Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az EU nem pénzkiadó automata
Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője ragaszkodik ahhoz, hogy Brüsszel mind a vírus miatt szükségessé vált mentőcsomag, mind az új, hosszú távú költségvetés esetében attól tegye függővé a támogatásokat, tiszteletben tartják-e a tagországok a jogállami normákat. Hogy miről van szó, és miért kell keménynek lenni ebben a kérdésben, azt Weber úgy érzékeltette: az EU nem pénzkiadó automata, hanem értékközösség. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Közeleg az igazság pillanata a magyar miniszterelnök számára és Orbán Viktor nem adhat elő húzd meg-ereszd meg-et a rábízott különleges hatalommal. Ezt a Bizottság értékekért, átláthatóságért és jogállamért felelős alelnöke üzente meg a magyar politikusnak – két nap alatt immár második alkalommal. Vera Jourová meg is magyarázta, hogy ha Orbán a jövő szombaton valóban visszaadja az Országgyűlésnek a rendkívüli jogkört, akkor nem csempészheti vissza a hátsó ajtón a rendeleti kormányzást. Itt nyilvánvalóan jogvédő csoportoknak arra a felvetésére utalt, hogy a benyújtott tervezet értelmében a jövőben sokkal könnyebb volna elrendelni a szükségállapotot és rendeleti irányításra áttérni, ily módon kiiktatva az Országgyűlés ellenőrző funkcióját.
Jourová nem tartja megnyugtatónak sem a magyar, sem a lengyel helyzetet, és azt várja, hogy egy hét múlva tisztázódnak a viszonyok Magyarországon. Vagyis hogy kiderüljön: érvényesül-e újra a korábbi jogrend és a hatalmi ágak megosztása, vagy esetleg hatályban marad több olyan változás is, amelyet a fertőzés idején vertek keresztül. Utóbbi eshetőséget nem tartja túl rózsásnak a közösségi jog alapján.
Szólt arról is, hogy hazájában, Csehországban hamis váddal egyszer őt is bevitték a hatóságok, ezért pontosan tudja, mit érezhetett az a két magyar férfi, akit nemrégiben álhírterjesztésre hivatkozva vett őrizetbe a rendőrség. Azt mondta, az ilyesmi nagyon megrázza az embert és a hozzátartozókat is. Ráadásul elriaszthatja a kritikától nem csupán a sajtó munkatársait, hanem a közvéleményt is. Mindazonáltal az EU úgy ítélte meg, hogy a két ügy mögött nincs rendszerszintű jelenség, Brüsszel ezért nem avatkozott be. Ám az uniós szakértők változatlanul elemzik a válság során napvilágot látott kormányrendeleteket.
Süddeutsche Zeitung
Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője ragaszkodik ahhoz, hogy Brüsszel mind a vírus miatt szükségessé vált mentőcsomag, mind az új, hosszú távú költségvetés esetében attól tegye függővé a támogatásokat, tiszteletben tartják-e a tagországok a jogállami normákat. Hogy miről van szó, és miért kell keménynek lenni ebben a kérdésben, azt Weber úgy érzékeltette: az EU nem pénzkiadó automata, hanem értékközösség. Egyben sürgette, hogy erősítsék az EP ellenőrző szerepét a szubvenciók felhasználása kapcsán, mert vissza kell szorítani a korrupciót, valamint a pazarlást. A lap megjegyzi: a jogállami kritérium alkalmazását a Bizottság elnöke javasolja, Magyarország és Lengyelország viszont kézzel-lábban tiltakozik ellene. Ám ez nem véletlen, hiszen a két kormány ellen uniós eljárás van folyamatban a demokrácia körüli aggályok miatt.
Weber különben arról is beszélt, hogy a kedvezményezett országok nem élhetnek vissza a többiek szolidaritásával, vagyis a nekik szánt pénzből rendbe kell tenni a járvány folytán megingott gazdaságukat. Azaz felelősséget kell tanúsítaniuk, tehát növekedést kell elérniük és állásokat kell teremteniük. Mert csak akkor kérhetnek segítséget, ha készek kezükbe venni a saját jövőjüket. Mint mondta, pontosan ezért kell szigorúan megszabni a felhasználás feltételeit, illetve kidolgozni a visszafizetés kritériumait. Máskülönben csak az adósságok nőnek, de a jövőből nem lesz semmi.
EUobserver
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok egytől egyig bevezetnék a csalások kiszűrésére szolgáló brüsszeli adatgyűjtési módszert, azaz előre feltárnák, hol lehetnek kockázatok és érdekütközések. A testület Arachne néven futtat ilyen programot, és már 20 kormány alkalmazza a többi közt a 250 milliárd eurós szerkezeti alapok kifizetéseinél. A szoftver tárolja a mintegy kétmillió kedvezményezettről rendelkezése álló információkat és egybeveti azokat a mögöttük álló 210 millió vállalkozás, illetve 120 millió üzletember adataival.
A gond ott van, hogy a jelenlegi felállásban a központi pénzeket a nemzeti kormányokon keresztül osztják szét és ott azután a források olyan állami maffia kezébe kerülhetnek, mint amilyenre Magyarországon és Csehországon van példa. A közelmúltban a New York Times írta meg, hogy magyar vezetés saját holdudvarát pénzelte az agráralapból. A Bizottság illetékese a minap el is mondta az Európai Parlament illetékeseinek, hogy a gond éppen a politikusokkal van.
Washington Post
Kovács Zoltán a magyar demokrácia nevében ismét kikéri magának a bírálatot, amely ezúttal a tekintélyes amerikai lapban jelent meg. A kifogásolt vendégkommentár azt írta: az amerikai jobboldaliság a tekintélyelvűség felé tart és ehhez Orbán Viktor ad ihletet. Az államtitkár válaszul azt közli, hogy a magyar jogállam köszöni szépen, jól van, és éppen legyőzi a koronavírust. A filippika, amely meglepően rövid a korábbi, hasonló olvasói levelekhez képest, visszautasítja azt a kitételt, hogy a miniszterelnök megsemmisíti a demokráciát, illetve kiterjesztette ellenőrzését a bíróságokra és a sajtóra. Azt állítja, hogy nálunk az igazságszolgáltatás és a média is eleven, kritikus, az igazságszolgáltatás pedig független. Lásd a legutóbbi gyöngyöspatai ítéletet.
Továbbá a példák azt igazolják, hogy még nyernek ellenzéki jelöltek a választásokon, a legutóbbi részvétel, 2018-ban, közelített a 70 %-hoz, ami aligha arra utal, hogy felszámolták a demokráciát. Kovács azt is elutasítja, hogy Orbán lecsapott a vírusválságra és annak ürügyén diktatúrát vezetett be. A különleges felhatalmazás ugyanis nem ment túl azon, amit más országok is alkalmaztak, ráadásul egy hét múlva véget is ér. Viszont a kormány a különleges módszerek révén el tudta kerülni, hogy olyan szintet érjen el a megbetegedések, illetve a halottak száma, mint másutt Európában.
Süddeutsche Zeitung
Az uniós államok Orbán Viktor mind inkább tekintélyelvű politikája miatt nemigen hajlandóak anyagi segítséget nyújtani Magyarországnak. Ezt a Német Külpolitikai Társaság Közép-Európa szakértője mondta, amikor az újság a csütörtöki V4-es csúcsról kérdezte. Nic ugyanakkor hozzátette, hogy bajban van Csehország is, mert nagyon úgy néz ki, hogy jogtalanul fizetett ki sokmillió eurós támogatást Babis miniszterelnök cégbirodalmának. Arról nem beszélve, hogy a jövőben a cseh kormány könnyen lehet az EU-költségvetés következő nettó befizetője. Vagyis Budapest és Prága fokozatosan helyére kerül a csoporton belül.
Jelen állás szerint a négyeket megosztja a brüsszeli újjáépítési program. A lengyelek és a szlovákok profitálnak belőle, a magyarok és csehek ellenben kevesebb pénzt kapnának, mint Németország. Ugyanakkor ahhoz képest, hogy az elején a cseh vezető milyen vehemensen határolódott el a segélytervtől, a tegnapelőtti lednicei egyeztetésről kiadott közlemény azért már békülékenyebb.
Die Presse
Magyarországon újra megnyitották az iskolákat, csak éppen gyerek nemigen van az osztályokban, mert a nagy többség láthatóan inkább él a járvány miatt elrendelt szabadsággal. Az 1,2 millió diákból naponta csupán 30-36 ezer megy suliba. (A német bulvárlap, a Bild Zeitung kiszámolta, hogy minden 100-ból csupán 3-4 hajlandó a megszokott körülmények között tanulni.) De hát a részvétel önkéntes, mert amint beütött a vírus, a kormány minden előkészítés nélkül áttért a távoktatásra. Ezt az eljárásmódot sok tanár nehezményezte, szakértők pedig azt hiányolják, hogy főleg a szegényebb rétegekből kikerülő gyerekeknek nem voltak meg a szükséges eszközeik a tananyag digitális elsajátításához, és sokszor a szülők sem tudtak segíteni nekik. Így azonban csak tovább nő a szakadék az alsó és felső rétegek között. Az pedig már csupán hab a tortán, hogy az internet szolgáltatás jó párszor összeomlott, mert nem tudta elviselni a hatalmas terhelést.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >