Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Despotizmus és demokrácia a vírus korában
A vírusválság eddigi nagy tanulsága az, hogy Amerika immár nem viszonyítási pont a világban, de a légüres térbe nem lépett be senki, miközben az önkényuralom és a demokrácia harcol egymással – mutat rá a lap véleménycikke. És akármennyi kínai segélyszállítmány sem feledtetheti, hogy a biológiai Csernobil Vuhanban kezdődött, ám ezt heteken át leplezték, köszönhetően a diktatúrák valutáját jelentő terrornak. De az USA is ott tart, hogy elbillenhet a tekintélyelvűség felé. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Rendkívüli felhatalmazásával élve, Orbán Viktor az ellenzék anyagi alapjait veszi célba, a kormányfőt azzal vádolják, hogy inkább az ellenfelek, semmint a vírus ellen harcol. Az egyik legelső kárvallott, a gödi polgármester bevallja, hogy nem erre számított. Balogh Csaba arra készült, hogy nem kapnak több állami támogatást. Ehelyett a hatalom elvette az ellenzéki önkormányzattól a költségvetés egyharmadát. Megfigyelők szerint az októberi választási eredmény oldalba kapta a Fideszt, mivel erre a kimenetelre senki sem gondolt.
De a miniszterelnök nem csupán önkormányzatoktól, hanem az ellenzéki pártoktól is jelentős forrásokat von el. Szijjártó Péter ugyanakkor azzal indokolja a Göddel szembeni eljárást, hogy a Samsung példátlan beruházásra készül és ez ügyben a tárgyalásokat nem lehet egy nem túl nagy települési vezetésre bízni. Szabó Tímea ezzel szemben azt mondja, hogy a legrosszabb félelmeik igazolódnak be, mert Orbán a legelfogadhatatlanabb és idáig egyedülálló bosszúra szánta rá magát.
Csáky Zselyke, a Freedom House-tól úgy látja, hogy Göd esete pontosan beleillik abba a régen tartó irányzatba, amelynek keretében a hatalom jelentős helyi jogosítványokat vesz el. Ám az mindenképpen újdonság, hogy ezt pont akkor teszi, amikor a válság miatt jelentős támogatásra volna szüksége az önkormányzatok oldaláról. Mráz Ágoston Sámuel a kormány közeli Nézőpont Intézet igazgatója szerint már minden a két év múlva esedékes választásról szól. És a járvány az egyetlen lehetőség az ellenzék számára, hogy megmutassa, mennyire képes kormányozni, a központi hatalom pedig csak így tudja bizonyítani: mennyire korlátozottak a másik fél ez irányú képességei.
New York Times
A vírusválság eddigi nagy tanulsága az, hogy Amerika immár nem viszonyítási pont a világban, de a légüres térbe nem lépett be senki, miközben az önkényuralom és a demokrácia harcol egymással – mutat rá a lap véleménycikke. És akármennyi kínai segélyszállítmány sem feledtetheti, hogy a biológiai Csernobil Vuhanban kezdődött, ám ezt heteken át leplezték, köszönhetően a diktatúrák valutáját jelentő terrornak. De az USA is ott tart, hogy elbillenhet a tekintélyelvűség felé.
Európa más tészta. Az észak-déli megosztottságot kiélezte a járvány, továbbá még jobban kirajzolódott a törésvonal a demokratikus Nyugat és a magyar, illetve lengyel illiberális/autoriter rendszer között. A földrész súlyos próbatétellel néz szembe, az egységet és a szolidaritást illetően. Idáig alulteljesített, de nem szabad leírni. De ahogy reagált arra, hogy Orbán Viktor szinte teljhatalmat szerzett, az patetikusan hangzott, de igazából a megbékítéssel ért fel. Jacques Rupnik, francia politológus őrültnek, rossznak és veszedelmesnek tartja, hogy az EU éppen akkor ígért sok milliárd dollárt Magyarországnak az újonnan létrehozott befektetési alapból, amikor a miniszterelnök hozzálátott, hogy meghatározatlan ideig dekrétumokkal kormányozzon. Mellesleg a magyar vezetőt Trump nagyra becsüli.
Viszont Merkel személyében a kontinensnek megint van egy vezetője, akinek tiszteletre méltó az őszintesége, a józansága, a szilárdsága. Macron pedig arról beszélt, hogy az európai összefogás fontosabb, mint a féktelen amerikai kapitalizmus. Hogy lesz-e foganatja a szándékának, azt azonban majd meglátjuk. Viszont az egyértelmű, hogy ha az unió nem áll ki a liberális, demokratikus értékekért, akkor ezek az értékek egytől egyik odavesznek Trump, Putyin és Hszi Csin-ping fenyegető világában. A rendkívüli helyzetek az autokraták kezére játszanak, de megmutatkoznak az ilyen rendszerek gyengeségei is.
A kulcsdátum november 3., mert ha a mostani amerikai elnök győz és folytatja támadásait az igazság ellen, akkor nehéz helyzetbe kerül Merkel és Macron demokratikus tábora. Ha Biden kerekedik felül, akkor sem tér vissza az Amerika vezette világ, mert annak örökre vége. Ám az mégis csak nagy jelentőségű, ha az USA ismét tisztességes és elvhű lesz. Hogy ne mondjunk más példát, mit von ez maga után: az önkényurak onnantól kezdve nem kapnak biankó csekket Washingtonból.
Az elemzés végül idézi Carl Bildt volt svéd külügyminisztert, aki úgy fogalmazott, hogy a vírus egy zavaros, a nemzetközi együttműködést feladó világban támad. És ameddig ez így van, addig a kórokozó nyer.
Yahoo/AFP
Budapesten a Pesti úti idősek otthona a frontvonalba került a rendkívüli felhatalmazás nyomán felbátorodott Orbán Viktor, valamint a nehéz helyzetben lévő ellenzék egyre keményebb csatájában. A miniszterelnök és a liberális polgármester vezette önkormányzat egymást vádolja, amiért kitört a járvány az intézményben. A kormány azt állítja, hogy az ellenzéki pártok nélkül is képes kezeli a járványt. Hegedűs Dániel, a Berlinben élő elemző azt mondja, ennek a stratégiának a célja, hogy Orbán még több hatalomhoz jusson, de azért vannak kockázatai is. Hiszen ha súlyos hibák csúsznak be a kórokozó elleni küzdelem során, az visszaüthet a Fideszre.
Az erőpróba azután éleződött ki a nacionalista politikus és a vele szemben álló erők között, hogy az Országgyűlés lehetővé tette a rendeleti kormányzást, de úgy, hogy semmilyen határidőt nem jelölt meg hozzá. Magyarország eddig viszonylag szerencsésen megúszta a ragályt, hála a gyorsan bevezetett korlátozásoknak, de a halálozási arányszám igen magas, ellenben nagyon kevés tesztet végeznek, állapította meg az OECD. Hírek szerint ugyanakkor az ápolószemély még mindig nem kapott elég védőfelszerelést, noha a hivatalos propaganda nem győzi jelenteni, hány és hány szállítmány érkezik folyamatosan.
László Róbert a Political Capitaltől arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány azt sulykolja: csakis Orbán mentheti meg az országot. Ugyanakkor bűnbakokra van szükség: az ellenzékre, az önkormányzatokra, ha netán bármi félresikeredik. De hogy a Pesti úton mi történt, az eléggé áttekinthetetlen. A hatalom a múlt októberi választás óta fokozza a nyomást Budapestre és más településekre. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatójaként viszont azt magyarázza, hogy a megszorítások érintenek sok Fidesz vezette várost is. Viszont szerinte az ellenzék így eljátszhatja az áldozat szerepét a két év múlva esedékes parlamenti választások előtt.
