2020. november 30. hétfő
Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Teljhatalom vagy csak démonok kergetése?

Teljhatalom vagy csak démonok kergetése?

Az önjelölt illiberális nacionalista miniszterelnök 10 év alatt átalakította az ország politikai, jogi és alkotmányos viszonyait. Mostani húzása kiélezi a kapcsolatokat az Európai Néppárttal. Orbán azonban továbbra is azt állítja, hogy hagyományos konzervatív irányvonalat követ. Varga Judit ezt azzal toldotta meg, hogy a bírálók képzelt démonok ellen küzdenek és nem a valósággal foglalkoznak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

A Bizottság megvizsgálja, hogy a koronavírus válság kapcsán kidolgozott jogszabály magyar összhangban áll-e a jogállami normákkal és az alapvető jogokkal, ezért alaposan megnézik a tervezet szövegét. Ezt az igazságügyért felelős biztos jelentette be Brüsszelben. Reynders szerint azt kívánják megállapítani, lehetséges-e időhöz kötni a különleges jogosítványokat, továbbá, hogy meg lehet-e hosszabbítani azok hatályát a parlament esetleges új döntésével. Szerinte nincs akadálya, hogy a képviselők határozzanak a kérdésben, akár távszavazás útján. Mindenesetre ha Brüsszel talál kifogásolnivalót a jövő héten elfogadandó törvényben, akkor megfelelő lépést kíván tenni.

Az unió hozzálátott, hogy minden tagállamban felmérje a rendkívüli intézkedéseket, mármint hogy azok miként viszonyulnak a jogállamhoz, a személyes adatok, a magánszféra védelméhez. Ezért minden kormánytól rövid helyzetértékelést kért. De azért különleges figyelmet kíván szentelni olyan országoknak, ahol különféle aggályok merülnek fel a jogállam és az alapjogok miatt, tette hozzá Reynders. Előzőleg EP-képviselők, nemzetközi szervezetek és emberi jogi csoportok emeltek kifogást a jogszabály ellen, amely lehetővé tenné, hogy Orbán dekrétumokkal irányítsa az országot.

Spiegel

A német külügyminiszter arra figyelmeztette Orbán Viktort, hogy be kell tartani az unió alapértékeit, miután a magyar politikus arra használja a járványt, hogy teljhatalmat szerezzen és aláássa a jogállamot. Maas úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a helyzet mindenütt rettenetesen nehéz és különleges intézkedéseket tesz szükségessé. Olyanokat is, amelyek belevágnak az alapvető jogokba. Ám mindig a lakosság érdekeit kell szem előtt tartani és ezek a lépések célja és időtartama nem lehet korlátlan. Kizárólag a járvány leküzdését szolgálhatják, semmi mást. Ezért különösen lényeges, hogy a különleges rendelkezések arányosak legyenek, de a mércét minden körülmények közepette az EU normái jelentik – emelte ki a szociáldemokrata tárcavezető.

A Bundestag Külügyi Bizottságának elnöke, a kereszténydemokrata Röttgen sürgős, sőt haladéktalan cselekvésre szólította fel a Brüsszelt. Még egyértelműbben nyilatkozott a német liberálisok szakpolitikusa, aki úgy foglalt állást, hogy ez most már tényleg az utolsó csepp a pohárban. Az EU nem tűrheti el, ha egy tagállamban lábbal tiporják a közös értékeket és felszámolják a demokráciát. Ezért a lehető leggyorsabban ki kell mozdítani a holtpontról a Magyarország ellen folyó jogállami eljárást az Európai Tanácsban.

Yahoo/AFP

Az ENSZ Emberi Jogi Irodájának szóvivője bejelentette, hogy a testület aggodalommal figyeli a magyarországi fejleményeket. Merthogy a vírus miatt hozott lépéseknek arányban kell állniuk a veszéllyel, tisztességes módon kell azokat alkalmazni, különös tekintettel arra, hogy pontosan megadják, mennyi ideig maradnak érvényben. A Német Külkapcsolati Tanács szakértője, Milan Nic úgy értékelte, hogy egyetlen más tagállam sem akar olyan intézkedéseket hozni, mint Orbán Viktor.  Megfigyelők attól tartanak, hogy a kormányfő korlátlan hatalomhoz jut.

Az önjelölt illiberális nacionalista miniszterelnök 10 év alatt átalakította az ország politikai, jogi és alkotmányos viszonyait. Mostani húzása kiélezi a kapcsolatokat az Európai Néppárttal. Orbán azonban továbbra is azt állítja, hogy hagyományos konzervatív irányvonalat követ. Varga Judit ezt azzal toldotta meg, hogy a bírálók képzelt démonok ellen küzdenek és nem a valósággal foglalkoznak. Az is a hivatalos érvek között szerepel, hogy a lakosság többsége támogatja a különleges felhatalmazást. Fleck Zoltán jogszociológus azonban úgy ítéli meg a miniszterelnök tíz éve tartó, erőskezű kormányzása alapján, hogy meggyengült az alkotmányos állam, ezért Magyarországon különleges veszélyeket rejt, ha valaki dekrétumokkal akar élni. Orbán azonban a rá jellemző módon nem száll le a magas lóról, miközben nemzeti egységre szólít fel.

Reuters

Az ENSZ emberi jogi szóvivője kijelentette, hogy a magyar törvényjavaslat a jelek szerint gyakorlatilag teljhatalmat ad a kormánynak, amely ily módon rendeleti úton irányíthat és megkerülheti az Országgyűlést. A rémhírterjesztésért járó, öt évig terjedő börtön pedig kedvezőtlenül befolyásolja az újságírók munkáját, és nem kizárt, hogy dermesztő hatással lesz a szólásszabadságra – mutatott rá.  Varga Judit visszautasította az előterjesztést ért bírálatokat. Azt mondta, nagyon káros álhír, hogy a jogszabály semlegesíteni kívánja a Parlamentet, vagy korlátlan hatáskört adna a kormánynak.

Politico

Varga Judit szerint egyáltalán nem igaz, hogy a magyar kormány meg akarná ragadni a hatalmat, ám az erről szóló hírek pont olyan gyorsan terjednek, mint a koronavírus. Ugyanakkor a hisztérikus reakciók arról tanúskodnak, hogy itt kettős norma érvényesül az EU részéről. Az igazságügyi miniszter a portálnak írott cikkében azt fejtegeti, hogy Magyarország is gyorsan és határozottan cselekedett a járvány feltartóztatására, a polgárok védelmében, és ugyanezt szolgálja, hogy a készülő törvény alapján rendeleteket adhat majd ki. Ám a bírálók azonnal megvádolták Orbán Viktort, hogy az a saját uralmát igyekszik megszilárdítani. Ez azonban ismét csak arról árulkodik, hogy egyes nyugati véleményvezérek úgy gondolják, hogy nem lenne létalapjuk, ha nem támadnák minden lehetséges alkalommal a magyar vezetést. Holott annak csupán az a „bűne”, hogy következetes keresztény-konzervatív politikát folytat.

Egyébiránt egy sor ország hirdette ki a rendkívüli állapotot és folyamodott különleges lépésekhez a fertőzések terjedése láttán. A magyar kormány elleni politikai támadások a helyzet pontatlan értékelésén, illetve egyes esetekben szándékos torzításon alapulnak. Pedig előbb érdemes volna elolvasni a szöveget, mielőtt bárki kioktatja a kormányt, vagy szajkózná az ellenzék vádjait. Ugyanis teljesen megalapozatlanok azok az állítások, hogy az intézkedések nem állnak arányban a bajjal. Azon kívül a jogszabály nem akarja felszámolni a fékeket és ellensúlyokat, nem korlátozza a Parlament tevékenységét. Vagyis teljes mértékben fennmarad a törvényhozás felügyeleti és ellenőrző jogköre.

A kormány csupán korlátozott jogosítványokat kap, de természetesen senki sem függeszti fel a jogállamot. A rémhírterjesztés büntetését előirányzó passzust viszont szintén jócskán félremagyarázzák. Szó sincs arról, hogy az vonatkozna az ellenzékre. De ez esetben ugyanaz történt, mint a migrációs válság során: az ország csupán a saját és Európa határait védte a külső fenyegetéssel szemben, ám azóta is a balliberális sajtó kirohanásainak kereszttüzében áll. A Nyugatnak bocsánatot kell kérnie Orbán Viktortól az 5 évvel ezelőtti bánásmódért. Ez persze nem valószínű, hogy megtörténne, de a magyar fél nem is vár nagyvonalúságot vagy köszönetet. Ám egyenlő és tisztességes elbánást viszont igen, ami elvileg közös európai érték.  

FAZ

Magyarország visszautasítja a nemzetközi bírálatokat, mondván, hogy a jóváhagyandó törvényjavaslat egyáltalán nem szűkíti a Parlament jogkörét. Varga Judit ezt igen lényeges elemnek minősítette. Azon kívül továbbra is lehet akár az Alkotmánybírósághoz is fordulni, ha valakinek valami baja van. Függetlenül attól, hogy Orbán Viktor lehetőséget kap a rendeleti kormányzásra és jogszabályokat helyezhet hatályon kívül.

Közben Magyarország, Ausztria és Németország megegyezett, hogy hazatérhessenek nyugatról a keleti vendégmunkások, főként a románok és bolgárok. Merthogy a beutazási korlátozások miatt tegnap is 17 kilométeres kocsisor torlódott fel Hegyeshalomnál. A lényeg az, hogy több német-francia határállomáson is konvojokat állítanak össze, és utána azok rendőri kísérettel haladhatnak át német, osztrák, majd magyar területen.

Der Standard

Magyarországot kettős válság érte, mert Orbán Viktor a járvány kellős közepén készül államcsínyre – írja vendégkommentárjában a Bécsben élő szabadúszó magyar újságíró, Csekő Balázs. A felhatalmazási törvény lényege, hogy a miniszterelnök meghatározatlan ideig rendeletekkel kormányozná az országot. A legtöbb állam a mostani helyzetben a járványra igyekszik összpontosítani, Magyarországon viszont egyesek a központi hatalom kiépítésén dolgoznak. A jövő héttől semmi sem fogná vissza Orbán kezét.  Hogy a tervezetben nincs semmiféle időkorlát, az a demokrácia szemszögéből fölöttébb aggályos, mert olyan jogkört ad a kabinetnek, amilyet háború idején szokás. Pl. kiiktathatja a Parlamentet.

Megszűnik a jogállam, gyakorlatilag nem létezik többé a hatalmi ágak szétválasztása. Működik ugyan az Alkotmánybíróság, de abban jó ideje Orbán bizalmasai ülnek. Vagyis az ország diktatúrába csúszik át. Abban persze semmi új nincs, hogy a politikus a korlátlan hatalommal kokettál. Hiszen 10 éve azon dolgozik, hogy a törvények fölött állhasson, minden ellenkezés nélkül hozhasson döntéseket. Ehhez nemigen hagyott ki akár egyetlen válságot is. Az illiberális demokráciát ácsolja. Most egy lépéssel tovább megy és eltakarít az útból minden törvényes akadályt.

Hogy mi várható, abból ízelítőt adott, amikor az Országgyűlésben kijelentette, hogy az ellenzék nélkül is úrrá lesznek a bajon. Természetesen, az egész gyorsított eljárás körüli hajcihő csupán a cirkusz része volt, mert a kétharmaddal a jövő héten úgyis megszavaztatja a jogszabályt. Az egész csupán arra kellett neki, hogy a propaganda gépezet segítségével úgy állíthassa be: ellenfelei a kórokozó oldalán állnak. Mivel tüntetni jelenleg nem szabad, a civil társadalom az interneten keresztül már jó 80 ezer embert mozgósított a tiltakozásra. Ezen persze Orbán könnyen túlteszi magát.

De azért a koronavírus eltalálta a kormány Achilles-sarkát. A lepusztult egészségügy évek óta katasztrofális állapotban van. Így akár össze is omolhat, ha egyre több lesz a beteg a következő napokban. Mondani sem kell, ezzel Orbán is tisztában van, nem véletlen mozgósította a katonaságot. Az elégedetlenség nőni fog a miniszterelnökkel szemben, várhatóan világosan megmutatkozik az emberek felháborodása, amiért a kormány évek óta egyik alkalmat a másik után szalasztja el az orvosi ellátás javítására. Vagyis az ország olyan, kettős válság előtt áll, amit aligha lehet lehetőségként értékelni.

Der Standard

Magyar újságírók nem tartják valószínűnek, hogy rémhírterjesztésért bárki a közeljövőben börtönbe kerülnek, inkább olyan fenyegetésnek tekintik a készülő törvényjavaslat idevágó pontját, amely az öncenzúrára próbál ráerősíteni. Gergely Márton, a HVG főszerkesztő-helyettese és Rényi Dániel, a 444.hu munkatársa a neten keresztül kapcsolódott be a bécsi Concordia sajtóklubban tartott sajtóértekezletbe. Mindketten úgy látják, hogy a hatalom a független médiát igyekszik további nyomás alá helyezni. Ám arra is felhívták a figyelmet, hogy a vírusválság a kormányzati kommunikációt is elbizonytalanította. Pontosan ez van a fenyegetőzés mögött. Gergely szerint a „közeli” orgánumok már nem tudják, mit és hogyan jelentsenek.

Viszont a független netes portálok látogatottsága egyre nagyobb. Ezekre fideszesek is rákattintanak, mert ott információkat, illetve olyan kérdéseket találnak, amelyeket a hatalom nem válaszol meg. Jelenleg nincs pl. hivatalos tájékoztatás a fertőzöttek földrajzi, illetve korbeli megoszlásáról, meg arról sem, hol vannak ezek az emberek és miként kapták meg a bajt. Meg hogy az egészségügy miként boldogul a feladattal. Tudni lehet viszont, hogy milyen nemzetiségűekről van szó. Gergely Márton úgy összegezte a helyzetet, hogy az újságírók hitetetlen nyomásnak vannak kitéve, a kormánynak azonban sikerült még további rontani a körülményeiken.

Kurier

A lap azt idézi Gergely Mártontól, hogy a kormány jobban fél a szabad sajtótól, mint a koronavírustól. Azt azonban sem a HVG 2. embere, sem Rényi Dániel nem hiszi, hogy egyhamar tömegesen tartóztatnának le újságírókat.  Orbán mindenképpen kézben akarja tartani az orgánumokat, ez kapcsolt most nála eggyel magasabb fokozatba a rendkívüli állapotot kísérő törvényjavaslattal. Gergely emlékeztet arra, hogy amikor híre jött a járványnak, az első jelentéseket csak a pár, még megmaradt független szerkesztőség vette át.

A hatalombarát újságok maradtak a migrációnál. Orbán éppen kormányzásának 10. évfordulóját akarta megünnepelni, de ebbe alaposan belekavart a válság. Gergely szerint feltűnő, hogy a hatalom által ellenőrzött média először mindig a fertőzött külföldiekről tudósít, és csak utána jönnek az adatok a magyarokról, noha utóbbi betegek sokkal többen vannak. Hozzátette ugyanakkor, hogy most már megteremtik a lehetőséget az újságírók büntetőjogi felelősségre vonására.  De ez inkább csak a megfélemlítést célozza, meg hogy még jobban megnehezítsék az anyaggyűjtést. Vagyis nagyjából ugyanaz történik, mint a Stop Soros esetében: ott sem fogtak perbe egyetlen civil szervezetet sem. Mellesleg az eljárás alighanem elbukott volna Strasbourgban – mutatott rá Gergely. Ám mint megjegyezte, csak még nehezebb lesz informátorokkal találkozni és közben, sajnos, nem lehet számítani az EU-ra.

Guardian

A populizmus egyik elsőszámú szakértője azt tanácsolja: senki se remélje, hogy a koronavírus véget vet a demagógok befolyásának. Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem professzora az összehasonlító elemzések és a történelmi tapasztalatok folytán alaptalannak tartja a túlzott várakozásokat. Hiszen a 10 éve lezajlott pénzügyi válság dacára az amerikai bankok erősebbek, mint valaha, a Wall Streeten hatalmas bónuszokat osztogatnak, a bűnösök közül szinte senki sem került börtönbe. Azaz a globalizáció nem sokat változott. 

Az biztos, hogy Johnson és Trump hozzá nem értően és veszélyesen reagált a fertőzésre, ám más populisták másként jártak el. Orbán Viktornak pl. kapóra jön a baj, hogy folytassa Magyarország tekintélyelvű átalakítását, drákói törvényekkel. Netanjanu önpuccsal felfüggesztette a bíróságokat és a parlamentet. De sok nem populista vezető szintén kihirdette a rendkívüli állapotot, miközben pl. az amerikai elnök idáig nemigen mozgatta a füle botját sem. Vagyis nincs egységes „populista” válasz a járványra. Az is különbség az ilyen politikusok között, hogy Angliában és Amerikában a sajtó többsége nem győzi bírálni a kormányzatot, viszont a radikális jobboldali magyar és lengyel vezetők teljes egészében kézben tartják az állami médiát. Az pedig dicséri, hogy milyen kevés a beteg, csak éppen azt nem árulja el, milyen kevés tesztet végeztek el.

Sok minden bizonytalan még a jövőt illetően, de azt semmiképpen sem lehet kijelenteni, hogy a kórokozó végez a populizmussal. Egyszerűen azért, mert a demagógok másként és másként reagálnak a kihívásra. Úgy hogy az ilyen politikusok közül egyesek nyerni, mások veszíteni fognak. Egy harmadik kör számára pedig nem változik semmi. Ők ugyanolyanok maradnak.

Bloomberg

Az egyes kormányok más és más módon igyekeznek megfékezni a Covid-19-et, de azt még korai megjósolni, hogy közülük melyik húzza a rövidebbet, viszont egyre több a kérdőjel az ügyben, vajon meggyengül-e a populisták hatalma. Trump – akárcsak a többi ilyen vezető, Brazíliától Magyarországig – ösztönszerűen úgy festi le, hogy országa ostrom alatt áll. Megtalálta, hogy kit kell vádolni a nehézségekért: a külföldi vírust. Az eddigiek szerint ez a megközelítés egyáltalán nem árt neki politikailag. A legutóbbi felmérés szerint a lakosság 60 százaléka helyesli eddigi tetteit. Kérdés persze, hogy mi lesz a közreakció akkor, ha tovább emelkedik a halottak száma olyan helyeken, mint New York és New Orleans, amelyek frontvárosnak számítanak.  

Süddeutsche Zeitung

Napjainkban a járvány felerősíti az igényt az erős állam iránt, még akkor is, ha korábban sokan a pokolba kívánták azt, ám már most elmosódik a határ a védelem és a felügyelet között – állapítja meg a kommentár. Az emberek azt várják, hogy a kormány nyújtson biztonságot nekik, cserében hajlandóak elfogadni a drasztikus intézkedéseket is. Beleértve, hogy a szabadságot felcseréljék az egészséggel. Ez persze nem a koronavírus miatt van így. A bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer, a környezetrombolás ugyanebbe az irányba hatott. Csakhogy az állam idáig a piac várakozásaira figyelt oda.   Most viszont azon van, hogy keményen beleavatkozzon a szabadságjogokba, ily módon mutassa meg, hogy teszi a dolgát. Ez azért veszélyes, mert válság idején teherként jelenhetnek meg az alapjogok.

Úgy hogy olyanok horkannak fel felháborodottan, amikor valaki rákérdez: vajon a tilalmak arányban állnak-e a veszéllyel, akik korábban igencsak harciasak voltak jogaik védelmében. Ez meg pluszveszélyt jelent, hiszen a polgárok hozzászoknak, hogy a kemény intézkedések hozzátartoznak a válság kezeléséhez. Kínában már most telefonos alkalmazással figyelik, betartják-e az érintettek a vesztegzárat. Magyarország és Lengyelország pedig utánozza a módszert. Orbán egyébként is a felhatalmazási törvény elfogadtatására használja ki a ragályt. Vagyis a kórokozó felkelti a totalitarizmus igényét, amikor igencsak komolyra fordulnak a dolgok. Ám hogy az alapjogok fennmaradjanak, működjön a demokrácia ahhoz nagyfokú érzékenységre van szükség a polgári társadalom részéről.

Die Zeit

Ha egyszer vége lesz a válságnak, alapos politikai rehabilitációra szorul a liberális demokrácia. Amióta egy sor tagállam lezárta a határait, általános a félelem, hogy nacionalista hullám indul be, és azi szétverheti az uniót. Az persze tény, hogy a mostani helyzet megoldásában a nemzetállamok játsszák a főszerepet. Mégsem lehet mondani, hogy a vírus a bezárkózás szövetségese. Közben ugyanis nyomon lehet követni, mennyire korlátozott az egyes kormányok teljesítőképessége. Ezért azután Olaszország egyre nagyobb segítséget kap az EU-tól. Az emberek pedig megtanulják, hogy ne a nacionalistákat, hanem a demokratákat becsüljék.

A jó hír tehát az, hogy a járvány nem erősít rá a nacionalizmusra. Viszont van rossz hír is: a vírus ellen olyan módszerekkel küzdenek, amelyek később egyszerűvé teszik az életet a nacionalisták számára. Sok-sok tabu dől romba manapság. A nemzeti önzés hívei olyan eszközökhöz jutnak, amilyenekről korábban álmodni sem mertek. 1. a szabad mozgás korlátozása, ennek tapasztalatait a nacionalisták később felhasználhatják. De rossz példával szolgál, hogy egyes országokba nem utazhatnak be a külföldiek. Azon kívül jelenleg jóformán elképzelhetetlen a menekültek elosztása.

2. Megnyirbálják a polgári szabadságjogokat. Lyukassá válik az adatvédelem. Orbán a válság ürügyén megkerüli a demokratikus folyamatokat, hogy korlátozza a szólásszabadságot, továbbá meggyengítse a törvényhozást és az igazságszolgáltatást. 3. Vége a globalizációnak. Ellenfelei részéről mást sem hallani, hogy be kell szüntetni a szabad világkereskedelemet, az emberek szabad mozgását. Ezért nem csupán a gazdaságnak lesz szüksége újraélesztésre, hanem a liberális demokráciának is. De ez nem csupán pénzkérdés. Lehetőleg sok országnak már most egyetértésre kell jutnia a szabadságjogok megújításáról és megerősítéséről, nehogy a szabadság ellenfelei kerüljenek ki győztesként a jelenlegi megpróbáltatásokból.

Neue Kronen Zeitung

A burgenlandi tartományfőnök arról tájékoztatta az osztrák kancellárt, illetve a külügyminisztert, hogy a tartományt súlyosan érintik az ingázókra vonatkozó magyar korlátozások, vagyis hogy  mostantól 14 napra karanténba kell vonulniuk, ha visszatérnek az ausztriai munkából. Az intézkedés – mutat rá Doskozil levele – főleg a helyi egészségügyi, illetve öregellátást érinti súlyosan, hiszen két hétre kiesik a munkaerő jelentős része. Ez pedig csak még jobban kiélezi a helyzetet Burgenlandban. Ezért a politikus azt kéri Kurztól és Schallenbergtől, hogy a kétoldalú csatornákon keresztül sürgősen találják meg a megoldást, de legalább a legjobban sújtott ágazat részére csikarjanak ki külön szabályozást. 

 

2020. március 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Á la carte Európa felé halad az EU

Bármiféle javaslat, mármint hogy az unió váljon szét a szorosabb együttműködést szorgalmazó kemény magra, illetve a >

Tovább

Partraszállás

A megindult és 2021 tavaszától felgyorsuló partraszállási folyamat meghatározóbb lesz számunkra, magyaroknak, kelet-európaiaknak, mint vezetőink bármiféle >

Tovább

Orbán útja a mártíromság felé

Hollandiában lemondásra kényszerült a szélsőjobb vezére. Lassan lecseng Európában a Brexit mérgező hatása, ugyanakkor az unió >

Tovább

A lengyel-magyar javaslat: sohanapján, kiskedden

Nem enged a jogállam ügyében a lázadó magyar és lengyel kormány. Orbán és Morawiecki budapesti tárgyalása >

Tovább

Küzdelem a Nyugat lelkéért

A magyar és a lengyel kormány elleni küzdelem a Nyugat lelkéért indított harcot harangozza be. Biden >

Tovább

Az utolsó alkalom kínálkozik arra, hogy feltartóztassák Orbánt és Kaczynskit

Paul Lendvai szerint az utolsó alkalom kínálkozik arra, hogy feltartóztassák Orbánt és Kaczynskit, akik mindezidáig zavartalanul >

Tovább

Orbán bácsi

A gánti bánya sejtelmes késő-délutáni félhomályában a kivégzőkarót gondosan a gerincoszlophoz kalibrálva Orbán bácsi csak annyit >

Tovább

Kerül, amibe kerül, Európa nem adhatja be a derekát

A New York Times után egy nappal a másik nagy amerikai lap, a Washington Post is >

Tovább

Csak nyugi és gyerünk tovább, EU!

Ebben a helyzetben Európának meg kell őriznie a hidegvérét. Ha ugyanis a földrész nem nyújt segédkezet >

Tovább

Hol az út?

Két magas rangú EU-tisztviselő közül az egyik nemrég beteg, a másik korcs demokráciának nevezte Magyarországot, de >

Tovább

Az EU szavahihetősége forog kockán

Mármint a magyar és a lengyel kormánnyal kialakult jogvitában, ám az unió nem adhatja be a >

Tovább

Mennyire tud megálljt parancsolni Merkel a két jogállami huligánnak?

Azaz megoldást találni a decemberi csúcsértekezletig. A legfontosabb azonban az, hogy mielőbb folyósítani lehessen a pénzeket >

Tovább