2024. március 19. kedd
Ma József, Bánk névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Az emberiség válaszúthoz közeledik

Az emberiség válaszúthoz közeledik

A világgazdaság már amúgy is súlyos visszaesést produkál és ehhez jön még az egyre erőteljesebb amerikai-kínai vetélkedés. De mintha mindez még nem volna elég, itt van még a Trump-tényező is. Ha nyer az elnök novemberben, az drámai módon fokozná a globális zűrzavart. Ezzel szemben nagyobb stabilitást eredményezne, ha Biden megverné ellenfelét. A tét aligha lehet ennél nagyobb. Nem túlzás azt állítani, hogy az emberiség válaszúthoz közeledik. A gazdasági nehézségek méretéhez képest még a milliárdos segélycsomagok is elégtelenek lehetnek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

Ha Trump kikapna az őszi választáson, annak világpolitikai következményei lennének, hiszen az elnök ösztönzőleg hat a populistákra, legyen szó a magyar és a lengyel kormányról, a brazil államfőről vagy a német, francia és olasz szélsőjobbról. Ráadásul a liberálisoknak jó okuk van feltételezni, hogy a Covid-19 súlyos károkat okoz a populizmusnak, sőt akár végezhet is azzal. Hiszen az amerikai elnök, valamint brazil és brit kollégája teljes hozzá nem értését bizonyítja a válságkezelés során. Ezzel együtt még korai volna ünnepelni. A Fehér Ház lakója nehéz hónapokat él át, de kapóra jöhet neki a kulturális háborúskodás a rasszizmus és az amerikai jelképek kapcsán.

Azon kívül nem tűntek el azok a tényezők, amelyek táplálják a demagógiát. Fő társadalmi támaszukat, a kevésbé iskolázott, viszont gyengén fizetett társadalmi rétegeket igencsak megdobálja a gazdasági visszaesés. Továbbá nem lehet kizárni, hogy a járvány közepette összeomlanak a demokratikus normák. Trump már arról beszél, hogy a másik oldal a választás meghamisítására készül. Szóval a jelek arra utalnak, hogy a szavazópolgároknak elegük van a populizmusból, ám nem biztos, hogy az illiberalizmus hajlandó békésen távozni.

A populisták gyűlölik a népszerűtlenséget, de épp ezért fogtak ily mértékben mellé, amikor a fertőzés következményeit kellett orvosolni. Az amerikai és a brazil elnök képtelen volt szembenézni a valósággal. Ám immár javában fizetik az inkompetencia politikai árát. Mindketten igen gyatrán állnak a közvélemény kutatásokban. Ezzel szemben Merkel, akit Trump és sok más populista vezető amúgy megvet, azt bizonyította, hogy nem rossz az, ha egy politikus képes felfogni az evidenciákat. Ennél fogva a kancellár támogatottsága rekordszintet ért el.

Ily módon Fukuyama már azt fejtegette nemrégiben, hogy a koronaválság felvághatja a populizmus furunkulusát. Egy másik amerikai szakértő pedig azt vázolta, hogy mi lesz akkor, ha Trump, Bolsonaro és Johnson kénytelen-kelletlen eltűnik a színről, mert az emberek kiszavazzák őket. Az eredmény az volna – mondja Goodwin -, hogy visszatér a liberalizmus, a populizmusra viszont 10-et számolnak.

Spiegel

Üt az óra a hazugság politikája számára – emeli ki az elemzés. Amerikát, Brazíliát és Nagy-Britanniát olyanok irányítják, akik számára semmit sem számítanak a tények, ha a saját hatalmukról van szó. Ám a járványt nem lehet elhazudni, ez egyre nyilvánvalóbb. Mindhárom ország listavezető a vírus okozta halálesetek számát tekintve. De Trump, Johnson és Bolsonaro hantáz a nyilvánosság előtt, számukra az a fontos, hogy nekik legyen jó, a lakosság érdekei másodlagosak. A populista svindli azonban idáig fontos szolgálatot tett nekik a politika elsődleges eszközeként. Főleg ha a saját hívek mindent megbocsátanak nekik, illetve minden fölött szemet hunynak, ha az illető cserében kellőképpen kiszolgálja félelmeiket.

Trump és Bolsonaro a jobboldali-szélsőjobbos tábor kegyeit keresi, ennek érdekében leszólja a kisebbségeket. Hasonlóképpen semmibe vette a Covid-19 veszélyeit is. De pl. Európában egyetlen más kormány sem volt, amely annyira csődöt mondott volna, mint a brit. A szigetország lakói azonban értik, hogy miről van szó, egyre nagyobb többség mondja azt, hogy Johnson leszerepelt. Ugyanebbe az irányba mutatnak a kilátások a brazil elnök számára is.

NZZ

A kieli Világgazdasági Intézet legújabb vizsgálata azt támasztja alá, hogy a hagyományos értékeket valló kormányok jobban kivívták a lakosság elismerését, mint a populista vezetők, utóbbiak mégis hasznot húzhatnak a válságból. A közvélekedés általában az szokott lenni, hogy a nehéz időkben hasítanak a demagógok. Hiszen ilyenkor könnyen pálcát törhetnek a rendszer, az elit fölött. A már idézett német tanulmányhoz Michael Bayerlein és Gyöngyösi Győző 14 országból gyűjtött adatokat, köztük hat olyan, így Magyarország, ahol populisták vannak hatalmon. Arra jutottak, hogy a vírus ellen bevetett eszközök igencsak hasonlóak voltak mindenütt. Bár a magyar, a lengyel és az indiai vezetés gyorsan reagált, az USA és az Egyesült Királyság viszont késlekedett a beavatkozással.

A kormányok népszerűsége mindenütt nőtt, ennek oka, hogy az emberek a bajban a zászló köré tömörülnek. Ám ha jobban szemügyre vesszük a dolgot, akkor az derül ki, hogy a demagógok erősen lemaradtak ezen a téren. Merthogy nem lehet ellenségképet gyártani. Így nem könnyű tőkét kovácsolni a megpróbáltatásokból. Úgy hogy Orbán, Trump és a PiS csupán csekély pluszt tudott elkönyvelni, csak Johnson támogatottsága ugrott meg jelentősen, de az is csak akkor, amikor tetőzött a krízis.

Mégsem lehet azt mondani, hogy a populisták a nagy vesztesek a ragály miatt. Ugyanis a különleges intézkedésekkel stabilizálni tudták a bázisukat. Ehhez erősen korlátozták a politikai ellenőrző mechanizmusokat és a demokratikus versenyt, ami nagy kockázatot jelentett a jogállami intézmények számára. A fékek és ellensúlyok lebontásánál nemigen volt finnyás Orbán, Bolsonaro, valamint az indiai államfő. Vagyis a népszerűség viszonylag csekély erősödését ellensúlyozta számukra az ellenfelek gyengítése. De hogy ennek mi lesz a vége, azt egyelőre nem tudni. Ha beválik a számításuk, akkor a járvány kihatásai nem csupán az áldozatok számában, a gazdasági károkban, hanem a demokratikus jogok egy részének elvesztésében is megmutatkoznak.

Project Syndicate

Joschka Fischer úgy látja, hogy hármas válság rázza meg a világot, de ez jó esélyt kínál Európának, hogy megerősítse a maga helyzetét. A volt német külügyminiszter, akinek családját a háború után kitelepítették Magyarországról, azt emeli ki, hogy történelmi pillanat adódik, ami hosszú távra meghatározza a gazdaság és szegénység eloszlását, de az biztos, hogy a múltba immár nem lehet visszatérni. Annál is inkább, mert jön a járvány 2. hulláma és az csak tetézi a fertőzés gazdasági és társadalmi következményeit, a súlyosbodó geopolitikai feszültségeket.

A világgazdaság már amúgy is súlyos visszaesést produkál és ehhez jön még az egyre erőteljesebb amerikai-kínai vetélkedés. De mintha mindez még nem volna elég, itt van még a Trump-tényező is. Ha nyer az elnök novemberben, az drámai módon fokozná a globális zűrzavart. Ezzel szemben nagyobb stabilitást eredményezne, ha Biden megverné ellenfelét. A tét aligha lehet ennél nagyobb. Nem túlzás azt állítani, hogy az emberiség válaszúthoz közeledik. A gazdasági nehézségek méretéhez képest még a milliárdos segélycsomagok is elégtelenek lehetnek.

Ha egy társadalom felkészült erre a helyzetre, akkor a nyertesek közé fog tartozni, ha nem, akkor a vesztes oldalra kerül. Főként, hogy számítani kell az éghajlatváltozás súlyos hatásaira is, és ezt a problémát nem lehet semmiféle vakcinával megoldani. Lassanként véget ér az eddigi rendszer, amely a szuverén, önző nemzetállamokra, a szénhidrogéneken alapuló iparra, valamint a véges természeti erőforrások elfogyasztására épült. Ezért most a feladat az, hogy a lehető legtöbbet tanuljuk a hármas válság első menetéből. Európa számára itt a lehetőség, hogy legyűrje saját hiányosságait. A földrész számára adottak a politikai értékek, úgy mint: demokrácis, jogállam, társadalmi egyenlőség, továbbá a műszaki know-how és a tőke, hogy felépjen saját elvei és céljai érdekében, valamint egész emberiség érdekében. A kérdés csupán az: mire vár?

Spiegel

Trump politikai szándékait akkor lehet igazán megérteni, ha keletről tekintünk rá, hiszen a mintát Putyin és Orbán győzelme szolgáltatta számára. Ő is tekintélyelvű államot akar kialakítani. Ez az alaptézise annak a most kiadott könyvnek, amelyet az egyik legeredetibb amerikai értelmiségi, Masha Gessen írt „Az autokráciát legyőzni” címmel. A szerzőről tudni kell, hogy Moszkvában született, úgy került az USÁ-ba, hogy szülei kivándoroltak. Ő maga később tudósítóként dolgozott az orosz fővárosban, könyvet jelentetett meg az orosz elnökről, de azután visszatért az Egyesült Államokba, mert gyakorló melegként úgy vélte, hogy az orosz hatóságok rosszul bánnak a nemi kisebbségek tagjaival és féltette családja életét.

Úgy ítéli meg, hogy az elnök szintén tekintélyelvű maffiaállamban utazik, ehhez megosztja a társadalmat, leköszörüli az intézmények tekintélyét, megfosztja jelentésüktől a szavakat, de a legfőbb hogy saját valóságot hoz létre. Igazi autokrataként igényt tart arra, hogy a polgárok,  nyilvánosság és az összes intézmény hódoljon hatalma előtt. Ez áll amögött a 20 ezer hazugság mögött, amit idáig rábizonyítottak. Nem azért vet be „alternatív tényeket”, hogy meggyőzze a híveit, illetve nem csak azért. Elsősorban az vezérli, hogy elmossa a különbséget valós és valótlan között, és ő maga legyen a tények legfőbb forrása. Putyinhoz hasonlóan neki is az a célja, hogy hatalma és vagyona folyton csak nőjön.

Figyelmen kívül hagyja a demokráciát és a köztársaságot. Ahová csak lehetett, hozzá nem értő jelölteket rakott, a sajtót ellenségnek tekinti. Az ő Amerika-fogalmába, a nemzetbe nem férnek bele a bevándorlók, a demokraták, az újságírók, a melegek, vagyis egyre nagyobb rétegek. Gessen szerint a helyzet odáig jutott, hogy már csak egy forradalom segíthet. Merthogy a minőségi sajtó kudarcot vallott. Az objektivitás mit sem ér, amikor a másik oldalon olyasvalaki áll, aki nem ismeri a valóságot. Azután a demokraták is tévednek, amikor azt hiszik, hogy normális eszközökkel felül tudnak kerekedni, hiszen az elnök nem normális politikus. Csakis az alapvető erkölcsi ellenállás platformjáról lehet legyőzni. Ezt annak idején Szaharov és Havel is pontosan érzékelte a Szovjetunió ellenében.

De mi van akkor – kérdezi a Spiegel – ha a helyzet mégsem annyira reménytelen, mert működnek a bíróságok és hatékony a média? Ez esetben Gessen elképzelései nagy károkat okozhatnak. De az biztos, hogy nem lehet visszatérni a korábbi állapotokhoz, még ha meg is bukik Trump. Az USÁ-t súlyos viszályok sújtják, nagy a szakadék az amerikai álom és valóság között. Éppen ez juttatta hatalomra az elnököt.

 

 

2020. június 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bidennek fokoznia kell a nyomást Netanjahura

Gideon Rahman úgy látja, hogy Bidennek fokoznia kell a Netanjahura nehezedő nyomást, miután az pont olyan >

Tovább

Mit keres Magyarország Csádban?

Magyarország azzal indokolja katonai szerepvállalását Csádban, hogy meg kell akadályozni a migrációt, ám sok részlet cseppet >

Tovább

Mire készülhet az újonnan megválasztott Putyin?

Putyinnak megvannak az eszközei, hogy mindenki életét megváltoztassa Európában, ha nem az egész világon – írja >

Tovább

A háború csak akkor ér véget, ha Putyin megbukik

Erre mutat rá Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai szakírója. A tűzszünet felbátorítaná a zsarnokot, hogy újabb >

Tovább

Orbán Viktor kész „elfoglalni” Brüsszelt, hogy „megváltoztassa” az Európai Uniót

A magyar miniszterelnök azt mondta március 15-én, hogy az Unió megváltoztatására kész elfoglalni Brüsszelt. Abban bízik, >

Tovább

Az ember, aki szembefordul Orbán Vktorral

A Liberation budapesti tudósítója úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, aki szembefordult a tekintélyuralmi >

Tovább

A pápa azt akarja, hogy Ukrajna adja meg magát, ám ezzel zöld jelzést adna Oroszországnak

Méghozzá ahhoz, hogy az végtelen háborúskodásba kezdjen – hívja fel a figyelmet heti kommentárjában a Guardianben >

Tovább

Netanjahu radioaktívvá teszi Izraelt

Teljesen paradox, hogy Izrael súlyos veszélyben van, mivel olyan ellenségek fenyegetik, mint a Hamász, a Heszbollah, >

Tovább

Orbán a béke emberének nevezte Trumpot. Alighanem egykor Chamberlain is így volt Hitlerrel. Csak éppen rá kellett jönnie, hogy semmit sem ér a békevágya, ha a másik fél azt nem osztja

Az egyik neves amerikai külpolitikai elemző szerint alighanem igaza volt Orbán Viktornak, amikor azt közölte a >

Tovább

Az Európai Parlament összeakaszkodik von der Leyennel

Nagyon úgy néz ki, hogy Strasbourg beperli a Bizottságot, amiért az 3 hónapja felszabadított 10 milliárd >

Tovább

Trump leállítja az Ukrajnának nyújtandó segélyt, ha megválasztják

Joe Biden hivatala úgy foglalt állást a pénteki Trump-Orbán-találkozóra visszatérve, hogy a magyar vezető ellenzi a >

Tovább

Orbán szakít a Nyugattal

A befolyásos osztrák bulvárlap a Neue Kronen Zeitung úgy értékeli, hogy floridai útjával Orbán bizonyította: szakít >

Tovább