Ezzel szemben Hegedűs Dániel úgy ítéli meg, hogy nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, hiszen Orbán megfosztja az ellenzéket és az önkormányzatokat a befolyástól és pénztől, ugyanakkor őket teszi felelőssé a tragédiákért.
Politico
Magyar orvosok – név nélkül ugyan, de erősen bírálják a vírus miatt elrendelt lépéseket, a kormány ugyanakkor cáfolja, hogy az ágyfelszabadítás súlyos betegek életét tette kockára, ugyanakkor a helyzet egészen ritka módon feszültséget keltett a Fidesz soraiban. Az orvosok erkölcsi dilemmával kerültek szembe. Egyikük névtelenséget kérve elviselhetetlennek nevezte, hogy az ágyak kiürítése miatt emberéletek kerülnek veszélybe. Ráadásul a krónikus pácienseket kezelő osztályokat nem lehet egyik pillanatról a másikra intenzív ellátásra átállítani. Ellenben van nagyon sok olyan kórház, amelyet jelenleg nem használnak, azokat nyugodtan be lehetne vonni a fertőzöttek gyógyítására.
Ezen a vélemény van egy borsodi orvos is, aki szintén nem nyilatkozhat névvel, csak ha ahhoz előtte engedélyt kér a munkáltatójától. Elmondta, hogy az ő részlegük sem alkalmas súlyos esetek fogadására, pl. nem tudnak oxigént bekötni, mégis kiválasztották őket. Másfelől viszont szabaddá tettek sok ágyat utókezelőkben és rehabilitációs osztályokon, noha azok tele voltak betegekkel, akik folyamatos szakkezelést igényelnek/igényelnének. Egyeseket még úgy is hazaküldtek, hogy tudva tudni: otthon csak romlik az állapotuk.
Egy harmadik doktor arra emlékeztet, hogy a kórházigazgatóknak kellett sakkozniuk az ágyakkal, egyes helyeken kiürítették a teljes kardiológiát. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki maga is orvos, emberi jogi szempontból egyszerűen könyörtelennek, a gyógyítás szempontjából pedig teljesen megalapozatlannak nevezi az eljárásmódot. Orbán azonban arra hivatkozik, hogy fel akarnak készülni a válság legrosszabb szakaszára.
A lépések azonban bírálatokat eredményeztek a kormánypárton belül is, miután Kásler miniszter az Orvosi Rehabilitációs Intézet, aki korábban helyettes államtitkár volt és igen népszerű konzervatív körökben. Egy magas rangú fideszes szerint lázadás tört ki, megosztottság támadt a párton belül és annak szellemi holdudvarában. A szaktárca vezetője ugyanakkor igen nagy ellenérzésekbe ütközik. Kásler és a Miniszterelnöki Hivatal egyébként nem válaszolt a Politico kérdéseire.
FAZ
Erősen kérdéses, hogy a hivatalos statisztikák szerint Kelet-Európában sokkal kevesebben fertőződtek meg a vírussal, mint nyugaton, sőt a különbség csak még markánsabb, ha a lakosság nagyságához viszonyítjuk a halottak számát, noha itt többnyire olyan országokról van szó, ahonnan rengeteg orvos és nővér vándorolt ki, ráadásul az egészségügy már jó ideje alulfinanszírozott. Az okokat illetően a bécsi Orvosi Egyetem egyik szakértője arra emlékeztet, hogy nehéz összevetni az adatokat, mert más és más rendszerekről van szó, eltérő az adatgyűjtés módja, arról nem beszélve, hogy a térségben nem forszírozzák túlzottan a teszteket. Azt persze sehol sem lehet tudni pontosan, hogy összesen hány beteg van.
De az bizonyosan belejátszik az eddigi, viszonylag kedvező helyzetbe, habár a magyarok és a románok csak ezután várják a tetőzést, hogy a régió országai nem részei a nagy nemzetközi utasforgalomnak. Bár az tény, hogy a baj felbukkanása után százezrek tértek haza vendégmunkásként nyugatról. Ugyanakkor, mivel a Covid-19 ezen a tájékon viszonylag későn bukkant fel, volt idő reagálni. Úgy hogy ezek az államok gyorsan lezárták a határokat, de épp ezért már napirenden van a korlátozások enyhítése.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a tilalmak az esetek többségében sokkal keményebbek és húsba vágóbbak voltak, mint Ausztriában vagy Németországban. Ugyanakkor a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet egyik elemzője felhoz egy másik, igaz, nehezen számszerűsíthető tényezőt is, nevezetesen azt, hogy ezekben az országokban bőségesen van tapasztalat, milyen az, amikor beüt valami igazán rossz. Úgy hogy az emberek nem kis része valószínűleg már akkor reagált, amikor a kormányok még ki sem adták a megfelelő parancsot.
A gazdasági következmények elsöprők. Egyre több a munkanélküli, leállt az export. Az üzemek és a dolgozók megsegítésére nincs igazán pénz, egyes helyeket leszámítva még a rövidített munkára sem. Emiatt pl. Magyarországon és Horvátországban, ahol jelentős az idegenforgalom, jelentős veszteségekre kell felkészülni.
EUobserver
Kovács Zoltán postafordultával válaszolt a Human Rights Watch igazgatójának tegnap megjelent cikkére, miszerint az EU-nak nem a kezeit kellene tördelnie, hanem meg kellene állítania a tekintélyelvű rothadást az unióban, miután Orbán felhatalmazásával létrejött az első diktatúra a demokratikus közösségen belül. A szóvivő szerint Kenneth Roth azok sorába, akik nyilvánosan bírálják az Orbán-kormányt és sértegetik a magyar népet, éspedig azt állítva, hogy a vírus ellen hozott különleges intézkedések önkényuralmat jelentenek.
Ám arról nem beszélnek, hogy ezek a lépések lenyomták a megbetegedések számát és életeket mentenek meg. Az olvasói levél itt a WHO budapesti irodájának vezetőjére hivatkozik. Azt is felhozza, hogy a magyar emberek támogatják a korlátozásokat. Vagyis amíg a HRW igazgatója a köldökét nézi Genfben és autoriter rothadásról elmélkedik, a magyarok biztos kormányost igényelnek a viharban.
Az üzenet megismétli, hogy más államok is hasonló, átfogó jogköröket adtak a végrehajtó hatalomnak. De ott Roth és serege nem aggódik a diktatúra miatt. Az államtitkár meg is adja a választ, hogy miért nem: mert itt szó sincs a jogállam megsértéséről. Éppen ellenkezőleg. Meg egyébként is, az emberi jogi szervezet vezetője csak azt szajkózza, amit sokan mások is – liberális magyar forrásokból. Miközben Magyarország a Bizottság kifogásai alapján orvosolta a hiányosságokat, a bíróságok, a tanszabadság és a civil társadalom kapcsán. A hatalmat bíráló tévék és internetes oldalak pedig magasan vezetik a népszerűségi listákat, miközben Orbán állítólag megtizedelte a független sajtót.
Kovács az egész nemzet nevében sértésnek és teljesen megalapozatlannak veszi, hogy az eredeti cikk szerint 10 millió EU-polgár él tekintélyuralomban. Ráadásul, teszi hozzá, az engedelmes nyugati sajtó segédkezet nyújt az ilyen embereknek, hogy visszautasítják, illetve teljesen figyelmen kívül hagyják a bőséges és tényekre alapozó ellenvéleményeket. „Hát nem fura, kérdi a levél, hogy amikor Európa ekkor gonddal néz farkasszemet, akkor a liberális elit klikkje szerint az a legfőbb gond, hogy egy kicsiny ország kormánya mindent megtesz az emberek egészségének és megélhetésének védelmében?
Úgy hogy az állásfoglalás következtetése az: itt a idő megállítani a globalista rothadást, mert az aláássa az európai szolidaritást, miközben egy szuverén nemzeti vezetés tettei hatékonynak bizonyulnak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >