tervezetet készít elő, amelynek értelmében – orosz és magyar mintára - a civil szervezetek kötelesek volnának bejelenteni, ha támogatást kapnak külföldről. A belügyminiszter azt közölte, hogy a rendőrség a lehető leghelyesebb járt el és banditasággal vádolta meg az ellenzéki politikusokat, akik támogatják a demonstrációkat. A rács mögé dugott aktivistát pedig bűnözőnek nevezte, miután az kiszúrta annak a kisteherautónak a kerekét, amely Varsó utcáit járva melegellenes jelszavakat sugárzott.

 

2020. augusztus 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sein Kampf

A hatalmi ágak szétválasztásának montesquieu-i elve Orbán illiberális demokráciájában is maradéktalanul érvényesül. Ennek mindenki által érzékelhető >

Tovább

A Nyugat végét jelentheti, ha Trump újrázni tud

Ha Trump marad, akkor a nagyhatalmak vetélkedése közepette Európa csakis magára lenne utalva. A NATO számára >

Tovább

Szomorú tavaszra keserű ősz

Azért nincs valamennyi iskolás asztalán laptop, azért védtelenek az óvodák, az iskolák, az öregotthonok, azért mentek >

Tovább

Mielőtt megmérgeznék az ellenzékieket

A demagógok viszont ezzel szembe mennek minden szinten. Addig tagadják a valóságot, míg csak nem lehetetlenné >

Tovább

Semmibe vett jogszabályok

Mindez nem volt elég jelzés a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és a Nyelvhasználati Bizottságának, hogy átfogó >

Tovább

Etikánk (nem) egészen primitív

(A) csodálatosan szép férfi (egy harcsabajszú Daniel Craig!) egyszerűen nem hitte el vagy nem akarta elhinni, >

Tovább

Botrány, hogy Európa mindezt eltűri

Az EU-tól vár segítséget a színi egyetem sorsának rendezéséhez Bagossy László. Azt nem feltételezi, hogy Orbán >

Tovább

Macskabarátok és a többiek – lengyel kormányválság

Belviszály miatt az összeomlás szélére került a lengyel kormánykoalíció. A PiS mindenekelőtt az állatjogok miatt különbözött >

Tovább

Keresztény körmagyar

Tombol a hipokrita és hazug, az egyházakat politikai gazemberek által megszállva tartott, gyarmatosított és a legaljasabb >

Tovább

Walesa: EU-reform vagy újratervezés

A németek, franciák és olaszok vagy belülről reformálják meg az uniót, vagy pedig alapítsák újra, miután >

Tovább

Egy német Orbán-imádó iskolaigazgató lesz

Az MCC élén vállalt tisztséggel Kálnoky elveszti tudósítói megbízatását mind a Die Weltnél, mind a Die >

Tovább

Orbán szalámi taktikája

Idáig szalámi taktikát alkalmazott a magyar kormány a nemszeretem sajtóorgánumok megregulázására, lásd az Indexet és a >

Tovább