2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán nevetségessé teszi az EU-t

Orbán nevetségessé teszi az EU-t

A magyar miniszterelnök nem egyszerűen diktátori jogokat szerzett, hanem azt is megmutatja, hogy közben még jól is járhat anyagilag. Hiszen több mint kétszer annyit kap az unió koronaválság alapjából, mint fertőzés gócpontjának számító Olaszország. A miniszterelnök a térség Fehéroroszországává változtatja Magyarországot. Brüsszel mégsem rendel el szankciókat, hanem inkább megjutalmazza. Így kell ezt csinálni, ha valaki ki akarja nevettetni az értékközösséget. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FAZ

Az Európa-ügyi német államminiszter azt közölte, hogy a következő uniós költségvetésről zajló egyeztetéseken már igencsak közel járnak a megállapodáshoz, tehát, hogy a jövőben igenis járjon anyagi következményekkel, ha egy tagállam módszeresen megszegi a jogállami előírásokat. Michael Roth megerősítette, hogy Berlin ezt a kikötést a 2. félévben, az EU soros elnökeként bele akarja foglalni az európai jogba. Mert az nem járja, hogy ne legyenek szankciók, amikor valaki kulcselveket sért meg. A büntetés mellett foglalt állást a francia diplomácia vezetője is, de ezen túlmenően általánosnak mondható az egyetértés – hangsúlyozta Roth.

Az illetékes miniszterek a tegnapi telekonferencián arra bátorították a Bizottságot, hogy az minden kormány esetében vizsgálja meg, mennyire egyeztethetők össze a rendkívüli intézkedések az uniós szabályokkal. Ez főleg Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik. Kovács Zoltán azt mondta, hogy az Orbán-kabinet bizonyosan nem fogja elfogadni, ha Európa ezúttal is politikai boszorkányüldözésbe kezd, és kettős mérce alkalmazásával próbálja megbüntetni egyik tagját.

Frankfurter Rundschau

Orbán Viktor megvezeti az EU-t, visszaveri az európaiak bágyadt bírálatát és örül a Brüsszelből érkező új pénznek. A miniszterelnök immár csaknem egy hónapja dekrétumokkal irányítja országát, anélkül azonban, hogy tudni lehetne, mennyi ideig tart a jogköre. Az elején felzúdult a hazai ellenzék, a német külügyminiszter pedig azt követelte, hogy az ügynek legyenek anyagi következményei, hiszen itt az alapjogokat korlátozzák, ami elfogadhatatlan. Ám 3 héttel később erről már szó sincs.

Sőt, az első ütemben a vírus miatt igen sok támogatás érkezhet uniós alapokból Budapestre. Legalábbis ettől tartanak EP-képviselők. Györkös Péter, a berlini magyar nagykövet ugyanakkor arról beszél, hogy minőségben és mennyiségben megdöbbentően intenzív hadjárat folyik Magyarország ellen, ennek a kinövését jelentik az ilyen támadások. Von der Leyen számára, aki részben Orbán kiállásának köszönheti megválasztását, a jelek szerint nem könnyű egyértelmű politikai választ találni a magyar formáljogi érvelésre. Miközben azt hirdeti, hogy helyre kívánja állítani az európai egység bizonyos szintjét. Ám ahhoz szüksége van minden tagállamra.

Ilyen okoknál fogva elhalkultak a kifogások az orbáni szükségállapot politika kapcsán. Miközben az ország még jobban visszacsúszott a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság ranglistáján. De hát a magyar média kormányellenőrzés alatt áll.

New York Times

A magyar és a lengyel kormány arra használja a koronavírust, hogy megbüntesse az ellenzéket, az EU pedig tehetetlennek, de még inkább bűntársnak tűnik, pedig a két tekintélyelvű rezsim saját hatalmát erősíti a válság révén. Számukra váratlan ajándék a fertőzés. Az unió gyorsan segíteni próbált, azért átcsoportosított 37 milliárd eurót, de a két legnagyobb kedvezményezett Budapest és Varsó lett, nem pedig a ragály által erősen sújtott olaszok és spanyolok. Vagyis Brüsszel nem hogy szankciókat rendelt volna el, amiért a két állam megkérdőjelezi a demokratikus értékeket a földrész szívében, hanem inkább megjutalmazta őket.

Ez azután újabb kérdéseket vet fel, hiszen az EU vonakodik bírálni a két vezetést, amely továbbra is megszegi a jogállami normákat. Daniel R. Kelemen, a Rutgers Egyetem politológia professzora azt mondja, hogy Orbán a teljhatalom birtokában megtalálja a módját az ellenzék bokáztatására. A Bizottság pedig csak segít neki. Ugyanakkor az állam- és kormányfők nem akarnak ütközni egyik társukkal. Így az unió pénzt ad, de nem követel cserében elszámolást. Knaus, a berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű elemző intézet vezetője azonban jónak tartaná, ha az integráció a demokrácia tiszteletben tartásától tenné függővé a szerkezeti támogatások folyósítását.

Krekó Péter úgy értékeli, hogy Orbán még nem tett semmi olyan a felhatalmazási törvény birtokában, mint amit ne tehetett volna meg egyébként is. Ám pont az a rettenetes, amit idáig csinált. Nem kétséges, hogy a magyar politikus taktikája modellül szolgál Kaczynskinak, aki a járvány kellős közepén akar sort keríteni az elnökválasztásra.

BBC

Kovács Zoltán úgy reagált a rendeleti kormányzás bevezetése miatt érkező nemzetközi bírálatokra, hogy az utóbbi 10 évben mindig ezt történik, vagyis hogy bizonyos körök valami okból politikai lincselésbe kezdenek, ha Magyarország úgy dönt, hogy a saját módján kíván megoldani valamilyen gondot. És ezt vonatkoztatta az Európa Tanács elnökére is, aki a minap külön levelet írt a magyar miniszterelnöknek a demokrácia védelmében. A szóvivő a brit közszolgálati tévé „Kemény beszéd”. c. műsorának nyilatkozott, és megismételte, hogy az újonnan elfogadott jogszabály belül marad az alkotmány és a jogállam keretein. Visszautasította a beszélgetőtárs véleményét, miszerint Orbán Viktor meghatározatlan időre példátlan jogkört kapott, és hogy ez diktatúrát jelent.

Szerinte négy példát is lehet találni Európában, amikor a törvényhozás hasonló jogokkal ruházta fel a végrehajtó hatalmat. Ugyanakkor a magyar kormánynak folyton nekimegy a nyugati sajtó, valamint Strasbourgban a balliberális pártok közössége. Felhozta, hogy a Bizottság alelnöke szerint semmi olyan nem történt idáig Magyarországon, ami sértené az európai értékeket. Arra a megjegyzésre ugyanakkor, hogy von der Leyen figyelni kívánja, miként él Magyarország a különleges felhatalmazással, Kovács úgy válaszolt, hogy csak tessék, de körül kell nézni a többi tagállamban is. Kitért arra, hogy a magyar fél csupán a lehető legjobb megoldást igyekezett megtalálni a válságra és az adatok azt tanúsítják, hogy ez sikerült is.

Spiegel

Sajnos, Orbán nevetségessé teszi az EU-t, amikor bebizonyítja, hogy a járvány elleni harc ürügyén milyen könnyen egyeduralommá lehet változtatni egy parlamenti rendszert. Nem egyszerűen diktátori jogokat szerzett, hanem azt is megmutatja, hogy közben még jól is járhat anyagilag. Hiszen több mint kétszer annyit kap az unió koronaválság alapjából, mint fertőzés gócpontjának számító Olaszország. A miniszterelnök a térség Fehéroroszországává változtatja Magyarországot. Brüsszel mégsem rendel el szankciókat, hanem inkább megjutalmazza. Így kell ezt csinálni, ha valaki ki akarja nevettetni az értékközösséget. 

Macron ugyan időnként rendkívül baljós jövendölésekbe bocsátkozik, pl. amikor agyhalottnak minősítette a NATO, de most igaza van, amikor úgy gondolja, hogy vége az EU-nak, ha az nem tanúsít szolidaritást a déli államok iránt. Merthogy az együttműködés helyett a kisállami széthúzás érvényesül, így az unió még sosem tűnt ennyire megroggyantnak. Az országok bezárkóznak, az elvekről vitáznak, miközben a pénz forog kockán. Marshall-segélyről beszélnek, de a következő költségvetésről sem képesek megegyezni.

Az egészségügy nemzeti hatáskörbe tartozik, ám azt senki sem írta elő, hogy a kormányok ezen a jogcímen tetszés szerint állíthatják le a kivitelt, illetve zárhatnak le a határokat. Brüsszel veszít befolyásából és nem tudni, hogy valaha is vissza tudja-e szerezni. Ugyanakkor az egyes országok megmentési programjai nincsenek összhangban az egységes piac elveivel. Így azután egy sor közösségi szabályt hatályon kívül helyeztek, csak kérdés mikor lépnek azok újból érvénybe.

A helyzetet senki sem foglalta össze találóbban, mint de a 90 éves de Larosiére, a Valutaalap egykori főnöke, amikor kijelentette, hogy most sok tekintetben olyan, mintha a két világháború között lennénk: a nemzetek valutaháborúba és protekcionizmusba bonyolódnak. Épp ezért az olasz államadósság megosztását javasolja, de erről aligha esik szó az állam- és kormányfők mai videókonferenciáján. Az viszont biztos, hogy ha szétesik az EU, az nem egyetlen robbanással következik be, hanem szép, lassan, mint egykor a Habsburg birodalom kimúlása.

FAZ

A Kartonpack sorsára utalva a lap úgy fogalmaz: csomagolás kérdése, miként ítéli meg valaki, hogy Orbán mire akarja felhasználni a vírusválság során kiadott dekrétumokat. Mindenesetre a teljhatalom széleskörű kritikát váltott ki. A francia külügyminiszter egyenesen koronadiktatúrát emlegetett. De ha megnézzük, hogy idáig milyen rendeletek születtek, azok része bizonyosan a járvánnyal függ össze. Másik részük a gazdaságot érinti, pl. úgy, hogy egyes esetekben el lehet tekinteni a közbeszerzési előírásoktól. Továbbá nem kell megindokolni a döntéseket. Ugyanakkor nagy feltűnést keltett Göd ügye, bár Kovács Zoltán szerint csupán azért minősítették át különleges gazdasági övezetté az ottani ipari parkot, mert ott hatalmas, 1,1 milliárd eurós beruházás készül, ami 2700 munkahelyet teremt.

Ilyen körülmények között az is nagy visszhangot váltott ki, hogy állami irányítás alá helyezték a debreceni Kartonpackot. A céget a kormány nem tekinti rendszerbarátnak, de ebbe a kategóriába sorolnak más vállalatokat is, azokat mégsem vették nemzeti tulajdonba. De lehet, hogy a hatalom egy korábbi vitát rendezett ily módon az Rt-vel. Ugyanez történt Gödön is: a ragály alkalmat kínált, hogy egyetlen tollvonással megoldják az ügyet. Az sem jelent akadályt, ha emiatt ellenzéki polgármesterek tiltakoznak.

Neue Kronen Zeitung

Az osztrák kancellár bejelentette, hogy e hónap végén lefújják Ausztriában a kijárási korlátozásokat, vagyis májustól ismét lehet találkozni a családdal és a legközelebbi barátokkal. Kurz szerint azonban még bizonyosan hónapokig tart, amíg vissza lehet térni a korábbi, megszokott élethez. De ehhez az kell, hogy mindenki változatlanul kövesse a szükségintézkedéseket. Hiszen erősen félő, hogy jön a 2. fertőzéshullám. A vírus még mindig bent van az országban. Kurz védelmébe vette a megszorításokat. Arra hivatkozott, hogy azok nélkül olyan állapotok alakultak volna ki, mint Olaszországban. Így viszont most más államok másolják az osztrák megoldást. A nyárra mindenesetre az a jelszó, hogy annyi szabadságot kell adni az embereknek, amennyi csak lehetséges, ám azért korlátozások így is lesznek.

 

2020. április 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább