Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szürreális vita
Az nem megy, hogy valaki tökéletesen európai, ám csupán 50 %-ban demokratikus. Pontosan ezt mondta ki 10 millió lengyel, aki vasárnap a liberális kihívóra voksolt. És itt jön el az igazság újabb pillanata, mert Merkelnek szüksége van Budapest és Varsó áldására, hogy átmenjen a gazdasági terv. Úgy hogy máris megkezdődött a jogállami kikötés fellazítása a kancellár részéről. A takarékos négyek viszont nem szeretnék elszalasztani a lehetőséget, mármint hogy előírják a demokratikus normák érvényesülését, és ebben speciel igazuk is van. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Az Európai Parlament elnöke azt állítja, hogy már a múlt heti uniós csúcskonferencia is elbukott volna, ha ő nem szedi elő ismét februári indítványát, hogy ti. csakis minősített többséggel lehessen anyagi büntetést elrendelni, ha valamely tagállam módszeresen megsérti az unió demokratikus játékszabályait. Mint emlékezetes, a Bizottság azt akarta, hogy a szankciók megakadályozásához és ne a jóváhagyásukhoz írjanak elő kétharmadot. Ám Michel szerint ez utóbbi javaslat semmiképpen nem menne keresztül, bár az alapvető normák nem képezik vita tárgyát, és csak akkor szabad folyósítani a támogatásokat mind a 2027-ig szóló költségvetésből, mint a gazdasági újjáépítési programból, ha az adott országban nem érheti szó a ház elejét a jogállamiság miatt.
A belga liberális politikus nem gondolja, hogy idő előtt igyekezett a magyar és a lengyel vezetés kedvében járni, bár szerinte így is nagy vita lesz a péntek-szombati csúcson. Az újság ugyanakkor hozzáteszi, hogy Orbán többé-kevésbé nyíltan vétót helyezett kilátásba, noha cseppet sem biztos, hogy a régió valóban mellé áll-e, amikor ennyi pénzről van szó. Michel akkora összeget ajánlott Prágának és Bukarestnek, hogy mindkettő felsorakozott mögéje, és ugyanilyen okokból jók az esélyek, hogy a lengyelek is beadják a derekukat. Orbán viszont változatlanul harcias.
Vele szemben jó pár tagállam kitart a jogállamiság megkövetelése mellett, bár a takarékos négyek vezérképviselője, a holland miniszterelnök számára még ennél is fontosabb, hogy a megsegítendő kormányok kötelezzék magukat gazdasági reformok végrehajtására. Így lehet, hogy a Tanács vezetőjének elképzelése valóban hidat jelent a különféle szekértáborok között. Viszont Strasbourgban erősnek tűnik az elszántság a jogállam megvédésére. A német uniópártok és a szociáldemokraták is jelezték, hogy nem hajlandóak engedményekre.
A zöldek és a liberálisok határozottan elzárkóznak az ET-elnök javaslatától. A Megújítjuk Európát-frakció egyik olasz tagja kifejtette, hogy a jogállamiság vörös vonalat alkot, arról nincs mit tárgyalni, mert az az európai identitás súlyponti része. Ezért csak akkor fogadják el az állam- és kormányfők döntését, ha abban érdemi biztosítékok szerepelnek a demokrácia megőrzésére. Gozi közöte továbbá, hogy Magyarország és Lengyelország nem maradhat kívül az Európai Ügyészségen, mert különben nem lát egy fityinget sem Brüsszelből. Azt is bedobta, hogy ha valahol gond van a jogállammal, akkor ne a lakosságot büntessék a szubvenciók elállításával. Ez esetben a Bizottság közvetlenül a felhasználóknak küldené az alapokat, a renitens kormányok hoppon maradnának, mondják a liberálisok.
Euractiv
Az osztrák Európaügyi miniszter szerint Michel-javaslat a minimumot jelenti, de jobb volna, ha még tovább menne, mert a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy közbelépjen, ha bárhol sérül a jogállam Ezért fontos volna, hogy a szankciók elutasításához kelljen kétharmados többséget összeeszedni. Ausztria a lehető legszigorúbb feltételeket támogatja a legfelső szintű kétnapos konferencián a költségvetési támogatások ügyében. Ez magában foglalja nem csupán a források korrekt hasznosítását (a visszaélések megakadályozását – a szerk. megj.), hanem pl. a bíróságok függetlenségét is.
A jogállam tényleges helyzetét méri fel a tagországokban a Bizottság ősszel előterjesztendő jelentése. Edelstadler szerint azonban a felmérés nem befolyásolja a 7-es paragrafus alapján folyamatban lévő eljárást a magyar és a lengyel kormány ellen, itt két külön dologról van szó. A néppárti miniszter szerint ugyanakkor holnap és holnapután még nem lehet megállapodást remélni a pénzügyi kérdésekben. Ugyanis még túlságosan eltérőek az álláspontok.
Le Monde
A lap egyik legtekintélyesebb szemleírója azon tanakodik az EU-csúcs előtt, hogy lehet-e egyszerre száz százalékosan európainak lenni, ám közben csak félig demokratának. Sylvie Kauffman, volt főszerkesztő úgy látja, hogy a lengyel elnökválasztás kimenetele az igazság újabb pillanatát hozta el az unió számára, mert el kell döntenie, hogy a jogállamtól tegye-e függővé a sokmilliárdos koronatámogatás szétosztását. Az amerikai nagykövetség kiállt a jogállam mellett mind Varsóban, mind Szófiában, ahol napok óta tüntetnek a kormányzati korrupció ellen. Brüsszel viszont nem szólalt meg, de sokáig nem halogathatja a dolgot, hiszen holnap összeülnek a tagországok vezetői.
A kulcskérdés a szolidaritás lesz a gazdasági segély elosztása kapcsán. Mit ad isten, úgy néz ki, hogy az egyik fő haszonélvező Lengyelország lesz, miközben mind Varsót, mind Budapestet vissza kell terelni a demokratikus útra, ami elsősorban az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségét jelenti. Ám mindkét állam berzenkedik a jogállami feltétel ellen. Az Európai Bíróság egy-két ügyben már jobb belátásra tudta bírni a két kormányt, de a többi erőfeszítés hasztalannak bizonyult. Épp ezért van zavarban jó pár európai vezetés, mivel újabb manna néz ki olyanoknak, akik egyirányú utcának tekintik a szolidaritást. Utóbbiak ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy a demokráciának több változata is lehetséges.
Ez a vita azonban szürreális, mert az nem megy, hogy valaki tökéletesen európai, ám csupán 50 %-ban demokratikus. Pontosan ezt mondta ki 10 millió lengyel, aki vasárnap a liberális kihívóra voksolt. És itt jön el az igazság újabb pillanata, mert Merkelnek szüksége van Budapest és Varsó áldására, hogy átmenjen a gazdasági terv. Úgy hogy máris megkezdődött a jogállami kikötés fellazítása a kancellár részéről. A takarékos négyek viszont nem szeretnék elszalasztani a lehetőséget, mármint hogy előírják a demokratikus normák érvényesülését, és ebben speciel igazuk is van.
Hiszen itt kulcskérdésről van szó: ha Európa hiteles akar lenni, akkor be kell tartatnia tagjaival azokat az elveket, amelyek a közösség alapját képezik. Hacsak nem akarja átengedni Trump embereinek a jogállam védelmének monopóliumát.
EUobserver
Orbán emelte a tétet a csúcstalálkozó előtt, amikor megszavaztatta a vonatkozó határozatot a Parlamenttel, mert a 750 milliárdos mentőövet minden tagállamnak meg kell szavaznia és ez neki, de minden más résztvevőnek is vétólehetőséget kínál. Úgy hogy most igyekszik megkérni a beleegyezése árát. Ő is el akarja kerülni, hogy az eddiginél kevesebbet kapjon a költségvetésből. De feltételeket szab a jogállami eljárás és a civilek támogatása kapcsán is. Igazából nem volt szüksége az Országgyűlés közreműködésére, de egységet és erőt kívánt felmutatni, hogy az alku végén többet tudjon kicsikarni.
Csakhogy nem egy tagállam, köztük jelentős nettó befizető kormányok ragaszkodnak a jogállami követelményhez. Ám Michel azoknak tett gesztust, akik ellenzik a kikötést. A német zöld képviselő, Daniel Freund zsarolásnak minősítette a magyar eljárást. Úgy vélte, hogy Orbán túszként használja a koronaválság előidézte helyzetet, mert meg akar akadályozni minden új eszközt a jogállam kikényszerítésére, valamint szabadulni próbál mindentől, ami nem tetszik neki: a 7-es paragrafustól, a kritikus civil szervezetektől.
Süddeutsche Zeitung
„Zsarolások és más trükkök” címmel megjelent beharangozójában a lap arról ír, hogy hosszú és göröngyös egyezkedésre kell felkészülni Brüsszelben, és főleg Orbán Viktor keményített be. A Parlamentet vette igénybe, hogy ügyes húzással erősítse tárgyalási pozícióit. Sok bíráló úgy ítéli meg, hogy a politikus a manőverrel próbálja kényszerhelyzetbe hozni a partnereket. Másfelől viszont ily módon hivatkozhat arra, hogy a hazai honatyák igen szűkre szabták a mozgásterét. De alapvetően két dolgot kíván elérni: több pénzt és a jogállami mechanizmus kiiktatását. Utóbbi feltételt a lengyelek is elutasítják, de a vége gyenge kompromisszum lehet.
Amit Michel bedobott, hogy ti. kétharmaddal kelljen megszavazni a szankciókat, az szinte kivitelezhetetlen, mert az egyhangú döntéshozatal elve miatt Orbán könnyen bosszút állhat. Azon kívül az idő is neki dolgozik. A déliek gyors megállapodást sürgetnek, hogy pénzhez jussanak. Budapesti látogatása után a portugál miniszterelnök amellett kardoskodott, hogy el kell választani egymástól a költségvetés és a bíróságok kényes kérdését. Utóbbival gondok vannak a bolgároknál, horvátoknál, szlovákoknál és szlovéneknél is – hívta fel a figyelmet a volt német szociáldemokrata igazságügyi miniszter, aki EP-képviselőként épp ezért anyagi következményeket szorgalmazott, ha valahol sérül a demokrácia. Ám sok megfigyelő szerint az Európai Parlament a végén nem lesz elég bátor, hogy meghiúsítsa az állam- és kormányfők egyezségét.
Minél közelebb van a csúcs, annál egyértelműbben látszik, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége egyetlen tagállam számára sem jelent prioritást. Elől szerepel ugyan a kívánságlistán, de csupán a 3-4. helyen. Merkel strasbourgi beszéde alapján is arra lehet számítani, hogy formális kompromisszum várható a kérdésben.
Neue Kronen Zeitung
Előre be van programozva, hogy baj lesz Orbánnal a brüsszeli konferencián, mert a „Viktátor” megint az izmait mutogatja – írja az osztrák bulvárújság. Ezt szolgált a Parlament által megszavazott határozat. Kövér László úgy nyilatkozott, hogy csak semmi ideológiai vita, mert akkor vége a párbeszédnek. Az európai ügyek osztrák felelőse, Edlstadler azonban úgy reagált a követelésre, hogy a jogállamiság a költségvetési támogatás feltétele lesz. És pont.
Orbán mind inkább tekintélyelvű alapokon kormányozza Magyarországot. A Bizottság jó pár jogsértést vet a szemére. Felróják a hatalomnak neki azt is, hogy visszaél az uniós forrásokkal és jócskán túlárazott közbeszerzések révén azok jelentős részét bizonyos oligarcháknak játssza át. Utóbbiak viszonzásul pénzelik a miniszterelnök táborának hálózatát és médiabirodalmát
Washington Post
A lengyel demokrácia szemszögéből komoly következményei lesznek, hogy Duda csak csekély, sőt hajszálvékony különbséggel tudott győzni a választáson. És bár Trzaskowski az ellenzék erejét bizonyította, a győzedelmes, jobboldali-nacionalista PiS most arra készül, hogy kiterjessze hatalmát és tovább szigorítsa keményvonalas politikáját, ideértve külföldi laptulajdonosok kiszorítását. Ennek előjátéka az igazságszolgáltatás folyamatos bedarálása. A kampány pedig gusztustalan kulturális háborúként zajlott, amelyben az elnök bevetette az antiszemitizmust, az idegengyűlöletet, és a melegellenességet is.
Választási megfigyelők egyre mélyebb politikai megosztottságról és arról számoltak be, hogy a közmédia egyértelműen Duda szekerét tolta. Az EBRD képviselője arra emlékeztetett, hogy egyáltalán nem volt párbeszéd, miközben a demokráciák a sokszínűség tiszteletére épülnek és nem csupán a többség jogainak érvényesülését feltételezik. Magyarországhoz hasonlóan a Jog és Igazságosság is azon dolgozhat, hogy átalakítsa a politikai rendszert és így az ellenzék ne legyen képes ismét erőre kapni. Csakhogy a lakosság fele dühös és az is marad. Ann Applebaum szerint épp ezért Kaczynskinak folytatnia kell a kulturális hadviselést, ha meg akarja törni az ellenállást.
A Clinton-kormányzat volt varsói nagykövete, Dan Fried úgy gondolja, hogy meggyengíti a lengyelek pozícióit Európában és az USÁ-ban is, ha az ország még inkább jobbra fordul. Vannak ugyan jobbos lengyelek, akik szívesen összeállnának a Trump körül tömörülő elszánt nacionalistákkal, ám Varsó számára az EU az egyetlen alternatíva. Azon belül is főként Németország, az első számú gazdasági partner. Az unió továbbra is az a fejlesztési forrás, amelyre Lengyelországnak szüksége van.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >