Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A svéd modell
Svédországban arra sincs szükség, hogy paranccsal, fenyegetéssel, büntetéssel, letartóztatásokkal vegyék rá az embereket a szociális távolságtartásra. Elég volt az egyéni felelősségre apellálni. Noha sokan vannak a svédek között is olyanok, akik radikálisabb lépéseket tartanának jónak, sőt, még az is lehet, hogy ez be is következik. Mások viszont azt mondják, hogy csak nyugi, ami alapvetően abból fakadhat, hogy svédül a társadalom szó azt jelenti: összetartani. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Az Európai Parlament 42 képviselője – pártállástól függetlenül – arra szólítja fel az EU vezetőit, hogy azonnal tegyenek lépéseket a hírújságírás védelmében, mert a Covid-19 miatt váratlanul elmaradtak a reklámbevételek és veszélybe sodorja a szektort. A többi közt a Bizottság, az Európai Tanács és az EP elnökének címzett nyílt levélben az aláírók, köztük Donáth Anna emlékeztetnek arra, hogy működőképes demokrácia nem lehetséges szabad, független és megfelelő módon finanszírozott média nélkül. A minőségi sajtó a dezinformáció ellenpontja. Márpedig az emberek napjainkban minden eddiginél jobban támaszkodnak a megbízható hírekre.
Csakhogy a hírszolgáltatás anyagi okokból nagy bajban van, különösen a kisebb országokban, illetve regionális szinten, ahol a hirdetésből befolyó összegek már eddig sem voltak túl jelentősek. A sajtó sokszínűsége a vírus előtt is jelentős csorbát szenvedett. Ám ha most nem történik sürgősen valami, akkor az egész társadalmakra nézve jár katasztrofális következményekkel. Napirenden van a fizetések csökkentése, sorozatosak az elbocsátások és akár heteken belül több orgánum is csődbe mehet. Márpedig ha visszaszorul a minőségi sajtó, akkor az teret nyit a dezinformációnak.
Ezért a felhívás támogatói a többi közt kezdeményezik, hogy a Bizottság hozzon létre rendkívüli alapot az újságírás számára. Ezen felül nézze meg, honnan lehetne további pénzeket átcsoportosítani. A tagállamok kormányait pedig arra ösztökélik, hogy nyújtsanak követlen, illetve közvetett támogatást a médiának.
FT
A lap idézi a magyar kormány nemzetközi szóvivőjét, aki szerint Magyarország a Spiegel, illetve a berlini Nemzetközi Stabilitási Intézet véleményével ellentétben nem kap semmiféle új forrást az EU-tól a vírus elleni harchoz, de nem is kell neki, mert a gazdaság elég erős. Így saját forrásból is fedezni tudja a védekezés költségeit. Mi több, a járványválság kellős közepén is stabil mind az államháztartás, mind a gazdaság. Kovács Zoltán ez utóbbi állítás igazolására idézi a Valutaalap előrejelzését, miszerint a magyar növekedés az idén csupán 3,1 %-kal esik vissza, aminél csupán Málta áll jobban. Így azután – mutat rá az államtitkár – ledőlt a mítosz.
Ami pedig azt a kitételt illeti, hogy Magyarország az éves GDP-hez viszonyítva hétszer annyi segítségre számíthat Brüsszeltől, mint Olaszország, rosszindulatúnak nevezi a következtetést. Merthogy szerinte a Bizottság egyetlen fillérnyi új támogatást sem szavazott meg nekünk. Csupán arról van szó, hogy nem kell visszaadni azokat a pénzeket, amelyek megmaradtak a kohéziós alapból. Tehát azzal lehet gazdálkodni a különleges helyzetben, ami eleve járt a mostani hétéves közösségi büdzsé alapján. De itt is csupán kamatmentes kölcsönről volna szó, mert ezekkel az összegekkel a végén azért el kell számolniuk azoknak az államoknak, amelyek igénybe veszik. De szerencsére Magyarország még erre sem szorul rá.
Euronews
A kommentár szerint a válság kellős közepén aligha talál meghallgatásra a Bizottság részéről az Európai Parlament múlt heti határozata Magyarország ügyében, de ha egyszer elmúlik a baj, akkor újra élesen felvetődik, hogy mit is lehetne tenni az Orbán-kormánnyal. Az nem lehetséges, hogy kirakják az EU-ból, mert ilyen klauzula nincs az alapszerződésekben. Nem látszik továbbá, hogy bárhová vezetne a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás, mert a magyar fél szükség esetén számíthat a lengyel és a cseh vétóra.
A leggyorsabb és a leghatékonyabb az volna, hogy kétharmados többséggel vonják meg a támogatások egy részét a következő költségvetési időszakban. Vagy lehetővé kellene tenni, hogy a Bizottság közvetlenül ellenőrizze az alapok felhasználását, ne bízza rá Budapestre. Azon kívül az unió támogathatná a demokratikus erőket Magyarországon belül. Így adhatna pénzt közvetlenül az önkormányzatoknak, a szakszervezeteknek, egyetemeknek, civil szervezeteknek.
De ha az európai vezetők tényleg komoly üzenetet akarnak küldeni Orbánnak, akkor a Néppártnak egyszerűen meg kellene válnia a Fidesztől. Egyik döntés sem egyszerű, de mi volna az alternatíva? Az hogy az EU behunyja a szemét, nem szólal meg és úgy tesz, mintha nem történne semmi sem? Ám ez mit mondana a közösség értékeiről? Meg az egész Európai tervről?
Guardian
A vendégkommentár szerint a vírus visszaszorítására alkalmazott svéd modell ellentmondásos ugyan, de bejön, mert bizalom van az állam és polgárai között. Márpedig a siker vagy kudarc azon múlik, hogy milyen értékek jellemeznek egy adott társadalmat. A szerzők, egy svéd és egy barcelonai professzor biztosra veszik, hogy a válság eredményeként a jövőben nagyobb szerephez jut az állam, csak kérdés, hogy milyen állam. Merthogy az olyanok, mint Orbán, Erdogan, Bolsonaro azon iparkodnak, hogy még jobban bebetonozzák saját, tekintélyelvű hatalmukat járvány ürügyén. Esetükben a válasz világos: kevesebb liberalizmus, kevesebb demokrácia.
Ám a maga módján mind a svéd, mind a spanyol példa az igazolja, hogy lehetséges a neoliberális demokrácia visszaszorítása, visszatérhet a szociáldemokrata jóléti állam. A kórokozó nem válogat, és nem ismer határokat, de a fő terhet a szegények viselik. A következmények enyhítésére az egyes országok más és más módszereket alkalmaznak, de itt azért jól kirajzolódnak értékek, gyakorlatok és intézmények, társadalmi szerkezetek.
Svédország elkerülte a drákói tilalmakat, a kötelező távolságtartásnál az önfegyelemre, az egyéni felelősségvállalásra épített, aminek feltétele a kölcsönös bizalom, a fölülről lefelé irányuló ellenőrzés helyett. Ezt ott nem lehet megcsinálni, ahol nincs ilyen szintű jóhiszeműség az állam és az emberek között. De hát a svédek számára eleve elviselhetetlen lett volna sokáig fenntartani a teljes tilalmat. Hiszen egy olyan országról van szó, ahol a nemek egyenlősége és a gyerekek jogai mindennél fontosabbak. Itt nem lehet csak úgy bezárni az iskolákat.
De Svédországban arra sincs szükség, hogy paranccsal, fenyegetéssel, büntetéssel, letartóztatásokkal vegyék rá az embereket a szociális távolságtartásra. Elég volt az egyéni felelősségre apellálni. Noha sokan vannak a svédek között is olyanok, akik radikálisabb lépéseket tartanának jónak, sőt, még az is lehet, hogy ez be is következik. Mások viszont azt mondják, hogy csak nyugi, ami alapvetően abból fakadhat, hogy svédül a társadalom szó azt jelenti: összetartani.
A svéd kísérlet persze érzékeny ideget érint külföldön, de nem egyszerűen az egyéni szabadság és az autoriter kormányzás között kell választani. Ezzel együtt az azért bölcs dolog, ha egy hatalom felelős, etikus lényeknek tekinti a polgárokat, akiknek egyenlő mértékben kell hozzájárulniuk a társadalom terheinek enyhítéséhez. Ám alighanem ez a legjobb út ahhoz, hogy kölcsönös bizalom jöjjön létre az emberek, illetve az állam és polgárai között.
Al-Jazeera
A koronavírus nagy veszélyt jelent a populista erős emberek számára, mert egyértelműen megmutatja, hogy hozzá nem értők, akik leginkább a köréjük csoportosult üzleti körök érdekeit szolgálják, viszont nemzetüket kiszolgáltatják a gazdasági-társadalmi bizonytalanságnak. A szerző, a barcelonai egyetem filozófia professzora, megjegyzi, hogy ezek a demagóg politikusok nacionalista, protekcionista és gyűlöletre alapozó programmal manipulálják a közvéleményt. Viszont közömbösek az olyan, égető kérdések iránt, mint az éghajlatváltozás. A mostani járványt csakis világméretű összefogással, szolidaritással lehet visszaszorítani, ám az ellentétes mindazzal, amit ezek az emberek képviselnek.
Válaszul az erőskezű vezetők igyekeznek mindenáron hatalmon maradni. Fokozottan építenek a retorikában a rasszizmusra és próbálják elvonni a figyelmet tétlenségük szörnyű következményeiről. Magyarországon Orbán Viktor teljhatalmat szerzett, ami egyáltalán nem lett volna szükséges a ragály leküzdéséhez. Világos, hogy meg akarja akadályozni a közfelháborodás kirobbanását, hiszen rosszul kezelte a válságot. Fél attól, hogy hatalma meggyengül. A magyar egészségügy már korábban is rossz formában volt. Az egész ágyfelszabadítósdi meg a hiányzó védőfelszerelések még inkább megkérdőjelezik a hivatalos stratégiát. Arról nem beszélve, hogy mennyi pénz ment el olyan, mellékes célokra, mint a sport.
De Orbánhoz hasonlóan Trump és Bolsonaro is olyan erősember, aki rosszul állt hozzá a válsághoz. Esetük azonban azt bizonyítja, hogy a populizmus másra nem képes, csak üres, illetve gyűlöletbeszédre. Nem tud semmiféle megoldást nyújtani a hazai, illetve nemzetközi gondokra, és ezt a mostani ragály csak még nyilvánvalóbbá teszi. Lehet, hogy ez lesz az utolsó csepp a pohárban és odavezet, hogy a demagógia szépen jobblétre szenderül a világban.
FAZ
A recenzió apolitikusként jellemzi a magyarok többségét Valuch Tibor könyve alapján, amely most jelent meg németül „Változó magyar társadalom” címmel, és a rendszerváltástól napjainkig tekinti át a szociális változásokat. Ír pl. arról, hogy Magyarország – Orbán Viktor állításával szemben – a migráció nyertesei közé tartozik, hiszen a lakosság létszáma az utóbbi években 700 ezerrel csökkent, ám ennek negatív hatásait enyhítette, hogy kb. 300 ezren betelepültek. Arról nem beszélve, hogy a pénzügyi válság után 350-450 ezren kivándoroltak nyugatra.
A történész nem tartja valószínűnek, hogy nagy tömegek elutasítanák az újonnan bevezetett rendeleti kormányzást. Az emberek 30-40 %-a ugyanis továbbra is távol tartja magát a közélettől és az aktív politizálástól.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >