Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az autokraták sem immunisak
Ám mindez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a liberális demokráciák épen kerülnek ki a válságból. Hiszen minden eddiginél keményebb próbatétel elé került a Nyugat által sokat hangoztatott kölcsönös támogatás és együttműködés. Hogy a németek önző módon reagáltak a vírus felbukkanására, az aligha növelte a szolidaritásba vetett bizalmat. Ha változik az erőviszony a ragály elültével az önkényurak és a demokraták között, akkor az nem azért lesz, mert a fertőzés az előbbieknek kedvez, hanem mert az utóbbiak eltolták a dolgokat.
Az autokraták sem immunisak és a járvány igencsak zavarba hozta mind Pekinget, mind Moszkvát, a két nagy vesztes: Hszi Csin-ping és Putyin – mutat rá a Financial Times kommentárja. Itt nem egyenlő felek viszonyáról van szó, hiszen a vírus globális, nem ismer nemzeti határokat, politikai rendszereket. A demokrácia sem jelent védelmet, de a zsarnokság sem. Divatos azt mondani, hogy a ragály újabb lépést jelent a tekintélyelvűség felé. A despoták lecsapnak a veszélyre, fokozzák az elnyomást odahaza és nyomatják az érdekeiket külföldön. A technológiát az emberek megfigyelésére vetik be.
Ami Kínát illeti, a leírás tökéletesen illik rá. Hszi elnök kiaknázta, hogy a Nyugat figyelmét leköti a kórokozó elleni küzdelem és megerősítette a vitatott szigetek ellenőrzését a Dél-Kínai-tengeren, demokratikus aktivistákat vett őrizetbe Hong Kongban és igyekezett megfélemlíteni Tajvant. Egyidejűleg növeli befolyását a világban, amikor segélyszállítmányokat küld a fertőzéssel küszködő államoknak.
Az „erős emberek” spektrumának másik végén Orbán Viktor különleges felhatalmazást szerzett, hogy kiiktassa a Parlamentet. A török és az indiai elnök átgázol a polgári jogokon. Ám tévedés úgy értelmezni a hatalom effajta megragadását, hogy az azt bizonyítaná: a Covid-19 az illiberális rezsimek kezére játszik. A legtöbb esetben könnyebb az ellenkezőjét igazolni.
Hiszen kiderült, hogy Hszi mennyire sebezhető, amikor a válság kezdetén nyilvános tüntetések robbantak ki az ellen, ahogyan a hatóságok kezelték a bajt. Az elnök erejét hiába hasonlítják Maoéhoz, a tiltakozások arra utalnak, hogy hatalma törékeny.
Kína a világban csaknem teljesen barátok nélkül maradt, hiszen az elején leplezni próbálta a hatalmas gondot. Amikor pedig mostanság diplomáciai úton fenyegetőzik, hogy feloldja magát minden felelősség alól, akkor csak megerősíti a véleményt, hogy igenis titkolózik. A gyanú egyértelmű. És a kínai politikai húzások láttán elillant Európa tárgyalási hajlandósága. Most már kezd visszavágni.
A revansista orosz elnök az idén meg akarta szilárdítani uralmát és az ország nagyhatalmi státuszát. De egyelőre kénytelen jegelni mindkét álmát. Elfuserált árháborúba bonyolódott Szaúd-Arábiával, emiatt jócskán az orosz költségvetésben előirányzott 40 dollár alá esett az olajár. A következmény az, amint az a Kreml elismeri, hogy a gazdasági válság rosszabb, mint a 2009-es volt. Most már fölöttébb drágának tűnik a szíriai és ukrajnai katonai kaland.
A kínai-orosz kapcsolat elvileg egyenlő felek szövetsége, ám jelenleg immár úgy néz ki, hogy a kínaiak stratégiailag bekerítik az oroszokat. A Selyemút kezdeményezéssel Peking megerősítette, hogy igényt tart Közép-Ázsiára. Az pedig, hogy Hszi elsőszámú eurázsiai hatalommá akarja változtatni országát, nagyjából feleslegessé teszi az oroszokat Európában.
Kérdés, hogy Putyin meddig tűri az alárendelt fél szerepét ebben az egyenlőtlen viszonyban. Nem várhat segítséget csodálójától és utánzójától, Orbán Viktortól. Magyarország súlya csökken, a népességszám a politikus alatt elkerülhetetlenül tart a hanyatlás felé.
Ám mindez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a liberális demokráciák épen kerülnek ki a válságból. Hiszen minden eddiginél keményebb próbatétel elé került a Nyugat által sokat hangoztatott kölcsönös támogatás és együttműködés. Hogy a németek önző módon reagáltak a vírus felbukkanására, az aligha növelte a szolidaritásba vetett bizalmat. Ha változik az erőviszony a ragály elültével az önkényurak és a demokraták között, akkor az nem azért lesz, mert a fertőzés az előbbieknek kedvez, hanem mert az utóbbiak eltolták a dolgokat.
FT/Szelestey Lajos
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >