2020. június 3. Szerda
Ma Klotild, Cecília, Károly névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A nemzet közszelleme volt béklyóban

A nemzet közszelleme volt béklyóban

S ez olyan destruáló hatással volt az egész világra, hogy az új generációk már úgy nőttek, hogy akaratnélküli engedelmes szolgái legyenek a hatalomnak.” Ezek a sorok Móricz Zsigmond 1931-ben megjelent Forr a bor című munkájában olvashatók. Sorostól még nem befolyásolt, s a milliárdos által még nem kivásárolt magyar ember volt Móricz, magyar író, újságíró, szerkesztő, hallgatott református teológiát és jogot." Gábor György:

Nem is annyira a beszűkült látásmód teszi az embert provinciálissá (habár az is), sokkal inkább az igénytelensége.

Tegnap a parlament elfogadott egy törvényt, amely a kulturális szférában dolgozók (könyvtárosok, levéltárosok, muzeális intézmények dolgozói stb.) közszolgálati státuszát szüntette meg.

Közben felnőtt magyar emberek undort keltő, fraternizáló és atyáskodó üzeneteket kaptak L. Simon László hatalmi-kormánypárti avantgarde-tól és Fekete Péter porondmestertől, a hatalom kegyeiben fürdőzőktől, nagypofájú és cinikus konyha- (helyesebben sufni) bölcseleteket, hogy aki jól dolgozik, annak nincs félnivalója.

Eddig még semmi baj sincs, mondhatni teljesen adekvát, mert nagyjából tudjuk, hogy a kultúra szó hallatán körülbelül mi jut eszébe a kormánypárti nagyuraknak, a törvényt beterjesztő, diplomát és doktorit, mindent, amit csak tetszenek parancsolni, plagizáló Semjénnek és a hatalom gravitációjában kerengő valamennyi további kormánypárti avantgarde és porondmester kisbolygónak.

A baj másutt van.

A Hungarian Spectrumon olvasom a Yale egykori dékánjától, a kiváló Eva S. Balogh-tól, aki beszámolt a magyar parlamentben tegnap történtekről, hogy milyen adatokat talált a British Library és a Library of Congress foglalkoztatási adatainak utánanézve. Akik ott dolgoznak természetesen közszolgálati dolgozók, versenyképes fizetést, sok-sok irigylésre méltó, pénzbeli, egyéb jóléti és életmód ösztönző támogatásokat kapnak, nyugdíjukat a könyvtár 20,9%-al kiegészíti, segítenek a tanulmányok végzésében, rugalmas munkaidőt biztosítanak számukra, gyermekgondozási támogatást, apasági szabadságot, fizetett örökbefogadási szabadságot, ingyenes belépőt a nemzeti és regionális múzeumokba és így tovább.

És még ezzel sincs baj: ott, a pusztuló nyugati világban amúgy, nálunk, az egyre jobban teljesítő Magyarországon meg emígy.

Az igazi baj a provinciális szemlélettel van.

Azzal, hogy amit Balogh Éva, a történész magától értetődőnek tekint ott a nagy vízen túl, holott nem tagja a magyar törvényhozásnak csúfolt politikai elfekvőnek, s utánanézett néhány adatnak, hogy máshol hogyan, s mint, vagyis a homework elvégzése számára magától értetődő volt, azt idehaza – legalábbis tudomásom szerint – egyetlen ellenzéki politikus, egyetlen újságíró, senki emberfia nem végezte el.

S ahogy Balogh Évának sem kellett az USA-ból átruccannia Londonba a kívánt adatokért, a magyar ellenzék tagjainak és az újságíróknak is elég lett volna leülni a Google elé, s ha a magyaron kívül megy még az angol (a német, a francia), akkor érdekes, fontos és hasznos információknak lehetnénk most a birtokában.

De nem vagyunk!

Mert ez nem is érdekel minket. A home office-t már szépen, angolosan mondjuk, mert rohadtul naprakészek vagyunk, de a homework továbbra sem megy. Sokkal fontosabb, hogy mi hülyeség ült ki X kormánypárti képviselő ajkára, vagy mit evett Y képviselő a kondérból.

Igaza van Móricz Zsigmondnak: (koráról írta)

„...a levegőben volt a megfegyelmezettség. Politikailag volt már megfegyelmezve a nép. Kivált az intelligencia.

Mameluk volt az egész világ. A kormánynak alázatos szolgája, s a szülő legelső szava az volt a fiához, hogy megéreztette vele, hogy senkinek semmi téren nincs szabad akarata.

Hivatalnokréteg adta a legtöbb diákot, s a hivatalnok valósággal szellemi pária volt, akinek nem volt szabad akarata.

Szavazni a kormánnyal kellett, s a hivatalfőnök és a szolgálati viszonyban levő főnökök biztosan szállították a szavazópolgárokat a szolgabírónak, a főispánnak.

A nemzet közszelleme volt béklyóban.

S ez olyan destruáló hatással volt az egész világra,

hogy az új generációk már úgy nőttek, hogy akaratnélküli engedelmes szolgái legyenek a hatalomnak.”

Ezek a sorok Móricz Zsigmond 1931-ben

megjelent Forr a bor című munkájában olvashatók.

Sorostól még nem befolyásolt, s a milliárdos által még nem kivásárolt magyar ember volt Móricz, magyar író, újságíró, szerkesztő, hallgatott református teológiát és jogot."

 

2020. május 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hetvenhatodik napon

Mert mostantól – a hatalmi eliten kívül – mindenki rosszabbul fog élni. Nem kicsit, hanem nagyon. >

Tovább

Koronokraták – Orbán és a többiek

Jelen van az elengedhetetlen erőszak is, csak nem nyíltan, hanem a patrónus uralma alatt tartja a >

Tovább

Nem, Kína nem vette meg Kelet-Európát

Bár Közép- és Kelet-Európában egyes kormányok Pekinget pártolják, ezeket a hatalmakat messze nem nemzetközi, hanem hazai >

Tovább

A levélírás műfaja

Ez igenis demokrácia a javából! Ehhez fogható emberszerető, kényeztető, bársonyosan simogató gesztusok legfeljebb a demokrácia olyan >

Tovább

Járvány után, választás előtt

Tűzoltó leszel s katona, vadakat terelő juhász… J. Attila ezt ma úgy írná, közmunkás leszel s >

Tovább

Egy Orbán-utód

Naponta teszik ki a közösségi oldalra, miként pattan be a helikopterébe – úgy használja, mintha a >

Tovább

Orbán Viktor avagy a hatalom megkeményedése

Orbán 10 éves uralkodása után Magyarország minden eddiginél jobban megosztott. Bíró-Nagy szerint a politikus a vidéki, >

Tovább

Mi forog kockán?

A Covid-19 olyan humanitárius katasztrófa, amelyet 1945 óta nem látott a világ. Egyben éles fényben mutatta >

Tovább

Orbán Viktor mint ma született bárány

Magyarország mint vegytiszta jogállam? Budapest most ezt a képet igyekszik terjeszteni magáról, ám igazából rossz bohózatot >

Tovább

A német kétszínűség

Németországban a Telekom lengeti a szivárványszínű zászlót, Magyarországon azonban hallgat, mert így kívánják az üzleti érdekei, >

Tovább

„Orbánnal szoros kötelékben”

Ez a címe a Frankfurter Rundschau cikkének a szlovén kormányfőről, miután Ljubljanában az ellenzék 10 ezres >

Tovább

Orbán mint modell Vučić számára

Szerbia is tovább illiberalizálódik, Orbán módszerének felhasználásával, ám az ország így aligha lesz alkalmas jelölt az >

Tovább