Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A koronavírus mindörökre megváltoztatja a világrendet
A pandémia soha nem látott kihívást jelent, és az Egyesült Államoknak nem csak az a feladata, hogy megvédje polgárait, hanem az is, hogy sürgősen hozzákezdjen a járvány utáni új korszak előkészítésének, és ezt kell tenni a többi vezetőnek is, mert lángra lobbanthatja a világot, ha kudarcot vallanak – írja Henry Kissinger volt amerikai nemzetvédelmi főtanácsadó, egykori külügyminiszter a Wall Street Journalban.
A politikus szerint a megosztott Amerikában hatékony és előrelátó kormányra van szükség a mind léptékében, mind globalitásában minden eddiginél hatalmasabb akadályok leküzdéséhez. A társadalmi szolidaritás, a társadalmak egymással fennálló viszonya, valamint a béke és a stabilitás szempontjából döntő kérdés a bizalom. Nemzeteket tart össze a hit, hogy az intézményeik képesek a bajok előre látására, hatásuk csökkentésére és a stabilitás helyreállítására. Amikor a pandémia véget ér, sok ország intézményeit ítélik majd meg úgy, hogy azok kudarcot vallottak, és nincs jelentősége annak, hogy ez helytálló ítélet-e, vagy sem. A valóság az, hogy a világ soha többet nem lesz olyan, mint a koronavírus előtt, és a múlt feletti vita csak megnehezíti, hogy megtegyük, amit kell. A koronavírus példátlan erővel csapott le, és exponenciálisan terjed Amerikában. Kissinger szerint az amerikai kormányzat jó munkát végzett az azonnali katasztrófa megakadályozásában. A végső eredmény azonban csak azon lesz mérhető, hogy sikerül-e megfékezni a vírus terjedését, és megfordítani azt olyan mértékben, hogy ne vesszen el az amerikaiak bizalma abban, hogy képesek kormányozni önmagukat. Ám minden aktuális erőfeszítés ellenére nem szabad elfelejteni, hogy be kell indítani egy párhuzamos projektet a koronavírus utáni rendbe való átmenet előkészítésére. A politikai vezetők többnyire nemzeti szinten kezelik a járványt, de a vírus társadalomromboló hatásai nem ismernek határokat. Az emberek egészségére gyakorolt hatás remélhetőleg csak átmeneti lesz, de a vírus által kiváltott politikai és gazdasági rengések akár generációkon át is eltarthatnak. „Egyetlen ország, még az Egyesült Államok sem képes legyőzni a vírust pusztán nemzeti szintű erőfeszítéssel. A pillanat feladatai mellett muszáj már most foglalkozni egy globális együttműködési vízióval és programmal. Ha nem tudjuk ezt párhuzamosan megtenni, akkor mind a válság kezelésében, mind a járvány utáni korszakban a legrosszabbat leszünk kénytelenek megélni” – írta Kissinger. A Marsall-terv és a Manhattan Projekt tanulságaiból kiindulva Amerikának három területen kötelessége erőfeszítéseket tenni:
1. Fokozni kell a fertőző betegségekkel szembeni stressztűrő képességet. Az orvostudomány hatalmas sikerei veszélyes önelégültségbe ringatták a világot. Ki kell fejleszteni a fertőzés ellenőrzését szolgáló új technikákat és technológiákat, oltási rendszereket. A városoknak, államoknak és régióknak raktározással, együttműködő tervezéssel és a kutatás ösztönzésével folyamatosan készülniük kell arra, hogy megvédjék a polgáraikat az esetleges járványokkal szemben.
2. Amerikának törekednie kell arra, hogy segítse a járvány nyomán a világban keletkező gazdasági sebek begyógyítását. A 2008-as gazdasági válságból a vezetők sokat tanultak, de a mostani jóval bonyolultabb: a koronavírus által kiváltott zsugorodás – tempójában és globális voltában – példátlannak számít egész történelmünkben, és a szükséges intézkedések, például a társadalmi távolságtartás csak fokozza a gazdaság bajait. Programokat kell kidolgozni a világ legsebezhetőbb populációit fenegető káosz hatásainak enyhítésére is.
3. Amerikának őriznie kell a liberális világrend elveit. A modern kormányzás korai legendája erődített városról szól, amelyet nagyhatalmú – néha despotikus, néha jóindulatú – vezetők védenek, akik mindig elég erősek ahhoz, hogy megóvják a népüket a külső ellenséggel szemben. A felvilágosodás gondolkodói átdolgozták ezt a koncepciót, és úgy látták, hogy a legitim állam célja, hogy gondoskodjon a nép alapvető szükségleteiről: a biztonságról, rendről, a gazdasági jólétről, és az igazságosságról, igazságszolgáltatásról, amelyekről az egyén nem tud gondoskodni. A pandémia anakronisztikus módon újraélesztette az erődített város képét egy olyan korban, amikor a prosperitás a globális kereskedelemtől és az emberek szabad mozgásától függ. A világ demokráciáinak fenn kell tartani és meg kell védeni a felvilágosodás értékeit. A legitimációval rendelkező, kiegyensúlyozó hatalom globális visszavonulása mind amerikai, mind nemzetközi szinten a társadalmi szerződés megsemmisüléséhez vezet. Ám a legitimáció és a hatalom kérdését nem lehet a pandémia elleni harccal párhuzamosan megoldani. Minden oldalon mérséklet szükséges, mind a belpolitikában, mind a nemzetközi diplomáciában, és ki kell jelölni a prioritásokat.
„Korszakalkotó időszakban élünk. A vezetők előtt álló történelmi kihívás az, hogy kezeljék a válságot, és közben építsék a jövőt. Lángra lobbanthatja a világot, ha a kudarcot vallanak” – írta Henry Kissinger.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >